Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-17 / 112. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek l h. ; iVÁ'v.'), •«'» V;/ r)0 !;§•-' PZMtí * i:' •'• ŕíV' w f Bratislava, 1950 május 17, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 112. szám Köztársaságunknak eddig másfélmillió polgára foglalt állást aláírásával a háborús gyújtogatok ellen Az akció első napjainak hatalmas eredményei A Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának felhívására vasárnap, májiís 14-én Csehszlovákiában is megindult az aláírási akció. Az Anyák napján megindult aláírási kampány a városok és falvak lakos­ságánál a legnagyobb megértéssel és sikerrel találkozott. A Köztársaság különböző részeiből beérkezett hírek szerint eddig közel másfélmillió pol­gár írta alá a békefelhívást. Az aláírási íveket feldíszített asz- ! tatokon helyezték el a városok és : falvak utcáin. Sok községben a Béke Híveinek bizottságai, a nemzeti bi­zottságok, a Nemzeti Front akcióbi­zottságai és összes szervezetei ünnepi gyűléseket tartottak, amelyeken a kulturális és közélet képvnselöi alá­kulturális és közélet képviselői alá­A kassai kerület kitüntette magát az aláírás első napján Május 14-én a kassai kerület váro­sainak és falvainak dolgozói is ösz­szegyűltek, hogy a stockholmi béke­határozat aláírásával kifejezzék bé­kevágyukat és elítéljék a háborús uszítókat. A kerületi székhelyen, Kassán az Egységes Nemzeti Bizott­ság, az üzemek küldöttségei, a SzKP, a hadsereg, valamint a kulturális és tudományos élet képviselőinek ün­nepi ülésén kezdték meg az aláírást, amelyet hasonló lelkesedéssel telje­sítette ka járási székhelye - kés fal­vak dolgozói is. Ki kell emelni, hogy a kassai ke­rületben az egybázak képviselői is nagymértékben kivették részüket az aláírási akcióból és sokan közülük elsőnek írták alá a békeívet. Eperjesen az Anyák napja hatalmas békemanifesztációvá növekedett Az. eperjesi kerület virosaiban és falvaiban ünnepélyes külsőségek kö­zött üdvözölitek békéért harcoló ifjú­ságunk anyáit és az Anyák napjá­nak ünnepségei mindenütt hatalmas békemanifesztációkká váltak. Voltak faivak, amelyek egyöntetűen csat­lakoztak a stockholmi békefelhívás­hoz és a békeíveket százszázalékban aláírták. Különösen szép eredményt mutatott Nagykapos és a kisebb köz­ségek közül Medzi Laborce, Stará Ľubovňa, Bardejovo és Spišská Stará rá Ves. Békeünnepség Zsolnán A zsolnai Egységes Nemzeti Bi­zottság tanácsa május 15-én a béke­ív aláírási akció megnyitásának al­kalmából ünnepi ülést tartott. A re­prezentációs ház ünnepélyesen feldí­szített termében az Egységes Nemzeti Bizottság tanácsának tagjain kívül megjelentek a SzKP kerületi bizott­sága, a Kerületi Nemzeti Bizottság, a kerületi Akcióbizottság és a járási Akcióbizottság, valamint a tömeg­szervezetek, a hadsereg, az üzemek, a hivatalok és iskolák kiküldöttei, továbbá Zsolna kerületi város nagy­számú polgársága, hogy meghallgas­sák Polááek Albinnak, az Egységes Nemzeti Bizottság elnökének beszé­dét a békeív aláírási akció jelentő­ségéről. Az Egységes Nemzeti Bizottság ün­nepi ülése után a békeünnepség résztvevői megkezdték a Béke Hívei Világbizottságának stockholmi hatá­rozatát tartalmazó békeívek aláírá­sát. Szlovákia képzőművészel és építészmérnökei aláírják a békeakciót A Bratislavában összegyűlt szlo­vákiai képzőművészek és építészmér­nökök, a csehszlovák képzőművészek szövetsége szlovákiai tagozatának megalakulásakor felfogva a Béke Védői napról