Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-07 / 83. szám, húsvét

15. szánt 1950 április 7. DICSŐSÉG FELSZABADÍTÓINKNAK öt esztendő telt el a szov­jet nép fegyveres erőinek a német fasizsták felett aratott nagy győzelme óta. A máso­dik világháború, amelyet az imperializmus erői, a kapita­lista államok népellenes kor­mányainak támogatásával in­dítottak, szörnyűségeivel felül­multa mindazt, amit az em­beri szenvedések története ed­dig ismert. Nem volt még há­ború amelyben olyan gyilkos erőket vetettek volna harcba, amilyeneket a bűnös fasizmus hozott tömegével müködásbe. A világ még soha nem tapasz­talt olyan rombolást és pusz­títást, amilyet a fasizmus a leigázott országokban és meg­szállt területeken okozott. A Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió népei, amikor egy­magukban szembeszálltak Hit­les páncélos hordáival, szilár­dan hitek a fasizmus erői fe­letti győzelmükben, mert tud­ták, hogy háborújuk igazságos, felszabadító háború. A Szov­jetúnió egész népét áthatotta a német hódítók elleni háború jelentőségének tudata. A Szov­jet Hadsereg, amikor szocia­lista hazája szabadságát és nemzeti függetlenségét védel­mezte, egyben a leigázott né­peket is felszabadította a fa­siszta elnyomás alól. Sztálin elvtárs 1941 novem­ber 7-én, a Szovjet Hadsereg díszszemléjén tartott beszédé­ben kiemelte a szovjet népek harcának felszabadító jellegét: „Az egész világ tekintete fe­létek fordul — mondotta a Szovjet Hadsereg katonáinak és tisztjeinek — bennetek lát­ja azt az erőt, amely képes lesz a német hódítók rabló hor­dáit -megsemmisíteni. Európá­nak a német hódítók járma alá került leigázott népei rá­tok szegezik tekintetüket, tő­letek várják felzsbadításukat. A felszabadítók e küldetése ju­tott osztályrészetekül, legyetek méltók erre a küldetésre". A szövetségesek táborában már a háború folyamán nézet­eltérés merült fel a háborús célok és a háborúutáni világ­építés értelmezésében. A Szov­jetúnió a háború legfőbb cél­letek várják felszabadításukat, inek teljes megsemmisítését, a demokratikus rend helyreállí­tását és megszilárdítását és újabb agresszió elhárítását tartotta. A népek szilárd, tar­tós, demokratikus békéjének és együttműködésének feltételeit kívánta létrehozni. Homlokegyenest ellenkező célokat tűzött maga elé az Egyesült Államok és Anglia. Ezek, csak a nemzetközi pia­cokon Németország és Japán képében mutatkozó legerősebb versenytársuktól igyekeztek -negszabadulni és a Szovjet­únió meggyöngítésére, kime­rítésére törekedtek, hogy azt is befolyásuk alá kényszerít­hessék. A háborús célok e különbö­zősége a háború egész folya­mán megmutatkozott. A hábo­rú terhének legnagyobb részét a Szovjet Hadsereg viselte. Négy évig tartott a szovjet nép harca a hitleri Németor­szág ellen és ebből három éven át a Szovjet Hadsereg egyedül harcolt a fasiszta hor­dákkal és eldöntötte ragyogó győzelmeivel a német fasizmus elleni küzdelem kimenetelét. A Nagy Honvédő Háború a EMÍLIÁN BUKOV: /Q ľhi barátságunk Ki mondta azt, hogy szétforgácsol minket Nyelvünk sokfélesége. Csalfa vád. Kiket erősít egy szó, egy tekintet, Iker-sugár vezeti mégtovább. Közös reményünk késztet a nagy útra, Vállvetve küzdünk, győzünk mindenütt. Bármily köntöst is ölthetünk magunkra, Csak összedobban baráti szívünk. Űtunk kövek és fák között vezethet: Ttöt rakunk és tornyozunk falat — Fellegvárat az eljövő seregnek: A küzdő milliók, az új csapat! A nyelvkülönbség gátjait lebontják Boldogság, munka, béke; összefon Közel és távol egynyelvű igazság: És szovjet-nyelven szólunk szabadon. A költő hangja most harsant fel éppen — Csordák legelnek, szólnak csengetyűk. Mint édes testvér családja körében: Szovjet honában úgy él mindenütt. Elvihet útja Minszkbe, Ashabadba, Betölti szívét osztatlan öröm. Hü, rég nem látott gyermekét fogadja Messzetündöklö Moszkva odafönn. Békés frigyünket nem riasztja ellen: Hajnali útján döngve jár a nép. Mint nap a tájon, baráti szívekben Sztálin nevének örök tüze ég. Sz E. legnagyobb megpróbáltatás volt a Szovjetúnió számára. Államrendszere, gazdasága és fegyveres erői szilárdságának erős próbatétele. A Szovjetúnió becsülettel megállta ezt a pró­bát: megsemmisítette a táma­dók világuralmi terveit, felsza­badítóként jelent meg az egész világ előtt és kiszabadította Európa leigázott nemzeteit. öt esztendő választja el az emberiséget az elmúlt háború borzalmaitól. Még frissen él­nek a népek emlékezetében a fasiszta rablók szörnyű gaz­tettei, a városokban még sok rom emlékeztet a szenvedések­re. S a reakciós imperialista erők máris újra szokatlan len­dülettel léptek akcióba, harcot indítotak azoknak a népeknek békéje, biztonsága és nemzeti függetlensége ellen, amelyek demokratikus elveken építik életüket és ragaszkodnak nem­zeti függetlenségükhöz. Az új világháború kezdemé­nyezői és uszítói ezúttal az Egyesült Államok és Anglia imperialistái. Tevékenyen aka­dályozzák a szabadságszerető népeknek békéjükért és biz­tonságukért folytatott küzdel­mét. A nemzetközi reakció erői napról-napra erősebben szítják a háborús hisztériát, fegyverkeznek, új hídfőket, új támaszpontokat igyekeznek ki­építeni a Szovjetúnió és a népi demokráciák országai ellen. De az egyszerű emberek milliói az egész világon a tar­tós békét akarják és tévedés nélkül tudják megkülönböztet­ni a béke barátait és ellensé­geit. Jól emlékeznek a Szovjet­únió szerepére a fasizmus le­győzésében és az emberiség felszabadításában. Tudják, hogy a Szovjetúniónak nincs más célja, mint megvédeni függetlenségét, elhárítani az agressziót és létrehozni a né­pek közötti baráti együttmű­ködést. A Csehszlovákiai nép­nek is nemcsak azért drága a béke, mert áldásos lehetőség, hanem, mert csupán a fasiz­mus leverése után nyilt meg számára a szocializmushoz ve­zető demokratikus fejlődés szé­les útja. A csehszlovákiai néppel együtt az egész haladó embe­riség joggal látja a nagy Szov­jetúnióban a népek békéjének és biztonságának, szabadságá­nak és függetlenségének táma­szát és zálogát.

Next

/
Thumbnails
Contents