Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-11 / 107. szám, csütörtök

— UJ SZÖ A KRUMPLI-BOGÁR a burgonyaültetvények világszerte elismert legnagyobb kártevője 1950 május 11 A mi termelőink érdeke készültségre szólít fel benneteket' Segítsetek nekik a burgonya legveszedelmesebb ellenségével szemben! Tanuljátok meg a kriimpľbogarat felismerni! Jól nézzétek meg az alábbi ábrákat! A krumplibogár kifejlett bogár állapotában, kb. 1 cmnyi hosszú, szalmasárga fedőszárnyakkal. amelyeken 10 fekete sáv húzódik végig. A test többi része rozsdabarna, fekete foltokkal tarkítva. A lárva színe egészen a narancsszín árnyalataiba átmenő szín; a nagysága kora szerint 1-5—12 mm. Az álca a földben található; a színe a sárgavöröses szín és a narancsvörös szín árnyalatai közt váltakozik. A nagysága olyan, mint a kifejlett bogáré. A peték narancssárga színűek és a levél fonákoldalán csoportosan vannak elhelyezve. Egy csoportban 20— 80 db. pete található. Azonban néha szétszórtan is találhatók a tő szárán vagy pedig a földön is. A krumpli-bogár Európába Észak-Amerikából lett behurcolva. Minden éber óvintézkedés dacára hozzánk is eljutott. Némely vidéket már elárasztotta ugyan; de a földművelésügyi minisztérium hathatós óvintézkedéseivel eddig megakadályozta, hogy burgonyaültetvényeinket tönkrepusztítsa. A következő években nemcsakhogy meg akarjuk védeni a burgonyatermelésünket ezen kártevővel szemben, hanem még több és jobb minőségű burgonyát akarunk termelni, hogy a burgonyát mint vetőmagot szállíthassuk külföldre. Németországban a második világháború ideje alatt a krumplibogár elleni védekezést hanyagul végezték; a háború befejeztével pedig sehogyansem. Ennek következtében ez a kártevő oly borzasztó mértékben szaporodott el, hogy több mint 7000 községben teljesen tövig lerágta és tönkrepusztította a burgonyaültetvényeket sokezer hektárnyi területen. Onnét az északnyugati irányú szelek segítségével átjutott Csehországba és onnét kezd lassan terjedni Szlovákiára is. A Német" és Csehország közti határokon elterülő hatalmas erdőségek mint természetes akadály egynéhány éven át ugyan gátat vetettek a hozzánk való betolakodásának, de nem véglegesen Ezen akadály dacára is átterjedt mihozzánk. A krumplibogár fejlődési menete éppen olyan, mint más bogaraké, tehát teljes átalakulású: azaz a kifejlődési menetében bábállapoion is megy keresztül. Áttelel a földben, különböző mélységekben, ahonnét előmászik április vagy május havában aszerint, amint a levegő és a föld melegsége 14 fok C emelkedik. A nőstény a levél fonák oldalára rakja a petéit. Ezekből 3—4 nap múlva kibújnak a lárvák, amelyek 14—21 napig maradnak a burgonya földfeletti zöld részein és rágják a burgonyatő leveleit és szárát éppen úgy, mint az áttelelt vagy pedig az újonnan kikelt krumplibogarak. Igy keletkeznek a krumplibogár és lárváinak veszedelmes megjelenési tűzfészkei. Ezen időben lehet ezt a kártevőt biztosan és csekély költséggel teljesen kipusztítani. A krumplibogár jelenlétét a bur* gonyatövön úgy is megismerhetjük, hogy a leveleken tintafoltokra emlékeztető foltokat látunk, amelyek a kártevő ürülékének maradványaitól származnak. Kísérjétek figyelemmel a kártevő képeit, amelyek a községeK* ben, utcasarkokon,, mozikban és egyébb helyeken plakátok útján vannak elterjesztve. A krumplibogarat csak úgy fogjuk tudni teljesen kipusztítani, ha teljesen ismerjük a helyeket, ahová már eljutott. A krumplibogár kikutatására a legnagyobb figyyelmet és gondot kell fordítanunk! A kártevőt elsősorban jól meg kell ismernünk, azért szükséges, hogy róla minél többet tudjunk. Amint fentebb említettük, különböző mélységekben szokott áttelelni a földben: nehéz összetételű földben sekélyebben, könnyebb földben félméter mélységben