Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-07 / 83. szám, húsvét

4 UJSZ0 1950 HÚSVÉT Mgs Široký: „A siker csak ott lehet teljes, ahol a kis- és középparasztság együttmunkálkodása tökéletes." Az Egységes FöSdtni

ves Szövetkezetek élmunkásai ÓTÁTRAFÜREDEN A Szövetkezelek kiküldöttei kicserélték tapasztalataikat az értekezleten és megvitatták a jövö faladatait NAGY JENŐ Amikor az elmúlt szortibat kora reggelén a tátrai villamosvasút lassú méltósággal törtetett célja felé, hogy Ótátrafüredre vigye a s/.lovúkiai Egységes Földműves Szövetkezetek úttörő élgárdáját, éreztem: itt valami olyasmi megy végbe, ami évszázados fájdalmakra és megaláztatásokra hozott gyógyító írt. A villamos eddig erre soha se járt Utasai lázas izgalommal szívták magukba az eléjük táruló nagyszerű panorámát, a reggeli nap tüzében tündöklően pompázó hegyvidék pazar szépségét. Csodálták a méltóságteljes és tiszteletet parancsoló Sztálin-csúcsot, a hólepte Lomnicot, a békét és nyugalmat árasztó fenyveseket. Itt, ezekben a percekben az ablakon kitekintő szemekből, a természet szépségét köszöntő mosolyokból, az átélt új nagyszerű élmények hatása alatt kisimult arcokból olvasni lehetett, hogy ezek a/, új tátrai utasok a múltra gondolnak a ha némán is, ele büszkén a máról beszélnek. Ez a néma beszéd pedig mindennél meggyőzőbben mutatta: érdemes volt áldozatot vállalni, harcolni, verekedni tíz körömmel és megfeszített erővel. Ez a néma beszéd népi demokratikus rendszerünk nagyszerű távlatairól szól, a munkásság és a parasztság nagy akarása nyomán fakadó új, emelkedettebb szabad élet megindulásáról, ahol már nem fenyegeti többé a dolgozót a munkanélküliség réme, a munkást a bérharc, a parasztot a végrehajtó. Az új életről beszéltek magukban, ok a falusi úttörők, élmunkások, a szocializmus harcosai, új életről, amely-ben a munka becsületet jelent. A dolgozó parasztság itt érezte először a legjobban mindazt, amin öt éven át, a felszabadulás óta keresztülment. Érezte meggyőző erővel, hogy a munkásosztály Itt, e pillanatokban újból elégtétellel szolgál neki, a kenyeretadó föld azelőtt elnyomott és most új életnek indult harcosának. Itt, Ötátrafüreden a grófok és pénzmágnások egykori exkluzív fürdőhelyén, ülésezett kép napon át Palágyi, Magdolen, Berzedl, Sermfr, Barantal, Pató, Tucsni, Hsnziik, Fél, Simkó, Benyo és a többi volt zsellér, a múltban kiszipolyozott, megalázott kis- és középparaszt, hogy itt a számukra eddig elérhetetlen fürdőhelyen vitassák meg a következő hónapok során végrehajtandó mezei munkákat, kicseréljék tapasztalataikat, serkentsék egymást a szövetkezeti élet továbbfejlesztésére. Valamikor nem így intézték a szántó-vető ember sorsát, Nagy urak, bankárok és földbirtokosok, a tőke képviselői hozták meg „a nép nevében" a törvényeket, rendeleteket. A népi demokratikus köztársaságban a nép, a dolgozók, a munkások és parasztok intézik életük és az ország sorsát. A tátrai kétnapos munkaértekezlet bizonyságul szolgált arra, hogy öntudatos falusi parasztságunk komoly elhatározással, nagy felkészültséggel indult el azon az úton, amely a t'alu szoeializálódásához vezet. Mint már lapunkban jelentettük, az értekezletet Inovecký elvtárs, a Pravda mezőgazdasági rovatvezetője nyitotta meg. Üdvözölte az Egységes Földműves Szövetkezetek kiküldött élmunkásait, úttörőit, üdvözölte Falfan dr. földművelésügyi megbízottat, dr. Friš képviselőt, dr. Rendeket, a szövetkezeti ügyek osztályvezetőjét, Smida képviselőt, Chudikot, a kassai K\B elnökét, valamint a sajtó megjelent képviselőit. Rendek elvtárs, a földművelésügyi megbízotti hivataü szövetkezeti osztályvezetője, emelkedett szólásra Inovecký bevezető szavai után. Beszédében főleg az EFSz-ek nálunk lévő három különböző fokáról beszélt. Figyelmeztette a kis- és