Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-21 / 141. szám, szerda

Üzemeink várják az új tanoncokat 12 UJSZ0 1950 június 29 Az 1949/1950. iskolai év néhány nap múlva végetér és a 15 éves serdülő ifjúság nagy része a kötelező iskolábajárás befejezése után elhagyja az iskolapadokat. A fiúk és lányok ezrei mennek tanulóknak a fontos Ipari szektorokba. Még nagyobb a száma azoknak, akik mint segéderők szándékoznak dolgozni az iparban, építkezéseknél és a mezőgazdaságban. A szocia* lista iparosítás szükségletei mindeneK-clőtt megkövetelik a tanult munkások szakkádereit, mert segédmunkaerőket a mezőgazdaságban rejtőző tartalékok átcsoportosításával is nyerhetnek. Ezért fokozni kell a lányok és fiúk érdeklődését a szakhivatások iránt, a munkásifjúságból szakmailag jól minősített, politikailag fejlett és testileg ügyes szocialista építőket kell nevelni. Az iparban a nevelő intézmények új formáit alakítják ki, a szakmát választó serdülő ifjak részére: tanoncközpontokat, ahol az ifjúság otthona, a gya^ korló műhely és az alapszakiskola egy' mást kiegészítő egységet alkotnak. Az új üzemeknek, amelyek csak most vannak épülőben, a szakkáderek úgynevezett gyakorló központokat készítenek elő. A gyakorló központok a tanoncoknak tökéletes elméleti és gyakorlati kiképzést nyújtanak a modern műhelyekben és az alapszakiskolákban, amelyeket közvetlen a központban rendeznek be. A tanoncok elszállásolása a központban a mai igényekhez alkalmazkodik, hogy a munkaidőn kívül a tanoncok müvelődhesserek, a sportnak és értékes szórakozásnak szentelhessék magukat. A nevelő intézmények új tormái biztosítják az ifjú munkás-nemzedék helyes politikai nevelését is. Az építészetben a tanoncokat fokozatosan a tanoncközpontokban összpontosítják, amelyek a tanoncoknak szállást es szakképzést nyújtanak a tanoncok építkezésein. A serdülő ifjúság nevelésének új formáit vezetik be a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban is. A csehszlovák állami birtokok a mezőgazdasági serdülő ifjúság szaknevelését a tanonc-birtokokon készítik elő, ahol a tanoncoknak tökéletes szakképzést nyújtanak. A tanoncok a birtokon minden munkát maguk végeznek és ezenkívül látogatják a birtok alapszakiskoláját is. 1950-ben 28.7 százalékkal több serdülőkorú szándékoznak tanoncként elhelyezni mint 1949-ben, emellett a lánytanoncok számát is 170 százalékkal növelik az 1949-es évhez viszonyítva. A káderek nevelésének szükséglete megkhfárja, hogy a fiúk, főleg a nehéziparba és az építőiparba álljanak be. A lányok pedig foglalják el a fiúk megüresedett helyét az iparban, az elosztásban, a vendéglőiparban és személyes szolgálatokat teljesítő kisipartoborzását a nehéziparba és a lányok nem állhatnak be a nehéziparba vagy az építészetbe. Megállták a helyüket itt az első úttörő tanonclányok, akik a fiúk oldalán állnak az esztergapadok, a prések mellett. Dolgoznak a felszíni munkálatokban, a bányákban és új üzemeket és lakásokat építenek. A fiúk toborzását a nehériparba és a lányok toborzását a könnyű iparba és más alkalmas szakmába jól elő kell készíteni. Felelősségteljes munkát végeznek a tanítók és a szakmaválasztási tanácsadók a II. fokú iskolákon, ahol a serdülő korúak értesítik a szocialista gazdaság szükségleteiről, a helyes szakmaválasztás lehetőségeiről. Az akciónál, amellyel a tanulóifjúság érdeklődését a gyakorlati foglalkozási ágak felé fordították, látható volt, hogy a tanítók