Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-04 / 101. szám, csütörtök

HftÄj'ÔS 4 UJSZ0 Csallóköz népe lelkesen ünnepelte május elsejét „A békéért, a hazáért, a szocializmusért" jelszóval tűntetett kisés középparasztságunk a munkásosztállyal együtt Dunaszerdahelyen Május elseje megünneplésének már az előkészületei azt mutatták, hogy a falu népe, a dolgozó parasztság, a kisiparosok és a falusi értelmiség soha nem látott lelkesedéssel és pompával ünnepli meg a Munka ünnepét. Csallóköz népe már kora hajnalban talpon volt, hogy még az utolsó simításokat elvégezze a díszítéseken és az utolsó előkészületeket megtegye a felvonulásra. Az utóbbi napok hideg és esős időjárása után a május elsején b eköszöntött ragyogó derűs nap fényes idő is azt mutatta, hogy ez a május elseje szebb és nagyszerűbb . lesz, mint az elmúlt máj us elsejei ünnepségek voltak. Minden faluban a dolgozók nagy tömege mozdult meg: egy akarattól fűtve, egy cél felé, hogy a mostani május elsejei ünnepségek kifejezői legyenek a közös gondolatnak, ünnepelni a dolgozók szabadságát, az eddig elért munkák eredményeit és tüntetve harcolni a békéért. A falvakbál véget nem érő hosszú sorokban vonult fel a járás lakossága Dunaszerdahelyre. Dunaszerdahely még nem látott ilyen nagyarányú felvonulást. A hatalmas vásártér kicsinek bizonyult a harmincezer főnyi ünneplő befogadására, úgyhogy a környező utcák is megteltek, sőt több község a felvonulás megindulásáig be sem tudott jönni a városba. A felvonulás, amely délelőtt 9 órakor kezdődött, déli 1 óráig tartott. A menetet a pionírok többezer főnyi csoportja nyitotta meg, majd a zászlók rengetegében községenként a nép felvonulása vette kezdetét. „Világ proletárjai egyesüljetek" feliratú hatalmas vörös szabadságzászlók között ott voltak az összes népi demokráciák lobogói. Ez a zászló" rengoteg is bizonysága volt a dolgozók szabadságának, nemzetiségre való tekintet nélkül népi demokráciánkban. Látni lehetett a felvonuló magyar tömegek arcán a felszabadult boldog örömet, amit többek között az egyik párásét nagyon találóan így jellemzett: — Olyan szabadságban élünk, amilyent csak a népi demokrácia tud adni a népnek. Nem volt még eddig ebben az országban olyan rendszer, ahol bármilyen felvonuláson is a haladó nemzetek lobogóit vihettük volna. A pionírok után az egyenruhás ČSM ifjúság következik, majd a községek vonulnak fel. Elsőnek Dunaszerdahely indul ínég. A dunaszerdahelyi üzemeknek, a parasztságnak és a tömegszervezeteknek allegorikus kocsijai hatalmas sikert aratnak. A földműves szövetkezet hűen ábrázolta az idejét mult ósdi gazdálkodást, a tehenes igával küzködő és faekével szántó lerongyolódott parasztot, majd utána bemutatta a modern és korszerű gépesített mezőgazdaságot. Nagyon jók voltak még a konzervgyár, a lengj'ár és a Novdom építkezéi vállalat allegorikus kocsijai.. Dunaszerdahely után a többi községek következnek beérkezésük sorrendjében. A menetben Sztálin, Gottwald, Široký és a népi demokráciák vezetőinek arcképeit viszik; hatalmas táblákon szlovák és magyarnyelvű feliratok, hirdetik a *>épi demokráciákénak, a szocializmus megteremtésének és a békének. A tőkési állami birtok, a csé csénypatonyi Egységes Földműves Szövetkezet allegorikus kosunk óta a szocializmus építésé ben kivívtunk. — Kéz a kézben a munkásokkal dolgozó parasztságunk is fokozza teljesítményét. Ma már ők is látják, hogy szüntelenül keresniök kell az új módszereket, amelyekkel az elavult és ki nem fizetődő mezőgazdasági munkamódszereket megjavítjuk, hogy eleget tehessünk a város és a falu dolgozó népe megnövekedett ieényeinek. A dolgozó parasztság mindinkáb belátja?, hogy .a fala életszínvonala felemelésének útja ax EFSz-eken keresztül vezet. Csakis a Földműves szövetkezetek biztosíthatják a mezőgazdasági mr.inka növekvő termelékenységét és a dolgozó parasztság jobb és gazdagabb életét. — Semmiféle akadálytól nem hagyjuk magunkat eltéríteni a szocializmus útjáról Még nagyobb igyekezettel fogjuk tökéletesíteni és fokozni a szocialista munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat;, amely a szocialista építés alapköve. Az Egységes Földműves Szövetkezeteket tovább fejlesszük és munkájukat tökéletesítjük. Az ünneplő tömegben két ember beszélget. Látni vidám arcukon, hogy mennyire örülnek a hatalmas arányú ünneplésnek, s