Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-16 / 137. szám, péntek

I NüiqMIiss Pisili Síiwefiéi elé n. e ü n ifi e i e i e Az erdőben egy kis tó partján j rét volt, itt egy szénakazalban kunyhófélét rendeztek be Le­ninnek. Egy nagy bokor mö­gött, szabad tűz mellett, mely­ben a teavíz forrt, dolgozott Lenin. Idehozták utána újság­jait, estefelé ideérkeztek cso­nakon tanácskozni a Központi Bizottság tagjai. Itt seoi volt biztonságban. Kémek szaglásztak utána a kör­nyéken. Közeli munkatársait megfigyelték, hogy rajtuk ke­resztül a nyomára akadjanak. A pártnak még jobban el kel­lett rejtenie vezérét. A Köz­ponti Bizottság elhatározta, hogy Lenint a biztonságosabb Finnországba költözteti. Ord­zsonokídze elvtársat bízták meg a határozat végrehajtásá­val. Kidolgozták az utazás ter­vét. Gyalog nem 'ehetett át­ment a határon, mert az ellen­őrzés nagyon szigorú volt. Ügy döntöttek, hogy Jalava moz­donyvezető elvtárs •viszi át Le­nint Finországba a mozdonyán, mint fűtőt Lenin felszállt a mozdonyra és lapátolta •> szenet A hatá­ron szigorú vizsgálat volt, va­gó'.nróü-vagwira menve ellen­őrizték az útleveleket. Már nint Finnországba a mozdonyán, hoz, még néhány perc és el­csíphetik Lenint. Jalava hirte­len lekapcsolta a mozdonyt a vonatról és eltolatott vizet fel­venni. A vonatnak már indulnia kel. lett volna, a kalauzok izgatottan össze-vissza szaladgáltak, ke­resve a mozdonyt, de Jalava csak az utolsó percben érke­zett vissza fűtőjével, amikor már nem volt idö a vizsgálatra. Gyorsan összekapcsolták a vo­natot és átment a határon. Az utazás sikerült A pártot a mensevikek ép­úgy nem tudták szétzúzni, mint ahogy annakidején nem sike­rült ez a cárnak. Sőt, a sok évi nehéz munkának a gyümölcsei most kezdtek megérni. A munkások és a parasztok ki­ábrándultak a többi pártokból és most kezdték megérteni, hogy a bolsevikoknak van iga­zuk. A mensevik párt egysze­rűbb tagjai összetépték és el­hajították párttagsági könyvei­ket és a bolsevikok mellé álltak. Az üzemek munkástanácsaiba, a hadseieg katonatanácsaiba, ahol még nemrég mensevikek voltak a vezetők, bolsevikokat válosztották Az egész ország a bolsevikok jelszavait hangoz­tatta: Szovjet-köztársaságot! Minden hatalmat a munkások és katonák tanácsainak! Lenin. Finnországban is, rajta tartotta kezét a forradalom ütö. erején. Látta a tömegek nagy fordulatát a bolsevik párt fele. Ugyanakkor azt is látta, hogy a cári tisztek ellenforradalomra készülnek. Itt volt az ideje a cselekvésnek. A párt mögött felsorakozott az egész munkás­osztály, a pártot támogatta a forradalmi katonaság — a fel­fegyverzett parasztság. Itt volt az ideje, hogy fegyveres fel­keléssel megdöntsék az áruló kormányt és megteremtsék a Szovjet Köztársaságot. Leni" titokban hazatért Finn­országból, hogy irányíthassa az új, most már szocialista forra­dalmat. III A GYŐZTES NÉP. A népek reménysége. 