Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)
1950-05-26 / 120. szám, péntek
1950 május 26 UJ SZÖ- S elnk és falusi pártszervezeteink is résztvettek a kongresszusi előkészületekben olyan formában, amely magas érettséget bizonyít, verseny fejlődött ki a terv fejlesztésére és túllépésére, a termelékenység emelésében és a munka jobb megszervezésében. Az építőipari kötelezettségvállalások oda vezettek, hogy meggyorsult az építkezések befejezése és egész »or épületet adtunk át céljának. Lehetetlen a kötelezettségeket és azok eredményeit az összes szakaszokon részletesen méltatni. Kongresszusunk hálás feladata az, hogy megköszönje minden munkásunknak, parasztunknak, műszaki dolgozónknak, hivatalnokunknak, egyáltalában minden dolgozónak, aki ebben a mozgalomban résztvett, hogy hozzájárult előrehaladásunkhoz. Pártunk feladata biztosítani, hogy a Pártkongresszus után a terv teljesítéséért folyó erőfeszítés, a termelékenység emelése, a távolmaradás és a hullámzás csökkentése, a Verseny kiterjesztése ne szűnjön meg. A kongresszus irányvonalainak végrehajtásában a mi feladatunk az lesz, hogy megszervezzük a dolgozó népet a tervteljesitésre irányuló erőfeszítések további fokozására, további fokozatos és állandó fejlődésre, oly módon, hogy hónapról hónapra és évről évre emelkedjék a munka termelékenysége. SZOCIALISTA MUNKAVERSENY. Amidőn megállapítjuk az élmunkásés a szocialista munkaverseny fejlődését, nem állíthatjuk, hogy a termelékenység fokozására irányuló mozgalmunk eléggé tömegjellegű volna. Május 20-ig iparunkban — az élelmiszeriparon kívül — 42.617 élmunkás dolgozott, ami 26.8 százalékát teszi ki az összalkalmazottak élmunkásainak és 66.1 százalékát az összalkalmazottak számának. Az építőiparban ezek a számok sokkal kisebbek. Az élmunkások száma márciusban 10.6 százalékot tett ki és a munkaversenyt folytatók száma 30.5 százalékot Ha összehasonlítjuk a dolgozók tömeges részvételét a terv teljesítéséért folytatott akcióban és az SzKP IX. kongresszusára vállalt kötelezettségekkel, ezekkel a számokkal arra a következtetésre jutunk, hogy a dolgozók túlnyomó többsége a normák túlteljesítését, a minőség javítását és a termelés költségeinek csökkenését, valamint a munkaversenv mas formáit még mindig csak időleges jellegű akciónak tartja, amelynek a munkásosztály életének jelentős eseményei alkalmából vállalnak és nincsenek teljes tudatában annak, hogy a szocialista munkaverseny a szocializmus építésének módszere, hogy ez a termelés fejlesztésének állandó módja, ez az a mod, amely a szocialista felépítésben biztosítja a termelő erők állandó emelkedését. A mi feladatunk lesz, hogy a Párt IX. kongresszusa után biztosítsuk a szou cialista munkaverseny további kiterjedését. Célunk elérn', hogy az egész munkásosztály versenyezzen, hogy a versenyben résztvegyen valamennyi technikai alkalmazott Amint üzemeink, ben számos példa mutatja, nagy lehetőségeink vannak további öntudatos élmnukások és újítók megnyerésére. A trnavai Kovosmaltban ez év kezdetén észrevették, hogy az élmunkásmozgalom nem mutat megnyugtató eredményeket. Mit tesz erre az SzKP üzemi szervezele? Megvilágította a munkások előtt az ötéves tervünket, megvitatták a műhelyekben a terv megvalósítóival, a munkásokkal a terv főfeladatait Az összes dolgozók együttműködésével biztosították a terv szétírását műhelyekre, munkahelyekre, gépekrt s az egyes váltásokra. A munkasok ma tudják, hogy mit kell egy váltás alatt megcsinalniok, tudják ezt is, mennyit keresnek. Ennek eredménye: ma az üzem munkásságának 92.6 százaléka résztvesz a szoc alista munkaverservyben. A handlovai bányákban a Párt üzemi szervezete nyomatékosan felhívta a figyelmet arra a tényre;, hogy a teljesítmények fokozása maguknak, a munkásoknak érdekében történik, hogy az állami bérlista bevezetésével biztosítjuk a normák túlháladásának hatását a keresetre s Igy Gruber elvtárs. aki vállalta a norma 120 százaié, kos túlteljesítését. 