is. A földbe mászik a nyár végén vagy pedig ősszel és ott marad mozdulatlan, merev állapotban egészen a következő tavaszig- Amint azonban tavasszal a talaj átmelegszik és a kiültetett burgonya kihajtja az első leveleit, kimászik a földből és rágja a burgonyatő leveleit. Kiváló szaglószervei által vezetve, megtalálja a burgonyaültetvényt egynéhány tízméteres távolságban is vagy pedig átrepül a távolabbfekvő földekre is. Egynéhány nap elteltével bekövetkezik a párzás ideje, mely után a nőstény lerak' ja petéit. A peték narancsbarna színűek és valamivel kisebbek vörös lóhere magjánál. Kisebb csoportokban találhatók, mindig a burgonyalevél fonák oldalán, ritkábban a föld felszínén. A petékből egy hét múlva ki' kelnek aa apró, sötétvörös lárvák, amelyek kezdetben együttmaradnak. Ezek lerágják a burgunyolevél legzsengébb részeit; a leggyakrabban lyukakat rágnak ki a levelekben. Gyorsan nőnek és szertemásznak a szomszéd le' veleken. Ezen lerágják a levél lemezét, kezdve a levél szélétől, csak a levél erősebb erezetét hagyják meg. Ha egy tövön sok van belőlük lerágják az összes leveleket és aztán szertemásznak a szomszédos tövekre. A kifejlődött lárva koráivörös színű: fekete, pajzzsal fedett fejjel és a testének oldalain két sor fekete folt húzódik végig. A két hátsó ízületének felületi oldala szintén fekete. Nem egész centiméternyi nagyságú és nagyon falánk. A földbe mászik, leggyakrabban a burgonyagumók mélységéig és ott átfejlődik rózsavörös színű bábbá. A bábon már tisztán megkülönböztethetők a krumplibogár lábai, tapintó szervei és fedőszárnyai. Egyheti vagy tíznapos nyugalmi idő elteltével kifejlett bogárrá alakul át. Ily állapotban egynéhány napig a földben marad, amíg a testrészei megkeményednek. Aztán kibúvik a föld felszínére, hogy párosodás után a második nemzedéket származtassa. Nálunk a magas, hegyi fekvésű helyeken a krumplibogárnak csak egy nemzedéke van évenként, melegebb fekvésű helyeken két nemzedéke jelentkezik és a nagyon száraz időjárási években, amilyen volt az 1947. év is, létrejöhet a harmadik, de már nem teljes fejlődési folyamata nemzedéke is. Azon tény, hogy a krumplibogár nősténye 2000 petét is rak lés képes kétszer is áttelelni!), hogy egy évben két nemzedékkel jelentkezik és tud repülni is, ele" RONSTANTIN TOKAREV: Kolhozod emokrácia i. AZ ELŐESTÉN Csehovszkoj Alexander, a Don melletti Sztálir-kolhoz elnöke, éjjel soká fennmaradt és beszédére készült, amelyet a gyűlésen fog tartani. Korán reggel körüljárta és megtekin tette a gazdaságot s meghívott magához. A reggeli nap beragyogta a jókarban tartott telepet, a magas épületeteket a téglából épült baromfifarmot és a szélmotorokat. Mindenhol hallható volt a tavaszi munkák nesze. A kolhozisták vetéshez készülődtek. A műszaki és asztalosmühelyekben a mesterek rendbehozták a gépeket és alkatrészeket készítenek a földmegmüvelő gépek részére. A brigádosok a vetögépeket és boronákat készítették elő. Munkaruhás ifjak a hernyótalpas traktorok motorjait próbálták ki. A fedett csűrben villanymotorral hajtott gépek zúgtak. Befejezték a magvak tisztítását. Csehovszkoj egyik kezéből a másikba öntötte a búzaszemeket és megkérdezte: — Megállapítottátok a csirázóképességet? — Beküldtük a laboratóriumba és várjuk az elemzést — felelte a brigádvezető. A laboratórium asztala mögött, amely edényekkel, tálakkal, próbacsövekkel és kicsírázott növényekkel volt megrakva, egy magas férfit nettünk észre a mikroszkóp mögött fehér köpenyben, Malcev Alexejt, az agronom állomás vezetőjét. Jelentette nekünk, hogy a tavaszi búza és a többi növények magvai 90 százalékban csírázóképesek. — A magvak jók, most csak az a fontos, hogy jól legyenek bevetve mondotta az elnök és meghívta az gendőképen magyarázza rohamos ] agronomot