Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-01 / 99. szám, hétfő

14 UJ szo MÁJUS T. SVtájus elsejét ünnepli a világ... fjarcolj nőtársam Qe is a Fiábozú és gyujtogatói ellen... „TILTSÁK BE AZ ATOM­FEGYVEREKET!" — követelte a Béke Hívei Világ­kongresszusának stockholmi ha­tározata. Fenntartás nélkül csat­lakozik ehhez a határozathoz nyolcvanmillió tagja nevében a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség. Amerikában is az atombomba betiltását és a fegyverkezési ver­seny beszüntetését követelik az asszonyok. A tiltakozó aláírások gyűjtésére Pennsylvania államban — B os tómban, Springfieldben és több nagyvárosban — már meg­alakultak a nőbizottságok. „KÉSZEN ÁLLNAK A TERVEK lakóházaink, munkahelyeink és gyermekeink bölcsőjének elpusz­títására!" — így mozgósítja a Szabad Német Ifjúság békefelhí­vásában 4U ifjúságot, hogy min­den erejével támogassa a béke­aláírások itését, A felhívás ezt mondja: „Mi nem akarunk újrafegyverkezést, atom- és hid­rogénbombagyártást, nem aka­runk munkaszolgálatot és harc­teret, mi békés építést akarunk." FEHÉR ZÁSZLÓKKAL békét, níabadságot és kenyeret követelve tüntettek Beyruthban az asszonyok. A villamosok meg­álltak, az utasok üdvözölték a tüntetőket, sokan pedig a menet­hez csatlakoztak. Ekkor érkeztek meg a rendőrség rohamosztagai, durván bántalmazták a tüntető­ket s huszonöt asszonyt börtönbe vetettek. A békeszerető emberek százmilliói, köztük Csehszlovákia dolgozói, a legnagyobb felháboro­dással ítélik el a béke és a nemzetek függetlensége ellen irányuló legújabb imperialista kihívást. A közelmúltban amerikai provokáció történt szovjet területen. Az amerikai imperialistáknak ez a Hitlertől tanult kihívása újból leleplezi a világ békeszerető százmilľói előtt a háborús gyújtogatok aljas terveit. A béke ellenségei jól tudják, hogy a béke erőinek minden győzelmét alapvetően a Szovjetúnió tette lehetővé és ezért fordulnak mérhetetlen gyűlölettel a béke legfőbb őre ellen, azért vetemednek ilyen kihívásokra. A békére vágyó egyszerű emberek százmilľói azonban tudják, hogy az ilyen kihívás nem az erősek fegyvere. Sztálin szavainak megdönthetetlen igazságát idézzük: „Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítók csapására csap ássál feleljünk..." ISlie n el a out 's-i börtönből A ĽHumanité'ban, a Fran­cia Kommunista Párt lapjá­ban jelent meg ez az írás. Hű képe annak a hősi harcnak, amelyet a francia dolgozó nők is vívnak t békeíronť ban az imperialista uszítók ellen. Húsizéves, kedves hosszúkás arca van, nyilt mosolya. Február 23-án szerdán, a Tours-i börtön ajtaja bezárult mögötte. Mi a vétke Raymonde'Dien-nek, hogy a közönséges bűnözők közé ve­tették őt?! Egy tankokat szállító vonat elé vette magát, amelyet Viet-Nam­ba akartak szállítani. Ez a Saint" Pierre des Corps"i állomáson tör­tént, ahol tüntettek a Viet-Nam-i háború ellen. Egy másik béke­harcossal, Jacques Chauveauval együtt tartóztatták le. A börtönből Raymonde meg" ható és szilárd szavai hallatsza­nak: „Itt vagyok, mert egyik tagja vagyok a békeharcosok óriási tö­megének és talán azért is, mert kommunista vagyok." „Tegnap este elvették tőlem, amit nálam találtak: 200 frankot, töltőtollamat, nyakláncomat és órámat. Utána egy asszony a motozószobába kisárt." „Később, az első emeleti 16-os cellába vezettek. Nem tudtam visszatartani könnyeiowt. Az asszony a következőket mondta: A legjobb amit tehet, aludjon most. 9 órakor eloltják a vil­lanyt." „Kb. 10.30'kor kinyitották a cellám ajtaját: Öltözzön fel, vár­ják lent. A második kihallgatás­ra vezattek." „Másnap, 18.45 óra körül, ami­kor • többi bebörtönzött az „Ifjú Gárda" ' dalát énekelte, újból könny szökött a szemembe. Bol­dognak éreztem magam, nevet­ni és sírni szerettem volna egy­szerre." „Ma reggel kávét hoztak s át­adták napi kenyéradagc -at . . . Akármeddig is t._ ' anak itt, vé­fí 9ňéhecske Mihelyt jókor reggel felszikkad a harmat, A méhecske többé nem ismer nyugalmat. Repdes ide s tova virágról, virágra. Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra. Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet, S örül, ha egy kicsi mézre valót lelhet. Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban, „Sok kicsi, sokra megy", dúdolja magában. Garay János Kék lombok Irta: V. OSZEJEVA Kati és Léna egy padban ülitek az iskolában. Egyszer ez esett meg velük: Katinak volt két zöld ceruzája, Lénának meg egy sem. Egyszer ra jzfeiladatot kaptak és Léna köl­csön akarta kérni Kati egyik zöld ceruzáját. De Kati nem adita oda néki, hanem ezt mondta: — Megkérdezem anyukámat, hogy odaadhatom-e? Másnap reggel Léna rögtön a ceruzáról kérdezősködött: — Megengedte ainyukád? Katii • fejét rázta. , — Anyukám ugyan megenged­te, de még meg kelil kérdeznem a bátyámat is. , •— Hát kérdezd meg őt ia. " A következő napon Léna me­gint megkérdezte: — Megengedte a bátyád? — Megengedte ... — húzta el a szót Kati — de félek, hogy el fogod törni a ceruzát. — Vigyázni fogok — kérlelte Léna. — Hát jó — mondta Kati —. de ne hegyezd, ne nyomd rá na­gyon és ne vedd a szádba. És ne rajzolj sokat véle. — Csak a fának a leveleit és a füvet akarom kiszínezni. — Az sok — húzta össze Kati a szemöldökét. Léna szó nélkül elszaladt. Ott­hagyta a ceruzát. Kati csodálkozva futott utána. — Mi van véled? Itt vain, tes­sék! — Nem kell — válaszolt Léna. Rajzórán a tanító nézegette a rajzokait. Léna rajzánál csodál­kozva kérdezte: — Miért rajzoltad kékre a fa lomb j á t. Lén ocsk a ? — Nincs zöld ceruzám — fe­lelte a kislány. — Miért nem kérted el ai szom­szédodét? Léna nem válaszolt. Kati elvö­rösödött, mint a rák és felállt. — Én oda akartam adni. de néki nem kellett. A tanító végignézett kettőjü­kön, aztán megcsóválta a fejét: — Ugy kell adni. hogy el is lehessen fogadni. Fordította: Hollós Róbert A kis szövetkezeti tag Apjához Palika így szól: „Édesapám, lelkem, Lehetek-e, tag magával A Szövetkezetben? Igaz, hogy még kicsi vagyok. De a munkát értem És elvégzem, akármennyi. Édesapám kérem! Szántok, vetek, traktort hajtok, Miben sem lesz csorba. Megállom én helyemet a Munka-csatasorba. Azt hallom az iskolában; Dicső ma do'goznl. Tessék hát a nagyok közé Engem is behozni. ..." „Jól van, fiam, — felel apja — Csak előbb még nőij meg, S esztendőre vagy kettőre Jó tag lesz belőled!" P. M. „TAGADJÁTOK MEG A2 AMERIKAI FEGYVEREK KIRAKÁSÁT!" — fordult a Belga Nők Békevé­delmi Szövetsége a kiikírbmun­kásokhoz és Belgium dolgozói­hoz. A Drapeau Rouge jelenti, hogy Ostende és Antwerpen ra­kodómunkásai szilárdam kitarta­nak elhatározásuknál: folytatják a sztráljkot a kikötőben. „Erősíted és támogasd a béke­mozgailmat! Harcolj a háború é» gyu jtogatói ellen!" — ezzel a fel­irattal gyűjt aláírásokat a Nők Jogait Védő Szövetség egész Li­banoniban. Az íveket néhány nap alatt sokezer asszony és leány ír­ta alá. gig megőrzöm bátorságomat." „Politikai foglyoknak" nevez­nek bennünket, mint a németek idejében; a szolgálatot teljesítő asszonyok mondták, hogy a fel" szabadulás óta ezt nem hallották, csak a megszállás alatt. „Ne nyugtalankodjatok miat­tam ..." A rendőrfelügyelő és közegei kétségkívül azt hitték, hogy ilyen intézkedésekkel meg fogják