75 száialékkal teljesítette azt túl Havont-a 15.000 koronát keresett, mig más bányászok, akik nem dolgoznak éim'tankás módra, 6.000 koronái keresnek. Sttffán Hodža . eivíávs is 13 000 koronát kle.resett havonta. Hodzsa elvtársnak azonban nagyobb gondot okozott, hogy ebből a keresményből mikép tarthatna magának nagyobb összeget zsebpénzként, hogyan mertheti ezt meg a felesége elől aki mint minden bányászasszony Handlován nagyon figye'mesen szemmel tartja férje teljesítményeit. Hodzsová e'vtársnönek szokása, hogy midőn férje hazahozza a keresményt „csak a nagy pénz-t veszi el, a kisebb pénzdarabokat meghagyja Hodzsa elvtársnak, mint zsebpénzt. Hogy eb. bői az apróból több legyen, Hodzsa elvtárs apiópénzben fizettette ki keresményét Nincsenek híreim róla, de valószínűleg Hodzsa elvtársnő rájött erre a furfangra. Meg kell említeni, hogy a handlovai elvtársak az élmunkásmozgalom kifejlődését az egyéni kötelezettségvállalások példás kampányával érték el, amit a kommunisták elsőnek vállaltak magukra. Az utóbbi időben a verseny kiterjedt a munkaerkölcs legnagyobb fogyatkozására, a távolmaradásokra is. A bratis'avai Dynamitkában a távolmaradás az üzem leggyengébb pontjának bizonyult s az elvtársak versenyt szerveztek a műhelyek között a távolmaradások legnagyobb mértékben való csökkentésére. A győztes műhelyt vándorzászlóval jutalmazzák s a legrosszabb osztály, „az álomszusz'ékok műhelye" fekete zászlót kap. Ezzel elérik azt, hogy a munkások nagy többsége elitéli azokat, akik kimaradnak vagy megkárosítják a közösség érdekeit. A szocialista munkaverseny üzemeinkben ilyen módon a dolgozók kezdeményezésének hajtóerejévé válik, az alkotó erő állandó fejlesztésének eszközévé. Hogy teljes kifejlődését el. érjük, érvényesítenünk keli mindazokat az irányvona'akat, amelyeket a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén kaptunk Gottwald és Frank elvtársak beszámolóiban (taps) a szocialista munka verseny tömegszerüségére a szűk keresztmetszetek megszűntetésére a munkaversenynek a bérrendszerrel való támogatására s a technikusok és mesterek bekapcsolására vonatkozólag A mesterek és technikusok részvétele jelentős mértékben döntő a munkaverseny kifejlődésében. Meg kell említeni, hogy még sok mester van. aki nincs tudatában a murikaversery jelentőségének és az élmunkásokat és újítókat egyenesen visszariasztja. Ha a mesterew ket az egész iparban bekapcsoljuk a munkaversenybe, a termelékenység fejlődésének nyujtunk segítséget. Egész sor olyan üzemünk van, amelyekben a technikusok és mesterek vállalták az élmunkások feletti komaságot. Az ilyen üzemekben, például Pov. Bystricán az üzem mint szerves egész törekszik az egész üzem termelékenységének emelésére és ennek következtében a munkások a ter. melékenység fokozásának és a versengés fejlesztésének terén szép ered. ményeket érnek el a Klement Gottwald üzemben. Az utóbbi időben a formában fejlődik ki a legjobb munkásért, a legjobb munkacsoportért, műhelyért, üzemért folytatott munkaverseny formájában. így fejlődik ki a beszterebányai kerületben a legjobb öntő, a legjobb cementező, a legjobb vasércbánya, a legjobb üzem címéért folytatott munkaverseny. A vörös zászlóért folytatott munkaverseny, amely a harmaneci papirgyárak élmunkásainak kezdeményezésére indult mpg, mélyen hatott annak a harminchét üzemnek dolgozóira, akik a versenyben résztvettek. A munkaverseny harmadik hetében elnyerték a vörös zászlót a füleki üzemek. Amidőn egy hét elteltével a zászlót ismét elvesztették, a veszteséget oly •nehezen >viserték a füleki üzem élmunkásai, hogy elhatározták verseny rendezését a vöiös zászlóért az üzemen belül. E. vörös zászlót