napra növekedő moz­galmának rendkívüli jelentőségét, el­határozták, hogy tüntetően aláírják a Béke Védői világbizottságának stockholmi határozatát. A szlovákiai képzőművészek és építészmérnökök ünnepélyesen kije­lentik, hogy munkájukban még kö­vetkezetesebben és az eddiginél na­gyobb mértékben fogják népszerű­síteni a tartós béke gondolatát és né­pünket a Szovjetúnió, a világbéke megdönthetetlen bástyája mellé való felzárkózásra buzdítják. A szlovák egyetem orvosi fa­kultásának tanárai és hallgatói aláírták a békehatározatot A Béke Védői világbizottságának békehatározatált aláíró emberek mil­lióihoz csatlakozott tanulóifjúságunk is tanítóival az élén. így történt ez a bratislavai egyetem orvosi fakul­tásán, ahol hétfőn délelőtt a fakultás ünnepélyes testületi ülést tartott az egyetemi hallgatók nagyszámú rész­vételével. Hermán Krsko dékán meg­nyitó beszéde után a jelenlévő taná­rok, klinikai és intézeti asszisztensek és a fakultás hallgatói tömegesen aláírták a békehatározatot és ezzel megerősítették azoknak sorait, akik békét követelnek és a háborús uszí­tók ellen harcolnak. A nyitrai kerület a békeakció első napján A nyitrai kerület nagy lelkesedés­sel vesz részt a stockholmi békehatá­rozat aláírási akciójában s ezzel bi­zonyítja a Világ béketáborához tar­tozását. Figyelemre méltó, hogy a nyitrai kerület aláírási akciójába bekapcso­lódtak a római katolikus és evangé­likus papok tucatjai, akik szónokla­taikban személyes meggyőzéssel buz­dítják a polgárságot a stockholmi ha­tározat aláírására. A kerület néhány üzemében az üzemi munkásság kötelezte magát, hogy fokozza munkaerőkifejtését, hogy szocialista munkaversennyel gyorsítsa a munkafolyamatot és ezál­tal a szocializmus győzelmét és a bé­ke ügyét. Földműveseink az EFSz taglétszá­mána k emelésével járulnak hozzá a szocializáló folyamathoz a falvakon és ezzel nyilvánítják elhatározásukat, hogy békében akarják építeni hazá­jukat és megvédik a világbékét. R szocializmus első építői közé akarunk tartozni I KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek A bratislavai kerület útépítési dolgo­zói kötelezik magukat, hogy az ötéves terv második évének második negye­dére kiszabott tervet 1950 június l-ig teljesítik. Feladatunkat úgy valósítjuk meg, hogy az egyéni és csoportos kötele­zettségvállalásokat kiterjesztjük az egész munkásságra. Önkritikával belátjuk, hogy a múlt év. ben a tervet ne mteljesítettük, azonban ebben az évben nem akarunk lemarad, ni, ezért kezdeményező erővel és új lendülettel bekapcsolódunk a munkába. Bebizonyítjuk, hogy öntudatos dolgo­zók vagyunk és ha az 1949.es év si­kereiért nem vonatkozott ránk Kle­ment Gottwald köszönete, az ötéves terv második évében úgy fogunk dol­gozni, hogy mi is kiérdemeljük elnö­künk köszönetét a terv sikeres teljesí­téséért. Kötelezzük magunkat, hogy a KSS IX. kongresszusának tiszteletére az első félév tervét a vállalt június l-e helyett már május 24-ig, tehát a kong. resszusig teljesítjük. A KSS IX. kongresszusának óriási történelmi jelentősége van, amit érez minden öntudatos polgárunk. Mind­annyian számot adunk a munkáról, amelyet a második világháború befeje. zése és a fasizmus leverése óta, a győzelmes februáron keresztül a mai napig végeztünk. A szocializmus első építői közé aka. runk tartozni és bebizonyítjuk, hogy méltó polgárai vagyunk népi demokra. tikus Csehszlovák Köztársaságunknak. (Somorja 1950 május 10-én.) Ponty József elvtárs élbrígádja (Ch. J.) A dunaivánkai