fé­lemlíteni a dolgozókat. De feb­ruár 25"én 8000"én jelentek meg a Tours-i szakszervezet épülete előtt és tiltakoztak a letartózta­tások ellen, valamint megerősí­tették azon elhatározásukat, hogy aktívan folytatják a harcot a bé" kéért. Tiltakozó összejöveteleket tar­tanak a nagyobb üzemekben. Március 5"én a Francia Nőszö­vetség, a Családok Népi Mozgal­ma, a Szakszervezeti Szövetség, a Kommunista Párt, a Békehar­cosok felhívására szervezett tün­tetések alkalmával egy kiáltás hangzott el a tömeg ajkáról: „Szabadítsátok ki Raymonde Dien't és Jacques Chauveau-t!" Két hét óta aláírásokkal teli kérvények, tiltakozó levelek és sürgönyök érkeznek szüntelenül a bíróságra. Raymonde Dien és Jacques Chauveau ügyét júniusban akar­ják a büntetőtörvényszék elé vinni. Egy 1845. évi július 15"i törvény alapján. „Vonatok sza­bad forgalmának akadályozása." E törvény alapján fegyházbünte­tés vár reájuk. Március 8-án, a Nemzetközi Nő­napon özönlöttek a delegációk a Városházára. A főispán nem volt hajlandó többé fogadni őket. Az üzemekben húsz béJkebizottság született néhány napon belül. A mozgalom egyre szélesedik. Jean Chauveau-t, ismert mozgalmi harcost az egyre fenyegetőbb tö­meghangulat már kiszabadította. „Azért vagyok itt — írja Ray monde a férjének —, mert a Béke Híveinek hatalmas táborába tar­tozom ..." A megyében, ahol csak „a kis Raymonde"-nek hív" ják, most az ő neve a békéért vívott harc vezérzászlaja. • * * Hadianyagot szállító hajók úsznak a francia kikötők felé. Ér­keznek a fegyverek, melyeket a háború alatt hiába követeltek a náci tankok ellen harcoló parti­zánok. De ezeket a fegyvereket a Szovjetúnió, a népi demokráciák, a francia nép ellen irányították most az imperialisták. A Béke Csatáját vívó francia asszonyok, lányok, életet adó anyák azon­ban Raymonde Dien mögé sora" kozva utasítják vissza bűn és a halál "egyvereit. „FOLYTATJUK A SZTRÁJKOT!" — döntötte el tizenkétezer munkás St. Nazaireben. Hiába vesztegel a Dixmude amerikai repiilögépanyahajó a tou lőni kikötőben, mert a kikö­tőmunkások nem hajlandók ki­rakni az amerikai fegyvereket. fí népi demokráciákban A szófiai rádiógyár tizenkilenc termelési brigádja lelkesedéssel kapcsolódott be a május elsejei munkaversenybe. A* élenjáró munkáért és a kitűnő minőségért adott vörös zászló minden héten újabb és újabb élmunkások kezé­be kerül. A termelésben élen jár a Vapcarov-brigád, de vitatja el­sőbbségét Nodesda Obretenova elvtársnő brigádja. Májút elseje tiszteletére Obertenova elvtársnő kötelezettséget vállalt, hogy az új termelésre előkészít és betanít öt munkást. „Hat óra alatt dolgozunk fel egy öntést az eddigi nyolc óra he lyet" — ajánlotta fel május 1. tiszteletére a resiem kombinát acélolvasztó kohójánál dolgozó Stulpániu Matria ifjúmunkás. „A kétéves terv 1950-re váló teljesítésére újabb munkaver se­nyeket indítunk, amelyek a má­jus elsejei értékelésbe számíta­nak" — jelenti a Német Demok­ratikus Köztársaság kiáltványa, majd így folytatja: „Alakítsatok új minőségi brigádokat május 1 előkészítésére és lépjetek munka* versenybe a „Kitűnő Minőség Brigádja" kitüntető címért", Szocidlista munkafelajánlásaik­kal ünneplik a csehszlovák üze­mek dolgozói a május elsejét. Egész műhelyek és üzemek mun­kafelajánlásait készíti elő a Párt és a szakszervezetek a május 1h versenyekre és rohamhetekre. De folyik a hivatalokban és az isko­lákban is a példás munka hetei­nek megszervezése. Egyes föld­müvesszövetkezeteh és egész fal­vak a tavaszi munkálatok elvég­zésének közös munka-versenyével ünneplik meg május elsejét.

Next

/
Thumbnails
Contents