Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-27 / 146. szám, kedd

UJ SZO 1950 június 27 N. ANANEVi A Bolsevik Párt történelmi kongresszusa (Az SzK(b)P XVI. kongresszusának huszadik évfordulójára) 20 évvel ezelőtt tartották Moszkvában a SzK;b)P XVI. kongresszusiát 1930 június 26-tól július 13_ig. Ez a iszocial izmus egész frontjára kiterjedő felsorakozásnak kongresszusa volt 3 programján főpont volt a kulákoknak, mint osztálynak magszüntetése és a teljes kollektivizácSó meg»atosítása, iA kongresszust abban az időben tartották, amikor a szovjet állam gigantikus léptekkel haladt elörea haladás útján. Abban az időben, amikor a kapitalizmus világa soha nem látott gazdasági válságba zuhant, amely 1929-ben tört ki. A szovjetföld ipari felépitése óriási fejlődésnek indult Az ipari termelés és a munka termelékenysége állandóan növekedett. A villanyosművek, bányák, üezemek, automobilgyárak, traktor, és mezőgazdasági gépgyárak, kohó és vegyipari üzemek felépítésével egyidejűleg újjáépítették a régi üzemeket is. Az ipari vállalatok a legújabb berendezést kapták. Lenin és Sztálin pártja határozottan követte a termelési eszközök fejlődésének irányvonalát, Az ország gazdaságilag megerősödött. A kultúra felvirágzott és á jólét állandóan növekedett, J. V. Sztálin a kongresszuson mondott beszámolójában világos képet adott a szovjet föld nemzetgazdaságának példátlan fejlődéséről. A nagy átépítésben résztvett az egész szovjet nép. A Lenin és Sztálin pártja köré felzárkózott munkásosztály a munka hősiességének csodáit mutatta. A gyárakban és üzemekben szélesen kifejlődött a szocialista munkaverseny, létrejött az éknunkásmozgalom. 1930 március elsejéig a szocialista miunkaversenyben már több mint kétmillió Inunkás vett részt és köztük több mint egymillió élmunkás volt. Az SzK0b)P XVI. kongresszusát megelőző évben nagy változások'történtek a szovjet faluban. A földművesek széles tömegei áttértek a szocialista gazdálkodásra. A középföldműves belépett a kolhozba. A mezőgazdaság kollektivizációja a fő gabonatermő vidékeken már 1930 elején & földműves települések 40—50 százalékát teszi ki 1928 tavaszának 2—3sszázalékával szemben. Ezen nyugodott a mezőgazdaság fejlődésének ez az alapvető átalakulása — mon^ dotta J. V. Sztálin j—, amelyet abban az időben elértek s amely'a Párt és a szovjet fendszer politikájának kiemelkedő áikere volt. A falvakon megszületett az új kolhozísta töldmüvesség, — a szovjet rendszer szilárd támasza. 1929 végén a szovjet rendszer áttért a kulákoknak, mint osztálynak likvidálási politikájára, a teljes kollektivizáció alapján. A szovjet állam megengedte a földműveseknek, hagy a kulákoktól elkobozzák az állatokat, gépeket és más berendezéseket a kolhozok javára. Ez a mély forradalmi változás volt ugrás a régi társadalmi állapottól az új állapothoz, amely következményeiben hasonló az 1917 októberi forradalmi változáshoz. A szovjet állam a kolhozok támogatására kölcsönöket folyósított, gépes traktorállomásokat létesített. A traktor- és gépállomások a falu szocialista felébredésének hatalmas lendítői voltak. A kolhozoknak nagysegítséget nyújtottak a szovhozok. A munkások hatalmas serege, amelyeket a Párt küldött a falvakba, segítette a kis- és középföldműveseket a kolhozgazdaság építésében és irányításában. Azok a sikerek, amelyekkel a Bolsevik Párt a XVI. kongresszus elé lépett, amint J. V. Sztálin mondotta, azt jelentették, hogy a szovjetföld a szocializmus