Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-14 / 110. szám, vasárnap

t UJS70 J95D máfwB II Üj gyárak építésével erősítjük a béke táborát A múltban dolgozóink millióit e nejiéz életkörülmények keserves küzdelmekre kényszerítették b életükben nam találtak semmi örömet. Nem építettünk, csak a magánvállalkozók, a tőkések gazidagodtak s vigyorgó arccal sí" mogaták mancsaikkal jól táplált hasukat. Ma viszont más az élet. Szabadok, a magunk urai lettünk s mi vagyunk életünk továbbfejlődésének irányítói. A gépek mindenütt az új munka ütemét zakatolják, dolgozóink a műhelyekben s kínt a földeken a munkásgyözelem új dalaival üdvözlik a hajnalt s eddig csendes völgyeinkben az építőmunkások jó kedvvel új gyárakat emelnek! TJj gyárakat — népi demokráciánk ütőerejét —, melyek hatalmas virágzásnak indítják életünket, hogy még nagyobb lendülettel és erővel vállalkozhassunk a szocializmus építésére és megvédhessük — a Békét • * » Tolmácson új gyárat építünk. A földeken, a nagy táblákon már szépen zöldéi a búza s (körül alacsony hegyvonulat koszorúzza a tájat. Lázas munka folyik itt. Már messziről észrevehetjük az új műhelyek egyre magasodó épületét. N*»» Kollárik Lajos, a közeli Salmos községből jött ide dolgozni. Ezelőtt a lévai szappangyárban és más építkezéseken is dolgozott. Most betonkészítö munkás lett. — Azelőtt mindig messze, más vidékeikre kellett járnunk dolgozni. Most örülök, hogy idehaza lehetek s hogy itt új gyárat építhetünk, mely az ittélők számára biztosítja a munkalehetőséget. Többé nem kell egyik helyről a másikra vándorcflnunk és munkát kérnünk — mondja Kollárik Lajos —, fizetésünkből jól megélünk. A munkásember, ha dolgozik, jól éL Tizenkilenc éves fiam Kálnán a traktor állomáson dolgozik. Traktorista lett — folytatja most beszédét büszke szavakkal. — A Párt kongresszusának tiszteletére 10 százalékos túlteljesítésre köteleztük magunkat és csoportunk Mala János vezetéséevei a betonozásban már 157 százalékot ért el. A kongresszus előtt még többet akarunk termelni, mert tudjuk, hogy csak a Kommunista Pártnak köszönhetlük, hogy hazánkban új gyárakat építhetünk, melyekkel szebbé tesszük életünket! A béke frontja erősödik. Üj emberek, új dolgozók válnak a szocialista munka hősévé, akik már soha többé nem engedik ki kezükből a kiharcolt jogokat. * * » Vajda József négytagú kőműves-csoportja most a belső falakat emeli. Keményen, mosolyogva rázunk kezet. Kozárovcéről való. — Most már saját magunknak dolgozunk és építünk. Minden a mi tulajdonunk! — mondja Vajda kőműves. — Arra törekszünk, hogy állandóan többet és olcsóbban termeljünk. A Párt IX. kongresszusának tiszteletére kéthetes élmunkásváltást tartottunk és a mi csoportunk ekkor a vakolásban 15 százalékos túlteljesít" ményt ért el, amit felajánlottunk a IX. kongresszus tiszteletére. Ezt az új gyárat is egész dolgozó társadalmiunk javára építjük. * * * Most nézzük csak meg, hogyan teljesítik a tervet az itt dolgozó építőmunkások. Az itteni Pártszervezet még fiatal s ezért eddig még nem fejthetett ki eredményesebb munkát. Nagy feladatok előtt áll még, melyeket csak erőteljesebb szervező munkával oldhat meg. Az építőmunkások a Pártkongresszus tiszteletére arra vállal" 1 franciaországi kommunisták a háborús kiadások csökkentését követelik A francia nemzetgyűlés a hadügyminiszter költségvetési tételét tárgyalja. A franciaországi Kommunista Párt képviselői klubja javaslatot terjesztett elő, hogy a kormánynak fegyverkezésre előirányzott költségeit 