Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-11 / 107. szám, csütörtök

— UJ SZÖ ­A KRUMPLI-BOGÁR a burgonyaültetvények világszerte elismert legnagyobb kártevője 1950 május 11 A mi termelőink érdeke készültségre szólít fel benneteket' Segítsetek nekik a burgonya legveszedelmesebb ellenségével szem­ben! Tanuljátok meg a kriimpľbogarat felismerni! Jól nézzétek meg az alábbi ábrákat! A krumplibogár kifejlett bogár állapotában, kb. 1 cmnyi hosszú, szalmasárga fe­dőszárnyakkal. amelyeken 10 fe­kete sáv húzódik végig. A test többi része rozsdabarna, fekete foltokkal tarkítva. A lárva színe egészen a narancsszín ár­nyalataiba átmenő szín; a nagy­sága kora szerint 1-5—12 mm. Az álca a földben található; a színe a sárgavöröses szín és a narancs­vörös szín árnyalatai közt válta­kozik. A nagysága olyan, mint a kifejlett bogáré. A peték narancssárga színűek és a levél fonákoldalán csoportosan vannak elhelyezve. Egy csoportban 20— 80 db. pete található. Azonban néha szétszórtan is találhatók a tő szárán vagy pedig a földön is. A krumpli-bogár Európába Észak-Amerikából lett behurcolva. Minden éber óvintézkedés da­cára hozzánk is eljutott. Némely vidéket már elárasztotta ugyan; de a földművelésügyi miniszté­rium hathatós óvintézkedéseivel eddig megakadályozta, hogy bur­gonyaültetvényeinket tönkrepusz­títsa. A következő években nem­csakhogy meg akarjuk védeni a burgonyatermelésünket ezen kár­tevővel szemben, hanem még több és jobb minőségű burgonyát akarunk termelni, hogy a burgo­nyát mint vetőmagot szállíthas­suk külföldre. Németországban a második vi­lágháború ideje alatt a krumpli­bogár elleni védekezést hanyagul végezték; a háború befejeztével pedig sehogyansem. Ennek kö­vetkeztében ez a kártevő oly borzasztó mértékben szaporodott el, hogy több mint 7000 község­ben teljesen tövig lerágta és tönkrepusztította a burgonya­ültetvényeket sokezer hektárnyi területen. Onnét az északnyugati irányú szelek segítségével átju­tott Csehországba és onnét kezd lassan terjedni Szlovákiára is. A Német" és Csehország közti ha­tárokon elterülő hatalmas erdő­ségek mint természetes akadály egynéhány éven át ugyan gátat vetettek a hozzánk való betola­kodásának, de nem véglegesen Ezen akadály dacára is átterjedt mihozzánk. A krumplibogár fejlődési me­nete éppen olyan, mint más bo­garaké, tehát teljes átalakulású: azaz a kifejlődési menetében báb­állapoion is megy keresztül. Át­telel a földben, különböző mély­ségekben, ahonnét előmászik április vagy május havában asze­rint, amint a levegő és a föld melegsége 14 fok C emelkedik. A nőstény a levél fonák oldalára rakja a petéit. Ezekből 3—4 nap múlva kibújnak a lárvák, ame­lyek 14—21 napig maradnak a burgonya földfeletti zöld részein és rágják a burgonyatő leveleit és szárát éppen úgy, mint az át­telelt vagy pedig az újonnan ki­kelt krumplibogarak. Igy kelet­keznek a krumplibogár és lár­váinak veszedelmes megjelenési tűzfészkei. Ezen időben lehet ezt a kártevőt biztosan és csekély költséggel teljesen kipusztítani. A krumplibogár jelenlétét a bur* gonyatövön úgy is megismerhet­jük, hogy a leveleken tintafol­tokra emlékeztető foltokat látunk, amelyek a kártevő ürülékének maradványaitól származnak. Kísérjétek figyelemmel a kár­tevő képeit, amelyek a községeK* ben, utcasarkokon,, mozikban és egyébb helyeken plakátok útján vannak elterjesztve. A krumpli­bogarat csak úgy fogjuk tudni teljesen kipusztítani, ha teljesen ismerjük a helyeket, ahová már eljutott. A krumplibogár kikuta­tására a legnagyobb figyyelmet és gondot kell fordítanunk! A kártevőt elsősorban jól meg kell ismernünk, azért szükséges, hogy róla minél többet tudjunk. Amint fentebb említettük, különböző mélységekben szokott áttelelni a földben: nehéz összetételű föld­ben sekélyebben, könnyebb föld­ben félméter mélységben is. A földbe