korába lépett. J. V. Sztálin kongresszusi beszámolójában a Szovjetúnió és a kapitalista országok fejlődését tudományosan elemezte. J. V. Sztálin azt mondotta, hogy a világgazdasági válság, amely 1929-ben tört ki, nagyságával és terjedelmével túlhaladott minden eddigi válságot. A válság élességét és pusztító erejét elmélyítette az a tény is, hogy a kapitalizmus álta-HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL. 0 25 éves a „Csendes-óceáni Csillag" szovjet napilap. Habarovszkban nagy ünnepséget rendeztek a „Csendes óceáni Csillag" napilap fennállásának 25. évfordulóján. A városi színházban összegyűltek a vidék újságírói, valamint a városok dolgozói. Az újság múltjáról és működéséről a lap felelős szerkesztője tartott előadást. 0 Nagy sikerrel szerepel Grúziában a kárpátukrajnai népi énekkar. A kárpátukrajnai népi énekkar jelenleg Grúzia városaiban vendégszerepel. Eddig Tbüisziben és Kutaisziban tartott nagysikerű előadásokat. Az elkövetkező napokban lépnek fel Csiaturában, Goriban és más helyeken. 9 Gyorsesztergályosok tapasztalatcseréje. Tallinban megrendezték az fcszt köztársasági szakszervezeti tanács és a városi pártbizottság irányítása mellett a gyorsított fémvágást alkalmazó esztergályosok értekezletét. Tallinban az esztergályosok túlnyomó többsége már gyorsított fémvágást alkalmaz. Az értekezleten Opper sztahanovista esztergályos ismertette módszerét. Az értekezlet résztvevői hozzászólásaikkal gazdagították a sztahanovista fémvágás tapasztalatait. 9 Üj baracktermés, A Kirgiz köztársaság szuzakszi körzetének kolhozaiban megkezdték az új baracktermés begyűjtését. A termés mindenütt gazdag és a jelentések szerint hatalmas szállítmányok érkeznek a köztársaságok városainak piacaira. 9 Vorosilovgrád észszerüsítői. A vorosilovgrádi üzemek határidő előtt teljesítették az ötéves tervet és lényegesen túlhaladták a termelés háborúelőtti színvonalát. A város két fémipari gépeket gyártó üzeme a háborúelőtti gyártási színvonalat kétszeresen túlhaladta, az „Október 20. éve" nevű gyár két és félszer termelt többet, mint a háború előtt. A gyárak nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is lényegesen túlhaladták a háborúelőtti színvonalat. A kiváló eredmények elérésében nagy szerepük ván az észszerüsítőknek és újítóknak, akik rövid idö alatt 900 jelentős újítással és találmánnyal járultak hozzá a termelő munka tökéletesítéséhez. $ Nyári halászat a Vladivosztok vizein. A vladivosztoki halászok a legutóbbi hetek során komoly eredményeket értek el. Nagibin kapitány csoportja például egy nap alatt 300 mázsa halat fogott ki. A halászok versenyben vannak egymással és általában mindnyájan 200—250 százalékra teljesítik az előirányzott tervet. 9 Filmek tatár nyelven. A Tatár Köztársaság filmszínházaiban egyre több olyan filmet játszanak, amelyeket tatár nyelvre szinkronizáltak. Eddig az „Eskü", „Dr. Pirogov" „Becsületbíróság", „Van hazájuk", „Berlin eleste", „Harmadik csapás", „Találkozás az Elbán" és a „Sztálingrádi csata" című filmeket mutatták be tatár nyelvre szinkronizálva. lános vilságának alapján fejlődött ki és mind az ipari, mind a mezőgazdasági országokat érintette. A dolgozók helyzete a kapitalista országokban erősen rosszabbodott. A munkanélküliek serege elérte a 30— 40 milliót. A földművesek tízmilliói koldusbotra (jutottak. A kapitalista országokban kiélesedtek az ellentétek és J. V, Sztálin azt a következtetést vonta le, hogy a kapitalizmus