Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-14 / 86. szám, péntek

akció, csak a kormány, amelynek tagjai között a baloldali köztársasá­giak mellett ott ültek a szociálde­mokrata párt megbizottai, nem akarta a veszélyt meglátni. így tör­ténhetett meg, hogy 1936 júliusában Franco vezetésével a Marokkóban állomásozó idegenlégióval, német és olasz katonaság segítségével a tá­bornokok fellázadtak a nép és a köz­társaság ellen. A spanyol dolgozó nép tízezrei puszta kézzel szálltak szembe az állig felfegyverkezett fasiszta csa­patokkal. Két és fél éven keresztül folytatott a spanyol nép kemény, egyenlőtlen harcot Franco, Hitler és Mussolini fasiszta hordáival szem­ben. Franco népáruló hordáit Hitle­ren és Mussolinin kíviil az egész vi­lág tőkés osztálya, Churchillel és társaival az élén minden erejéből tá­mogatta. A spanyol nép ezen két és fél év alatt megtanulta, mi a szabadság. A harcok során felismerte, kik a ba­rátai és kik az ellenségei. Megta­nulta azt, hogy míg Francot az egész világ kapitalistái támogatták, a spanyol nép érdekeiért ugyanak­kor a nagy Szovjetúnió szállt síkra, ő nyújtott egyedül hathatós segít­séget. A világ dolgozói a proletár­szolidaritás legszebb példáját adták, elküldve legjobb fiaikat Spanyolor­szágba, hogy a spanyol nép oldalán harcoljalak a fasizmus ellen. A harc Spanyolországban nem fe­jeződött be. A nép folytatja har­cát fasiszta elnyomói ellen. Astúria, Estramadura bányászai és földműve­sei, partizáncsoportokban küzdenek hősies elszántsággal, hogy Franco véres terrorját megdöntsék. A vé­reskezű diktátort ma is azok támo­gatják az uralom fenntartásában, akik 1936—39-ben a benemavatkozás ürügye alatt hadianyagot, embert szállítottak Franconak, hogy az a védtelen spanyol anyák és gyerme­kek tízezreit pusztíthassa el. Ameri­ka, Anglia, Franciaország nagytő­kései ma is Franco gyilkos uralmát akarják biztosítani a nép felett. Velük szemben folytatja harcát a hősi spanyol dolgozó nép, amely tudja, hogy a győzelem órája köze­ledik, mert vele együtt van a hatal­mas Szovjetúnió vezette béketábor többszázmilliós tömege. Fábry István. Magyar jegyzék az Egyesült Államoknak A magyar külügyminisztérium szerdán,, április 12"én jegyzéket adott át a budapesti amerikai kö­vetségnek, amelyben válaszol az amerikai kormány kifogásaira, melyeket a Magyarország terüle­tén idegen tőkével dolgozó vál­lalatok államosítása ellen és ezen vállalatok kártalanításának kér­désében emelt. A magyar jegy­zék feltünteti, hogy az' idegen tőkéjű üzemek államosításáról szóló 1949 december 28"i kor mányrendelet nincs ellentétben sem a nemzetközi joggal, sem a békeszerződés határozataival. A Magyar Népköztársaságnak, mint szuverén államnak elvitathatat­lan joga van, hogy az államosítás kérdését, valamint a kártalaní­tás módját maga oldja meg. A jegyzék rámutat az államosítás­ról szóló rendelkezés vonatkozó cikkére, amely a kártalanításról szól és hangsúlyozza a magyar kormány készségét, hogy hajlan­dó tárgyalásokat kezdeni. A magyar kormánynak azon­ban figyelmeztetnie kell az Egye­sült Államok kormányát azokra a követelésekre, írja tovább a jegyzék, amelyeket a Magyar Népköztársaság támaszt az Egye­sült Államok kormányával szem­ben, különösen a békeszerződés 30. paragrafusa alapján, amely szerint az USA köteles Magyar­országnak visszaadni minden a német fasiszták által nyugatra hurcolt vagyont. Az USA kormá­nya azonban 1948 április 15'én minden ok nélkül kiutasította Németország amerikai megszál­lási övezetéből a magyar restitu­ciós bizottságot és nemcsak, hogy nem hajlandó yisszaadni a ma­gyar vagyont, hanem még segít­ségére is van a