Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-15 / 87. szám, szombat

UJSZ0 1950 április TS Mihail Lomonoszov — az orosz nép büszkesége 1765 április -15-én 185 évvel ezelőtt halt meg Pétervárott Oroszország bá­tor és büszke fia, az orosz tudomány és költészet zseniális megalapítója Mihail Lomonoszov. A halála előtt jegyzeteiben egyszer ezt írta: nem szomorkodom a halál felett, él­tem, szenvedtem é« tudom, hogy ha­zám gyermekei sajnálni fognak. Ebben a mondatban benne foglalta­tik hős életének egész történelme és csodálatos jellemének hatalmas szi­lárdsága. Élete nem volt hosszú, csak 54 évet élt, azonban igen nehéz mun­kát végzett úgy a tudomány, mint a költészet terén. I. Péter reformjai után Oroszor­szágba igen sok degen érkezett. Az orosz akadémia állíthatjuk, hogy ak­kor teljesen idegen tudósok kezében volt, akik nemhogy elősegítették vol­na a tudományos munkát, hinem aka­dályokat gördítettek annak útjába. Oroszország a jobbágyok borza'-nas viszonyai ellenére is minden erejével igyekezett a műve'tség felé. Lomono­szov élete és munkája ennek legvilá­gosabb bizonyítéka, az orosz nép te­hetségének, merészségének, erélyének. bizonyítéka. M. Lomonoszov minden tudományos és nyilvános tevékenysé­ge, mintha a zemberiség jövendő fel­virágzásának nagv lehetőségeire mu­tatna rá, amikor az orosz nép eléri a kedvező előfeltételeket növekedése és fejlődése számára Érdekes pl., hogy Lomonoszov éle­tének utolsó éveiben az orosz ércfel­dolgozás annyi vasat termelt ki, amennyit a világon az összes orszá­gok egybevetve A vaskitermelés fele világviszonylatban Oroszországra esett. Azonban a jobbágyrendszer, a nagybirtokosok, a cári udvar, a ke­gyeltek, az idegen kalandorok akadá­lyozták Oroszországot a fejlődésben és ipari és kulturális növekedésben. Az egész külkereskedelem idegenek kezé­ben volt. Az udvari emberek és a ke­gyeltek szétlopták az üzemeket, ép­pen azokban az években, amikor Lomo. noszov tudományos tevékenységet fej­tett ki, szétosztották az udvari urak között a cárnő intézkedése szerint a legjobb uráli üzemeket. Lomonoszov azonban mindennek el­lenére tudományos és költői tevékeny­ségében csodálatraméltóan sokat tett. Némely tudományos munkájában 100 és 150 évvel előzte meg korát. Ver­seit a mai napig olvassák. Tudomá­nyos hagyatékát a tudósok tovább át­dolgozzák és ma is a gondolatok és a tudományos eszmék kimeríthetetlen gazdagságát találjuk bennük. Lomonoszov átalakította az orosz költői nyelvet. Azelőtt úgynevezett egyházi-szláv nyelven írtak. Lomo­noszov vezette be először az orosz költészetbe éspedig nem empirikus módszer szerint, hanem tudományos elmélet alapján a nép számára érthető és a néphez közelálló szókincset. Jól ismerte az orosz nép alkotásait és ez megnyilvánul költői és filozófiai mü­veiben. Lomonoszov szerette a tudo­mányt és költészetet és igyekezett, hogy az elterjedjen a nép között, ö volt a moszkvai egyetem alapítója, amely ma Lomonoszov nevét viseli. A nagy tudós és költő mélyreható gaz­dasági reformokról álmodott kora orosz társadalmának életében és egész sorozat előadást tartott erről a téma­ról. Lomonoszov tevékenysége tehát széles országos méretű volt és nem hiába mondotta magáról egyik ódájá­ban: mily öröm dolgozni a társadalom hasznára. Lomonoszov