200 milliárd frankkal csökkentsék. Ezt a javaslatot azonban 418 szavar zattal 179 ellenében elvetették. A parlamenti tárgyaláson JoinvUle generális, kommunista képviselő figyelmeztette a jelenlévőket, hogy az 1950. évre szóló költségvetés szerint a nemzetközi imperializmus új háborúra készül. A magas háborús költségvetés egyenes következménye Franciaország részvételének az atomegyezmény blokkjában. Joinville generális leleplezte azt az amerikai tervet, amelynek alapján a következő háborúban Franciaországra a legnagyobb áldozatok várnak, mert az amerikai kai andorkod ás számára a legnagyobb mennyiségű emberanyagot kellene szolgáltatnia. A továbbiakban hangsúlyozottan elvetette Schuman legújabb tervét, hogy a franciaországi és nyugatnémetországi szén- és acélipart összekapcsolják. Ilyenmődon a francia ipar teljesen az amerikai imperialisták ellenőrzése alá kerülne.' A tárgyalás folyamán felszólaltak még további kommunista képviselők, akik követelték a hadianyaggyártás leállítását, az atomfegyver eltiltását és nemzetközi ellenőrzését, valamint a vietnami népi köztársaság elleni háború beszüntetését. Villon kommunista képviselő bebizonyította, hogy az Indokína ellen háború megszüntetésével és a fegyverkezés abbahagyásával Franciaország állami költségvetésében 200 milliárd frankot takarítanának meg, amit Franciaország békés újjáépítésére és a dolgozó nép életszínvonalának javítására , fordíthatnának. i A kommunisták ezen javaslatát az " országgyűlés a jobboldali szocialisták és gaulleisták reakciós snavazataival elutasította. koztak, hogy az ötéves terv második évét 10 hónap alatt teljesítik. Kötelezettségüknek megfelelően is dolgoznak, a tervet állandóan túlhaladják. Az első negyedévben 138 százalékot, áprilisban 120 százalékot értek el. A IX. Pártkongresszus tiszteletére rendezett kéthetes élmunkásváltásban 118 százalékban teljesítették a tervet. A munkaversenyben a doglozók 72 százaléka vesz részt, akik szocialista szerződések aláírásával kötelezik magukat a normák túlszárnyalására. Eddig 20 munkacsoportot alkottak. A munkaerők hullámzását ben a dolgozók 72 százaléka vesz teljesen kiküszöbölték, a távolmaradást pedig 10 százalék helyett csak 13 százalékra szállították le. Az itt dolgozóknak földjeik is vannak és e miatt maradnak ki időnkint a munkából. Kongreszszusi kötelezettségeik közé tartozott még az élmunkások számának gyarapítása is. A vállalt 25 százalék helyett eddig a dolgozók 18 százaléka lett élmunkás. Sabó Gyula építész szerénykedett, mikor újításai felől érdeklődtem. — Hagyjuk későbbre, amikor majd nagyobb jelentőségű újításom lesz. .. Azt pedig tudnunk kell, hogy a legkisebb újítás is a termelékenység egyik előrelendítő eszköze. Eddig három újítást adott be, melyek közül egyet már meg is valósítottak. A talpakkal való vakolás helyett a vesszővasakkal való vakolást vezette be, amivel 15 százalékos nagyobb teljesítményt tudnak elérni A másik két újítása most van vizsgálat alatt. Az egyikkel a betonozási, a másikkal a failazási munkálatokat kívánja szakszerűbbé tenni. • • • X mwnksjC9oportok Itt Is kimagasló eredményeket érnek el. Mala János 16 tagú csoportja a f öldmiunkála tokban a legutóbb 1<03 százalékra, a beton készítésé" be» pedig 187 százalékra teljesítette « tea-vert. A vakolatok közül Vajda József csoportja tôni ki, mely 130 százalékos teljesít" ményt ért el. Drgonya József kő