helyi német la­kosságnak a magyar vagyon „ki­árusításában", sőt gyakran a magyar fasiszta háborús bűnösök ilyenirányú tevékenységét is tá­mogatja. A magyar kormány már néhányszor sikertelenül tiltako­zott ezen eljárás ellen, amely a békeszerződést sérti és amely a magyar nemzetgazlaságnak nagy károkat okozott. A magyar kor­mány ezért követeli, hogy az Egyesült Államok által követelt kártalanításokról szóló tárgyalá­sokkal egyidőben tárgyaljanak azokról a károkról is, amelyeket ezzel a jogellenes eljárással okoz­tak. A magyar kormány végezetül figyelmezteti az Egyesült Álla­mok kormányát arra, hogy a ma­gyarországi USA vagyon államo­sításával összefüggő kérdések megoldására szükséges, hogy a két ország között normális kap­csolatok legyenek, amelyek nél­kül Magyarországnak nincs mód­jában a kártalanítást dollárban kifizetnie. A szabadságharcosok nemzetközi egységének megnyilvánulása A napokban a szabadságharcosok szövetsége béketüntetéseket és előadásokat rendezett a volt politikai foglyok nemzetközi ösz­szefogásának napján. A szabadságharcosok, akik az utolsó háború harcait, fogházait és gyüjtőtábor ait átszenvedték, nagyon jól tudják és értékelik a nemzetközi összefogás jelentőségét, amely harcban született és megmentette legjobb embereink életét. A szabadságharcosok szövetsé­gének központi bizottságához a volt politikai foglyok nemzetközi összefogásának napján üdvözlő táviratok érkeztek köztárasagunk -minden részéből, valamint kül­földről a szabadságharcosok test­véri szövetségeitől. Táviratot küldtek a román népi köztársa­ság fasisztaellenes volt politikai foglyainak nemzeti szövetsége, valamint a szabadságért és de­mokráciáért harcolo lengyel szö­vetség. A csehszlovák szabadságharco­sok szövetsége a testvéri szövet­ségeseknek a következő üdvözle­tet küldte: „A volt politikai foglyok nem­zetközi napján szívélyes üdvöz­letünket küldjük és azon óhajun­kat, hogy testvéri együttiwun,kál­kodással mielőbb megvalósítsuk a szocializmust országainkban és a Szovjetúnió vezetése alatt álló békefront segitségével kiharcol­juk a tartós világbékét." Gyűlést tartottak az eperjesi kerület jogászai A napokban összejöttek Eperje­sen az eperjesi kerület népi közigaz­gatásának jogászai. Munkamegbeszé­lésükön többek közt előadást tartot­tak dr. Horváth „A jog és a jogász a szo szocialista értelmében", továbbá Slovák, a kerület; Nemzeti Bizottság titkára „A jogászok a haladásért és a békéért folyó harc" címen. A meg­beszélésen áz eperjesi kerület jogá­szai két határozatot hoztak. Az első munkahatározatban a jogászok azo­nosítják magukat a csehszlovák: jo­gászok IV. kongresszusának határo­zatával és kötelezik magukat, hogy minden erejükkel hozzájárulnak ál­lamunkban a szocializmus építésé­hez. A második határozatban az eper­jesi kerület jogászai tiltakoznak az olasz kormánynak a munkásokkal szemben alkalmazott véres terrorja ellen és együttérzésüket fejezik ki az olaszországi munkásosztálynak az emberiség legmagasabb eszméiért: a haladásért és a békéért folytatott harcával, (USZ0 Távira! Moszkvából Zd. Nejedlý iskolaügyi miniszternek Dr. Zd. Nejedlý iskolaügyi mi­niszter, egyetemi tanár, a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Moszk­vában tartózkodó pionírküldött­ségétől, a következő táviratot kapta: „A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség pionír munkásainak kül­döttsége moszkvai tartózkodása alkalmából szívélyes üdvözleteit kiildi önnek. Tanulmányútunk, amelynek során nevelési eljárá­sokkal és gyakorlati pionírmun­kával ismerkedünk meg, hála a szovjet elvtársak készeégének és szívélyességének. nagyszcBÄ e re eV menyekkel jár és minden nap sok értékes tapasztalatot hoz. ígérjük, hogy ezeket a tapaszta­latokat felhasználjuk pionírmoz­galmunk kifejlesztésére." 