hogy jöjjön el délelőtt a ° . ,, , _ , , . a vezetőség tanácskozására, elterjedesét Európaban és to'i ' . . . . .... , . I — Megtanácskozzuk az aktíván, vabbi gyors terjeszkedesenek le- ! hogyan tudnónk legjobban lefolytatni hetőségét. Azért nem szabad meg- | a gyűlést, engednünk, hogy nálunk tömegesen elterjedjen. Azért a köztársaság minden polgárának kötelessége, hogy a krumplibogár lelhelyét azonnal, amint azt észrevette, jelentse a helyi vagy a a járási nemzeti hivatalnak és kötelessége továbbra is segítséget nyújtani az ellene való védekezési eljárás keresztülvitelénél, mégpedig szigorúan a kiadott utasítások és rendelkezések értelmében. Tavasszal tüzetesen át kell vizsgálni az összes burgonyaültetvényeket, mégpedig azonnal, amint a levelek kihajtottak a földből. Nagy gonddal kell átvizsgálnunk főként az előző évi burgonyaültetvények talajába az ú. n. fogóövekbe kiültetett burgonyát, valamint az elvadult, ki nem szedett gumókból kihajtott (mérsékeltebb telek után) a bur>:»onyatöveket is. A talált bogarakat, lárvákat és petéket gondosan szedjük össze és pusztítsuk el petróleummal megtöltött edényben. Azon a helyen, ahol a krumplibogarat bármilyen fejlődési menetében találták, a burgonyatövei; földfeletti hajtásait 2 méternyi körzetben teljesen ki kell szedni a földből. A kitépett hajtásokat a lelet helyén ásott gödörbe dobjuk (elegendő, ha a gödör 25 cm mély) és leöntjük trichlorethylennel vagy pedig szénkéneg és trichlorethylen keverékével (a keverési arány 1:5). Azután a gödröt betemetjük földdel, letapossuk és a lelet helyén a földet fertőtlenítjük a fentebb említett keverékkel injektorok igénybevételével vagy pedig úgy, hogy kannával locsolgatjuk szét a keveréket a megfertőzött talajon. A burgonyaültetvény többi részét DDT készítményekkel porozzuk be (ha eső jön közbe, a porozást meg kell ismételnünk). A szomszédos buTgo" nyaültetvényeket 0.5 százalékos Csehovszkoj elment az erdei faiskolába és én Malcevvel maradtam és beszélgetésbe elegyedtem vele. Csehovszkoj főiskolai műveltségű agronom és sokéves gyakorlata van. Malcev nagy tisztelettel beszélt róla. — Bár ö maga is agronom, de velem is megbeszél mindent, figyelembe veszi a kolhoztagok véleményét is és számol tapasztalataikkal. Délre jár az idő és mi a vezetőség épületéhez közeledünk, amely egyemeletes ház az iskola és a klub közelében. Itt gyülekeznek az elnök dolgozószobájában a vezetőség tagjai és a brigádvezetők. Megérkezett a kolhoz pártszervezetének titkára, Guzej Grigorij is, valamint Szuhin Leó, az állami gépállomás igazgatója, hogy a gyűlésen megtárgyalja, megkösse az állomás szerződését a kolhozzal az 1950. év traktormunkálataira. A többiekre várva, a gyűlés tagjai újságokról, a kolhoz eseményeiről, a gyűlésről beszélgettek. Engem, mint vendéget, minden érdekelt a kolhoz mai helyzete, építésének története is. — Ez közönséges történet — mondotta Ivancsa Andrej, a vezetőség tagja. — A szegények s közepes vagyonúak összegyűltek és a bolsevik párt irányelvei alapján elhatározták, hogy kolhozba tömörülnek. Soknál? közülük nem volt sem fogat.a, sem más felszerelése. Ezeknek a szegényeknek és középparasztoknak kérges kezei teremtették meg gazdaságunkat az államkölcsönök és gépek segítségével. És ma az a szegény, akinek azelőtt semmije sem volt és aki a kolhozba nem vitt semmit, a kolhozban éppoly biztosan és anyagilag biztosítva él, mint a középvagyonos földműves. Ivancsa gondolatát Sevcsenko, a gazdaság vezetője fejtegette tovább — Hallgassa csak meg ezeket az érdekes számokat: a kolhoz fennállása alatt olyan gazdaságot építettünk ki, amelynek értékét 10 millió rúbelre becsülik. Csak az oszthatatlan alap eléri már a 6.2 millió rúbelt. Az egész gazdaság értéke ennél jelentősen magasabb. Ha