mászik a nyár végén vagy pedig ősszel és ott marad mozdu­latlan, merev állapotban egészen a következő tavaszig- Amint azonban tavasszal a talaj átme­legszik és a kiültetett burgonya kihajtja az első leveleit, kimá­szik a földből és rágja a burgo­nyatő leveleit. Kiváló szaglószer­vei által vezetve, megtalálja a burgonyaültetvényt egynéhány tízméteres távolságban is vagy pedig átrepül a távolabbfekvő földekre is. Egynéhány nap el­teltével bekövetkezik a párzás ideje, mely után a nőstény lerak' ja petéit. A peték narancsbarna színűek és valamivel kisebbek vörös lóhere magjánál. Kisebb csoportokban találhatók, mindig a burgonyalevél fonák oldalán, ritkábban a föld felszínén. A petékből egy hét múlva ki' kelnek aa apró, sötétvörös lár­vák, amelyek kezdetben együtt­maradnak. Ezek lerágják a bur­gunyolevél legzsengébb részeit; a leggyakrabban lyukakat rágnak ki a levelekben. Gyorsan nőnek és szertemásznak a szomszéd le' veleken. Ezen lerágják a levél lemezét, kezdve a levél szélétől, csak a levél erősebb erezetét hagyják meg. Ha egy tövön sok van belőlük lerágják az összes leveleket és aztán szertemásznak a szomszédos tövekre. A kifejlő­dött lárva koráivörös színű: fe­kete, pajzzsal fedett fejjel és a testének oldalain két sor fekete folt húzódik végig. A két hátsó ízületének felületi oldala szintén fekete. Nem egész centiméternyi nagyságú és nagyon falánk. A földbe mászik, leggyakrabban a burgonyagumók mélységéig és ott átfejlődik rózsavörös színű bábbá. A bábon már tisztán meg­különböztethetők a krumplibogár lábai, tapintó szervei és fedőszár­nyai. Egyheti vagy tíznapos nyu­galmi idő elteltével kifejlett bo­gárrá alakul át. Ily állapotban egynéhány napig a földben ma­rad, amíg a testrészei megke­ményednek. Aztán kibúvik a föld felszínére, hogy párosodás után a második nemzedéket szár­maztassa. Nálunk a magas, hegyi fekvésű helyeken a krumplibo­gárnak csak egy nemzedéke van évenként, melegebb fekvésű he­lyeken két nemzedéke jelentke­zik és a nagyon száraz időjárási években, amilyen volt az 1947. év is, létrejöhet a harmadik, de már nem teljes fejlődési folya­mata nemzedéke is. Azon tény, hogy a krumpli­bogár nősténye 2000 petét is rak lés képes kétszer is áttelelni!), hogy egy évben két nemzedékkel jelentkezik és tud repülni is, ele" RONSTANTIN TOKAREV: Kolhozod emokrácia i. AZ ELŐESTÉN Csehovszkoj Alexander, a Don mel­letti Sztálir-kolhoz elnöke, éjjel soká fennmaradt és beszédére készült, amelyet a gyűlésen fog tartani. Ko­rán reggel körüljárta és megtekin tette a gazdaságot s meghívott ma­gához. A reggeli nap beragyogta a jókar­ban tartott telepet, a magas épülete­teket a téglából épült baromfifarmot és a szélmotorokat. Mindenhol hall­ható volt a tavaszi munkák nesze. A kolhozisták vetéshez készülődtek. A műszaki és asztalosmühelyekben a mesterek rendbehozták a gépeket és alkatrészeket készítenek a földmeg­müvelő gépek részére. A brigádosok a vetögépeket és boronákat készítet­ték elő. Munkaruhás ifjak a hernyó­talpas traktorok motorjait próbálták ki. A fedett csűrben villanymotorral hajtott gépek zúgtak. Befejezték a magvak tisztítását. Csehovszkoj egyik kezéből a másikba öntötte a búzaszemeket és megkérdezte: — Megállapítottátok a csirázóké­pességet? — Beküldtük a laboratóriumba és várjuk az elemzést — felelte a bri­gádvezető. A laboratórium asztala mögött, amely edényekkel, tálakkal, próba­csövekkel és kicsírázott növényekkel volt megrakva, egy magas férfit net­tünk észre a mikroszkóp mögött fe­hér köpenyben, Malcev Alexejt, az agronom állomás vezetőjét. Jelentet­te nekünk, hogy a tavaszi búza és a többi növények magvai 90 százalék­ban csírázóképesek. — A magvak jók, most csak az a fontos, hogy jól legyenek bevetve mondotta az elnök és meghívta az gendőképen magyarázza rohamos ] agronomot hogy jöjjön el délelőtt