azt mondja az egyik, aki valamelyik állami birtok munkása lehet: Fent: Bugái Titusz beszél az ünnepségen. Az akó képen: a kis pionírok csoportja. osijai a falu dolgozóinak lelkes építő munkáját mutatták be. A 2000 főnyi bösi dolgozók, hatalmas békegalambja, az állami erdészeti hivatal, a dunai dolgozók és a tömegszervezetek allegorikus kocsijai és a többi községek ünneplő menete mind őszinte megnyilatkozása volt a dolgczó parasztság lelkes építő munkájának és békeszeretetének. A hatalmas menet az állomás melletti térségen felállított emelvényhez vonult, ahol Bugár Tinák, a szocializmusnak eredmé- tusz mondott ünnepi beszédet nyeit s mindenütt a béke, a békéért harcolunk, megvédjük a békét feliratok. A várkonyi CSM allegorikus kocsija hatalmas bástyát ábrázolt; jelképe az ifjúság feladatának, hogy erős bástyája a mun" — Azon szerencsések közé tartozunk, — mondotta többek között Bugár Titusz, — akik ma a Munka ünnepét szabadon, lelkes építő munka közepette ünneplik meg és büszkék lehetünk sikereinkre, amelyeket felszabadiulá" — Azelőtt, amikor a grófnál voltam cseléd, az urak mindig csak május elsején adtak igákat kommenciós földjeink megmunkálására. Ebben is megnyilvánult az úri politika. Igy nyomták el a népet és így akadályozták meg, hogy elmehessünk a május elsejei felvonulásra. Akkor csendőrök verték szét a felvonulókat, ma pedig ez a nap az év legnagyobb ünnepe, a miunka ünnepe lett. A Dunaszerdahelyre felvonuló falusi dolgozók hatalmas tömege és a lelkes ünneplés fényes bizonyítéka volt népünk békeakara' tának: földjeinken a dolgozó pa raszt munkáját megkönnyítő traktorokat, nem pedig gyilkoló és romboló tankokat akarunk látni. Győzzük le a falusi maradiságot A pinlt és a jelen Igy szántott a maradi gazda ~ traktorral dolgoziK az lí!fSe A földműves szövetkezetek által megteremtett korszerű nagyüzemi gazdálkodás megadta az alapot a parasztság elmaradottsága megszüntetéséhez és az utat felemeléséhez. A iöldmüves szövetkezetek meg tudják adni mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a dolgozó parasztság szakítson évszázados maradiságával és az új termelési formákkal új életet teremtsen magának. Hogy milyen lehetőségeket ad a szövetkezeti mezőgazdálkodás, illetve milyen eredményeket lehet vele elérni, ezt már müködö szövetkezeteink napról napra bizonyítják. Annak dacára, hogy földműves szövetkezeteink még csak egy kis hányadát tudták megvalósítani azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a szövetkezeti gazdálkodás biztosít, mégis már ezek az eredmények is messze felülmúlják az elmaradott egyéni gazdálkodást. Sok példát lehetne már erre felhozni. A szövetkezetek által elért terméseredmények bebizonyították, hogy korszerű gazdálkodással nem a kétszeresére, hanem még többszörösére lehet emelni a termést. A szövetkezeti közös munkák megszervezésével el lehet érni, hogy a mezőgazdasági munkákat nem felényi, hanem még ennél kevesebb idő alatt lehet elvégezni. A gépi munkával meg lehet valósítani, hogy a termelési költségek többszörösen csökkenjenek az eddigivel szemben, de ugyancsak a gépi munkával elérhetjük, hogy minden mezőgazdasági munkát idejében el lehessen végezni, valamint, hogy a mezőgazdasági munkáknál az emberi munkaerőt csökkenteni lehet. Mindezek az eredmények bizonyítják a földműves szövetkezet szükségességét és életképességét. Parasztságunk nagy része, a kisés középparasztság már felismerte a földműves szövetkezetek által adott lehetőségeket. A parasztágnak az a része, amely még idegenkedve fogadja a szövetkezeti gondolatot s ez iöleg a középparasztságból kerül ki, elméletben elismeri a korszerű szövetkezeti gazdálkodás jelentőségét és lehetőségeit, de megrögzött maradisága ezt is, mint minden újat, idegenkedve és bizalmatlanul fogad. Ha megkérdezzük az ilyen földművest és sorba vesszük mindazt, amit a szövetkezeti gazdálkodás ad, elismeri, hogy az tényleg úgy van. Ha felteszem a kérdést, hogy válaszoljon, mit gondol, ha például egy község határában közös vetési eljárást hajtanak végre, eltüntetik a barázdákat, nagyobb termést lehet-e elérni. Hát az csak természetes, válaszolja, hogy a nagy tábla földeket mindig jobban lehetett megmunkálni és így azokon jobb termés is várható. Azt pedig mindenki tudja, hogy a bevetetlen üres barázda nem terem és egy többezerholdas határban