aki előre látta és meg­jósolta a szebb jövőt, azt a jövőt, amelynek részesei vagyunk mi, életé­vel és munkájával ut-it mutatott az orosz tudománynak és irodalomnak. Gyönyörűen szólt róla egy másik orosz zseni, Alexander Puskin. Lomo noszov összekapcsolta az akarat szo­katlan erélyét az értelem szokatlan erelyével és felölelte a műveltség minden ágazatát. A tudomány utáni vágy volt e lélek legerősebb szenve­délye. Történész, 'mechanikus, ve­gyész, mineralógus. művész és költő volt, mindent kipróbált és mindenbe behatolt. A Szovjetúnió nemzetei, amelyek felépítették a szocializmust és ma a kommunizmus felé haladnak, tisztele­tet tanúsítanak népeik nagy tiai iránt. Az orosz nemzet egyik legdicsőbb kép. viselője M. Lomonoszov volt, e zseniá­lis tudós és kö'tő, a? orosz tudomány atyja. Az akkori időben igen kevesen értették meg, hogy Lomonoszov tevé­kenységének milyen nagy a jelentősé­ge. Ma mindenki tudja ezt. Lomono­szov ve'ünk van és tovább alkot|a ve­lünk együtt a tudomány és a költé. szet azon új, becsületes emberét, amelyről ő álmodott és amilyen ő ma­ga volt. V. Ivanov. MIHAIL LOMONOSZOV. £stl q&nd&Latok a unqij északi l&iy tzejitLélhe közben Hegyek mögé a nap lehullt, a föld iassan homálybi vész; a hegyre vastag árny borult, szemem a roppant űrbe néz: vájjon ki tudná szám szeilnt: fenn hány csillag.világ kering. Mint tenger-ár a porszemet, mint kis szikrát száz ölnyi jég, vagy mint pernyét a förgeteg, mint szörnyű láng finom pihét: úgy elnyel, úgy megsemmisít a mindenség, míg állok itt. Felel a bölcs, ha kérdezed: ott számtalan világ forog, izzó, örök naprendszerek, népek, pályák és századok. A mindenségben mindenek egyensúlyban keringenek. De milyen szédítő titok: hajnalt szül az éjféli ég? A nap fénytrónjst épít ott, vagy tán tüzet fogott a jég? A hideg láng mindent elönt, — ki küldi e hűs fényözönt? Ti, akik pillantás alatt az ős rejtél/t megfejtitek, kiknek egy jel, egy villanat feltárja a törvényeket, bolygók útját ismeritek, — ezt a látványt is értitek? Az éji fény honnan fakad? e csl'logást mi önti szét? A föld szór most villámokat az ég fel^ s kigyúl az ég? A föld fagyos lehellete élő parazsat szülhet.e? Ott vízzel küzd a sűrű köd? vagy visszatért a napsugár? vagy hegykolosszusok fölött delej ezüst uszály száll? vagy tengerről a* égbe föl síkos hullámok árja tör? .. | Felel a bölcs, de hasztalan! merő kétség minden szava! Hiába gyötröm én magam: legyűr e lengő fény-csoda. Vilígunk mlyen végtelen, — tekints mélyére, értelem! Fordította Képes Géza. A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZÓ minden magyar dolgozó kezébe A szovjet építőipar új eredményei A Szovjetúnió városaiban, falvai­ban' egyaránt hatalmas méretekben folyik az építkezés. Az egész orszá­got behálózta az épitőállványok er­deje. Világviszonylatban óriási ered­ményt értek el a szovjet építőipar dolgozói. Ennek révén a háború utá­ni ötéves terv első négy éve alatt 5200 új vállalatot helyezhettek üzembe, köztük teljesen újjáépítve azokat is, amelyeket a fasiszták le­romboltak. Az e téren elért nagy eredmények mellett nem kisebb jelentőségű, hogy eltűnt az építőipar idénymunka jel­lege. A kőművesek, vakolók, festők, stb. télen-nyáron egyaránt dolgoz­hatnak. A szovjet építőiparban meg­szűnt az a