Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-09 / 105. szám, kedd

1950 május 9 — UJSZO ­Ü. široký elvtárs mondotta: „A Szovjetunió hősi Vörös Had­serege a betolakodó és az elnyo­mók ellen vívott történelmi har­cával minden nemzet történelmé­be mint felszabadító hadsereg irta be nevét, mint a szabad nemzeti és állami életet felújító hadsereg, amely minden előfeltételt megte­remtett ahhoz, az elnyomott nem­zetek a munkásosztály vezetésé­vel érvényesítsék korlátlan aka­ratukat társadalmi és állami be­rendezésük felépítésének és újjá­építésének további útján. Kelet- és Délkelet-Európa nem­zetei és államai a nagy Sztálin és a Szovjetúnió iránti határtalan szeretetükkel és hálájukkal nem­csak hogy elismerik ezt a felada­tot és a Vörös hadsereg eme tör­ténelmi küldetését, hanem egyút­tal tudatosítják, hogy a népi de­mokrácia és a szocializmus építé­se megszilárdításának további útja főleg azért oly sikeres, mert szabadságuk, függetlenségük és szocialista építő munkájuk alap­pillére és támasza a megdönthe­tetlen szocialista nagyhatalom." (1948 nov. 21-i beszédéből.) „Az egyidejű nagy politikai küzdelemben tehát a nemzeti és demokratikus forradalom eddigi vívmányainak, valamint a háború utáni államépítő munka, a továb­bi békés fejlődés előfeltételeinek biztosításáról van szó és ezzel párhuzamosan az állam biztonsá­gának, polgárai békéjének fenn­tartásáról. Ezért a szovjet had­sereg harminc éves évfordulóját legszebben úgy ünnepeljük, ha manifestációszerűen kinyilvánít­juk sziklaszilárd és megrendíthe­tetlen elhatározásunkat, hogy egy­szer és mindenkorra végzünk a hazai és külföldi reakció ügynö­keivel. Államunk élén olyan cseh­szlovák kormányt akarunk, amely feltétlen kezességet nyüjt a továb­bi népi demokratikus fejlődéshez a legszélesebb tömegek érdekében. Kormányt, amely feltétlen kezes­séget nyújt arra nézve, hogy hí­ven és megrendíthetetlenül fogunk állni a Szovjetúnió oldalán." (1948 február 23-i beszédéből.) „Igen, ez már így van. Sztálin elvtárs 70-ik születésnapjának ünnepségei nemcsak a csehszlo­vák-szovjet barátságot erősítet­ték meg, hanem annak további je­lentós elmélyülését jelentették, még mélyebbre eresztették a ba­rátság gyökereit népünk szívébe és azon nagyszabású szocialista fejlődés kicsúcsosodását jelenteti ték, amelyet az elmúlt évben az ötéves terv első évében elértünk, a csehszlovák-szovjet barátság új, magasabb fokát, amely alappil­lére állami létünknek, szabadsá­gunknak, szocialista építő mun­kánknak. Ezzel a tudattal men­tünk Moszkvába és az ott látottak és tapasztaltak után még jobban megerősödve és felbuzdúlva tér­tünk vissza hazánkba, hogy a csehszlovák-szovjet barátságnak nemzeteink milliós tömegeiben, Sztálin elvtárs iránti általános szeretetben és odaadásban gránit alapja van." (1949 decemberében, a mosz­kvai látogatás után.) ÖRÖKKÉ A SZOVJETÚNIÓVAL! Kl. Gottwald elvtárs, köztársaságunk elnöke és N. A. Bulganin, a dísztribünön. Ünnepi díszülés a prágai Nemzeti Színházban Szombaton este a prágai Nemzeti Színházban Köztársaságunk korntá. nya, valamint a Nemzeti Front Közpo nti Akció Bizottsága ünnepi ülésre gyűlt egybe. A színpad fölött hatalmas felirat hirdette: A Szovjetunióval örök időkre! A színpad két oldalán Sztálin elvtárs és Gottwald elvtárs hatalmas méretű portréi, a terem ünnepi köntösb e öltözötten várta a kormány és a Nemzeti Front Akciós Bizottságának kiküldötteit. Tizenkilenc órakor lépett a terembe a jelenlevők tüntető tapsorká nja közepette Klement Gottwald, Köz. társaságunk elnöke. Öt követik a Szovjetúnió hormányánk küldöttei: Bulga­nin elvíárs a Szovjetúnió miniszterta nácsának elnökhelyettese, Szuszlov elv. társ, a Szovjetúnió Kommunista (bolse vik) Pártja Központi Bizottságának titkára, Zorin elvtárs a Szovjetúnió he lyettes külügyminisztere és Rogyincev elvtárs a Szovjetúnió kétszeres hőse. Megérkeznek a kormány és a Párt képviselői: Slánský elvtárs, a KSČ főtit kára, Zápotocký elvtárs miniszterelnök, Široký elvtárs miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter, valamint a népi de­mokratikus országok kormányainak ki küldöttel. Az egész terem hatalmas, tüntető