1950 április 14 Haladdszellemű nap a munkások között Nagyszombaton Bedricli Hyza tanár, római katolikus lelkész meglátogatta a Tónak nemzeti vállalatot, a csehországi Novy Ji­cinben és látogatást tett a Pal nemzeti vállalatnál is, hogy az üzemi rádióhangszóróban beszé­det mondjon a húsvéti ünnepek jelentőségéről, mint a béke nap­jairól. A haladószellemü pap tíz­perces beszédében, amelyben megemlékezett a szovjet katonák­ról, akik a szabadságunkért foly­tatott harcban estek el, valamint Dukla és Sokolov hőseiről, hang­súlyozta a békeerőket, amelyek­nek alapját egységes és becsüle­tes munkánk képezi. Beszéde nagy visszhangra talált a dolgo­zók között és újabb bizonyítékát adta ainnak, hogy a haladószelle­mű papok nem értenek egyet az egyházi főpapság vatikáni politi­kájával, amely szembehelyezke­dik a dolgozó néppel és megza­varni igyekszik építőmunkáját. Az új lengyel nagykövet látogatása a kormányelnöknél Antonín Zápotocký kormányelnök szerdán, április 12-én fogadta Viktor Groszt, az új prágai lengyel nagykö­vetet. A kormányelnök az új nagykövet­tel hosszú ideig barátságosan elbe­szélgetett a két bareti népi demokra­tikus államot érintő kérdésekről. II Vatikán mint kereskedelmi vállalat A Csehszlovákiai Építőipari ülemek megnyitot­ták az első tanoncotthont Kelet-Szlovákiában Szerdán, április 12-én a Csehszlo­vákiai építőipari Üzemek kerületi vállalata ünnepélyes keretek között megnyitott® Kassán a Petrov-park­ban az első tanoncotthont. A tanonc­otthon első lakói meghallgatták Till­nek, az otthon vezetőjének ünnepi beszédét, amelyben a tanoncifjak előtt kifejtette az internátusj iskolá­zás célját. Kohoutek mérnök emlé­keztette a tanoncokat a kapitalista időkre, amikor az üzemi vállalkozók nem törődtek a munkásokkal, annál kevésbbé a tanoncokkal, mivel csak­is a nyerészkedés vágya hajtotta őket. A népi demokrácia gondosko­dik a tanoncifjúságról. A kerületi szakszervezeti tanács nevében Soko­lovics elnök beszélt, aki felhívta a tanoncok figyelmét, hogy egy új szo­cialista világ előharcosai és tanulá­sukban és munkájukban sikert kí­vánt nekiik. Nők iskolázása Beszterce­bányán Besztercebányán megkezdődött a besztercebányai járás női funkcioná­riusainak háromnapos politikai és szakiskolázása. Az iskolázás a Žive­na járási bizottsága és a beszterce­bányai Nemzeti Bizottság népművelő osztálya rendezi és feladata megis­mertetni a helyicsoportok női funk­cionáriusait a KSČ IX. kongresszusá­nak beszámolóival, továbbá a marx­lenini tanokkal. Az iskolázáson har­aimc nő vesz részt. Rómában az elmúlt napok során bíróság előtt állt Cippico vatikáni prelátus, aki világszerte ismertté tet­te nevét hatalmas méretű pénzügyi botrányával. A jobboldali sajtó és a vatikáni körök mindent elkövettek, hogy ezt a szennyes ügyet ejködösít­sék, hogy az ártatlan hívők tudomá­sára ne jusson. Amint előre látható volt, a bíróság a tárgyalást ismét elhalasztotta és Cippico prelátus urat kaució ellenében szabadlábra helyez­te. Ez az állandó bírósági elodázás arra mutat, hogy a vatikáni és a wa­shingtoni köröknek igen nagy érde­kei fűződnek ahhoz, hogy ezt az egész pénzügyi botrányt eltussolják, illetőleg, hogy megakadályozzák, hogy az ügynek piszkos részei a nyil­vánosság elé kerüljenek. Ki volt Cippico? Ez a minden háj­jal megkent papi kalmár a vatikáni főpapság egyik igen fontos szemé­lyisége, Guidetti, az egyházi állam főpénztárnokiának bizalmasa volt. XII. Pius pápa unokaöccsének, aki a pápa közvetlen titkos tanácsadója, Cippico