az ottani pártszervezet ajánlotta fel. Ebbe a munkaversenybe bekapcsolódtak az üzem összes osztályai és versenyeznek a normák túlteljesítésében, a minőség javításában, a távolmaradások és a hullámzás csökkentésében. A „legjobb" címért folytatott versenynek azonban nem sza. bad csak néhái.y üzemre és néhány szektorra korlátozódnia Kell, hogy a szocialista munkaverseny sokoldalú formát öltsön. Feladatunk elérni, hogy a szocialista munkaverseny meghonosodjék minden üzemben és minden szektorban. Amellett arról van szó, hogy a munkaversenyek céljait ne állapítsák meg gépiesen, mindenütt egyformán, hanem azokat a célokat szolgálják, amelyek az egyes üzemekben a legfontosabbak. A nehézipar üzemeiben ez mindenekelőtt a terv teljesítése, túlteljesítése és a munkatermelékenység tokozása lett. A bőrés textiliparban a terv teljesítése me'. lett a minőség javítására is törekedni kell. Helyesen cselekedtek a partizánskej cipészműhelyek elvtársai, ami. dőn munkaversenyükkel a minőség javítására törekedtek. így kell cseleked. nj az ipar más szektoraiban is. Főképp az élelmiszeriparban a munkaverseny által elérhető olyan hiányok kiküszöbölésére, amelyek az ipari termékek minőségébei mutatkoznak. Feladatunk az, hogy az üzemekben világosan megállapítsuk ki élmunkás. Már régebben elhatároztuk, hogy élmunkás az, aki túlhaladja a normát, vagy a norma teljesítése közben javítja a minőséget vagy megtakarítást ér el és mindenkinek, aki teljesíti a feltételeket, igénye van élmunkáskönyvecskére Ma még nincs valamennyinek élmunkáskönyvecskéje. Gondoskodni kell arról, hogy minden élmunkás megkapja az élmunkásigazolványt, hogy a munka termelékenységének fokozásáért és az új, szocialista munkaformákért folytatott hatalmas úttörőmozgalom tagjának érezze wagát. NORMÁK ES BÉREK. A szocialista munkaverseny és élmunkásmozgalom fékezői az elavult lágy normák. Ezek olyan teljesítményi normák, amelyeket már tíz, sőt több év óta vezettek be és többnyire becslés útján állították fel. Bevezetésük óta a termelés korszerűsítése következtében és az észszerüsítések következtében, az új termelési eljárásokbevezetésével megváltozott a termelés módja, azonban a normák nem változtak. Néhány üzemben a felszabadítás után a normákat csökkentették. Találunk még olyan eseteket, ahol néhány üzemnek nincs bátorsága leszámolni ezekkel az elavult normákkal. így például a bratislavai villamosmOvek elvtársai arra a kérdésre, hogy miért nem szilárdítják meg a lágy normákat, amelyeket átlag több mint 2 százalékkal teljesftenek túl, válaszlevelükben azt felelték, hogy ezek a normák már 10. sőt 20 éves vannak' bevezetve és ezért ne-n szilárdítják meg azokat. A normák megszilárdítása nem jelenti a kereset csökkenését, hanem ellenkezőleg igazságos alapokat teremt a magasabb teljesítmények megjutalmazására és a munka nehézsége és monősége szerinti jutalmazás elvének érvényesítésére. A szilárd normák biz. tosítása és a bérrögzítés félretétele támogatja az élmunkásmozgalom kifejlődését és lehetővé teszi a kereset fokozását. A stará túrái finommechanikai üzemben az egész textil orsó köszörülő osztály kongresszusának tiszteletére megszilárdította normáit. Ezeket a normákat már annak idején időmérési tanulmányokkal állapították meg. A köszörülök *18-tagú csoportjának nagy része a megszilárdítás után is megtartotta eddigi keresetét, sőt sokan közülük többet is kerestek. A normák megszilárdítása után két héttel a munkások egy részének órabére 0.40—4.50 koronával növekedett. A turáni Drezinában 1949 december elsején a normákat 10—15 százalékkal fokozták. 1950 februárjában a munkások keresete óránkénti 10 százalékkal emelkedett a normák megszilárdítása előtti idővel szemben és emellett a munka termelékenysége is jelentősen emelkedett az üzemben. A normák megszilárdításának legjobb módja a normák tömeges túlteljesítése munka, verseny alapján és az eddigi normák tömeges túlteljesítésével elérünk a normák megszi.