a ° . ,, , _ , , . a vezetőség tanácskozására, elterjedesét Európaban és to'i ' . . . . .... , . I — Megtanácskozzuk az aktíván, vabbi gyors terjeszkedesenek le- ! hogyan tudnónk legjobban lefolytatni hetőségét. Azért nem szabad meg- | a gyűlést, engednünk, hogy nálunk tömege­sen elterjedjen. Azért a köztársaság minden polgárának kötelessége, hogy a krumplibogár lelhelyét azonnal, amint azt észrevette, jelentse a helyi vagy a a járási nemzeti hi­vatalnak és kötelessége továbbra is segítséget nyújtani az ellene való védekezési eljárás keresztül­vitelénél, mégpedig szigorúan a kiadott utasítások és rendelkezé­sek értelmében. Tavasszal tüzetesen át kell vizsgálni az összes burgonya­ültetvényeket, mégpedig azonnal, amint a levelek kihajtottak a földből. Nagy gonddal kell át­vizsgálnunk főként az előző évi burgonyaültetvények talajába az ú. n. fogóövekbe kiültetett bur­gonyát, valamint az elvadult, ki nem szedett gumókból kihajtott (mérsékeltebb telek után) a bur>:»o­nyatöveket is. A talált bogarakat, lárvákat és petéket gondosan szedjük össze és pusztítsuk el petróleummal megtöltött edény­ben. Azon a helyen, ahol a krumpli­bogarat bármilyen fejlődési me­netében találták, a burgonyatö­vei; földfeletti hajtásait 2 méter­nyi körzetben teljesen ki kell szedni a földből. A kitépett haj­tásokat a lelet helyén ásott gö­dörbe dobjuk (elegendő, ha a gö­dör 25 cm mély) és leöntjük trichlorethylennel vagy pedig szénkéneg és trichlorethylen ke­verékével (a keverési arány 1:5). Azután a gödröt betemetjük földdel, letapossuk és a lelet he­lyén a földet fertőtlenítjük a fen­tebb említett keverékkel injekto­rok igénybevételével vagy pedig úgy, hogy kannával locsolgat­juk szét a keveréket a megfertő­zött talajon. A burgonyaültet­vény többi részét DDT készítmé­nyekkel porozzuk be (ha eső jön közbe, a porozást meg kell ismé­telnünk). A szomszédos buTgo" nyaültetvényeket 0.5 százalékos Csehovszkoj elment az erdei fais­kolába és én Malcevvel maradtam és beszélgetésbe elegyedtem vele. Cse­hovszkoj főiskolai műveltségű agro­nom és sokéves gyakorlata van. Mal­cev nagy tisztelettel beszélt róla. — Bár ö maga is agronom, de ve­lem is megbeszél mindent, figyelem­be veszi a kolhoztagok véleményét is és számol tapasztalataikkal. Délre jár az idő és mi a vezetőség épületéhez közeledünk, amely egy­emeletes ház az iskola és a klub kö­zelében. Itt gyülekeznek az elnök dol­gozószobájában a vezetőség tagjai és a brigádvezetők. Megérkezett a kol­hoz pártszervezetének titkára, Guzej Grigorij is, valamint Szuhin Leó, az állami gépállomás igazgatója, hogy a gyűlésen megtárgyalja, megkösse az állomás szerződését a kolhozzal az 1950. év traktormunkálataira. A töb­biekre várva, a gyűlés tagjai újsá­gokról, a kolhoz eseményeiről, a gyű­lésről beszélgettek. Engem, mint vendéget, minden ér­dekelt a kolhoz mai helyzete, építé­sének története is. — Ez közönséges történet — mon­dotta Ivancsa Andrej, a vezetőség tagja. — A szegények s közepes va­gyonúak összegyűltek és a bolsevik párt irányelvei alapján elhatározták, hogy kolhozba tömörülnek. Soknál? közülük nem volt sem fogat.a, sem más felszerelése. Ezeknek a szegé­nyeknek és középparasztoknak kér­ges kezei teremtették meg gazdasá­gunkat az államkölcsönök és gépek segítségével. És ma az a szegény, akinek azelőtt semmije sem volt és aki a kolhozba nem vitt semmit, a kolhozban éppoly biztosan és anya­gilag biztosítva él, mint a középva­gyonos földműves. Ivancsa gondolatát Sevcsenko, a gazdaság vezetője fejtegette tovább — Hallgassa csak meg ezeket az érdekes számokat: a kolhoz fennállá­sa alatt olyan gazdaságot építettünk ki, amelynek értékét 10 millió rúbel­re becsülik. Csak az oszthatatlan alap eléri már a 6.2 millió rúbelt. Az egész gazdaság értéke ennél jelentő­sen magasabb. Ha összeszámítjuk a kolhoz minden