tapsba tör ki, amelyet a csehszlovák és a szovjet himnuszok hangjai szakí­tanak csak meg. Majd Zápotocký elv. társ, miután szeretetteljes szavakkal köszöntötte elsősorban a nagy Szov­jetúnió küldöttségét és a többi népi demokratikus országok kiküldötteit, megkezdte ünnepi beszédét. ZÁPOTOCKÝ ELVTÁRS ÜNNEPI BESZÉDE: A Csehszlovák Köztársaság polgárai ezekben a napokban emlékeznek meg a fasiszta okkupáció bűnös jármából való felsízabadulásukról. Azokról emlékezünk, akik végrehaj­tói voltak ennek a felszabadulásnak, a dolgozó népről, a Szovjetunióról, a di­cső szovjet hadsereg hős katonáiról, vezető tábornokairól, de külön hálával, szeretettel és határtalan tisztelettel em­lékezünk meg feledhetetlen barátunk­ról, nemzetünk felszabadítójáról, Sztá. lin generalisszimuszról, aki lánglelkű szervezője volt a germán fasizmus és a vele szövetséges világreakció elleni küzdelmünknek és a kivívott hatalmas győzelemnek. A szovjet nép hadseregét és kor­mányát ma velünk együtt az öröm ér­zései töltik el, visszaemlékezve íeltá. madásunkra, a súlyos éveken keresztül tartó népünket gazdasági és kulturális téren egyaránt elnyomó fasiszta okku. pációból. A nagy rokonszenvnek és tstvéri összetartásnak bizonyítéka az Bulganin, Zápotocký és Široký ünnepségünkön résztvevő szovjet de­legáció. A kormány, a Nemzeti Front és egész népünk nevében üdvözlöm a de­legáció vezetőjét, Nikoláj Alexandro­vics Bulganin marsallt, a Szovjetúnió minisztertanácsának helyettes elnökét. Köszöntöm Mihaj! Alexandrovics Szusz, lovot, a Szovjetúnió Kommunista (bol. sevik) Pártja Központi Bizottságának titkárát, üdvözlöm Valerián Alexandro­vics Zorint, a mi szeretett régi isme­rősünket, a Szovjetúnió külügyminisz­terének helyettesét. Köszöntöm Ale­xander Iljics Rogyincev tábornokot a fasiszta hordák egyik dicsőséges legyő­zőjét, a Szovjetúnió kétszeres hő­sét. Ovációitokkal kifejezésre juttattátok azt a nagy hálát, amelyet egész né­pünk a Szovjetunió iránt érez nemcsak a felszabadításéri, hanem mind azon baráti segíségére, amelyet számunkra a nehéz pillanatok egész sorában nyúj­tott. Ezért ismételten üdvözlöm drá­ga vendégeinket e szavakkal: Éljen a Csehszlovák népi demokratikus Köz­tá-rsaság és a Szovjetúnó népei kö­zötti barátság és szövetség örök idő­kig! Ugyanúgy mint mi és a Szovjetúnió emlékeznek meg a mi felszabadulásunk_ ról a népi derrokratikus országok, amel lyek közül sok ugyanúgy mint a mi Köztársaságunk a Szovjetuniónak kö­szönheti a fazisrrus jármából való fel­szabadulását. Nemcsak Prága, hanem Varsó, Bukarest, Szófia, Budapest né­pei is köszöntöttek a szovjet hadsereg győztes katonáit. Delegációiknak je­lenléte iinnepsegeinken azt igazolja, hogy a Szovjetunió milyen hallatlan ér. demeket szerzett a világ és az egész dolgozó nép körül a fasizmus elleni harcban. A Szovjetúnió népének áldozatválla. lása, határtalan hősiessége, Sztálin elv. társ könültekintő sztratégiája nélkül nem lenne szabad népi demokratikus Kína, Korea, Vietnam és a többi köz­társaság, amelyek győzelmen harcukat felszabadulásukért az árulók ellen a kapitalista reakció és gyarmati rabszol­gatartók kiszolgálói elleni harcukat csak azért tudták kifejteni, mert a hit. leri fasizmus vereségével a reakció nemzetközi frontja megrendült, meg­gyengült és vereséget szenvedett. Üdvözlöm körünkben ezen ifjú köz­társaságok delegációit és a kapitalista országok kommunista pártjainak de. legációit, amelyek munkásosztálya s lakosságának haladó rétege a reakció, a háborús uszítók, a kapitalista ki­zsákmányolás ellen nehéz harcot foly. tat és delegációinak itteni megjelené­sével kifejezésre juttatja örömét el­ért győzelmünkön és egyszersmind kifejezi azt a reményét, hogy őrájuk is ráköszönt a győzelem napja. Elismeritek, azt hiszem, magatok is, hogy ezen az ünnepi ülésen lehetetlen elmondani mindazt, ami öszefügg azok. kal a történelmi eseményekkel, ame­lyeknek ötéves évfordulójára emléke­zünk most. Meg kellene emlékeznünk sok eseményről, amelyek a győzelem napját megelőzték. Meg kellene emlé­keznünk Münchenről, nyugati kapitalis­ta szövetségeseink árulásáról, a cs^h burzsoáziának és nyugati külpolitikai