egyik legjobb barátja volt. Sőt már a püspöki süveg elnyerésé­től sem állt messze. Mikor a pénz­ügyi botrány, amely nemcsak Olasz­országban, de az egész világon is nagy hullámokat vert, kitudódott, elsőnek Monti kardinális sietett e csaló prelátus segítségére. De nem is csoda, hogy a vatikáni állam egyik legmagasabb és legnagyobb funkciót betödtő kardinálisa sietett Cippico segítségére, mert hisz Cippico 15 éven keresztül volt a vatikáni titkos és gyanús kereskedelmi ügyletek fő le­bonyolítója. Mi volt tulajdonképpen ennek a fő­tisztelendő prelátus úrnak ügyköre? Nem titok, hogy a Vatikán ingatlan vagyona Olaszországban nem keve­sebb, mint 600 millió dollár értékű földbirtokot tesz ki és a pápa nem kevesebb, mint 5 milliárd dollár fö­lött rendelkezik. Ez a pénz a legkülönbözőbb és a legnagyobb hasznot hozó kapitalista üzemekbe van befektetve, szerte a világon. A Vatikánnak részvényei vannak az anakondai bányákban, az olaszországi mosodákban, a svájci villamos-műveknél, az arábiai nafta­forrásokban, a franciaországi kártya­barlangokban, sőt nem riadnak visz­sza attól sem, hogy tőkéjüket az ar­gentínai örömházak fejlesztésére for­dítsák. A Vatikánban egyre erőseb­ben érvényesül a régi latin elv „pe­cunia non olet" — „a pénz nem bü­dös". . A Banco di Santo Spiritonak, a vatikáni banknak jó egynéhány bank­fiókja van Rómában. Ezenkívül a Vatikán tulajdonában van a Banco di Roma, ahol részvényeinek értéke 20 millió dollár. Ezen intézményben XII. Pius pápa családi rokonsága nyert el magas állásokat. De a vati­káni banknak érdekeltsége nemcsak a római bankokban található meg, hanem Olaszország, Franciaország, Dél-Amerika, Portugália és az USA bankjaiban is, mindenütt, ahol hasz­nothaj'tó üzletekbe pénzt lehet be­fektetni, ott jelentkeznek a vatiká­ni kalmárok, hogy jó üzleteiket a „Pecunia non olet" jelszó értelmé­ben megkössék. De ne gondoljuk, hogy a Vatikán csak olyan békés pénzkereseti forrá­sokba fekteti aranyait, mint az olasz mosodák, vagy az argentínai öröm­tanyák. Nem, érdekeltségeiket a fegyvergyártásban is megtaláljuk, így az olaszországi fegyverlftarban a részvényérdekel'tségük nem keve­sebb, mint 25 százalék. A textilipar­ban 35, a villanyiLparban 50, a kémiai iparban 60 százalék. Természetesen nemcsak' Olaszországban van érde­keltsége a fegyveriparban, hanem francia, spanyol, portugál hadiipari üzemekben is, sőt tagja a Morgan konszernnek és a Sinclair nafta kon­szernnek is. Cippico nem tudott ellenállni, hogy működési területének e-nagy lehető­ségeiből ne húzzon külön hasznot és ne kövessen el olyan lépéseket, ame­lyekben a törvénnyel kerülne ellen­tétbe. Tranzakcióit, valutasíbolásait a vatikáni főpapság „kiváló" tagjai­nak tudomásával és egyhangú jó­váhagyásával végezte és hatalmas jövedelméből búsás hasznot juttatott a pápai hivatal más magasxangú papjainak is. Ma már kétségtelenül kiderült, hogy e piszkos üzletekbén nemcsak Cippico játszott fontos sze­repet, hanem Enrico Galeazzi, a Va­tikán főkormányzó j a, a pápa unoka­öccse, Camillo Rebechi, a Vatikán technikai osztályának főigazgatója, Monti kardinális és sok más pénz­éhes főpap. v Cippico tizennégy súlyos bűncse­lekménnyel van vádolva, amelyek közül csak egyet emelünk ki, azt a hatalmas valutamachinációt, amelyet a róm. kat. szentegyház feje Cippico segítségével és De Gasperi közben­jöttével követett el, amely búsás hasznot hozott a Vatikánnak és Cip­piconak, ugyanakkor nyomort, éhsé­get az olasz dolgozók millióinak. De Gasperi kormánya és Washington ugyanis Cippico útján értesítette a Vatikánt, hogy az olasz lírát deval­válni fogják. Az olasz devalváció idején, amikor