Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-19 / 114. szám, péntek

21. szám 1950 május 19. Tagja vagy már a ČSM-siek? A CSM milliós szervezetté való kiépítéséért folyó küzdelmünk utolsó fázisában meg kell találnunk az utat a hazáinkban élő minden becsületes ifjúhoz. A toborzással kapcsolatos felülvizsgálatnál szervezési osztályunk megállapította, hogy nagy szervezési lehetőségeink, feladataink és erkölcsi kötelességeink vannak még a déli határ mentén élő magyar ifjúságunkkal szem- j ben. Ehhez azonban szocialista öntudatra, szorgalmas és kitartó összmunkára van szükségünk. Mivel a mult évben majdnem matematikai pontossággal egyszerre kezdtünk hallani a CSM-ről és a CSEMADOKról és eddig több félreértéssel találkoztunk a két szervezet küldetésével és feladataival kapcsolatosan, nem fog ártani, ha ezit a kérdést mégegyszer napirendre tűzzük. A CSM-ről Csehszlovákia lakossága káderhiányaink következtében nem igen tudott többet, mint hogy az Csehszlovákiában az összes 15—26 év közötti ifjaknak nemre, fajra felekezetre, foglalkozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül egységes országos szervezete. Csehszlovákiában élő magyar ifjúságunk egy része azonban nagyon helyesen azt is megtudta (sajnos azonban még nem minden magyar fiatal), hogy a CSM ben anyanyelvének szabadon való gyakorlásával a szlovákok ós csehek mellett egyenlő joggal veheti ki részét mind az építő és alkotó, mind a kultiúrmunkáiból. A CSEMADOK ról pedig a következőket tudta meg: a CSEMADOK a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók kultúregyesülete. Alapszabályai 2. paragrafusának 4. pontja értelmében az egyesület hivatása az, hogy kiirtsa a sovinizmus és a revizionizimus megnyilvánulásait, megszüntesse a nemzetiségi torzsalkodást az által, hogy: a) Ápolja a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméjét a kapitalista elnyomó osztály ellen. b) Szorgalmazza az együttműködést a nemzeti tömegszervezetekkel. Fentebb említettük, hogy a magyar anyanyelvű ifjúságunk egy része értesült ugyan arról, mi is tulajdonképpen a CSM, de mivelhogy a burzsoá nacionalizmus az egész országban és egészen az utolsó napokig úgy a szlovák, mint a magyar lakosság közt meglehetős talajra talált, egészségtelen verseny foj'lödötl ki egyes vidéki CSM és CSEMADOK csoportok funkcionáriusai között az új helyiszervezetek megalakítása és a tagszerző kampány terén. A CSM némely vidéki funkcionáriusai, nem törődve a következményekkel, önkényesen szloválkosítani igyekeztek a magyar ifjúságot, vagy legalább a látszat szerint ezt akarták elérni, ami ellen a magyar Mjúság tekintélyes része azzal védekezett, hogy vagy teljesen távoltartotta magát minden szervezkedéstől, vagy abba a téves hitbe esett, hogy a CSM a szlovákok, a CSEMADOK I pedig a Szlovákiáiban élő magyarság szervezete és így sok helyütt inkább a CSEMADOKben szervezkedett, mint a ČSMben. Sok vita folyik vidéki ifjúságunk soraiban egyes helyeken még ma is arról, hogy helyes-e, hogy a magyar ifjúság a CSM-be szervezkedik, vagy helytelen. Mégegyszer hangsúlyozzuk, hogy igenis, helyes! Mert sokszor meggyőződhettünk a mul'tfban arról, hogy az elkülönülés csak káros hatású Céhet, a mi esetünkben konkréten nemcsak miránk, magyar ifjúságra, hanem az ország szocialista fejlődésére, sőt általában a világbékére is. Nem látjuk értelmét, miért ne szervezkedjék a magyar ifjúság legnagyobb része a CSM-ben, ha ott megvan a lehetősége saját anyanyelvén