jelenség, hogy a fagy be­álltakor szünetelnek az építkezési munkálatok. Van munka bőven, a fagyok beálltával sem kevesebb, mint nyáron, de elvégzéséhez teljesen új munkamódszereket kellett bevezetni. ' Gombamód nőnek a házak, ipar­telepek, a munkások keze nyomán. A gépek leghűbb segítőtársává vál­tak az embernek az építkezéseknél is. Rendkívül sokat jelent a nehéz munkafolyamatok gépesítése, hiszen igy könnyebb, meggyorsul, szárnya­kat kap a munka. Súlyos hibát kö­vetnének el azok az építkezési ve. zetök, akik nem értenék meg, mit jelent a fejlődésben az új, a kor­szerű és ragaszkodnának a régi, el­avult módszerekhez, csak azért, mert megszokták, hogy kézmüipar­szerüen dolgozzanak. A szovjet építőiparban utat hódi. tott az új technika. A nép a legna­gyobb elismeréssel, Sztálin-dijjal ju­talmazna idén az építkezési munka legeredményesebb újítását. Maljcev, a sztahanovista kőművesből lett mér­nök, sok észszerüsítésével harcolt már eddig is a munkaütem meg­gyorsításáért. Legutóbb országos je­lentőségű találmányt nyújtott be az építkezési anyag szállításának rea­lizálására. Olyan tartószerkezeteket tervezett, amelyek lényegesen meggyorsítják és leegyszerűsítik az építőanyag út­ját. A téglát már nem kell kézzel ra­kosgatni a kocsira föl és le. Ugyan, akkor a tartószerkezetek megóvják az építőanyagot a sérüléstől, törés­től és így teljes épségben kerül el rendeltetési helyére. Ez jelentős meg­takarítást eredményez. Sztálin-díjat kapott Lukaskin mér­nök újítása is. Azelőtt az üzemek hőszigetelő födéméit úgy készítették, hogy a vasbetonlapokat salak-hőszi­geteléssel látták el, majd cementtel vonták be és kátrá/nylemezzel borí­tották. Ennek hátránya a rendkívül nagy súly volt. Lukaskin újítócso­portja a hőszigetelő födémet asz­besztcementből készítette, olyan ki­váló eredménnyel, hogy most már széles körben alkalmazzák az épít. kezéseknél a jól bevált módszert. A Szovjetúnióban az építőipar ro­hamos fejlődésével együtt óriási fej­lődésnek indult a vasszerkezeti ipar is. Ma már a Szovjetúniónak van a világon a legerősebb és legnagyobb* vasszerkezeti ipara. Hogyan érték ezt el? Mint minden, ez is a bolse­vikok kezdeményezőkészségén, a Párt és az állam szerető gondosko­dásán, támogatásán alapszik. A szovjet vasszerkezeti munkások használják a világon a legnagyobb eredménnyel a ponthegesztés és az automatikus hegesztés módszerét a tartószerkezetek összeállításánál. Moszkvában a Szmolenk.téri felhő­karcoló acélvázánál alkalmazták ta­valy először a Velihov és Scsipakin tervezte univerzális önműködő to­ronydarút, amely maga emeli .szer­kezetét emeletről-emeletre. E kitűnő gépezet meggyorsította az összesze­relés munkáját. Ennek köszönhető, hogy rendkívül rövid idő alatt tud­ják befejezni a Moszkvában épülő felhőkarcolók hegesztett acélvázá­nak összeszerelését. A szovjet építőmunkások termé­szetesen nem egyedül a gépek erejé­re támaszkodnak. Az építkezésekre pontos tervet, grafikont készítenek, amely meghatározza az építkezések munkamenetét és befejezésének ha­táridejét. A Szovjetúnió építésügyi miniszté­riumának egyik legfőbb törekvése, hogy az építkezéseket a grafikonok alapján végezzék. A grafikonok fel­tétlen betartásáért, valamint az építkezések évi tervének határidő­előtti teljesítéséhez -szükséges