építkezésen állandóan túlteljesíti az előírt termelési tervet Ponty József elvtárs élbrígádja, amely hyolc munkásból áll és a maka­dám sávok betonozásánál dolgozik. Az élbrigád a kéthetes élmtinkás­műszak keretében kötelezte magát, hogy az előírt üzemi teljesítményt 130 százalékkal túllépi. Az élmunkás-mű­szak folyamán 170 százalékos átlagos teljesítményt értek el és ezt az elért termelési színvonalat állandóan tartják. Az elvtársak azonban még ezzel az eredménnyel sem elégedettek, ezért két csoportra oszlanak és teljesítmény, versenyt indítanak. A lelkesen dolgozó elvtársak ma­gyar nemzetiségűek és hogy mennyi­re öntudatosak, azt legjobban saját szavaik tanúsítják: „A világ dolgozói mind egyek vagyunk, mert mindany­nyian azért dolgozunk, hogy jobb éle­tet és szebb jövőt teremtsünk, nem­csak magunknak, hanem a jövő nemze­dékeknek is. Elítéljük azt, aki közénk, dolgozók közé nemzetiségi vagy más ellentéteket akar csempészni és kije­lentjük. hogy ez soha senkinek sem fog sikerülni. Mi dolgozók kéz a kéz­ben, mindegyikünk a maga munkahe­lyén helytállva hozzájárulunk a szocia­'izmus építéséhez. Szilárdan hiszünk a Kommunista Pártban, amelynek élén Klement Gott. wald elvtárs köztársasági elnökünk áll és ígérjük, hogy építőmunkánkban nem csalatkoznak." A második világháború tanulságai és a békeharc Visinszkij szoviet külügyminiszter foqadta Trygve Liet, az ENSz főtitkárát A. J. Visinszkij szovjet külügymi­niszter május 15-én reggelit adott Trygve Lie, az ENSz főtitkára tisz­teletére. A reggelin megjelentek még- Zincsenek, az ENSz főtitkár­helyettese, O. Ritter, az FNSz prágai tájékoztató központjának vezetője, K. Akre, Norvégia ideiglenes moszk­vai követe, A. Gromiko, a Szovjet­únió külügyminiszterhelyettese, A. Soboljev, A. Rosin, F. Nolocskov, I. Libanov és V. Pasztojev, a szovjet külügyminisztérium felelős munka­társai. öt évvel esselőtt dördültek el Eu­rópa szivében az utolsó ágyúlövések. A Szovjet Hadsereg — Sztálin elv­társ, a lángeszű hadvezér vezetésé­vel — döntö győzelmet aratott a hitlerizmus felett és befejezte a hit­leri Németország teljes szétverését. Vüágtörténelmi jelentősége van a szovjetúnió győzelmének a második világháborúban. A szovjetország olyan megpróbáltatásokat állott ki. amelyek meghaladták volna bármely kapitalista ország erejét. A szovjet társadalmi és állam rend győzött a háborúban. Az egész világ meggyő­ződött arról, hogy a szocialista tár­sadalmi szervezet a társadalom leg­magasabb szervezeti formája. A Szovjet Hadsereg teljesítette magasz­tos felszabadító küldetését a st>k né­pet megmentett a fasiszta rabságtól és a pusztulástól. Mindez ékes bizo­nyítéka a szocializmus hatalmas élet­erejének. tanúságot tesz arról, hogy az emberiség haladó, előretörő moz­galma korunkban szétszakíthatatla­nul összefügg a szocializmussal. A második világháború szemlélte­tően megmutatta, hogy lehetelen megsemmisíteni azt a társadalmi rendet, amely felszabadítja a népeket a kizsákmányolás és a nemzeti el­nyomás alóL A második világhábo­rú tanulságai arra tanítják a népe­ket, hogy bátrabban, elszántabban küzdjenek az igazi demokráciáért, a szocializmusért, mert csak ez ad le­hetőséget a népeknek, hogy egyszer­smindenkorra véget vessenek a ki­zsákmányolásnak, a háborúknak, mert csak ez biztosítja a népek tényleges szabadságát és független­ségét. A második világháborút követő események megmutatták, hogy az Egyesült Államok és Anglia uralko­dó körei nyíltan új háborút