Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-05 / 102. szám, péntek

D. SZŰCS BÉLA: Sós Pali megtalálja a helyét... Nemrég még senkihez sem tartozott, mint annyian mások. Egy-két barátja ugyan volt, akikkel esténként, munka után elbeszélgetett, de azok is olyanok voltak, mint ö, akit az új világ frissítő szele még nem ébresztett öntudatra, aki még nem látja, hogy alapjában megváltozott a világ. Aki csak annyit tud a változásról, amennyit a falu suttog: ...hogy el akarják venni a földet, hogy csajkával kell majd sorbaállni az ebédért, meg hogy bezárják a templomokat a kommunisták. Mióta az iskoláskönyvet a többi lom közé dobta, nem igen olvasott semmit. Rádiót is csak akkor hallgatott, ha megállt a jegyző ablaka alatt, vagy ha néhanapján egy sörre bement a kocsmába. így botorkált a falu sötétjében és a kődből nem talált kiutat Néha azért gondolkozott azon, hogy miért van, de minél többször jutott eszébe, annál jobban összebogozódtak a szálak, annál bonyolultabbak lettek a problémák. Sokat dolgozott. Fiatal izmai bírták a munkát, de esténként azért érezte a nyolc hold föld súlyát. Egyszer egy szónok a gyűlésen arról beszélt, hogy ma mindenki érzi, hogy megkönnyíti életét az új rend. Otthagyta a gyűlést és eszébe jutott a reggeltől estig tartó robot. Arra gondolt hogy Okos Papp Mátyásnak mennyit kell dolgoznia, míg bevetheti a kis földet mert három kisöccsének és özvegy anyjának kenyér kell, meg ruha. Nincs hát kiút Dolgozni kell, hisz a többiek is azt teszik. Ez volt a sorsa a parasztnak mindig, ha élni akart. Ilyen volt Sós Pali élete, Ilyen és hasonló volt a falvak Ifjúságának sorsa. Egy nap aztán hivatták, hogy estére menjen el ő is az Iskolába, mert megalakul a CSM. Az anyja azt mondta, hogy ne menjen, mert elviszik valahová munkára, úgy hallotta a tisztelendötöl. Nem is nagyon vágyott mert még nem felejtette el a leventét és úgy gondolta, hogy ez sem lesz különb. Estefelé azért felvette a szürke nadrágot és elnézett az iskola felé. Nem mert bemenni, csak a másik oldalról, a hársfák mellől nézett be SLZ ablakon. Ott voltak már jónéhányan. A falu módosabb fiai, meg egy-két lány. Ügy érezte, hogy ott aztán igazán nincs semmi keresnivalója és már indult is, hogy benéz Annáékhoz, de valaki elébe állt. Tóth Pista volt a napszámos fia. — Kit vársz? No, gyere be! Bent is lehet várni — szólt rá a Tóth fiú. — Még nem megyek ... várok — válaszolt meglepetten. — Mire vársz? Mindjárt kezdődik ... Gyere no! Szégyelte azt mondani, hogy nem, hát bement. Egy fiatal traktoristát küldtek ki a járásból a csoport megalakítására, Boldog Lacit. Nem volt valami szónoki tehetség, de amit beszélt, azt szívből mondta. Nem hangzott frázisnak, mikor azt mondta, hogy: — Üj hazát, új életet építünk. Az arcára volt irva, a szeméből látszott és kezén a pórusokba itatódott olaj is bizonyította, hogy Boldog Laci valóban új világot épit. Arról beszélt, hogy milyen lehetőségek állnak az ifjúság előtt és azt mondta el, hogy össze kell fognunk mindnyájunknak, akik dolgozunk, azok ellen, akik háborút akarnak és akik segítik őket. A végén meg azt mondta, hogy tőlünk függ, hogy mennyivel lesz könnyebb és szebb életünk. Sós Pali nem értett egészen mindent, de úgy érezte, hogy Boldog Laci nem hazudott. Ügy nem is lehet hazudni. Aztán kiosztotta a jelentkezési lapokat a traktorista. Ifj. Okos Papp Mátyás, a kulák fia, azt mondta, hogy ő nem ugrik olyan könnyen bele, ő nem írja alá. De Tóth Pista, a napszámos fia legelsőnek aláírta. A kulák fiúk lassan elszállingóztak. Sós Pali még tétovázott egy kicsit de mikor látta, hogy az utolsó nagygazda fiú is kimegy, már tudta, hogy számára csak egy lehetőség van. Aláírta. Összesen kilencen írták alá a jelentkezési lapokat. Molnár Bözsi, a kovács lánya, Titkó Péter, Gönczi Zsuzsi, meg a többiek. , Sós Pali életében döntő változást jelentett, hogy a CSM tagja lett. Nehezen tört meg a közöny. Nehezen kezdett oszlani a köd, de mégis megindult. Sós Palit vezetőségi tagnak választották. Sós Pali, az egyszerű parasztfiú vezetőségi tag! A többiek bízták meg. Kimondhatatlanul boldog volt. A gyűlésen kérdezősködni kezdtek tőle. Rádöbbent, hogy semmit sem tud. Olvasni kezdett. Brosúrát, újságot s mindent amit meg tudott szerezni. Neha meglátogatta Boldog Laci, a traktorista és ő is beszélt neki a jövőről. Mindent megjegyzett mert a vezetőnek tudni kell. Az szégyen, ha felvetődik egy probléma és a vezető nem tud tanácsot adni. Pali napról-napra fejlődött. Már mindenhez hozzá tudott szólni. Taggyüjtő versenyre hivták ki a szomszéd községet, meg szindarabot is tanultak már. „Leszek a cselédje" helyett pattogós indulókat, mozgalmi dalokat