J műves csoportja már 130 százaléknál tart. Az ácsok sem maradnak el a túlteljesítésben. Bencsaty Péter csoportja már 127 százalékkal dicsekedhet. Az ácsok legöregebbje, a már hatvanon is túllévő Karafa András egyénileg 150 százalékos teljesítményt ért el. A földmunkálatokat végző Melanyuh és Hornyák elvtárs csoportja megmutatták, hogy kollektív alapon sokkal többet és gyorsabban tudnak dolgozni S van itt még egy figyelemre méltó csoport s ezek a teherautóval nyersanyagot szállítók csoportja, melynek tagjai Hochraj'íter Lajos, Lackó János, Lackó József, Psárszky Vilmos, akik legutóbb 339%-t értek el. Az említett dolgozók együttvéve rekordidőben, szállítottak be 37 és fél óra alatt az 1400 méternyire fekvő állomásról 10 és fél vagon anyagot. S ezek a dolgozók mind egy szálig aláírják most a békehatározatot, hogy így dokumentálhat sák szocialista építőtörekvéseik teljességét és dolgozó társadalmiunk megtörhetetlen erejét. Az új élet derűs fénye árasztja be munkáshazánkat s gyorsan épülő új gyárainkkal még jobban sikerült megerősítenünk a Szovjet* únió vezette hatalmas béketábort. Petrőci Bálint. — Pierre abbé és D'Arago, ass MRP balszárnyához tartozó képviselők kiléptek a pártból. — Trygve Lie Moszkvába repült. Csütörtökön Prágából Moszkvába repült Trygve Lie az OSN főtitkára. — Hatórás munkanap Bulgáriában. A „Triuď" című bulgáriai szaklap közlése szerint a kémiai Iparban, a szénbányászatban, a fémiparban, a nyomdásziparban bevezették a hatórás miunfeamapot. A közlekedésben és a textiliparban azok számára, akik egészségileg káros munkahelyek közelében dolgoznak, bevezették a hétórás munkanapot. A tiszttartó szíj ostora Irta: VERES PÉXElt A gyerek elhallgat. Kisné hirtelen lecsihad. Lassan sírni kezd, de hangja nem hallik, csalt a könnye pereg. Lajkő már oda van, a nagy zajban elsántikált a tekézőhelyre, megkeresni az otthagyott botját. A botja nincs meg, valaki ellopta, utánuk megy a szénáskert árka felé, mert most ott a gyülekező. Ezt ugyan tiltja az ispán, mert tűztől fél, de most nincs itthon, kinn van a határban a szénagyü j tőknél. A tanyára ráborul az ebédelőtti meleg csend, amelybe a csengő úgy hasít bele tizenkét órakor; mint egy másik világnak a furcsa kegyetlen hangja. Délután még nő a meleg és a csend. Az apró jószágok elültek a hűvösön, a csürhe megfürdött a tóban és csurgő szőreikkel átmentek a tanyán, a tanya közepén meglátszik a nyáj nyoma. Most hassal a napnak az akolban alszanak a disznók, a kosok összeálltak a mezőn, orruk a földön és egymás lába közé dugják a gonosz legyektől, az asszonyok elpilledtek, a kulcsár a magtár hűvösében számol, az ispán hazajött ebédra s most a palacsintát aludja lejjebb, a béresek, a kocsisok és napszámosok kinn vannak a messze határban, a délibáb fel-felveti őket, a kaszások vízben mozgó óriásoknak tűnnek, egyedül a kovácsműhely üllője csendít bele néha a csendbe. A gyerekek nem alusznak, de a tekézést se kezdik újra. Meleg is van rá, baj is lett belőle, meg aztán minden játékból elég egyszerre ennyi. A délelőtti tekézés és a héja miatt különben is többen kikaptak, amikor elősomfordáltak az evéshez. Kikapott volna Sóvágó Mihály is, de kiugrott az anyja kezéből és elszaladt, úgy, hogy végül az anyjának kellett rimánkodnia, hogy menjen már haza, egye meg az ételét, mert addig nem tud mosogatni, pedig délután menni akar a Macska-telekre gombát szedI ni. Azt az ura nagyon szereti és hát avval is elmegy egy étel sorja. Ma' rad a krumpli és a tészta, amiből úgyis kevés van. A gyülekezés az ököristálló megett van. Valamit mindig csinálni kell, a gyerekek nem