és tanácsadók munkájának megvoltak az első eredményei: a serdülőkoriak érdeklődése a gyakorlati hivatások iránt fokozódott, e mellett nagy mértékben növekedett a fiúk érdeklődése a nehéz gépipar és a bányászat, továbbá a lányok érdeklődése a textilipar iránt. Elégtelen a fiúk érdeklődése az építőipar és a lányok érdeklődése a fémipari, az üvegipari és a személyes szolgálatokat teljesítő kisipari szakmák tanulása iránt. Egészségtelen érdeklődés mutatkozik a lányoknál az úgynevezett tradiciózus női hivatás iránt, aminő a női szabóság és fehérneműkészítés. A serdüIőkorúak érdeklődését a különböző foglalkozási ágak felé úgy kell irányítani, hogy összhangban legyen a serdülőkoriak elhelyezésének tervével Ezt csak folyamatos nevelő munkával lehet elérni az iskolai pionírcsoportok és a CsISz szervezetek keretén belül, a tanítók és a szakmaválasztási tanácsadók együttműködésével. A bányásztanoncok toborzásának eredménye az úgynevezett lány-i akció keretében azt mutatja, hogy jó előkészülettel nagymértékben irányítani lehet az érdeklődést. Ez év elején Szlovákiában 126 fiú érdeklődött a bányászat iránt. 1950 június 15-ig a bányászifjak intézetének első évfolyamára megközelítőleg 500 fiút vettek fel és kőtelezőn jelentkezett szülői bele egyezéssel 616 fiú. Ezen akció sikerét amelyet Gottwald elvtárs nagyrabecsült és amelyet az ő személyes kivan ságára szerveztek, biztosította a tömegszervezetek, főleg a CsISz támo gatása, a tanítók jó munkája és a bányásztanoncok közreműködése, akik toborzó csoportjaikkal megnyerték és meggyőzték a 15 éves serdülő ifjakat. A lányok toborzásánál meg kell törni a lányok szakmai hivatásra való kiképzése iránti begyökeresedett e'őítéleteket. A lányok sikerei a Szovjetúnióban, ahol a fiúk oldalán kiváló eredményeket érnek el, bizonyítják, hogy a lányokban megvan minden elő. feltétel ahhoz, hogy alapos szakkép, zettségű munkásnőkké váljanak. Nagy feladat vár a Zivena Csehszlovák Nőszövetségre az anyák meggyőzése terén a serdülő lányok szakneve'ésének lehetőségeit illetőleg. A nemzeti vállalatoknak minden előkészületet meg kell tenniök, hogy a serdülő lányoknak megfelelő munka, és társadalmi feltételek álljanak rendelkezésükre, amikor szakmát kezdenek tanulni. A szükségelt nagyszámú segédmunkaerő kérdését azon ifjak soraiból kell megoldani, akik nem szándékoznak saakmai tanulásba kezdeni. A nagy szakkáder-szükséglet megköveteli, hogy folyamatos iskolázással fokozzuk e fiúk és lányok szakmai kiképzését! úgyhogy ne szakadjanak ki a munkafolyamatból Ebben a Szovjetúnió nagy tapasztalataira kell támaszkodnunk, amelyeket az ipariskolák és az FZO üzemi iskolák munkatartalékainak iskolázásával értek el. Elérhetjük ezt a ROH üzemi munkaiskoláinak felhasználásával, a gyakorlat és az iskolázás tervének egyidejű alapos előkészítésével. A tanonc- és gyakorlóközpontok befogadóképességét állandóan fokoznunk kell, hogy a szakmunkásnoncközpontokban való nevelését a serdülőkorú tanoncok. A szakkáderek jelenlegi nagy hiányát a tanoncoknak a cseh országrészekben való kiképzésével is csökkenthetjük. A cseh mun. kásosztálynak ez a nagy segítsége lehetővé teszi számunkra a fiúk és lányok bizonyos számának modern tanoncköpontokbaii való nevelését a cseh országrészekben, Szlovákia iparosítási szükségleteinek ellátására. Az iskolákból kikerülő fiúknak és> lányoknak, nagy lehetőségük van tehát a szakmaválasztásnál- az ifjú munkásnemzedék tagjairól