Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-02 / 125. szám, péntek

KoSuty (Nemeskosut!)j A München előtti Cseh- i Szlovákia burzsoá demokra- | tikus kormányát vakon ki- \ szolgáló csendörpribékek ' sortüze 19 évvel ezelőtt há- 1 rom ifjú életet oltott ki. • Kosúton ennek emlékére j május 28-án, hétfőn dél- \ előtt a temetőben hatalmas ' tömeg gyüit össze a kör- , ny-ező falvakból, hogy mél- j tóan megemlékezzen a mun- ! kásosztály ifjú mártírjairól 1 és mindázom áldozatokról, [ akik az osztályharcokban . életüket vesztették azért, ' hogy nekünk boldogabb éle- ! tünk legyen. ; Az összejött dolgozók zö- j me ifjúság volt., akik a sí- j roknál elhangzott emlékbe- , szédekből megértették a ; nagy különbséget a polgá- ! ri és a népi demokratikus 1 rendszer között. Mintha ' fogadalmat tettek volna, hogy résen fognak lenni, [ hogy a mult többé soha vissza ne térhessen, résen ' fognak lenni a béke védel- ! mére és még nagyobb len- 1 dülettel fogják kivenni ré- ] szűket a szocializmust épí- • tő ötéves tervünk sikeres [ befejezéséért vívott küzdel- , műnkből. ' Huszanötéves a „IComszomolszkaia Pravda" 1925 május 24-én jelent meg az össz-szövetségi Lenini If­júsági Szövetség egységes lap­ja, a Komszomolszkaja Prav­da első száma. Ez alatt a ne­gyedszázad alatt a szovjet fiúk és lányok kommunista szellemben való nevelése terén nagy munkát végzett és jelen­tős eredményeket ért el ez az újság. Az első sztálini ötéves ter­vek idején a Komszomolszka­ja Pravda a szocialista mun­kaverseny gondolatának egyik kezdeményezője és leglelke­sebb terjesztője volt. A nagy Honvédő Háború éveiben harc­téren és munkahelye® egy­aránt hőstettekre vezette az ifjúságot. Háború utáni cél­jául a párt politikájának ma­gyarázását, a nemzetközi hely­zet elemzését és a társadalmi törvényszerűségek tárgyalását tűzte maga elé. A lap rend­szeresen foglalkozik a szovjet tudomány és művészet fejlő­désével, így is igyekszik eleget tenni nagy feladatának, hogy sokmilliós olvasótáborának Személyes meggyőzés A CsISz kongresszusa kü­szöbön áll; már módunkban van megítélni előkészületünket. Már látjuk rgit jelentett mozgal­munknak _a munkaterv teljesí­tése, amelyet a fontos esemény alkalmára tűztünk ki. Főfelada­tunk volt — és az ma is — ki­építeni a CsISz milliós szerve­zetét. És éppen ennek a fel­adatnak teljesítésében jutottunk először annak a módszernek a " rendszeres alkalmazásához, amelyről ugyan sokat beszél­tünk, de amelyet tagjaink nagy része nem vett komolyan. A CsISz-be való toborzásnál kezd­tünk rendszeresen foglalkozni népszerűsítéssel, agitációval és személyes meggyőzéssel. Rájöttünk arra, hogy szemé­lyes meggyőzés nélkül nem fog sikerülni az ifjúság nagyobb ré­szét sorainkba állítani. Tagjaink az iskolai és üzemi csoportokban elkezdték tanulótársaik és mun­katársaik beszervezését. Szünet nélkül beszéltek nekik a CsISz­ről, arról, miért lépjenek be tag­nak, csoportjuk munkájáról és sok más problémákról. Sokszor nem Is vettük észre, hogy az, amit csinálunk, az a félve-félt és lebecsült személyes meggyő­zés. A csoport számára meg volt határozva a fiatalok száma, akiket be kell szervezni és a ta­nács hangsúlyozta, hogy ezt nem lehet véghezvinni valamennyi tag közreműködése nélkül. A tagok megbeszélték, hol és kit lehet még beszervezni és elkezd­ték a munkát. Nemsokára mu­tatkoztak az^slső eredmények, méghozzá meglepőek. Sohasem hittük volna mennyi ifjú és leány .vár csak arra, hogy meg­magyarázzunk valami kicsisé­get, hányan nem lépnek be kö­zénk csak valamilyen kis tisz­tázatlan kérdés miatt, a szemé­lyes meggyőzést átvették a hetyicsoportok is. Hasonló mó­don kapacitálták ők is szomszé. daikat és ismerőseiket, hogy lépjenek be szintén a CsISz-be. Elkezdtük a toborzó vasárnapok szervezését. Két-két tagja járt házról házra és toborozták az ifjúságot a CsISz-be. Ma már sok és értékes tapasztalatunk van ezzel a módszerrel kapcso­latban. A legfontosabb közülük az, hogy valóban igen hatéko­nyan vált be. Mindegyikünknek volt mondanivalója benyomásai­ról. Visszaemlékezünk olyanok­ra, akik azelőtt soha nem jöt­tek tudatára annak, hogy a minden tagját kielégítse. I A Komszomolszkaja Pravda kitűnő munkájáért elnyerte és cimiapján viseli a Lenin-ren­det, valamint a Honvédő Há­ború első fokozatú rendjelét. Minden ifjúsági lap, Így az Ifjúsági Szemle és a CSM ki-CsISz nekik is rendelkezésükre áll, hogy ők is közénk léphet­nek; olyanokra akiket megnyer­tünk, mikor elmagyaráztuk, hogy a CsISz nemcsak kötelező összejöveteleket és politikát