énekelnek a lányok, fiúk és már azt is tudják, hogy ugyanazért az ügyért harcolnak a vietnami szabadságharcosok, meg az olasz és francia fiatalok, mint mi. Sós Pali szabad ember lett, akit nem kötnek már az előítéletek, akit nem akadályoz a maradiság posványa, aki gondolkodva megy előre az úton. Azon az úton, amit a Párt mutatott meg a Sós Paliknak, az ifjúságnak. Pali rövidesen szövetkezetbe lép. Anyja és a rokonság még zúgolódik; a reakció még bujtogat. Ahol sötét van, ott még nem látják az utat. De új Sós Palik tűnnek fel. A CSM új százezreket toboroz, hogy elvigyék a faluba a fényt, a jövő üzenetét, hogy eltűnjön a faluból minden, ami régi, ami a haladás gátlója. Az ifjúság százezrei öntudatosodnak. Nem mindegy nekik, hogy milyen lesz a jövő, nem közömbös nekik a béke ügye. A félénk, tudatlan parasztfiúkból öntudatos Sós Palik lesznek, akik ott dolgoznak az Ifjúság Falujának építkezésein, az új kohóknál, a duzzasztó munkálatainál, mint Pali a Szövetségi Vasúton. 1SBÜ lü Huszonhároméves korában átköltözött Pétervárra. A péter. vári forradalmi körökben magérkezése előtt olyanok voltak a hangadók, akik szembeszálltak a marxizmussal, azt mondták Oroszországra Marx tanításai nem vonatkoznak Nem a munkásosztályt tekintették tt forradalom vezetőjének, hanem az értelmiséget. Lenin szembeszállt helytelen nézeteikkel. Előadőso. kat tartott a marxismusról, vitatkozott, cikkeket írt. Megjelenése rendkívül nagy hatással Volt a pétervári forradalmárokra, a szavaiból sugárzó erős hit és meggyőződés magával ragadta a hallgatóit. Moszkvából Péter vár feíé ra. bogott a vonat. Két or.vos beszélgetett az egyik kocsiban. A moszkvai orvoskongresszusról tartottak hazafelé. A kongreszszus után szűkebb társaság titkos összejövetelt tartott, erről beszélgettek. — Mondd VasziÜj Ivanov — kérdezte Cseremiszov — nm tudod, ki volt az a fiatal elvtárs, aki Voroncovot valósággal megsemmisítette? ÉLETE — Azt mondják a mártírhalált halt Uljanovnak a testvére. Pétervárról ismerem. Ott is rendkívül nagy felkészültséggel szólt a vitához és érvei valóság, gal megdönthetetleinek voltak. — Ügy vélem, hogy Uljanovnak teljesen igaza volt. Oroszországban a kapitalizmus kifejlődése épúgy elkerülhetetlen, mint ahogy az nyugaton történt. Ha pedig ez így van, akkor más. honnan nem remélhetjük a forradalom megindulását, mint a munkásoktól. — Nekem azért tetszett ez az Uljanov, mert olyan bátran szembeszállt Voroncovval, pedig az egész gyűlés eľene volt. Hiába próbált Voroncov fölényeskedni, IJIjanov nem hagyott kő-kévön az érveiből. Voroncov nem tudta megcáfolni, amit Uljanov mondott és végül egészen elhallgatott — Szó, ami szó, Uljanov nem mindennapi ember és Voroncov. nak alaposan megadta. — Igen, ez a marxisták győzp'me vo't a réglek felett. Börtön és Szibéria. — A legfontosabb feladat — mondotta Lenin elvtársainak — a szétszórtan működő kis' marxista köröket egységes, forradalmi munkáspártba szervezni. Ilyen párt nélküi minden harc kilátástalan. Lenin minden erejét a párt megteremtésére fordította. Hosszú munkával sikerült a pé. tervári marxisiáka' egy egységes szervezetbe. Harci szövetségbe egyesíteni Ez volt a későbbi munkáspárt csírája. A Harci Szövetség nemcsak a marxizmus terjesztésével foglalkozott, hanem a munkások bérkövete'éseit és sztrájkjait is vezette. Lenin maga fogalmazta meg a Szövetség által terjesztett titkos röpcédulákat és felhl. vásokat. A rendőrség azonban nyomuk, ra jött Lenint és a többi vezetőket elfogták és bö'tönbe vetették. Lenin itt sem hagyta abba a munkát. Hozzátartozóitól könyveket kért, olvasott, anyagot gyűjtött megírandó könyvéhez, cikkeket írt, kidolgozta a Párt programjának tervezetét, i Az írás a börtönben igen nehéz volt, minden percben felfedezhették. Ezért tejjel irt az olvasási a kapott könyvek lapjai közé. A tejnek kenyérbélből kis tintatartót gyúrt és ha veszély volt, gyorsan megette. Volt olyan nap, hogy hat tintatartót is megevett. Több mint egy esz. tendőt töltött el a börtönben, amikoi bíróság elé került és háromévi száműzetésre ítélték. Szuszenszkoje Kis, piszkos falu, Kelet-Szibériában, több mint 500 kilométerre minden vasúttól és postától. Itt kellett eltölteni három esztendőt. Ilyen nehéz körülmények között kellett tovább folytatni a munkát. Lenin sekat olvas, a filozófiát tanulmányozza, de élénken figyeli a távoli eseményeket is és több mint harminc irányimutató tanulmányt ír a három év alatt. Kapcsolatba 'ép a többi száműzött elvtárssal és megbeszélik a teendőket. Harminc éves volt Lenin, ami. kor elhagyta Szibériát, a fejében készen volt a terv a párt megszervezésére. Mohón vetette magát újra a forradalmi munkába. (Folytatjuk.)