készíte­nek elő. Nyíltan Hitler nyomdokaiba léptek: a népek leigázásának politi­káját követik. Ezért a békéért, a né­pek nemzeti függetlenségéért, az imperialista reakció ellen vívott harc: fennkölt, igazságos ügy. A második világháború leckéje után csakis a megbokrosodott im­perialista agresszorok zavaros agyá­ban születhetik meg a világuralom megszerzésének örült gondolata. A világ népei egyszer már a hitleri birodalom romjai alá temették az efféle terveket. A mai helyzetben, amikor gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok a szocializmus javára, a világuralom üj igénylőinek vajmi kevés alapjuk VHJI arra, hogy ka­landor terveik megvalósításában re­ménykedhessenek. »A világuralom* eszméje gyalázatos véget ért, a tör­ténelem bebizonyította, hogy a világ­uralmi tervek teljes pusztulásra van­nak kárhoztatva. Semmiféle atom­fegyver, semmiféle »totális diplomá­cia* sem tud megbirkózni a népek megnövekedett öntudatával, nemzeti függetlenségtikért, nemzeti szuvere­nitásukért vívott harcukban megnyil­vánuló állhatatossággal és bátorság­gal, kemény elszántságukkal, hogy maguk döntsenek saját sorsuk fe­lett! A második világháború kétség­telen tanulságai teljes világossággal beszélnek arról, hogy az új világura­lomra törőkét korántsem világura­lom. hanem csupán a népek ítélőszé­ke és bitófa várhatja. A második világháború eredmé­nyeképpen a Szovjetúnió nemzetközi helyzete gyökeresen megváltozott. Jelentősen megerősödött a béke, a demokrácia és a szocializmus tábo­ra, élén a Szovjetúnióval. A Szovjet­úniótól nyugatra és keletre hűséges szövetségesek állnak. Barátságukat megerősíti a szocialista célok közös­sége, a leninizmus ideológiája, a bé­ke megőrzésének és támogatásának közös érdekei, s a végtelen hála a Szovjetúnió iránt, a gazdasági és kulturális épités terén nyújtott ön­zetlen segítségért. A szovjet-kínai barátság a béke egyik leghatalma­sabb tényezőjévé vált. A szocialista országoknak nincs szükségük hódító háborúkra. A Szov­jetúniónak és az új életet építő né­pi demokratikus országoknak béke kell. A szocialista tábor békepoliti­káját a nagy Lenin határozta meg, aki még 30 évvel ezelőtt a követke­zőket válaszolta egy amerikai lap levelezőjének: »Ne nyúljanak hoz­zánk az amerikai kapitalisták, mi sem nyúlunk ö hozzájuk*. Rendkívül veszélyes volna a bé­ke ügyére, ha lebecsülnök az új há­ború megnövekedett veszélyét. Az angol-amerikai imperialisták nyom­ban a második világháború befeje­zése után, új háború előkészítéséhez fogtak. Az amerikai imperialisták féktelen fegyverkezési versenyt foly­tatnak. Szétszakították Németorszá­got, és a nyugati övezeteket a Szov­jetúnió és a népi demokratikus or­szágok ellen készülő támadás cél­jaira felvonulási területté alakítják át. Irányt vettek Japán és Dél-Kó­rea tartós megszállására és a világ minden sarkában katonai támasz*­pontokat építenek. Mindenütt támo­gatják a legszélsőségesebb reakciós erőket. Az amerikai imperializmus fegy­verhordozói az utóbbi időben külö­nösen harciasakká váltak. A napok­ban Hoover, az Egyesült Államok volt elnöke és Dulles, a külügymi­nisztérium külpolitikai tanácsadója nyíltan követelték az ENSZ feloszla­tását. Az amerikai reakciós köröknek manapság még az ENSZ sincs ínyük­re, pedig ott az anglo-amerikai több­ség van túlsúlyban. Ezek a körök nem a nemzetközi problémák békés megoldása, hanem azok maximális kiéleződése felé veszik az irányt. Az angol-amerikai imperialisták propagandájának egyik legfőbb