je. lent, hanem érdeklődési körö­ket, kirándulásokat, kultúrmun­kát, brigádmunkát, új mozgal­mas életet. Voltak olyanok, akik beléptek, ha megmagyaráztuk, hogy a feltétele a tagságnak a kommunista párt igazolványa. Emlékszünk olyanokra, akik az­előtt féltek tőlünk és beléptek tagnak, beszélgetésünk és az őket bántó problémák megoldá­sa után. A másik értékes tapasztalat, amelyet a toborzó vasárnapok folyamán nyertünk, az a tény, hogy a személyes meggyőzés nem olyan könnyű, amilyennek az első pillanatban látszik. Lát. tuk, hogy talpraesett tagokat kíván, olyan tagokat, akik jól ismerik a CsISz munkáját, po­litikai küldetését, akik tudják, mi folyik a nagyvilágon. Láttuk, ftogy akik legjobban dolgoznak, a legmeggyőződésesebbek, azok váltak be legjobban a tagtobo­rozásnál a közönyösek köréből. Sokszor soká. kellett magyaráz­ni, amíg elértük célunkat. . Aki nem tudott felelni az olyan alapvető kérdésekre, mint miért lépjek be CsISz tagnaK, miért követeli meg a CsISz tag­jaitól a politikái körültekin­tést, annál kevésbbé tud. ta megmagyarázni békemoz­tudta megmagyarázni békemoz­galmunk fontosságát és a többi kérdéseket, amelyek a szóváltás során felmerültek és természe­tesen nem tudott sikert aratni a tagtoborzás terén. Természetes, hogy ezeket az értékes tapasztalatokat a jövő­ben is felfogjuk használni, só't állandóan bővíteni fogjuk. Arról van szó4 hogy folytassuk a sze­mélyes meggyőzést, hogy — is­mét csak legképzettebb, tag­jaink személyes meggyőzése út­ján meggyőzzünk minden tagot ennek fontosságáról. £vvel kap­csolatban elsősorban szükséges, általános és politikai képzettsé­günk mélyítése, a CsISz sajtó­termékeink rendszeres és ala­pos olvasása, foglalkozás moz­galmunk problémáival és eszme, cserék azokró1 a kérdésekről, amelyek környezetünkben elő­fordulnak. Csak így fogjuk tud­ni megnyerni az ifjúságot. látásba helyezett önálló ma­gyar lap is kell, hogy a Kom­szomolszkaja Pravda példája nyomán haladjon, mert ez az újság adta élő bizonyságát an­nak, hogy » ... a sajtó a szo­cializmus felépítésének legjobb kollektív szervezője«. (g-y) A sportoló ifjúság üdvözölte a Pán EX. kongresszusát Csapnál a szovjet tornászok üdvözölték a IX. Pártkon­gresszus tiszteletére rendezett stafétát. A Dukla szoroson keresztül a baráti Lengyelország kül­döttsége jött. A Sztálin csúcs­ra pedig a lengyel hegymá­szók csoportja érkezett. A köszönetstaféta nyolc­vanezer résztvevője, az üd­vözletek és levelek ezrei, ame­lyek a stafétával eljutottak a KSS kilencedik kongresszusá­ra bizonyítják népünk szere­tetét a Párt iránt és bizonyí­tékai a Szovjetúnió és a népi demokráciák testvériségének. A stafétán résztvevők gondo­san felkészültek. Pöleg a he­lyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok tettek gondos elő­készületeket azokon a terüle­teken, ahol a staféta keresz­tülhaladt. Dolgozóink ünnepé­lyes hangulata, a fokozott munkairam, az ünnepi előké­születek arra mutattak, hogy a kongresszus napjai és a kö­szönetstaféta népünk ünnepé­vé váltak. Hisz népünk na­gyon jól tudja, mint ezt a bé­kejvek aláírásánál is bizonyí­totta, — hogy mi a hivatása és melyek az előnyei a szocia­lizmusnak. Hogy az egyesült szlovákiai testnevelés e rendkívüli sport­eseményét megörökíthessük a Csehszlovák Állami P lm autói a Rádió közvetítői, az újságok szerkesztői és a fény­kép-riporterek egész hada kí­sérte a staféta mindhárom szakaszát. A hangszóró 20—30 perccel a staféták előtt járva figyelmeztették a lakosságot, hogy hol fogják a stafétákra felrakni a szalagokat, hol fog­ják átadni az üzenetet a KSS IX. kongresszusának. A Szovjetúnió sportküldött­sége Csapnál a staféták kiin­duló pontjánál, a lengyei spor­tolók Duklánál, a hegymászók a Sztálin csúcsnál (gerlach­falvi csúcs) adták át üdvözle­tüket. Az összes fő- és mel­lékútvonalakról beérkezett je­lentések arról számolnak be, hogy a köszönő staféta tény­leg teljesítette küldetését és megadta a kellő tiszteletet a Párt IX. kongresszusának, nemcsak a Szokoltól de Szlo­venszkó minden dolgozójától. Nem régen alakítottuk meg helyicsoportunkat. Eddig minden erőnket a kultúrház rendeho­zása foglalta le, melyet minden anyagi támogatás nélkül építet­tünk újjá. Most azonban szeret, nénk bekapcsolódni a CSM neve­lési munkájába. Mi, mint új szervezet még kevés tapaszta­lattal, de elszánt akarattal fo­gadjuk, hogy bepótoljuk az el­mulasztott éveket és lendületes munkával méltók leszünk a CSM célkitűzéseihez. Várady Béla, Vidova ÖSM I. KONGRESSZUSA 1950 JÚNIUS 7-11. LESZ!

Next

/
Thumbnails
Contents