megszilárdulásának vége következik, hogy a világ gazdasági válsága növekedni fog s a politikai válságból kivezető utat a burzsoázia az országok új fasizálásában, az új háborúban fogja keresni. A későbbi események teljesen igazolták a nagy Sztálin zseniális jóslatát. Éppen ezekből az ellentétekiből támadt a második világháború, amely új csapást mért a kapitalista rendszerre és még jobban elmélyítette annak általános válságát. Lenin és Sztálin pártija a szocializmusért vívott harcban elért kiváló sikerekkel kezdte meg XVI. kongresszusát. E sikerek oka a Párt helyes irányvonala és könyörtelen harca a szocializmus minden ellensége ellen. A sztálini külpolitika szilárd végrehajtásának következtében a Szovjetúnió tekintélye hasonlíthatatlanul megnőtt nemzetközi téren. A Szovjetúnió a béke ügyét védte, nem engedte, hogy az ellenség a szocializmus országát nemzetközi viszályokba sodorja, visszautasította az imperialista provokátorok és háborús gyújtogatok valamennyi támadását. A XVI. kongresszuson megmutatkozott a Bolsevik Párt egysége és fölsorakozása a Központi Bizottság köré. A Párt a nagy Sztálin vezetésével megerősödött a Lenin-ellenes elemek, valamint a jobboldali és baloldali opportunisták és kapitulánsok elleni harcban. A Párt még a XVI. kongresszus előtt leleplezte a trockista-zinovjeví kapituláns tömböt, mint szovljetellenes tömböt. A trockista ellenzék, amelyet szétzúztak és kiűztek a Pártból, a nép ellenségének, szovjet ellenes, forradalom ellenes bandának bizonyult, A Párt leleplezte) a jobboldali fcaplitulánsokat is, a kapitalizmus felújítóit, akik 1928— 29-ben mint kulák ügynökök léptek fel a Pártban. A XVI. kongresszus a jobibpldali opportunisták nézeteit összeegyeztethetetlennek nyilvánította a Bolsevik Pártba való tartozással. A Bolsevik Párt könyörtelen harcot vívott a baloldali elhajlások ellen a kolhozok felépítésében, a földműveseknek a kolhozokba való belépése önkéntességének megsértése letllen, a lenini-sztálini nemzetiségi politika kiíorgatása ellen, a nagyhatalmi kommunizmus, a helyű nacionalizmus ellen. J. V. Sztálin nagy érdeme abban rejlik, hogy leleplezte azokat a mélyben rejlő feltételeket és körülményeket, amelyek az oppor-VERES PETER PROBATETEL — Figyelem, .emberek — úgy, hogy t végre Mihály bácsi is megint szóhoz jutott. — Én belátom, tagtársak, — kezdte újra hivatalos nyelven —, hogy itt sok hiba van és azéi't azt mondom, hogy próbáljanak mást, hátha jobb elnök lesz, én lemondok szívesen. Erre újra zaj lett. Egyik azt kiáltót, ta: — Régen kellett volna, a másik azt, hogy késő mán, amikor itt a sok kár, a harmadik azt, hogy helyes. Vegye át Kis Gábor. — Megálljunk csak, emberek, — kezdte Kiä Gábor — elébb a bajok közt csinálunk rendet, majd úgy sorba elintézzük. Itt két baj van most. Az egyik a tegnapesti fejetlenség, a másik a Csapó András lopása. Ezt most hagyjuk még, vegyük az elsőt. Az biztos, hogy Mihály bácsi későn kezdett intézkedni és akkor is rosszul, mert nem a gépbe kellett volna hányatni a asztagfeneket, hanem összefele, betetézni a szakítást, hogy ne menjen bele az eső. Nem akarom újra kezdeni, mindenki tudja, mi volt a baj. De nemcsak Sós Mihály hibázott itt, hanem mindnyájan. Mert mindenki csak a maga munkájával törődött nem segített a másiknak, azután meg meg. ijedt az esőtől és otthagyta. Pedig az asztagot senkinek sem szabad otthagyni, míg be nincs tetézve, vagy le nincs ponyváivá. A zsákokat sem szabad otthagyni, míg