százmilliók veszítették el aprócska vagyonukat, vagy min­dennapira szolgáló pénzüket, ugyan­akkor e cinkos összejátszás követ­keztében a Vatikán horribilis va­gyonokat zsebelt be. Amikor ez a felháborító eset a nép tudomására került és haragja döntő csapást akart mérni a bűnösökre, a Vatikán és az olasz kormány Cippico urat választotta ki bűnbaknak vagy vil­lámhárítónak és Cippico szeretőjé­nek villájába internálták ezt a kai. márlelkü főpapot. Nem volt itt más­ról szó, mint arról, hogy a közbelé­péssel De Gasperi és Pacelli meg­mentsék a helyzetet, illetőleg a ma­gas egyházi méltóságokat, mert hisz köztudomású volt, hogy e piszkos ügyletekről XII. Pius pápa is tudott és az ő tudomásával került ez a pénzügyi tranzakció lebonyolításra. Cippico ügye valódi képet nyújt azokról a szokásokról és machiná­ciókról, amelyeket a vatikáni magas körök folytatnak. A Vatikán ma nem a szeretet egyházának központja, hanem az imperialisták, a háborúra uszító tő­kések egyik föbástyája, ahol a hi­székeny hívők szemeit a pápái tiara fényével akarják elvakítani, hogy bűnös ügyleteiket a Wall Streettel és a londoni tőkésekkel akadálymen­tesen bonyolíthassák le. Enver Hodzsa beszéde az albán Munka Párt konferenciáján E héten kezdődött Tiranában az albán munkáspárt második összálla­mi konferenciája. A díszelnökségbe J. V. Sztálint, a Szovjetúnió Kom­munista (bolsevik) Pártja politbü­rójának tagjait, Mao-Ce-Tungot, Bo­leslau Bierutot, Klement Gottwal­dot, Valkov Cservenkovot, Rákosi Mátyást, Georgiu Dejat, Palmiro Togliattit és Dolores Ibarrurit vá­lasztották. Enver Hodzsa, az albán munka­párt főtitkára a második összállami konferencián tartott beszámolójában jelentést tett az ország bel- és kül­politikai helyzetéről, valamint a gaz­dasági problémákról. Enver Hodzsa beszédében többek között ezeket mondotta: „A háborús gyújtogatok tervei arra késztetnek bennünket, hogy a béke érdekében állandó és ha­tározott harcot folytassunk. Az ame­rikai imperialisták a belgrádi Tito­féle lakájaikkal, a görögországi mon­archofasisztákkal és olasz fasiszták­kal, valamint a Vatikánnal arra szö­vetkeztek, hogy Albániát elszakítsák a demokrácia és a béke táborától és hogy ezt az országot a Szovjetúnió és népi demokráciák elleni új háború hídfőjévé alakítsák át. E cél elérése érdekében kíséreletet tesznek arra, hogy hazánkban felfordulást idézze­nek elő. Terroristákat és íelforgató­I kat küldenek Albániába, leadóikon uszító előadásokat tartanak az al­bán népi dern.okraJ.ikus rendszer el­len. Ezen imperialista előkészítő munkák legfőbb segítőtársának Tito­nak kellett volna lennie, aki az al­bán nép barátjának álarcában az al­bán közéletbe saját bábjait akarta becsempészni, hogy így albániát a maga céljaira kihasználhassa és az ország gazdaságát kizsákmányolhas­sa. Amikor Tito álarcát lerántották, a belgrádi fasiszta klikk nyilt harc­ba ment át népünk ellen, gazdasági szabotázsokat szervezett, propagan­dairatok illegális terjesztéséhez kez­dett és a határ mentén terrorizálta népünket. Djilasz és Rankovics aljas propagandája ozanban nem ért él sikereket. Népi demokráciánk bizto­san halad a szocializums felé — hangsúlyozta beszámolójában Enver Hodzsa. — A nii népünk örökké há­lás • megmentőjének, a Szovjetunió­nak, a szovjet Kommunista (bolse­vik) Pártnak és a hőn szeretett Sztá­linnak, mert az ő segítségük nélkül nem lehetett volna albániában a szo­cializmust építeni. Kilátásaink a jö­vőre világosak, mert népünk alkotó munkájában biztonságosan támasz­kodhatok a Szovjetúníóra és a népi demokráciákra, mert ezek segítik és védik őt, ..rf* "" •--"» » Jár .

Next

/
Thumbnails
Contents