úgy gondoskodtak, hogy a szocializmus építésének pillérévé váljanak. Az új tanoncok és tanonclányok soraiból akar-Jjuk felnevelni jövendő élmunkásainkat és újítóinkat. A legjobb tanoncokból és tanonclányokból akarják felnevelni a jövendő mestereket, technikusokat és mérnököket. A dolgozó ifjak neveléséről új szerv — a Serdülőkorú Dolgozók Központja gondoskodik. Ez a központ együttmunkálkodik a tömegszervezetekkel, főleg a CsISzszel és a szakmában dolgozó serdülőkornak nevelésének anyagi és erkölcsi előfeltételeivel foglalkozó intézményekkel. A Serdülőkorú Dolgozók Központjának berendezésével kormányunk értékelte a szakkáderek kiképzésének fontosságát a szocializmus építésének időszakában. Az SzKP IX. kongresszusa kijelölte számunkra az utat a további időszakra a serdülőkorú szakmunkások nevelésében is. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség által vezetett fiúk és lányok kötelezik magukat, hogy becsülettel teljesítik az SzKP IX. kongreszszusán kitűzött feladatokat. A CsISz kongresszusán a szlovákiai ifjúság ki. nyilvánította azt az elhatározását, hogy a cseh ifjúság oldalán bekapcsolódik a szocializmus építésébe, mégpedig az eddiginél nagyobb lelkesedéssel. A tanoncok és tanonc'ányok tömeges versenyzése az üzemek százaiban a CsISz és az SzKP IX. kongresszusa tiszteletére bebizonyította, hogy meg vannak az előfeltételek ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny az ifjúság tartós munkaformája legyen az iparban. A CsISz szervezetei a tanonc- és gyakor'ó központokban legyenek az oktatók, a mesterek és a neveiők legjoDb segítőtársai, legyenek az ifjú élmunkások tömegmozgalmának megszervezői. 1950 július 9-én Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnöl: Lány-ban fogadja az összes bányásztanoncokat és a lány-i akció keretében jelentkezőket. A bányásztanoncok és a bányákba jelentkezett fiúk Lány-ba mennek az összes jövőbeli tanoncok és tánonclányok képviseletében, akik az iparba, az építőiparba, az állami birtokokra, a gépállomásokra jelentkeztek. Átadják Gottwald elvtársnak a szlovákiai fiúk és lányok üdvözletét és mindannyiok nevében kötelezik magukat, hogy a sz'ovákiai ifjúság a íseh ifjúság oldalán a szocializmus építőinek első soraiba áll, A. Arutunián beszéde az ENSz gazdasági bizottságában Arutunián szovjet kiküldött az SNSz európai gazdasági bizottságában bírálta Európa gazdasági helyzetének áttekintését, amelyet a bizottság titkársága állított össze. Az áttekintés szerint Európa ipari termelése a Szovjetúnió néikül 1949-ben 10%-al túlhaladta a háború előtti szinvonalat. Nagybritánia ipari termelése 37%-al, Franciaországé 22%-al, Belgiumé 16%-al emelkedett. „Mi azonban azt állítjuk", — jelentette ki Arutunián — „hogy ezek az adatok hamis képet adnak Egyik oldalon az adatokat, amidőn nyugat-európai országokról vanszó, nagyítják, a másik oldalon, amidőn nyugateurópai országokról van szó, kisebbítik őket. Az ipari termelés színvonalának alapjául a háború utáni időszakkal való összehasonlításra az áttekintés összeállítói az 1938-as évet választották. Az a mi véleményünk, hogy ez a választás téves volt. Az 1938-as év az európai kapitalista országok számára gazdasági válságok éve volt. Az 1938-as év alapulvétele az összehasonlítási alap szándékos csökkentését jelenti és így szándékosan emelik a háború utáni időszak adatait. A jegyzék összeállításának alapjául az 1937-ik évet kell választani és nem az 