be nincs takarva, ha csákányfergeteg hullik is az égből. Az asztagosok dolga az asztagon kívül, a zsákosoknak és az etetőknek segíteni. Mindig a legelső a gép, meg az asztag, mert onnan indul éjra a munka, ha szárazon marad. A szolmát meg nem akkor kell lekötelezni, amikor mái jön a vihar, hanem mindig, amikor be van tetézve belőle egy darab. Bs a kötetet nedves szalmából kell csavarni és jól eltakarva, nedvesen kell tartam is. A jó kötelet nem szakítja el semmiféle vihar. Rozs. szalmából olyan kötelet lehet csinálni, hogy felakaszthatja magát az ember is, ha megúnta az életét. De itthagyni a gépet és szétszaladni, mint a csirke, mert fú a szél, esik vagy villámilk, az nem lehet. Ez az asztag itt, a mag, a gép, a traktor, a kazlak és minden most nem az uraságé, nem is az enyém, hanem a miénk Amikor az uraságé volt, teljesítettük a kötelességünket, mert muszáj volt, amikor a magunké volt, gondoltunk vele, mert a magunké voft, a szövetkezeté, de ebbe benne van az enyém is. Ami a miénk, az az enyém is. Benne van a munkánk, a kenyerünk, a ruhánk és a háztetőnk, meg minden. Ezt értse meg mindenki. Mert .addig nem szövetkezet, hanem csürhe, amelyik százfelé szalad, ha nem áll a talpán a pásztor. — Ügy van, úgy van — helyeseltek az emberek, még azok is, akiknek lesütött fejjel szégyenkezni kellett volna. Akik pedig helytálltak, mint Csiri Borsos, villogó szemekkei tekintgettek szét: — Na, ugyi mondtam. — Ami a Csapó András dolgát illeti, — folytatta Kis Gábor — abba is most nem hozhatunk végleges szót, abba a 'szövetkezet igazgatóságának és a Pártnak is van szava és majd csak rendes értekezleten határozhatunk, otthon, ahol jegyzőkönyv, meg minden egyéb is lesz. De annyit megtehe. tünk és ajánlom is, hogy tegyünk, hogy Csapó András ide többet be ne tegye a lábát és várja meg, hogy mit ítél felőle a szövetkezet és a Párt. Valaki közbeszólt. — De mi lesz az elnökkel és ki lesz az etető? És ki fizeti meg a kárt? Erre általános kiabálás, kezdődött. — Kis Gábor lesz az elnök! — még a lányok is, akik fiatal nőcselédek szokása szerint kíváncsian csak füleltek, hogy majd elmondhassák otthon, még ők is helyeseltek: — Gábor bácsi lesz a jól Csapó helyére egyik etetőnek Borsos Lajost ajánlották ,a másiknál meg. akadt a tudomány, mindenki a másikra nézett, hogy ki is lenne hát a jó. Az öreg Tóth, a törekrakó, Sós Mihály barátja, javasolta végül, hogy valamelyik fiatalt kellene odatenni, nekik való az már, hadd tanuljanak bele. Mink, öregek, már kifelé megyünk a világból és sohi.se leszünk olyan emberek, amilyen ide kell. A Varga-fiút kell betanítani. Ebben meg is egyeztek. De Kis Gábor mégegyszer szót kért. — Hát jól van, emberek, én elfogadom a megbízatást, de csak ideiglenesen, mert majd otthon, a szövetkezetben lehet határozni, de addig is arra kérem a tagtársakat, fogadjunk szót egymásnak és hozzuk helyre a hibákat. Látom, hogy itt egyesek már készülődnek, bogy hazamennek a faluba, mint amikor napszámba jártak és az uraság gondja volt, hogy mi lesz a terméssel. Ez nem lehet. Nem hagyhatjuk itt így a szérűt hétfőig, hátha még újabb esők is jönnek. Addig még kicsirázna a zsákban a vizes búza. Hanem most már isüt a nap és fú a szél Azonnal dologra. Szedjük le a ponyvákat a gépről meg az asztagról és terítsök ki. A megázott kévéket állítsuk fel, a szétszórt szalmát forgassuk fel, hadd fújja a szél. Az asztagot szedjük le, ameddig beázott. Akkor megfröstökölünk. Azalatt