vagyonát, minden kol­hoztagra 50—60 ezer rúbel rész esik. S ebbe még nincs beleszámítva az egyének személyes használatában lé­vő vagyona, háza, aprójószága, állat­állománya, stb. A kolhoz tagjai új szocialista típu­sú földművesek, akiknek jóléte a közösen vezetett szövetkezeti birto­kon alapszik. Mindenkorra megsza­badultak a nyomortól, minden kapi­talista ország földműveseinek örök kísérőjétől. A kolhozban a földműve­sek egyenjogúak — amennyit dolgo­zol, annyit kapsz, azt csinálhatod vele, amit akarsz. A kolhozisták életérde­ke közös gazdaságuk jövedelmének és fejlődésének biztosítása, mert jó­létüknek ez a forrása. A kolhoz tagjai aktíve résztvesz­nek a kolhoz vezetésében és a köz­gyűlésen nyilvánosan bírálják az ál­taluk választott vezetőség és az el­nök munkájában mutatkozó elégte­lenségeket, megbírálják és beleegye­zésüket adják a termelési tervhez. Ebben rejlik a kolhoz demokráciája, a dolgozó földművesek szabad, kor­látlan akaratmegnyilvánulásában, akik itt a sztálini elvek szerint dol­goznak. A beszélgetés végén megérkezett Csehovszkoj is és megkezdődött az aktíva tanácskozása. Csehovszkoj előadta a jelentések főrészeit. Az ak­tíva tagjai ehhez megjegyzéseket fűztek és javításokat indítványoztak abban az értelemben, hogy a jelen­tésben több legyen az önkritika. Este a klubban, amely 600 embert fogad be, megkezdődött a gyűlés. Csehovszkoj beszámolt a tavaszi ve­tés előkészületeiről és az ez évi ter­melési tervről. Bár tavaly száraz év volt, a kolhoz szép aratást ért el, teljesítette az állami beszolgáltatáso­kat és 2,529.000 rúbel jövedelme volt. A kolhoz betartja a hároméves terv határidejét az állatállomány fejlesz­tésében és a 15 éves tervet a száraz sztyeppék átalakításában. Mikor Csehovszkoj bejelentette a gazdaság sikereit, egyben bírálta a vezetőség, a brigádvezetők s a szak­emberek munkájának hibáit is. Kü­lönösen élesen kritizálta Bukin Kon­stantin brigádvezetőt a füves vetés­forgórendszer hiányos alkalmazása miatt. — A tavaszi vetésre jobban felké­szültünk, mint tavaly — mondotta Csehovszkoj — s a föfeladat ma az, hogy idejében vessünk s a lehető legjobban. Az előadó beszámol a folyó év ter­melési tervéről, a közös gazdálkodás és a kolhozisták jóléte emelkedésének szempontjából. A terv számít a füves vetésforgó eljárás teljes bevezetésé­vel a gabonanemüek átlagos termé­sének jelentős fokozására. Üj gya­potkultúra kiiiltetését tervezik, va­lamint rizs ültetését és a sztyeppék átalakítása 15 éves tervének időbeli befejezését. Ebben az évben befejezik az állat­állomány fejlesztésének hároméves tervét. Az építkezési terv előirányoz­za a szeszfőzők befejezését, még egy tehénistálló felépítését, ököristállók építését, valamint lóistálló és barom­fiólak építését s két karámot birkák részére, valamint 25 új ház építését a kolhoztagok számára. Az évi jöve­delmet 2.8 millió rúbelre becsülik. — Ez a terv nem a legmagasabb határ — mondotta befejezésül Cse­hovszkoj a kolhozistáknak —, ti, a kolhoz gazdálkodói figyelmeztetheti­tek a vezetőséget a magasabb termelékenység elérésére szolgáló módozatokra és azokra a lehetősé­gekre, amelyek közös gazdálkodá­sunk bevételeit növelhetik. mészarzenáttal permetezzük be. Mindezen vegyi védőszereket, permetező és porozó gépeket a járási nemzeti tanács növényvé­delmi referense szerzi be és bo­csátja rendelkezésre, akihez köz­vetlenül vagy pedig a helyi iem _ zeti tanács útján kell beterjeszte­ni az összes jelentéseket. A 169/1948. gyűjt. sz. kormány­rendelet a krumplibogár pusztí­tását kötelezővé teszi minden te­lektulajdonos részére, még pedig a saját költségén. Ezidőszerint csak azt kívánjuk a termelőktől, hogy a leletről azonnal tegyenek jelentést és a krumplibogár pusz­tításával járó munkát végezzék el, a többi költséget viseli az állam.

Next

/
Thumbnails
Contents