1938-ast. Az áttekintés szerzőinek hibás eljárása azon alapul, hogy csoportos jegyzékeket állítanak össze, amelyek kiforgatják a tényeket". Arutunián ezután elemezte az európai gazdasági helyzetet, és rámutatott a fejlődés két vonalára; a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok állandó gazdasági fejlődésére, gazdasági válságokra a nyugateurócsönös segélynyújtásuk növekedésére az egyik oldalon, és másrészt az ellentétek kiélesédésére, a növekedő gazadasági válságokra a nyugateurópai államokban. Némely nyugateurópai állam sem érte el az 1929 évi színvonalat sem. A termelés színvonala a nyugateurópai országokban alacsony, különösen összehasonlítva a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok sikereivel. Arutlnián jellemezte a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok háború utáni gazdasági újjáépítését és fejlődését. Rámutatott gazdaságunk feltartóztathatatlan fejlődésére, ellen tétben a nyugateurópai országokban növekedő gazdasági válsággal. A Marshallterv az európai országok gazdaságában kiélesítette az ellentéteket s egyáltalán nei» hozta rendbe ezekben az országokban a szociális gazdasági rendszer alapjait. A Marshallterv következtében a nyugateurópai országok nem jutottak gazdasági függetlenséghez, hanem ellenkezőleg, még nagyobb függőségbe kerültek az USA-tól. A nyugateurópai országok gazdaságára jellemző iparuk fejlődési ütemének észrevehető hanyatlása a Marshallterv nyomása. Az ipar fejlődési ütemének ez a hanyatlása a nyugateurópai államokban égyenlötleniil jelentkezik. Néhány országban pl. Franciaországban és Norvégiában ez az ütem évrőlévre erősebben hanyatlik. A növekvő azdasági válság jellegzetes megnyilvánulása a munkanélküliség növekedése a nyugati országokban. A nyugateurópai országok az amerikai úru piacává válnak, saját országuk ipari érdekeinek kárára. Ezt a célt szolgálja a vámhatárok eltörlésének követelése és- az európai fizetési únió megalakítása stb. Nypgat-Európa külkereskedelme egyoldalú: az amerikai exportőrök ide irányított behozatala uralkodik rajtuk. Hangsúlyozni kell, hogy az 1949-es év jelentősén kiélesítette a piacokért folytatott harcot iá nyugateurópai országok között. A Marshallterv két éve után a Marshallterv alá eső országok pénzügyi helyzete nem javult, sőt ellenkezőleg, jelentősen rosszabbodott. A nyugateurópai országokészlelhető, különösen a külföldi adóban az államadósságok növekedése ságok. Ennek következtében Nyugat-Európa az USA fizetésképtelen adósává vált. Ez az adósság a nyugateurópai államok pénzügyeire és egész gazdaságára ólomsúlyként nehezedik. A Marshall-terv nyomása alatt állandóan növekedtek a nyugateurópai államok kiadásai katonai célokra. Az utolsó három évben több mint másfélszeresre emelkedtek és évente 70 müliárd dollárt tesznek ki. Ez az USA által nyújtott kölcsönök kétszerese. Az „úgynevezett" amerikai segítség Nyugat-Európa nemzetei számára rendkívül drága. A hatalmas külföldi kiadások veszteséget okoznak az állami költségvetésben, az adók növekedését, inflációt és drágaságot idéznek elő. A nyugateurópai államok pénzdevalvációja fokozza a nyugateurópai országok USA-tól való pénzügyi és gazdasági függőségét és káros következményei vannak ezen országok gazdaságára. A monopoliumoknak és bankoknak a devalváció nem csekély nyereséget hozott, a munkások és alkalmazottak számára azonban a devalváció drágaság emelkedését, a reális bérek csökkenését