meg. száradnak a ponyván, a szekereket visszahúzhatjuk, a zsákokból a búzát kiontjuk és megszárítjuk. A szalmások, törekesek csináljanak új köteleket és ne egy ölre, hanem fél ölre jus. son egy, most jó vizes a szalma, jó kötél lesz belőle. Ha megszáradnak a kévék és nem tudunk elindulni emiatt a pocsolya miatt, ami itt a gép alatt van, takarosan összerakjuk, betetézzük az asztagot Hétfőre elnyeli a száraz föld ezt a kis vizet és csépelhetünk tovább, na, gyerünk dologra! Mindenki jókedvvel vidáman indult a dolgo felé, a hetek óta tartó idegesség és bizonytalanság megszűnt, a lányok handarikázva futottak fénylőre mosott- lábaikkal a törekkaza! felé, de Kis Gábornak valami még eszébe jutott: — Megálljunk csak, emberek, van itt még valami! A legtöbben csak úgy megállottak, de nem tértek vissza és Kis Gábor hangosabban mondta: — A Sós Mihály bácsi dolgában nem határoztunk. Én azt javasolnám, Mihály bácsi men. jen kazalrakónak. Kovács Berti meg, fiatalabb ember, jöjjön le az asztagosokhoz, mert onnan hiányzik most Borsos Lajos. — Jó lesz az, jó lesz — helyeseltek az emberek és mentek a dolguk után. De még Mihály bácsit is megkérdezte: — Mit szól hozzá, Mihály bátyám? Mihály bácsi csak bólintott, mert szólni úgy sem tudott volna, a szíve is, a könnye is a torkába szaladt. Ez ugyan becsülete? visszavonulás, de mégis nagy dolog ez egy sokat próbált öreg ember életében, akit a fél falu Ismer. Csiri Borsos, meg Varga Imre csavarják lefelé a ponyvát a gépről és kiabálnak, hogy vigyázat, valakinek a nyakába ne zuhanjon a ponyván öszszegyűlt víz. A kötelet csavaró lányok visonganak, a kötélcsinálás játék is, verseny is, hogy ki eieszti ki csavarja és kié lesz hosszabb és kié szakad el. Kis Gábor és Sós Mihály leülnek a mázsára, átvenni a számadást és a zsákokat, a traktoros a gépet törölgeti, be ne rozsdásodjon, az asztagosok a nagy, nehéz ponyvával bajlódnak, amelynek a hajtásban hektónyi vizek állnak és vigyázni kell, nehogy ez a víz is az asztagba szaladjon. Ezért csak óvatosan húzzák és kiabálnak, hogy egyszerie menjen: — Hó, húzd meg! A nyári napnak már a reggelen ere. je van, keletről, amerre az eső ment, friss szél jön vissza, már szinte érzik, hogy emelgeti a szárnyait, a szérűn zsong a munka, a kötélcsináló lányok felől nóta zeng: Nem ismerünk címet rangot, ágas-bogas koronát... (Vége.) tunista elhajlások keletkezéséhez vezettek és rámutatott azoknak valódi jellegére és szociális gyökereire. J. V. Sztálin mondotta, hogy a szocializmus fellépése a kapitalista elemek ellen felszította a haldokló csztályok ellenszenvét ao Párt poliftikája iránt. A haldokló osztályok ellenállásának megnyilvánulásai, mondotta J. V. Sztálin, éppen minden olyan eltérés a lenini vonaltól, amely Pártunk soraiban megnyilvánul. J. V. Sztálin beszámolójában felhívta a kommunistákat, hogy továbbra is elszántan harcoljanak a Pártban levő elhajlások ellen, két arcvonalon — a baloldali és jobboldali opportunizmus ellen és az opportunisták iránti békülékenység ellen. J. V. Sztálin megmutatta az utat és az eszközöket, amelyek a kapitalista elemek elleni szocialista offenzíva befejezéséhez szükségesek. A bolsevik fellépés lényege —'J mondotta J. V. Sztálin — mindenekelőtt abban áll, hogy mozgósítsák aa osztályéberséget és a tömegek forradalmi aktivitását ez1 ország, kapitalista elemei ellen. A bolsevik, fellépés lényege továbbá--abban áll, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű anyagi