1917 október 25-én győzött a szocialista forradalom. Elker­gették a cár utódait, a mensevi­keket és végre az orosz nép maga intézhette a sorsát. Meg­született a Szovjetúnió, a világ első szocialista állama, az egész Péterváron hatalmas tömeg várta. Lenint a fellobogózott pályaudvaron. Amikor kilé­pett a kocsiból, egyik munkás elkiáltotta magát: — Vegyétek a karjaitokba. Vállukon vitték be szeretett vezérüket az állomás épületébe. Lenin felment egy páncélautó tetejére és beszédet mondott az egybegyűlteknek. Arról be­szélt, hogy a forradalom még nincs befejezve, új szakasz elé érkeztek, ahol a hatalmat a sze. gény nép kezébe kel] tenni, hogy békét és földet adhasson. — Éljen a szocialista forra­dalom! — fejezte be Lenin a beszédet és sokezer torok lel­kesülten kiáltotta utána — éljen! A nep elégedetlensége és csalódottsága egyre növeke­dett. A mensevik miniszterek tovább folytatták a háborút A földet nem adták oda a parasz­toknak, a cári ellenforradalom szemérmetlen nyíltsággal szer­vezkedett Minden a régiben maradt, csak a cár helyét a men. sevíkek és társaik foglalták el. A párt a nép elégedetlenségé­nek az élére állt. Követelte a [munkáshatalmat, a Szovjet Köztársaságot, a békét, a föld felosztását, a gyárosok megfé­kezését, az ellenforradalom le­törését. Ekkor a mensevikek megmutatták igazi arcukat. A munkások tömegtüntetéseit verbe fojtották, mint valaha ezt a cár tette. A párt nyomdáját szétrombolták, kiadták a pa­rancsot Lenin letartóztatására. A párt újra föld alá kénysze­rült, Leninnek menekülnie kel­lett. Vérdíjat tűztek ki a fejére. Egy ideig Péterváron rejtőz­ködött, de ez túl veszélyes volt és ezért vidékre utazott. Megváltoztatta külsejét, levágta a bajuszát, szakállát és hamis iratokkal, egy nyaralóhely kö­zelében egy erdőben telepedett le, egyszerű kaszásnak öltözve. haladó emberiség nagy remény, sége. A Szovjet állam legelső in­tézkedése az volt, hogy fe'hív­ta az összes hadviselőket a há­ború azonnali megszüntetésére. Az első éjszaka rendeletet adtak ki, hogy a föld a parasztoké. Az összes gyárakat, üzemeket a szocialista állam, a dolgozó nép tulajdonába vették. Megvalósult, amiről évezredek óta álmodoztak és évszázadok óta küzdöttek az emberiség leg. jobbjai: a dolgozó nép állama. Azóta a világ becsületes embe­rei előtt, mint világító fáklya mutatja a követendő utat Le­nin alkotása, a Szovjetúnió. Amióta a Szovjetúnió létezik, a szenvedők a világ bármelyik 6arkán, soha nem lehetnek egyedül Az ínségesek Kínában, a börtönbe vetettek Indiában, a szabadságért harcolók Spa­nyolországban, a haladásnak, a tudománynak és a művészet, nek rajongói az egész világon tudják, hogy a tőke zsarnoksá­ga többé nem győzhet felettük. A harc többé már nem hiába­való, mert a világ egyhatod ré­szén győzött a szocialzimus. A szovjet munkásosztály vezeté­sével a szovjet nép oldotta meg ezt a történelmi feladatot és megteremtve a világ első szo­cialista államát, példát mutat az egész világnak. Lenin harca 23 éven keresz­tül a forradalmi munkáspár­tért nem volt hiábavaló, mert ilyen lenini párt nélkül a szov­jet nép nem győzhetett volna, nem tudta volna elkergetni a cárt, megsemmisíteni a kapita­lizmust, megteremteni a dolgo. zók országát. Oroszország a cár elmaradott országábol a világ leghaladottabb országává lett. Ledőltek a sorompók, ame­lyek eddig akadályozták, hogy az ország nagy kincsei áldássá lehessenek a nép számára. (Folytatjuk.) A magyar ifjúság új szer­vezete a DISZ olyan nemzet­közi helyzetben alakul meg, amikor az egyszerű emberek százmilliói a Szovjetunióval az élen. az egész világot átfogó hatalmas küzdelmet folytat­nak a háborúra készülő an­gol-amerikai imperial sták el­len, a béke megvédéséért. A if­júság valamennyi országban hősiesen kivesz részét ebből a