összeszámítjuk a kolhoz minden vagyonát, minden kolhoztagra 50—60 ezer rúbel rész esik. S ebbe még nincs beleszámítva az egyének személyes használatában lévő vagyona, háza, aprójószága, állatállománya, stb. A kolhoz tagjai új szocialista típusú földművesek, akiknek jóléte a közösen vezetett szövetkezeti birtokon alapszik. Mindenkorra megszabadultak a nyomortól, minden kapitalista ország földműveseinek örök kísérőjétől. A kolhozban a földművesek egyenjogúak — amennyit dolgozol, annyit kapsz, azt csinálhatod vele, amit akarsz. A kolhozisták életérdeke közös gazdaságuk jövedelmének és fejlődésének biztosítása, mert jólétüknek ez a forrása. A kolhoz tagjai aktíve résztvesznek a kolhoz vezetésében és a közgyűlésen nyilvánosan bírálják az általuk választott vezetőség és az elnök munkájában mutatkozó elégtelenségeket, megbírálják és beleegyezésüket adják a termelési tervhez. Ebben rejlik a kolhoz demokráciája, a dolgozó földművesek szabad, korlátlan akaratmegnyilvánulásában, akik itt a sztálini elvek szerint dolgoznak. A beszélgetés végén megérkezett Csehovszkoj is és megkezdődött az aktíva tanácskozása. Csehovszkoj előadta a jelentések főrészeit. Az aktíva tagjai ehhez megjegyzéseket fűztek és javításokat indítványoztak abban az értelemben, hogy a jelentésben több legyen az önkritika. Este a klubban, amely 600 embert fogad be, megkezdődött a gyűlés. Csehovszkoj beszámolt a tavaszi vetés előkészületeiről és az ez évi termelési tervről. Bár tavaly száraz év volt, a kolhoz szép aratást ért el, teljesítette az állami beszolgáltatásokat és 2,529.000 rúbel jövedelme volt. A kolhoz betartja a hároméves terv határidejét az állatállomány fejlesztésében és a 15 éves tervet a száraz sztyeppék átalakításában. Mikor Csehovszkoj bejelentette a gazdaság sikereit, egyben bírálta a vezetőség, a brigádvezetők s a szakemberek munkájának hibáit is. Különösen élesen kritizálta Bukin Konstantin brigádvezetőt a füves vetésforgórendszer hiányos alkalmazása miatt. — A tavaszi vetésre jobban felkészültünk, mint tavaly — mondotta Csehovszkoj — s a föfeladat ma az, hogy idejében vessünk s a lehető legjobban. Az előadó beszámol a folyó év termelési tervéről, a közös gazdálkodás és a kolhozisták jóléte emelkedésének szempontjából. A terv számít a füves vetésforgó eljárás teljes bevezetésével a gabonanemüek átlagos termésének jelentős fokozására. Üj gyapotkultúra kiiiltetését tervezik, valamint rizs ültetését és a sztyeppék átalakítása 15 éves tervének időbeli befejezését. Ebben az évben befejezik az állatállomány fejlesztésének hároméves tervét. Az építkezési terv előirányozza a szeszfőzők befejezését, még egy tehénistálló felépítését, ököristállók építését, valamint lóistálló és baromfiólak építését s két karámot birkák részére, valamint 25 új ház építését a kolhoztagok számára. Az évi jövedelmet 2.8 millió rúbelre becsülik. — Ez a terv nem a legmagasabb határ — mondotta befejezésül Csehovszkoj a kolhozistáknak —, ti, a kolhoz gazdálkodói figyelmeztethetitek a vezetőséget a magasabb termelékenység elérésére szolgáló módozatokra és azokra a lehetőségekre, amelyek közös gazdálkodásunk bevételeit növelhetik. mészarzenáttal permetezzük be. Mindezen vegyi védőszereket, permetező és porozó gépeket a járási nemzeti tanács növényvédelmi referense szerzi be és bocsátja rendelkezésre, akihez közvetlenül vagy pedig a helyi iem

_ zeti tanács útján kell beterjeszteni az összes jelentéseket. A 169/1948. gyűjt. sz. kormányrendelet a krumplibogár pusztítását kötelezővé teszi minden telektulajdonos részére, még pedig a saját költségén. Ezidőszerint csak azt kívánjuk a termelőktől, hogy a leletről azonnal tegyenek jelentést és a krumplibogár pusztításával járó munkát végezzék el, a többi költséget viseli az állam.