árdításához oly módon, hogy politikai meggyőző kampányt folytatunk a normák megszilárdítására a technikusok és mesterek segítségével, az élmunkások tapasztalata alapján segítjük a munkásokat a terme'ési tartalékok feltárásában. Ilyen kampányt folytatunk különösen a közvetítő tervek akciójánál üzemeinkben. A megszilárdított és egyszersmind az év egyes időszakaihoz mért normákat b'ztositjuk. Ennél az eljárásnál ügyeljünk arra, hogy necsak egyes élmunkások normáját szilárdítsuk meg, hanem egész műhelyek és üzemek normáját és hogy a magasabb teljesítmény, amely magától a munkástól felfedezett jobb munkamódszeren alapszik. magasabb bérrel legyen jutalmazva. Szlovákiában az iparban a bérek és fizetések a felszabadulás óta állandóan gyors ütemben emelkednek. Az 1946-os évvel szemben a munkásság bére 1947-ben 16.6%-kal, a következő évben 13.5%-kai és az 1949-es évben további 8%-kai emelkedett. A hivatalnokok fizetése 1947be n 21%-kai, 1948-ban 6.4%-kal, és 1949-ben 14.4%-kal emelkedett. Az átlagos bérek jobban emelkedtek a múlt évben mnt a munka termelékenysége, ami annyit jelent, hogy a termelékenység növekedése nem idézte elő a bérrész csökkenését a termelés értékében, sőt ellenkezőleg ez a részesedés mérsékelten emelkedett 18.9%-ról 19%-ra. Azonban ez az emelkedés csak kisméretű és nem olyan, mint ami' lyenre szükségünk volna néhány ágazat fellendítésére, amely ágazatoknak döntő jelentősége van és amelyekbe munkaerőket kell szerezni. Éppen ezekben az ágazatokban alacsonyabbak a bérek és fizetések, m nt a termelés többi ágában. A helyes fizetési politika feltételezi a műszaki káderek anyagi érdekeltségét a terv teljesítésében. Ezt a célt szolgálják a jutalomrendszerek, amelyeket a nehézipar és építészet kulcságazata ban beve zettünk. Most arról van szó hogy ezt a jutalomrendszert konkréten kidolgozzuk az egyes üzemekben és műhelyekben és ezek szerint kezdjünk dolgozni. Feladatainkat körülbelül így lehet összefoglalni a bérpolitika területén: 1. A bányászatban, a kohászatban a munkák normázása után és az ércipar munkái leglényegesebb ré szelnek normázása után sokkal in tenzjvebb figyelmet kell fordítanunk további ágazatok munkáinak normaszerüs(tésére, mindenekelőtt az építészetben, ahol eddig 'gen kevés figyelmet szenteltek a normák kérdéseinek és bérpolitika helyes irányításának. Az egyes ágazatok és üzemek siámára o>K»n bér és fizetésátlagot kell kidolgozni, amely tényleg b ztosítja a nehézipar kulcságazatainak előnyben részesítését. Minden kerületi igazgatóságon és üzemben, amennyiben ez a mai napig nem történt meg, ki kell építeni a munka és bérosztályt, amely rendszeres figyelmet fog szentelni a helyes teljesítménynormák kérdésének a munka jutalmazásának és általában a bér és fizetési politikának. Ezek az osztályok kell, hogy törődjenek elegendő számú szakképzett akkordos és időmérő begyakorlására. 2. Az elvégzett munka menny'sége és minősége szerinti jutalmazás szocialista elvének következetes érvényesítése megköveteli azt, hogy az ' egész termelésben mindenütt, ahol a normák lágyak és elavultak, alapos polit kai előkészítése után széles mértékben megvalósuljon a normák megszilárdulása, úgy ahogyan már kifejtettük. 3. Sürgősen rendet kell teremteni a fizetési politikában, meg kell szüntetni az eddig nyújtott sfekete fizetések* minden formáját, másrészt pedig gyorsított munkával kell kidolgozni a mesterek és műszakiak részire megállapított jutalomrendszert. 