Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-12 / 108. szám, péntek

Uhol a szovlet fiatalok találkoznak Moszkvában a Majakovszkij- | tértől a Kraszln-utcáig hatalmas épülettömb emelkedik. Itt van a moszkvai fiatalok egyik legkedveltebb találkozóhelye a város Ifjúsági Könyvtára. A könyvtár olvasótermeit több tízezer fiú és leány látogatja. Ifjúmukások, középiskolás diákok, a főiskolák, a technikumok hallgatói, ipariskolai tanulók. Nincs olyan fontosabb szakkönyv, matematikai, csillagászati, fizikai, vegyészeti, vagy sporttal, fényképészettel foglalkozó, amelyet a moszkvai fiatalok könyvtárukban meg ne találnának. A marxizmusleninizmus klasszikusai mellett a világirodalom legnagyobb alkotásai és a szovjet írók népszerű szépirodalmi művei várják ez olvasót. Az 1950-es esztendőben kilencvenezer rúbel érú könyvvel gazdagodott az Ifjúsági Könyvtár. A nagy orosz klaszszikusok mellett a vezetőség beszerezte a többi között Shakespeare, Balzac, Maupassant, Dickens, Martin Andersen Nexő és mások gyűjteményes munkáit. Az új szovjet regénysikerek közül Azsájev: „Távol Moszkvától", — Nyekraszov: „Sztálingrád lövész Ixkaiban", Ivan Kozlov: „A krimi földalatti mozgalom", Medvegyev: „Rovnó alafct történt'' és Elizár Malcev: „Egész szívemmel'' című köteteiből újabb és újabb sorozatot kellett rendelni, mert ezek a regények állandóan „kézben vannak". A könyvtár vezetősége időről időre úgynevezett találkozásokat rendez. A találkozásokon egy-egy iró vagy tudós tart előadást és válaszol a fiatalok legkülönbözőbb kérdéseire. A legutóbbi találkozón a következők vettek részt: Filippov professzor — a szovjet színműírásról tartott vitadélutánt. — Medvegyev, a Szovjetúnió Hőse — „Rovnó alatt történt" című könyve születéséről számolt be. Az egyik előadáson felszólalt Zója Kozmogyenszkaja édesanyja. Elizar Malcev, az „Egész szívemmel" című nagysikerű regény írója jövő terveiről és írói módszeréről beszélt. A találkozókat neves szovjet színészek, énekesiek, zeneművészek vendégfellépte teszi emlékezetessé. Igy szórakozik, így pihen a moszkvai fiatalság. y ki hűxzám*. BOLGÁR népdal Jer ki hozzam a kapuba róztom,edes csókkal L»—'•—1 1 J J var-lak. Tra-la-lo la-la-lo , trola-la la-la-lo idei ciókkal var-lak 2. Ha nem akar ti Énhsrzaro kijönni Nem fogok búsulni Tralala la lala Traldla la la la Nem jogok búsulni. 3. Van mig step lány A faluban rózsám Aki kijön hozzJm Tralala lalalq . Tralala lala la Aki kijön hozzám. P.Sives &iu fordítása LENIN ELET Nem is gondolnánk, hogy a párt megteremtése milyen nehéz feladat volt. A pártot a cárizmus kegyetlen üldözése közben kellett létrehozni. Lenint ál. landóan spiclik környékezték, még titkos előadásokra is belopództak és jelentéseket küldözgettek róla. Zubatov csendörezredes volt a nép egyik leggonoszabb ellen. sé«e, a kémek, besúgók, beugra. tók munkáját ő irányította. Gyűlölte a forradalmárokat. Parancsnoka jelentést kért tőle a mozyalomroL Zubatov így válaszolt: — A forradalmárok között most Uljanovnál nincsen nagyobb. Le kell vágni ezt a fejet a forradalom testéről. A cár hóhérai terveket szőttek Lenin meggyilkolására. A cárizmus üldözésein kivül a párt megteremtése elé más akadályok is tornyosultak. A forradalmárok között sokan vol. tak, akik maguk sem tartották fontosnak, hogy a munkásosztálynak egységes, szervezett pártja legyen, sőt a szervezést el'enségesen fogadták. Szíve, sebben látták a sok apró, maga feje után dolgozó köröcskét. Ezek elmerültek a mindennapi munkában és az orruknál nem láttak tovább Azt mondogatták — nincs semmi szükségünk köz. pontra, mi itt jobban tudjuk, hogy mi kell, mintha vezetők ülnek a fejünk fölött. Ezek a tudatlanok nem vették észre, hogy a cárizmus elnyomó gépezete milyen egységes, szervezett és ha a munkásosztálynak nem lesz ennél is egységesebb