és az életszínvonal tovább hanyatlását jelenti. A Marshallterv következtében a nyugateurópai államok munkásosztályának és dolgozóinak helyzete lényegesen rosszabbodott. A munkanélküliség növekszik, a bérek csökkennek, stb. A Marshallterv jelentette ki vége» zetül A. Arutunián — egyrészt roszszabbitotta a munkásosztály helyzetét a nyugateurópai államokban, másrészt segítségére volt a kapitalista monopoliumoknak nyereségeik növelésére. Ez a két kölcsönösen összefüggő irányzat világosan megmutatja a Marshallterv szociális arculatát". A műszaki értelmiség kezdeményezésének nem szabad elmaradnia a munkások kezdeményezéseitől Az újító mozgalom hatalmas támogatója a munka termelékenységének emeléséért folytatott harcnak, minden újítójavaslat bizonyos megtakarításokat jelent nemcsak az illető üzem, hanem egész gazdaságunk részére is. Minél több jó újító javaslatra van szükségünk. Ezért kell, hogy a műszaki értelmiség is teljes mértékben támogassa az újítókat magukban a műhelyekben, hogy segítse, támogassa őket a kiszámításokat szerkesztésében és összeállításában. Ahol a műszaki dolgozók helyesem fogták fel küldetésüket, ott az újító mozgalom tömeges, ott a szorgalom nő és állandóan új és új értékeket terem. Azonban nem mindenütt támogatják a technikusok a munkás-újítókat. Szlovákiában vannak olyan esetek, hogy a munkások nagy kongresszusi kötelezettségeket vállaltak, a szocialista munkaversenyt olyan fokra emelték, hogy hatalmasan, széles alapokon kifejlesztették a munka magasabb szocialista tormáit, szocialista kötelezettségeket és szerződéseket kötöttek és védnökségeket vállaltak az EFSz-ek felett stb., -de a műszaki káderek az üzemekben elmaradtak mögöttük, nem követték őket, nem támogatták hathatósan segítségükkel az öntudatos élmunkások,"újítók és munkások törekvéseit. Vannak még olyan üzemeink, amelyekben sok olyan kiváló technikus van, akik nem szentelnek kellő figyelmet az újítók klubjának,- vagy akik nem vállaltak az élmunkások vagy újítok felett műszaki védnökséget. Nem elegendő, hogy a munkások az újításokon dolgozzanak, hogy a munka jobb megszervezéséről gondolkodjanak, az anyag jobb felhasználásával törődjenek, ha ezt a törekvésüket nem támogatják minden tekintetben a technikusok. A technikusok feladata, hogy segítsék minél előbb teljesíteni az SzKP IX. kongresszusa által kitűzött célt, hogy minden dolgozó élmunkássá váljon. A tanítóság szabadsága és munkasegitsége az 1950-es szünidő alatt Az iskolaügyi megbízotti hivatal a tanítók szabadságára vonatkozólag 1950-es nyári szünidőre az iskolaügyi minisztérium 1950 jún'us 1-éről kelt 5038/50/K/5 sz. rendelete alapján. utasításokat adott, amelyek a kerületi nemzeti bizottságoknak küldendő körlevelekben a legközelebbi S5r. 1. Mlmy igazságügyi megbízott beszámolója az új bűnvádi perrendtartásról Uj világot építünk, amelyben az embereket nem a szerint értékeljük, mekkora vagyonuk van, hanem a szerint, hogy milyen munkát végeznek és mennyit dolgoznak a társadalomnak és ezzel maguknak is. Az úlj világ kiépítése új embereket követel, akik nemcsak munkájukról gondolkoznak, hanem gondolkoznak a közügyekről és államügyekről is és érdeklődnek irántuk. A mi állami berendezésünk nem büszkélkedik azzal az elvvel, amelyet a kapitalista társadalmi rend hirdetett, hogy a törvény nem ismerése nem mentesíti a tettest. Ellenkezőleg, mi azt akarjuk, hogy nálunk minden dolgozó ismerje a törvényeket. Ezért e hó 16-án, pénteken délután a bratislava;