való fejlődésre, szocialista nevelésre és a kultúra elsajátítására. Közvetlen feladatunk tehát ifjúsági szövetségünk, vagyis a CSM erősítése azzal, hogy ott, ahol már a helyiszervezet megvan, abba belépünk még akkor is, ha már a CSEMADOK-nak, SZOKOLnak vagy bármely más haladószellomű szervezetnek tagjai vagyunk. Ott pedig, ahol a CSM-nek helyicsoportja nincs, oda kell hatni a CSEMADOK-nak ugyanúgy, mint a Nemzeti Front többi tagjainak, hogy az minél előbb I meglegyen. Azokat a hibákat, amelyeket eddig úgy a CSM, mint a CSEMADOK egyes vidéki funkcionáriusai elkövettek, központilag már kiküszöböltük. A CSM központja és a CSEMADOK országos titkársága már többször közétették ebben a kérdésben állásfoglalásukat. Most már úgy a CSM, rnint a CSEMADOK vidéki helyiszervezeteinek funkcionáriusain a sotr, hogy hibáikat megjavítsák, mulasztásaikat jóvátegyék. A CSM kultúr-propaganda osztálya ma már rendszeresen <<d ki a szocialista neveléshez (Folytatás a 2. oldalon.) fl DIVSz felhívása a Nemzetközi Gyermeknap megünneplésére Emberi életek millióit pusztu. lássál fenyegeti az atombomba. Azok fenyegetőznek vele, akik még nem elégelték meg a hadiárvák millióit. Meggyorsítják egy új világkatasztrófa élőké, születeit és egy általános vérontás előjátékaként Ázsia több országában a gyarmati háborúkkal pusztulást, szenvedést okoz. nak. Azokban az országokban, ahol a költségvetésben a katonai kiadások sokszorosan felülmúlják az új nemzedékek védelmezésére szánt összeget, a gyermeket megfosztják attól a támogatás, tói, melyet a társadalomtól kel. hne kapnia. A családok nyomora, a munkanélküliség egyre növekszik, a gyermekek is nélkülöznek. Hiány van iskolákban és oktatás helyett a háborús propa. ganda a faji gyűlöletet, a geng. szterszellemet terjeszti. Ez a politika Ázsia és Afrika gyarmati és függő helyzetben lévő országaiban az éhségnek és a megdöbbentő nyomornak feláldozott millió és millió gyermek halálát, hatéves koroktól kimondhatatlan szenvedéseket átélő gyermek, munkások millióinak becstelen kizsákmányolását jelenti. Az Egyesült Nemzetek alap. okmányában az 50 aláíró nem. zet kötelezte magát a gyermekek védelmére, tanuláshoz való joguk biztosítására és arra, hogy a jövendő nemzedékeket megvédi a háború borzalmaitól. A né. peknek, minden jószándékú fér. finek és nőnek kötelessége, hogy ezeket a nemes elveket erélyesen megvédjék, bármilyen országban akarják is azokat sárbatiporni. A gyermekek nem képesek megvédeni jogaikat. Az apákra és anyákra, a helyi, nemzeti és nemzetközi szervezetekre hárul a feladat az egész világon, hogy egyesüljenek a béke megvédésére és boldog életet biztosítsanak a gyermekeknek. Férfiak, nők, fiatalok, dolgozók! Csatlakozzatok hozzánk, vegyetek részt a Nemzetközi Gyer. meknap, június I megünneplésében, a Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencia előkészítésé, ben, hogy a v'lág valamennyi gyermekének biztosítsuk az élet. hez, az egészséghez, a tanuláshoz való jogot! <^J-aoágó Vágom a fát hűv5s halomba, fényesül a görcse sikongva, zúzmara hull szárnyas hajamra, csiklándani benyúl nyakamba, — bársonyon futnak perceim. Fönn, fönn a fagy baltája villog, szikrádzik föld, ég, szem, a homlok, hajnal suhint, forgács-fény röppen, amott Is vág egy s dörmög közben, tövit töröm s a gallya jut. — Ejh, döntsd a tökét, ne siránkozz, ne szisszen) minden kis szilánkhoz! Ha odasujtsz körül a sorshoz, az úri pusztaság rikoltoz, — a széles fejsze mosolyog!