4. A bérpol'tika elveinek betartásáért az üzemigazgatók személyesen felelősek természetesen szoros együttműködésben a ROH üzemi csoportjaival. Ez az elv kell, hogy az üzemek igazgatóit és az üzemi szakszervezeti csoportokat a bérkérdés iránti sokkal eredményesebb gondoskodásra vezesse. MUNKAERŐK 1949-ben a bérért dolgozók száma 109 ezerrel növekedett. Ennek a sebes növekedésnek ellenére a legfontosabb szakaszokon, az iparban és az építészetben munkaerőhiányt jelentenek. A nagyipar keretében ez a hiány legnagyobb volt éppen a kulcsiparokban: a bányászatban és a fémiparban. A munkaerők kérdésével kapcsolatos problémák megoldásában nagy lépést tettünk előre a Központi Bizottság novemberi ülése óta, amely az egész Pártnak konkrét feladatokat tűzött ki. A népi igazgatás feladata fokozni a munkareferátusok politikai színvonalát s szoros együttműködésbe vonni őket a tömegszervezetekkel, felszabadítani őket a járási és kerületi egoizmus alól és úgy megváltoztatni a munkaerők általános nyilvántartását, hogy ez a terv hathatós eszközévé váljon. A kerületi, a járási és a helyi Nemzeti Bizottságoknál toborzó bizottságokat szerveztek, amelyek az összes tömegszervezetek képviselőiből állanak. Ezeknek a toborzó bizottságoknak feladata rendszeresen feltárni a munkatartalékokat és ezeket a meggyőzés segítségével a fontos gazdasági szakaszokon a munka számára megnyerni. Ha a munkahelyek ellenőrzésének akcióját faluhelyen egészben véve sikeres akcióként értékeljük is, még sem teljesítették ezek a bizottságok a munkaerők toborzásának főfeladatát: bekapcsolódásukat a terv szüségletei szerint, elsősorban a nehéz ipari ágazatokban. A toborzó bizottságok a tartalékok megállapítását nem kötötték össze a dolgozók megnyerésével konkréten megjelölt munkahelyekre. A megállapított munkaerötartalékok nagy része más ágazatokban he. lyezkedett el, amint azt gazdasági éltünk érdeke megkövetelte. A munkaerők hiánya lényegében éppen a legfontosabb ágazatokban csökkent, mint pl. a bányászatban és a nehéz gépiparban. Bányászatunk 1:-i több 2500 állandó munkaerőre van szüksége, a fémiparban, mindenekelőtt a nehéz gépipar üzemeit kell munkaerőkkel ellátni. Ha a Központi Bizottságnak a nehéz ipar fejlesztésére vonatkozó utasításait teljesíteni akarjuk, gondoskodnunk kell arról, hogy a bányászat munkaeröszükséglete teljes fedezést nyerjen. A könnyű és finom gépiparban egyik főfeladata a nöi erő fokozott foglalkoztatása, miután ebben az évben csupán a fém iparban több mint 2200 nöi munkaerőt kell beállítani. A textiliparban az új szükségletnek úgyszólván egész növekedését női munkaerők alkotják. A női munka erők jelentős növekedésével számol nemcsak az ipari terv, hanem a kereskedelem, a közlekedés, a posta, sőt más gazdasági szakaszok is. Itt nemcsak munkaerők beállításáról van szó, de a férfi munkaerőknek nőkkel való pótlásáról is. Az építőiparban az alkalmazottak számának alakullása ebben az évben aggodalomra ad okot. Tekintettel arra, hogy a termelékenység terve nincs teljesítve, a termelési feladatokat lényegesen magasabb számú munkással teijesítik, ahogy azt a terv feltételezte. Az építészetben az alkalmazottak száma márciusban túlhaladta az elmúlt év legnagyobb létszámát. Feladatunk az, hogy a normák megszilárdításával és jobb szervezéssel biztosítsuk a terv feladatainak teljesítését a munkaerők tervezett mennyiségével. (Taps) A mezőgazdaság szocialista szektorában a mezőgazdasági idénymunkások felvételének elavult formája már nem felel meg. Az állami birtokokon a munkaerők állandó káderét kell megteremteni és a legfontosabb idénymunkáknál ki kell építeni az együttműködést a környező falvakkal. Az ilyen esetben szerződések és kölcsönös segélynyújtás alapján szorosan együtt kell működni az EFSzel. A munkaerőszükséglet ellátásának országos terve keretében azt a kötelezettséget vállaltuk, hogy a cseh országrészek mezőgazdaságának és nehéziparának munkaerőket adunk. (Taps.) A cseh országrészekben a munkaerők hiányának pótlása lényegesen nehezebb feladat, mint nálunk Szlovákiában, másrészről pedig nyilvánvaló. hogy a nehézipar és a cseh országrészek szakkádereinek segítsége nélkül lehetetlen megvalósítani Szlovákia iparosítását. Mindez feladatunkká teszi, hogy ezeknek a kötelezetségeknek teljesítésére rendkívüli figyelmet szenteljünk és a népi közigazgatásnak, amelyek e kötelezettségvállalások keretében a toborzásokat végrehajtják, ezeket a feladatokat teijesíteniök kell éspedig ugyanolyan lelkiismeretesen, mint a szlovákiai nehézipar szükségletei esetében. (Taps.) \ SZAKKÉPZETT KÁDEREK NEVELÉSE. 