élhetnek tétlenül. Sóvágó Miska és Kis Lajcsi elfelejtették a délelőtti bajt, a Lajcsi bokája már-már alig sajog. Itt van mindenki, aki számít, csak a lányokat és az aprókat zavarták vissza. Sóvágó Miska kegyetlen a kicsikhez, nem tűri a közelében őket. Az a tempója vem, hogy a csurgós orrúaknak megcsavarja az orrát, hogy a könynyiik hull ki, a lányok piros mezitlábát csípős vesszővel, vagy ostorheggyel próbálgatja, a gyengéket kicsúfolja, a gyávákat felbuktatja. De mivel egyedül nem tud játszani és a leggőgösebb királynak is szüksége van alattvalókra, hogy legyen kiken uralkodni, néhány gyereket ö is megtűr maga körül. Ezek között van a két Bal

0gh fiú is, Jancsi és Imre. Most azt találta ki, hegy mivel nagyon meleg van, menjenek el fürödni. Es mivel a tanyába nincsen más vjz csak a csürhefürdő. amelyik most nagyon sáros és büdös, mert moat úszta meg a csürhe és benne delelt a két bivaly, menjenek ki a Fekete-tóra. Előbb azonban oi kel] mennJ a szénáskert árkába, mert az anyák a botokat eltördelték és eltüzelték amit előtaláltak, a tt keháb

0rúság miatt. Javában bicskázzák az akáciövéseket, amikor hirtelen a szénáskert hátulja felől kocsizörgés hallik. Bújnának már, de jaj, hova, a gyepes út az árok mellett vezet, a kocsiról lelátni az árok legfenekére, még a dudvák és bürkök közé is. Es még jajjabb, hogy a koc..l nem az ispáné, hiszen az még alszik, a kocsija ott áU az ól előtt. Jól ki Volna ez számítva Sóvágó Miska által, de itt biztosan a tiszttartó jön, valahonnan a másik tanyáról. Jön és már csattog is az ostor. Balogh Jancsi tőhajtást keresett, amelyiknek bunkója is van, hogy tekézni is jó legyen a bot, meg hát a messze határba mennek, ahol kivert bikával, hamis tehénnel vagy veszett kutyával is találkozhatnak, mert a pusztában ezek a rémek, amikkel az apák-anyák is ijesztik a gyerekeket. Es a b

0t az útitárs, a pusztában nem jár senki bot nélkül. Faragott botja van a méltóságos úrnak, ezüstvégü botja van a tiszttartó úrnak, görbe botja van az ispánnak és béresgazdának, ólmosbotja a kerülőnek, fütyköse a gulyásnak, bunkósbotja a kanásznak, kampója van a juhásznak, Ostornyele a béresnek, villája a napszámosnak. üres kézzel itt senki se jár. Kiválaszt egy takaros kis tuskőhajtást és békanyúzó, nyakli bicskájával, ami nem is az övé, hanem az apjáé volt és az asztalfiából vette ki, lassan, alaposan körülvágogatja a kicsi fát. Mikor már mindenfelől bevágta, akkor kissé meghajtja, de lassan, hogy bele ne hasadjon. Még nem jó. t

0vább vágja, mert az akác belseje kemény és nem enged, a bicska se nagyon fogja, megint meghajtja, de csak lassan: recs! — kitört a kisfa. Ebben a pillanatban hallik az úrikocsi könnyű csikorgása de ő el van merülve a munkába, meirt most dől el, hogy nem hasadt-e bele? Az ostor már suhog is, a tiszttartó elvette a kocsistól és neki nyúlva a kocsiról, csehé-puhé. üti vágja a gyerekeket, melyiket hol éri. A gyerekek szétfutnak, tővta, csalán most nem számft, búvik, szalad, mindegyik, amerre tud. Csak Balogh Jancsi nem tud idejében kiszabadulni a tövises gallyak közül és lecsap rá SJZ ostor. Vékony ingén keresztül tüzes csípést érez. — jaj! — de nem ér rá most a fájdalommal törődni Sóvágó Miska már az árokparton repül, a tiszttartó megismeri és kiabál: — Te a Sóvágó fia vagy. megismerlek, az anyád istenit, majd számolok apáddal! Hát te, te fekete, kiniek a kölyke vagy? _ kiált Jancsi után, <le Jancsi nem áll meg, nem is válaszod, hanem gyermeki okossággal beszalad a szénakazlak közé, mert aimit most kapott, az semmi ahh