ugyancsak jelentős területet tesznek ki a barázdák. A gépi munka jobb-e és olcsóbb-e, mint az igamunka? Nézze — válaszolta egy földműves, mikor ezt a kérdést feltettem neki — tudom, hogy jól dolgozik a traktor és jobb munkát lehet vele végezni, mint mondjuk a tehenes igával, mert hisz példa volt erre azelőtt is a nagybirtokos, aki traktorral vagy gépekkel dolgoztatott és azt mindenki láthatta, hogy a kisgazdák felét sem tudtak termelni, mint az. Tudja mindenki, hogy például azt a mélyszántást, amit traktorral lehet elvégezni, nincs az az igavonó, amellyel azt végre lehet hajtani, tehát természetes, hogy itt a termelésben is meg kell lenni a különbségnek. Hogy olcsóbb-e a gépi munka, mint az igamunka? A traktor ma olyan olcsón dolgozik, hogy annyiért a földműves egyszerűen képtelen dolgozni, mert akkor ráfizet munkájára. S ha ezekután felteszem a kérdést, hogyha ennyire tisztán látja a dolgokat, miért nem lép be mégis a fölműves szövetkezetbe, fejét vakarva hosszas gondolkozás után válaszolja csak, hogy hát apám is megvolt így, hát valahogy csak én is megleszek. Hosszas meggyőző munkára van szükség, hogy az ilyen megrögzött maradiságot leküzdjük és meggyőzzük őket, hogy éppen az a célunk és azt akarjuk, hogy előre haladva felszámoljuk az elmaradottságot és jobb jövőt akarunk magunknak biztosítani, mert nekünk nincs jól úgy, ahogy az apáinknak jó voltNem egy földművestől hallottam már, hogy csak az tartotta vissza a szövetkezettől, hogy attól fél, hogy a földműves szövekezetekben csak az elvégzett munka után jutalmazzák. Az a földműves, aki ezt mondta, 8—10 holdas középparaszt, aki egész életében éjjel-nappal dolgozott, hogy a legszükségesebb megélhetést biztosiítani tudja családjának. Az ilyennek és a dolgozó parasztságnak nincs mit félnie attól, hogy földműves szövetkezeteink áttérnek a magasabb szövetkzeti formára, ahol mindenki a végzett munka szerint részesül jutalmazásban. mert a szövetkezeti gazdálkodásban kevesebb munkával lényegesen jobb megélhetéshez jutnak, mint amilyenben eddig részük volt. Ettől csak a mások munkáján élősködő kulák félhet. (—y) IM éfetnek iPdul a felszabadult kínai parasztság A felszabadult Kína mezőgazdasága hatalmas változáson megy át. A mezőgazdasági szektorban mutatkozó feladatokat a Kínai Népköztársaság földművelésügyi minisztériuma rendeletben foglalta össze, amelyben első feladatául jelölte meg azoknak a pusztításoknak helyrehozását a mezőgazdasági termelésben, amelyeket a hosszú háború okozott Ezen túlmenően a Kínai Népköztársaság földművelésügyi minisztériuma a mezőgazdaság fejlesztését célzó további rendeleteket hozott. Tervbevették a gabonanövények és a gyapot termelésének fejlesztését, így gabonából az idén 50 millió métermázsával termelnek többet, mint az elmúlt esztendők során. A szarvasrnarhaállomány fejlesztéséről is intézkedik a Kínai Népköztársaság földművelésügyi minisztériuménak rendelete A szarvasmarhaállományt ez esztendő ban 1,400000-rel kívánja emelni. A mezőgazdaságban a száraz időjárás és a nedvhiány a mult'ban nagy károkat okozott. Ennek leküzdésére és az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére hatalmas * vízgyűjtő medencék létesítéséhez kezdtek. Az ország területén eddig 110.000 új kutat fúrtak Emelik a vetésterületek nagyságát, ebben az évben nem kevesebb min' 1,500.000 holddal növelik a vetésterületeket, terménkennyé téve az eddig megműveletlenül álló földterületeket. Az Új Szó irodalmi pályázata Az Uj Szó földműves rovata irodalmi pályázatot hiidt egy eibeszélés, vagy riport tormájában tnegirt paraszti tái gyú irásra. A pályázat feltételei a következők1 Tárgykör: az Egységes Földműves Szövetkezet által megindított tavaszi munka egy napjának leírása elbeszélés vagy riport formájában. 2 Cím: Megindult a tavaszi munka. 3 Az írás terjedelme 10 gépelt oldalnál több nem lehet 4 A pályázaton résztvehet minden falusi dolgozó. 5 A pályázat határideje 1950 május 31 6 A pályázatra szánt írásokat „Irodalmi pályázat" meg jelöléssel az Uj Szó szerkesztőségének kell beküldeni A beérkezett pályaműveket egy irodalmi bizottság íogja elbírálni A pályázat első díja 5000 Kčs, • második díja 3000 Kčs, harmadik díja 2000 Kčs. A pály iáiínyertes munkákon kívül valamennyi beérke zeit és közlésre alkalmas írást az Uj Szó a szokásos honorárium ellenében közölni fogta