felté­telek megteremtéséért küzdenek. HHWWMWtWtmWWWWW WMW MW H — Sztálin-díjas üzbég táncos­nő. A taskenti „Áliser Návoj" opera é6 balettszínház a napok­ban ünnepi előadást rendezett Izmájlova Gália, Sztálin-díjjal jutalmazott üzbég szólótáncosnő tiszteletére. A magas kitüntetést a prágai és budapesti nemzetközi ünnepségeken ragyogó sikerrel bemutatott üzbég nemzeti tánco­kért kapta. A hamburgi polgármester díjat tűzött ki a Béke Hívei fejére Brauer hamburgi polgármester, aki t-agja a jobboldali szociáldemo­krata pártnak, kiáltványt adott ki, amelyben 200 márka jutalmat ígér mindenkinek, aki olyan békeharcost feljelent, aki békeplakátokat ragaszt, vagy más módon békevédő jelszava­kat terjeszt. Ezt a kiáltványt a ham­burgi rendőrség 2000 falragaszon tette közzé. 55 A. ZÁPOTOCK? ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZAR1 DKZSO Az ő beleegyezésével úgy döntöttek, hogy az egyleti zászlóval Űrnapján Holubicébe vonulnak. Ez a község különösen alkalmasnak tűnt a puccs végrehajtására. A falu a budecsi környék peremén fekszik és Valdekék úgy tervezték, hogy Ujezdből félig-meddig titokban mennek el Holubicébe. El akarták kerülni, hogy a többi község lakosai tudomást szerezzenek az „államcsínyről". De faluhelyen mi sem marad titokban. Nem maradt titokban az összeesküvés sem. Tudomást szerzett a do _ logról az egyesület elnöke is. A négyek tanácsa legkö­zelebbi ülésén arról tárgyalt, milyen magatartást tanú­sítson az egyesületi belső demokrácia elleni támadá.ssal szemben. Elhatározták, hogy az elnök Űrnapjának dél­előttjén elmegy az egyesületi helyiségbe. A szekrényt, amelyben a zászlót őrzik, be kell csukni. Az elnök kö­telességévé tették, hogy tagadja meg a kulcs és a zászló kiadását. Az elnöknek figyelmeztetnie kell azokat a tagokat, akik a kulcs és a zászló kiadatását követelnék, hogy a taggyűlés határozata értelmében tilos a zászlóval egyházi ünnepségre kivonulni. Az elnök csakugyan így járt el. Nem adta ki a kul­csot. Az Űrnapján Holubicébe készülő csoport 14 tagja azonban felfeszítette a szekrényt, kivette a zászlót és végrehajtotta tervét. Valdek községbíró, aki az egész akció értelmi szer­zője volt, nem ment velük. Rövidesen közgyűlést tartottak a Valdek'féle vendéglő egyesületi helyiségében. A rendkívüli közgyűlést azért hívták össze, hogy megtárgyalják az egyesület fegyelmének megsértését, amelyet néhány tag azzal követett el, hogy a határozat ellenére Holubicében az egyesület zászlajával résztvett az úrnapi ünnepségen. A közgyűlésen újra két ellenséges tábor ütközött össze. Egyrészt a haladó szocialista csoport, másrészt az osztrák-bérenc reakciósok csoportja. A vita tárgya az az alapvető kérdés volt: mi az egyesületi demokrácia és szabadság, mi az egyesületi szolidaritás és fegyelem. Budecsky szabónak, az egyesület ügyvezetőjének újra alkalma volt beszédet mondania egybegyűlt polgártársai előtt: — Mai közgyűlésünket azért hívtuk össze, hogy döntsön az egyesület életével kapcsolatos fontos vitás kérdésben. A választmány az alaoszabálvok 11. cikkelye alapján hivta össze a közgyűlést. Ez a cikkely kimondja, hogy „rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható, ha a választmány ezt szükségesnek látja". Ugyanez a cik­kely kimondja azt is, hogy „a közgyűlés