Dynamitka dolgozói közé elment dr. J. Viktory igazságügyi megbízott, hogy a dolgozókkal megismertesse a készülő új büntetőtörvényeket. — Uj büntetőtörvényeinknek az a célja — mondotta dr J. Viktory megbízott —, hogy védjék a népi demokratikus Köztársaságot, megvédjék szocialista felépítését és védelmezzék a dolgozó nép, valamint az egyének érdekeit és a szocialista együttélés szabályainak megtartására neveljék őket. A kapitalista büntetőtörvény a magántulajdon védelmének elvén alapul. A mi új büntetőtörvényünkkel a magántulajdont nem védjük. Mi a szocialista -tulajdont védljük, Köztársaságunkat, a dolgozó nép és a szocialista felépítés érdekeit. Uj büntetőtörvényünkben a büntetés célja is teljesen eltérő attól a óéitól, amelyet a kapitalista rendszer' büntető rendszerével követ. A kapitalisták alatt a büntetés az elkövetett bűncselekmény megtorlására szolgált. Mi életünkben az embert az első helyre helyezzük. Mi a büntetéssel névelőén akarunk hatni az egész társadalomra. Ezért sok helyütt a bírósági tárgyalásokat az üzemi csarnokokban, munkahelyeken tartják, hogy minden dolgozó ember tanuljon a példán. Befejezésül szeretnék rámutatni arra a tényre, mondotta dr. Viktory megbízott, hogy mi valóban minden erőnkkel harcolunk a békéért s ez a törekvés kifejezésre jut a törvényeinkben is. Mi komolyan harcolunk mindenki ellen, aki háborút akar. Dr. 4 Viktory igazságügyi megbízott beszámolója után élénk vita fejlődött kl, amelynek keretében dr-Viktory megbízott a munkások számos kérdésére válaszolt. A vitából látni lehetett, hogy dolgozóink élénk érdeklődést tanúsítanak építő erőfeszítéseink védelme iránt, amit fokozott mértékben biztosit az új büntetőtörvény. napokban jelennek meg. Az iskolaigazgatók és általában a tanítók tájékoztatására a következő cikkelyeket idézzük: Az 1950-es évben a tanítóknak a 32/1950. Sb. törvény értelmében fizetett üdülési szabadság jár éspedig e törvény szer nt meghatározott időtartamra. Ezt a szabadságot a tanítók a nyári szünet idején éspedig rendszerint július 9-től, augusztus 26-ig terjedő időszakban veszik ki 1950-ben. Az üdülési szabadságot a tanitók csak az összes évzáró munkák elvégzése után kezdhetik meg. A nyári szünet idején, amely a törvény értelmében meghatározott üdülési szabadságot túlhaladja, a tanítók a gazdasági feladatok teljesítéséhez járulnak hozzá munka-segítségükkel. pl. az aratási munkálatoknál, a köz, vagy szövetkezeti mezőgazdasági szektorban esetleg a közgazdálkodás más ágában. Hogy minden tanító eleget tehessen azoknak a feladatoknak, amelyek a körlevélben közzétett rendelkezések alapián rájuk hárulnak, az iskolák igazgatói a helyi nemzeti bizottsággal és az üzemi tanáccsal való megegyezés után benyújtják a szabadsági tervezetet és a tanítóság nyári munkasegítségének javaslatát, amely munkasegítségre az egyes tanítók maguk jelentkeznek éspedig június 25-ig a járási nemzeti bizottságnál. A járási nemzeti bizottságok iskolaügyi előadója és a járási tanfelügyelők a járási nemzeti bizottság V. előadóosztályának képviselőjével és a ROH két képviselőjével megvitatják a szabadságolás és nyári kisegítő munka tervezetét a járás egész tanítóságát illetőleg, összhangba hozzák azt és 1950. június 30-ig kidolgozzák a iárás tanítóságának nyári munkatervét A további részletek a kerületi nemzeti bizottságok számára «/adott körlevelek gyűjteményében találhatók.