0z képest, amit az apjától kap, ha a tiszttartó megtudja, hogy kinek a fia és az apját irodára rendelik miatta. Nem fazékfogóval veri meg, mint az anyja szokta, hanem vizes kötéllel. Majd a szénáskert túlsó végén várják össze egymást. Kicsit ijedtek, de örülnek is, hogy ennyivel megúszták és dicsekedve mesélik, hogy kinek sikerült megszöknie az ostor elől. Leülnek, a töviseket kiszedik a talpaikbői, vagy ha nem jön, beledörzsölik, a csaláncsípést már akiké megvan és felkerekednek, most már egyenesen a Fekete-tő felé. A Fekete-tő és a Fekete-ér, ami táplálja, már amikor tudja, a határban van, nem a szántóföldek, hanem a legelő felé. Egyik oldalán a gulya jár, a másik oldalán a birka és mindegyik oldalról belejár a jószág. Amikor apad a vize, térdig, meg hasig ér a sara. Ez a sár fekete mint szurok és ragadós, mint a szekérkenőcs. Ahol nád és gyékény van benne, ott vadkacsák fészkelnek és szárcsák bujkálnak, ahol tisztás, róna van, ott az állatok isznak és fürödnek, míg ki nem apad. Most még van benne víz, de már csak a közepén, mert a szélén repedezik a sár és a gyerekek várat építhetnek a száradó kockákbői, ha felfeszgetik a tó felszínéről. Az elindulás a szénáskert árkától történik, nehogy valaki észrevegye és utánuk kiáltson. Azután már ők ta eltűnnek a határ meleg délibábjában. Utánuk nem nagy távolságra két gyerek lopakodik. Bivalyos Jancsi — igazi nevén Baksa Jancsi, de az apja sánta bivalyos, ezért hívják így őtet is, — a másik Sipos Zsuzska, olyan lány, aki mindig fiúk közt szeret játszani. Egyszer megtűrik és összemelegednek vele, máskor kiűzik maguk közül, Ce 0 ňem enged s ha kiverik is, visszamegy. Sovány, hosszú fekete lány, olyan vékony lábszárakkal és annyira combok Ä csípő nélkül, hogy Hívást elm ehetne a fiúk közé. A Fekete-ér nádasának barna csíkja már látszik a délibábban., de a Fekete-tőből nem látszik semmi, mert hiszen az egész határ egyetlen hullámzó víznek tűnik. A gulya nincs a közelben, csak távolból sillámlik, ahogy legelészik, de a közelben magános jószág ácsorog a lapos szélén, közel a kunyhóhoz. A gyerekek megijednek: — jaj, talán a Samu bika ácsorog ott, az megzavarja őket, mert nagyon hamis. De nem, hiszen valami kicsi is van mellette, biztosan gyengefiaa tehén. Elhagyták a gulyások, amíg felnyalja a borját és el tud menni a kicsije a maga lábán is. A tehén felveti a fejét, néz a gyerekekre, még nem is bőg, nem csinál semmit, csak néz, néz, hogy kik járnak a pusztában s nem az ő fiát akarják-e elvenni. A gyerekek megrettentek a nagyszarvú villás tehéntől, némelyik már szívesen visszamenne, de Sővágó Miska henceg és legénykedik. — Nem bánt az, csak a fiát őrzi, de azért ő is észrevétlenül, óvatosan nagy kerülőt kanyarít a gyepen. Amikor kiérnek a tóhoz, nincs teketória, lehányják apró gúnyáikat a gyepre és bele a vízbe, vagyis először a sárba. A Balogh Jancsi hátán meglátszik a kis tüzes esik, a tiszttartó ostorának a nyoma, Dt nemcsak a hátán, hanem fel a vállán keresztül a balarcán ta, ahol már csak aa ostor hegye csattant, — Na, te, Jani, Jól odahűzott neked a tarkaszemü (a tiszttartónak dülledt birkaszemei voltak) — hü, a* anyját, de veres! — rikkantott egyet Sóvágó Miska. Jancsi arcát egy pillanatra lángbaborította a szégyen, úgy, hogy a kis vörös csík eltűnt benine. A sajgást elviselte, de székelte nagyon, hogy éppen őt érte, ilyen csúnyán, mert a többiek elbújtak vagy elszaladtak s ö maradt az áldozat. .(Folytatjuk.).