eszközt mozgósítsák iparunk' pénzszükségletének fedezésére, szovhozaink és kolhozaink pénzügy; támogatására és hogy Pártunk legjobbjai foglalkozzanak ezekkel az ügyekkel. J. V. Sztálin a Párt figyelmét különösen arra hívta fel, hogy biztosítani kell az ipari fejlődés és mindenekelőtt a termelési eszközök gyártásának gyors ütemét. Hangsúlyozta, hogy ki kell fejleszteni minderí téren a nemzetgazdaság minden ágazatát és különösen m nehézipart, mert csak a nehézipar alakíthatja újjá és állíthatja talpra az ipart, mint egészet, a közlekedést és' a földművelést. , i . J. V. Sztálin a'Bárt elé legfontosabb feladatul a szovjet ipar fejlődési ütemének meggyorsítását '.űzte ki. Iparunk fejlődési felemének további gyorsítása teheÜ számunkra lehetővé — mondotta J. V Sztálin, — hogy a fejlett kapitalista országokat műszaki-gazdasági tekintetben elérjük és túlhaladjuk. A Bolsevik Párt becsülettel teljesítette vezetője útmutatásait. Alig tíz év múlva az SzK(b)P XVIII. kongresszusán J. V. Sztálin bejelentette, hogy a Szovjetúnió mind a technikai fejlődés, mind az ipari fejlődés növekedésében már elérte és túlhaladta 3 kapitalista országokat. A XVT. kongresszuson J. V. Sztálin hangsúlyozta a ezovjet állam minden oldalú megszilárdításának szükségességét. Mi ft proletár diktatúra megszilárdítása mellett vagyunk, amely az eddig .létező állami rendszerek közül a leghatalmasabb és legerősebb. A Bolsevik Párt a nagy Sztálin irányítása mellett újból megszilárdította sorainak egységét, növelte a szovjet állam hatalmát és erejét. A szovjet népeknek a Párt proletár interoanacionalizmusa szellemében nevelt, a szovjet hazafiasság törvényeitől meghatározott testvérisége törhetetlen. A szocializmus győzelmével^ a Szovjeúnióban a szovjet nép' morális politikai egysége létrejött és megerősödött és a szovijet társadalom hatalmas lendítő erejévé vált. Az SzK(b)P XVI. kongresszusa óta 20 esztendő telt el. Ez alatt az idő alatt a szovjetföld életében valóban hatalmas változások mentek végbe. Az első sztálini ötéves tervet a meghatározott idő előtt, mégy év és há^ rom hónap alatt teljesítették. Az ötéves terv eredményei tényekkel bizonyították a lenini-sztálini tanítás helyességét és életképességét a szocializmus győzelmének lehetőségéről egy országban. Az első ötéves terv sikeres teljesítésével a Szovjetúnió mezögazdagi országból ipari országgá változott. A második sztálini ötéves -terv sikeres teljesítése következtében a Szovjetúnióban véglegesen eltörölték az egész kizsákmányoló osztályt, befejezték a földművelés kollektivizációját és végrehajtották az egész nemzetgazdaság műszaki újjáépítését. A harmadik sztálini ötéves terv éveiben a Szovjetúnió az osztálynélküli szocialista társadalom felépítésének befejező időszakába lépett és a fokozatos áttérés időszakába a szocializmusról a kommunizmusra. A háború utáni időszakban a szovjet nép a nagy szocialista reformokra támaszkodva, amelyeket a háború előtti ötéves tervekben valósítottak meg, még nagyobb energiával harcolt a háború utáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítéséért, a kommunizmus győzelméért. A Bolsevik Párt XVI. kongresszusa jelentős határvonal a Szowjetúniónak a szocializmus felépítéséhez vezető útján. A lenini-sztálini Párt tapasztalatai, a Párt harca a falvak és • városok kapitalista elemei ellen, megtanítják a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjait, új szocialista társadalom építésére országunkban.