határozatképes­ségéhez az egyesületi tagok legalább negyedrészének je­lenléte szükséges". Egyesületünknek ezidőszerint 240 tagja van. A jelenléti ív szerint mai rendkívüli köz­gyűlésünkön 110 tag vesz részt, szóval sokkal több, mint az alapszabályokban megkövetelt negyedrész és így mai közgyűlésünk határozatképes. Az alapszabályok 12. cik­kelye azzal a joggal ruházza fel a közgyűlést, hogy „döntsön azokban a vitás kérdésekben, amelyek egyesü­leti ügyekkel kapcsolatban támadtak a tagok és a vá­lasztmány között". Mai közgyűlésünk tehát jogosult dön­teni abban a vitában, amely az egyházi ünnepségeken való részvétel kérdésében keletkezett az egyesület ve­zetősége és néhány tagja között. Legyen szabad utal­nom még arrra is, hogy az alapszabályok 24. cikkelye értelmében „az egyesület valamennyi gyűlésén, tehát az közgyűlésen is egyszerű szavazattöbbséggel hozzák meg a határozatokat. A szavazás közfelkiáltással történik." Igy tehát mai közgyűlésünk is szabad szavazással fog dönteni az egyesület kebelében támadt vitában. A több­ség határozata kötelező az egyesület valamennyi tagjára nézve. Most áttérhetünk a tárgyra. Az önkéntesség elve alapján létesítettük egyesületünket Megmondot­tuk, hogy az egyesületbe felveszünk mindenkit, aki fel­vételre-jelentkezik, hitfelekezetre és politikai pártállásá­ra való tekintet nélkül. Az alapszabályok 1. cikkelye szerint „az egyesület célja a tagok szellemi színvonalá­nak emelése és a tagok támogatása minden politikai és vallási kérdés kizárásával". Egyesületünk tehát nem po­litikai jellegű, de halladó szellemű alakulat. Az a célja, hogy műveltséget adjon tagjainak, nevelje és tanítsa őket. Az a feladata, hogy eloszlassa a babonákat, küzd­jön a hazugságok és téveszmék ellen, terjessze a kultú­rát, harcoljon a szellemi sötétség és maradiság ellen, együttes munkával kiküszöbölje a szegény néorétegek kárára elkövetett sorozatos sérelmek és jogtalanságok következményeit. Ezért alapszabályaink rendelkezései­nek megfelelően betegség vagy baleset idején támogat­juk tagjainkat, illetve azok hozzátartozóit. Alapszabá­lyaink 4. cikkelye szerint az egyesület céljainak elérésé­hez a következő eszközöket veszi igénybe: a) tudományos és politikamentes társadalmi elő­adások rendezése, társalgó- és vitaestek, gyakorlatok a levélírásban, énekben és szónoklásban, b) köynvtár felállítása, folyóiratok rendelése, isme­retterjesztő és szépirodalmi könyvek és folyóiratok olvasása, c) egymás kölcsönös támogatása. Amint látják, az alapszabályok sehol nem intézked­nek arról, hogy az egyesületnek egyházi ünnepségeken kell résztvennie, vallási ls lelkigyakorlatokat, vagy ha­sonló összejöveteleket kell rendeznie. Ezért elleneztük azt a javaslatot, amelyet itt egyes tagjaink benyújtot­tak, hogy egyesületünk testületileg és zászlajával ve­gyen részt egyházi ünnepségeken. Ezt a határozatot helytelennek, az egyesület alapszabályaiba és elveibe ütközőnek tekintettük. Mégis alávetettük magunkat a határozatnak, miután a javaslatot a többség megszavaz­ta. Ebben rejlik, barátaim a demokrácia és a véle­ményszabadság kérdése. Jogunk van nézeteinket a vég­letekig védelmezni, de miután a határozat megtörtént, alá kell vetnünk magunkat annak. Most azonban más (Folgtatyult.)

Next

/
Thumbnails
Contents