orentációjának teljes csődjéről. Meg kellene emlékezni 1939 március 15-ről, amikor a germán hitlerista hordák el­foglalták Prágát. Hogyis volt az, amikor Hitler a várba jött és hencegve kije­lentete, hogy „az új Európa alapjait rakja le, a fasiszta Európáét, amelynek léte évezredekre biztosítva van". Miként reagáltak a polgári hazafias cseh politikusok erre a szájaskodó nyi­latkozatra, miként léptek a hazaárulók soraiba és miként kollaboráltak a fa­sisztákkal. Fel kellene említeni mi­ként vesztették el sokan hitüket, mi­ként törtek meg a jellemek, amidőn a germán hadsereg Lengyelországot és Nyugat-Európát elöntötte. Miként á'lt el minden dolgozó ember iék'kze­te, amidőn 1941 jún. 22-én a germán had sereg magát megverhetetlennek nyilvá­nítva megtámadta a Szovjetuniót, ami. dőn Leningrád, Moszkva és Sztálingrád előtt álltak és amikor végre 1943 február 2-án Sztálin elvtárs kiadhatta a sztálingrádi körzetben harcoló had­seregéhez hadparancsát: „Szerencseki­vánataimat fejezem ki önnek és a má­sodik front katonáinak az ellenséges hadsereg sikeres likvidációjának Befe­jezéséért, akiket Sztálingrádnál sörül­záitak". Rövid parancs és mi minden beszél belőle. Szavakkal ki sem lehet fejezni. Nézzétek csak meg a „sztáiin. grádi csata" c. filmjet. Talán akkor megértitek, milyen áldozatokra, milyen hősiességre, milyen acélszilárd akaratra volt szükség ahhoz, hogy sikeresen ér­jen véget az a hatalmas felvonulás, (Folytatás a 4. oldalon.) Ü. široký elvtárs szavai: „Az elnyomásnak, a támadó szellemnek és a háborús előkészü­leteknek gonosztevő politikájával szemben a Szovjetúnió politikája áll. Egyenes és nyílt, kristályosan tiszta és egyszerű. Érthető és kö­zeli mindenkinek, aki a béke, a szabadság és a nemzetek egyen­jogúságának hive. A szovjet békepolitika leleplezi az imperialisták kihívásait és kényszeríti őket, hogy a világ nyil­vánosságának szeme előtt színt valljanak, rájuk bizonyítja, hogy nem akarnak megegyezést, mert nem akarnak békét és együttmun­kálkodást. A szovjet békepolitika erődjén és szilárdságán megtör­nek a háborús hisztéria hullámai, amelyekkel az imperialista hábo­rús uszítók el akarják árasztani a világot. A béke tábora erős, mert élén Sztálin generalisszimusz, a lángeszű békesztrntéga által ve­zetett legyőzhetetlen Szovjetúnió áll." (1949, május 1 beszédéből.) „Sikeres politikánk alapja a béke fenntartása és állami füg­getlenségünk biztosítása érdeké­ben további és bátrabb útunk elő­re a szocializmus felépítése felé hazánkban. Külpolitikánk vonala népi demokratikus köztársasá­gunk természetéből és értelmezé­séből, hazánk szocialista építő munkájából és népünk azon elha­tározásából következik, hogy oly társadalmi rendet építsen, amely mentes az elnyomatástól és az em­bernek ember által való kizsák­mányolásától. Következik továb­bá abból, hogy hűséggel tartozunk a békeszerető nemzetek táborá­hoz, amelynek élén felszabadí­tónk, a nagy Szovjetúnió és Sztá­lin generalisszimusz áll. Külpolitikánk és egész népünk feladata, hogy keresztezze az im­perialisták háborús célkitűzéseit, amit azáltal ér el, hogy elmélyíti és megszilárdítja a béketábort ve­zető Szovjetunióval való hű szö­vetséget és barátságot, megszilár­dítja és elmélyíti baráti és szö­vetségi kapcsolatainkat a népi de­mokrácia államaihoz/' (1950 március 21-i, a külügyi bizottságban elmondott beszé­déből.) „Az imperialistáknak az a kí­vánsága, hogy új háborút idézze­nek elő és az ilyen háború meg­szervezése között óriási a távol­ság. A háború manapság a hábo­rús gyújtogatóknak nagyon kétes kimenetelű vállalkozás lenne, te­kintve azt az általánosan ismert tényt is, hogy ma a hitleri hadi­gépezet szétverése után nincsen Európában hadsereg, amely fenye­gethetné a győzelmes és ügyének igazságosságáról meggyőződött szovjet védelmi erőket, amelyek a leghatalmasabb káderhadsereggel és a legtapasztaltabb parancsnoki testülettel rendelkeznek s amelye­ket a dicső sztálini hadvezérek és marsallok egész sora vezet, akik teljesen tönkreverték a porosz is­kola minden levitézlett táborno­kát és marsall ját." (1948 május 22-i beszédéből.) '& díszszemle.

Next

/
Thumbnails
Contents