küzdelemből, mert tudja, hogy ö lenne az első áldozata az imperialisták vérgőzös tervei­nek. A Wall-Street pénzes­zsákjainak még magasabbra halmozására — az amerikai imperialisták szörnyűséges jö­vőt szánnak a fiataloknak. Az USA és a többi kapitalista ország fiataljait ágyútöltelék­nek akarják felhasználni, an­nak érdekében, hogy elpusz­títsák a szovjet fiatalok és a többi szabad, szocializmust építő ország fiatalságának munkáját életét: elpusztítsák a világ ifjúságát is. Ennek felismerése szólította csatasorba a fiatalokat, a kommunisták, a felnőtt dolgo­zók mellé, a világ minden ré­szén. A Berä ni Ifjúsági Ta­lálkozón, a békeharc egyik győztes csatáján hétszázezer német ifjú tett fogadalmat, hogy tántoríthatatlanul har­col Németország egységéért és a békéért Franciaország­ban Raymonde Dien és a töb­bi ifjú békeharcos neve a ci­vil zációért és az emberiség jobb jövőjéért vívott, odaadó küzdelem egyik jelképévé vált. Japánból szinte nap mint nap érkeznek hírek arról hogy az ifjúság ellenszegülve az ame­rikai megszállók terrorjának, fölemeli t ltakozó szavát Ja­pán felfegyverzése és ameri­kai támaszponttá való kiépí­tése ellen. A Svéd Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség nemré­giben megtartott kongresszu­sán a békeharcban való foko­zott részvételre szólította fel a svéd fiatalokat. Hollandiban az indonéziai gyarmati hábo­rú elleni tiltakozás az egyik főformája az ifjúság béke­harcának, Angliában pedig a véres malájai háború ellen küzdenek a fiatalok. Minden országban tevékenyen kapcso­•lódott be az ifjúság a béke­alá-rások gyűjtésébe is; az eddig összegyűjtött több mint százmillió csatlakozás a stock­holmi felhíváshoz nem jelen­téktelen részben a fiatalok munkájának gyümöicse. Kína hősi ifjúsága fegyver­rel védelmezi országát az im­perialisták bérencei ellen és tevékenyen kiveszi részét ha­talmas hazájának újjáépítésé­ből. A népi demokratikus orszá­gokban a f atalok ugyanazért a célért, a békéért küzdenek. Példaképük a Szovjetúnió le­nini-sztálini dicső Komszomol­ja töle tanulnak harci p'szánt­ságot, odaadást, helytállást, építésben harcban egyaránt; az ő útját járva tanulják meg szeretni és követni a Pártot. A KomszomoJ harci tapaszta­lataival gazdagodva vértezöd­nek fel. hogy szilárd támaszai legyenek a békeharcnak. Me­lyek a népi demokráciák ifjú­sági szervezeteinek — így a most születő DISZ-nek 's — a feladatai? Az, hogy tánto­ríthatatlan ui haladjanak a Párt mutatta jő úton; szilárd falként emelkedjenek az e len­ség bármilyen irányú támadá­saival szemben; még fokozot­tabb lelkesedéssel, odaadással építsék országukban a szo­cializmust, erősítsék a népi demokratikus államot! A magyar fiatalok nemcsaK a magyar nép és a Párt felé tartoznak felelősséggel, ameCy megteremtette számunkra a boldog élet feltételeit; nem­csak a Szovjetúnió dicső né­peinek, ak k vérük hullása/a! hozták meg a szabadságot a magyar fiataloknak is, hanem a világ minden népének mind­azoknak. akik a békéért har­colva lehetővé teszik, hogy a magyar nép boldog jelenén 3 ragyogó jövőjén munkálkod­jék. Ha a magyar ifjúság és szervezete a DISZ hűségesen teljesíti feladatait jelentő­sen hozzájárul ahhoz, hogy a béke erői tovább növekedje­nek és az amerikai háborús gyujtogatók bűnös tervei elé még erősebb gát emelkedjék. Révész József

Next

/
Thumbnails
Contents