és szervezettebb pártja, akkor alul fog maradni a harcban. Lenin első lépésnek a párt fe. lé egy titkos, forradalmi munkásújság kiadását tervezte, Ez az úiság majd kiveri a fejekből a helytelen nézeteket, maga köré gyűjti a munkásosztály legjobb vezetőit es a magja lesz a pártnak Az újságot azonban csak külföldön lehetett szerkeszteni és kiadni, mert Oroszországban ezt a cárizmus lehetet, lenné tette Lenin elutazott Oroszországból, hogy az újságot megsztivezze. Szikrából lesz a láng. Lenin Svájcban, majd Német, országban járt, legyőzte a sok anyagi és szeméiyi nehézségeket és végre megjelent az újság. A neve Szikra volt. Egész vékony papírra nyomták, apró betűkkel, hogy ne foglaljon el nagy helyet, ha eldugják. Ügy csempészték á! az orosz határon és Oroszország titkos nyom. dáiban újra nyomtatták, annyi példányban, amennyi kellett. A Szikra hasábjam indult meg Le. nin harca a párt ellenzői ellen. Leleplezte őket az öntudatos munkások előtt. Megmutatta, hogy akarva akaratlanul a cáriz. must támogatják, hiszen az is a párt megalakítása ellen harcolt, csendőreivel és börtöneivel, romévi száműz>etére ítélték. Voltak még mások S a munkásmozgalmon belül aku akadályozták a párt mcjVlti-ítását. Ezek azt a káros nézetei hirdették a munkAsok között, hogy nincs szükség pártra. A munkásoknak nem kell párt, — mondták — csak olyan gazdasági szervezet kell, mint a szakszei vezet Ne politizáljanak a munkások, a politika az urak dolga. A munkásoknak pártra nincs szükségük, hagyják a politikát a polgároknak, a munkások csak munkásügyekkel foglalkozzanak, harcoljanak a gyárakban a jobb bérekért, a rövidebb munkaidőért, a többi az okosabbak dolga. Nagyon veszélyes nézet volt ez. Ha a munkások rájuk hallgattak volna, néhány kis részleteredményért lemondtak volna nagy történelmi célkitűzéseikről. A munkásosztálynak nemcsak béremelés kell — hirdette Lenin — a munkásosztály el akar. ja kergetni a cárt, megdönteni a kapitalizmust és egy új világot, a szocializmust megvalósítani. Ehhez pedig párt, forradalmi párt kell, amely vezetni tudja a munkásosztály harcát. Lenin cikkcket írt, tanu'mányokat, könyveket, ahol a legbonyolultabb kérdések is egyszerre világosak és áttekinthetők lettek Majakovszkij a költő ezt írta Lenin írói líiűködéséről: Iljics könyve lecsap mint a villám Kiáltványok, s röplap ok viharát aratja. Az osztály sötéten verődött Leninhez s világosultan lódult töle vissza. Lenin írásaiban már azt is megmutatta, milyen legyen ez a megalakítandó párt. Először is a pártot forradalmi elmélet, a marxizmus vezeti. Ez irányítja a legnehezebb harcokban, ez ad a pártnak nagy, szellemi fölényt az összes többi pártokkal szemben. A párt előtt az elmélet világítja az_ utat és ezért nemcsak a min-' dermapi harcokban ismeri ki magát, de bizonyos fokig előre lá t a jövőbe: mi, hogyan fog történni. A pártban tagok csak a legöntudatosabb harcosok lehetnek, akik hajlandók ha kell az életüket is a népért való harcnak áldozni; de nemcsak a nagy, nehéz feladatokra vállalkoznak, hanem végzik a mindennapi pártmunkát is a -párt szervezeteiben. A pártot, a legmagasabbrendű, önként vállalt, öntudatos fe. gyelemnek kell szilárd és egységes tömbbé forrasztania. (Folytatjuk.) Csehszlovák úttörők a moszkvai májusi szemlén A csehszlovákiai úttörők küldöttségének szovjetuniói látogatása végetér. A küldöttség tagjai az úttörő munka minden szakaszán értékes tapasztalatokat szereztek. Tartózkodásuk utolsó napjai Moszkvában a küldöttség legnagyobb élményei közé tartoznak és ezek között is első helyen áll a májusi szemlén való részvétel. A csehszlovák küldöttek látták a dolgozók végtelen tömegeit, a Szovjet Hadsereg óriási alakulatait, az egész világ ifjúságának legnagyobb barátját, Sztálin generalisszimuszt, a szovjet komszomolcokat és pionírokat.