pont­ja a háború végzetszerű kikerülhetet­lensége. Ez az alapja az általuk szí­tott háborús hisztériának Világos, hogy a háborús uszítók és jobboldali szocialista ügynökségük e propar gandával azt akarják elérni, hogy ideológiailag lefegyverezzék a béke harcosainak mozgalmát, bizonytalan­ságot s a háború elkerülhetetlensé­gének érzését keltsék s ezzel meg­törjék a béke híveinek ellenállását Szilárdan tudatunkba kell vésnünk, hogy a háború nem elkerülhetetlen. A háború megakadályozásának feltétele a néptömegek aktív béke­harca. Végső soron a béke harcosad tói függ: legyen-e, vagy ne legyen háború, fippen ezért a kommunista pártok legfontosabb feladata, hogy leleplezzék a háború végzetszerű el­kerülhetetlenségének jelszavát és hirdessék az aktív, hatékony béke­harc szükségességét Rendkívül káros a béke ügyére a Tito-klikk aljas propagandája, hogy a >kapitalizmus konszolidáló­dik* és >nincs háborús veszély*. Ti­tóék fenekedése a béke híveinek moz­galma ellen, ismét megmutatja aljas arculatukat, megmutatja, mily mély­re süllyedtek. A kommunista pár­toknak nem kevésbbé fontos felada­ta, hogy továbbra is leleplezzék a fasiszta Tito-klikket, amely a hábo­rús veszélyt le akarja tagadni. A második világháború előtt Franciaországban, Angliában, Cseh­szlovákiában, Lengyelországban. Bel­giumban, Hollandiában és más or­szágokban nem kervosen Voltak olya­nok, akik »be nem avatkozás! poli­tikájukkal" bátorították a támadót, majd pedig maguk bt az agresszió áldozatául estek. A második világ­háborút megelőző korszak története bizonyítja, hogy az agresszor arcát­lanabb és merészebb, ha kellő erő­vel nem ütnek vissza neki. Éppen ezért van szükség minden jóakaratú ember egyre tevékenyebb, egyne szer­vezettebb akcióira, hogy meghiúsít­suk az új háborúra bujtogatóknak bűnös szándékalt. Már a Béke Hívei Vilákomgresz­szusa Állandó Bizottsága stockholmi ülésszaka felhívásával kapcsolatban rendezett aláírásgyűjtés első eredmé­nyei is azt bizonyítják, hogy az atomfegyver betiltásának követelését a vüág valamennyi országában a la­kosság döntö többsége magáévá tet­te. Magyarországon a felhívást több mint 7 millió ember írta alá, a Né­met Demokratikus Köztársaságban — 14 millió, Bulgáriában körül­belül 6 millió, Romániában — több mint 7 millió. Meg kell azonban je­gyezni, hogy az aláírásgyűjtési kam­pány számos kapitalista országban, (USA, Angija, Kanada, Svédország, Norvégia, Latin-Amerika országai, stb.) még csupán az első lépéseknél tart s még nem érte el a kellő len­dületet. Az atomfegyver betiltását köve­telő felhíváshoz az aláírásgyűjtés lehetővé teszi százmüliók akarat­megnyilvánulását. A férfiak és nők a felhívás aláírásával saját életü­kért és gyermekeik életéért harcol­nak. A felhívás aláírásával minden ember a békés életre valő jogát vé­delmezi. Akinek becses a béke, ald gyűlöli a háború borzalmait, lehe­tetlen, hogy ne írja alá azt a fel­hívást, amely az atomfegyver be­tiltását és az atombombát elsőként alkalmazó kormány háborús bűnössé nyilvánítását követelt A békeharc első soraiban haladni, megszervezni minden becsületes em­ber harcát az új világháború elhárí­tására, a béke megszilárdítására, ártalmatlanná tenni az új világura­lomra törő imperialistákat, meghiú­sítani azok bűnös terveit megmen­teni tíz. és tízmillió emberéletet — ez a jelen helyzetben a kommunista pártok nagy, történelmi jelentőségű feladata. A z Tartós békéért, népi demo­kráciáért« legutolsó számából.

Next

/
Thumbnails
Contents