1950-ben csak az iparban 16.350 szakmunkásra és csaknem kétezer közepes és magas szaktudású technikai dolgozóra van szükségünk. Nagy követelmények fűződnek a szakmunkások és a magasabb technikai káderek neveléséhez az építészet, mezőgazdaság, közlekedés és a többi gazdasiági szakaszok terén. Csak a nehéz gépipar üzemeinek az 1950. április 1-től december 31-ig terjedő időszakban 1163 kitanult és bedolgozott munkásra, 271 műhelyhivatalnokra (mesteriskolát végzett egyénekre, 198 technikai hivatalnokra) egyharmadrészben technikai főiskolai végzettséggel, kétharmad részben felső ipariskolával és 131 adminisztratív hivatalnokra van szükségük. Iparunk fokozódó szakmunkásszükséglete miatt az összes eddig elért eredmények elégtelenek. A tanonciskolák és az alsóbbfokú szakiskolák tanulóinak száma a felszabadulás óta fokozatosan növekedett, 34.062-re az 1948—1949-es évben. A jelen tanévben azonban ez a szám 2000 tanonccal csökkent azért, mivel a magánszektor lényegesen csökkentette a tanoncok számát és az államosított szektor ezt a csökkenést teljességgel nem pótolta. Arról, mily nagy feladatok állnak még előttünk, a dolgozó sarjadék szakiskolázása terén, a legjobb bizonyságot adja az a tény, hogy 57.500 fiú és leány közül, akik ez idén végzik az első és másodfokú >skolát, egyelőre több mint 22 ezer fiatalt kell beosztanunk mukára, mint iskolázatlan munkerőt a nélkül, hogy lehetőségt nyújthatnánk arra, hogy szakképzettséget szerezzenek. Ezek a fiúk és leányok csak később az átnevelő központokban tanulhatnak. Ez az állapot oka az, hogy még mindig igen nagy a hiány a tanulási alkalmak, az internátusok terén. A feltüntetett 57.500 fiú és leány közül 13.000 fogja folytatni tanulmányait IH-fokú iskolán. Egyelőre csak 17.113 ifjúmunkást állítanak be tanoncként. Amennyiben gyorsütemben ki akarjuk küszöbölni azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy szakerők hiánya idején nem tesszük lehetővé a sarjadék egy részének szakképzettség megszerzését, a legközelebbi évek folyamán igen gyors ütemben emelnünk kell a tanoncotthonok befogadó képességét. Igen nyomasztó a kiváló és képzett nevelöknek hiánya is. Ezt a hiányt új nevelőkáderek rendszeres kiválasztásával az élmunkások és a CsISz munkásai soraiból kell megszüntetni. A tanoncsarjadék politikai neveJésének javítása nagy mértékben a CsISz alapszervezetei tevékenységének elmélyítésétől függ. amelyeknek a haladószellemü nevelök legmegbízhatóbb segítőjévé kell válniok. A CsISz szervezeteket be kell vonni a sarjadék toborzásába is. Ezt a tevékenységet mindenekelőtt arra kell irányítani, hogy a lányokat megnyerjék a megfelelő szakmák számára, mivel a lányok alsóbbfokú szakiskolákba való eddigi bevonásának eredményei a legkisebb mértékben sem kielégítők. Az átképzésnek a legnagyobb figyelmet az építőipar, a fémipar és textilpar terén szentelték. Az átképzés terve ez évre sokka.1 gazdagabb és számolni lehet azzal hogy átképzéssel a szakmunkások szükséges számának lényeges réstót megnyerjük. A dolgozók átképzésére és általában politikai és szakismereteik emelésére elsősorban a munkahelyeken, a ROH üzemi munkaiskolái a legjelentősebb eszközök. Puli elvtárs kongresszusi beszámolóját lapunk holnapi számában folytatjuk.