középparasztság kiküldötteit, hogy szenteljenek fokozott figyelmet az éberségnek, mert az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítása ellen a falusi zsírosparasztság fokozza támadását, az EFSz-ek megindult egészséges útjának megakadályozására. A Pártnak köszönhetjük, hogy a mintaszövetkezetek sorába léphettünk — mondják a vezekényi földművesek Rendek elvtárs beszédének befejezése után megnyitotta a vitát, amelyre a felszólalók egész sora jelentkezett. Szlovákia mintaszövetkezeteinek úttörő munkáwai, a falu életének újjáalakítói váltották fel egymást a szónoki emelvényen. Elhozták gazdag tapasztalataikat, felhívták a földművesek figyelmét az útjuk során felmerült akadályokra és nehézségekre. Bő tapasztalatokkal látták el földműves társalkat, hogy a szövetkezeti építés munkája az elkövetkező hónapok során még sikeresebb és eredményesebb legyen. A szónoki emelvényre elsőnek Sármir Pál lép fel, a vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet felügyelő bizottságának elnöke. Sármir a falu tanítója. Szavaiból a dolgozó értelmiség akarata csendül, az az akarat, amely a kis- és középparasztság élharcosaival együtt a falu népét az új, az eredményesebb mezőgazdasági termelés formájához vezeti. Együtt élnek a dol gozó néppel, szívvel, lélekkel küzdenek azért, hogy megteremtsék Vezekényen azokat az előfeltételeket, melyek a szocializmus ügyét szolgálják. Sármir Pál beszámolójában felvázolta mindazokat a harcokat, amelyekkel az Egységes Földműves Szövetkezet tagjainak meg kellett birkózniok, míg elérték, hogy ma a vezekényi szövetkezet elismert mintaszövetkezet lett. — A vezekényi Egységes Földműves Szöv etkezet ma, hogy örömteli számadást tud itt elébetek tárni — mondotta beszédének bevezető részében a tagság kiküldötte — a Kommunista Párt helyi szervezetének köszönheti. Nálunk a pártszervezet egyik elsőszámú kötelességének tekintette, hogy megvalósítsa azokat az előfeltételeket, amelyek a községben az egészséges élet indulásához szükségesnek mutatkoztak. Első követelményként jelölte meg, hogy a nemzetiségi szempontból kevert lakosságú falunkban megszűntesse a nemzetiségi súrlódásokat, hogy kiküszöbölje a sovinizmust. Különös gondot fordított a Kommunista Párt helyi szervezete arra, hogy a magyarajkú lakosságot az építés minden vonalán bevonja a közös munkába, hogy a Kommunista Párt helyiszerv ezetében a lakosság megvitassa mindazokat a problémákat, amelyek a falu életében felmerültek. Ezeken a közös értekezéseken lett az Egységes Földműves Szövetkezet gondolata is propagálva. Kiválasztottuk a pártonkívüliek közül is a legaktívabb kis- és középparasztokat, akikkel karöltve indította meg az Egységes Földműves Szövetkezet gondolatának elmélyítése érdekében kifejtett munkásságukat. A Párt közvetlen támogatásával és a kis- és középparasztság széles bevonásával indultunk útnak, hogy megvalósítsuk az Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül a magasabb termelési formák elérése érdekében megindított munkánhat. Sármir Pál ezután felvázolta a fejlődést, amelyen az EFSz megalakulásától a mai napig keresztülment. Egy nappal a tavaszi munka megkezdése előtt tagsági és nyilvános gyűlésen megbeszéltük, hogy a munkákat a következőképpen fogják végrehajtani. — Három traktor a galántai állami gépállomásról elvégzi a még őszről visszamaradt szántást. A trakto. rok után megindítjuk a lovas Igákat, amelyek részint a műtrágyát fogják elszórni, részint pedig a vetési munkálatokat fogják elvegezni. Március 7-én valóban megindult a munka az előre kíjelplt helyeken, a traktoron kívül 23 iga jelentkezett munkára. Hetedikén este az első nap tapasztalatait leszűrve ott, ahol hibák mutatkoztak, intézkedtünk azoknak kiküszöbölésére, úgyhogy másnap a munka már soKkal tökélete, sebben folyt. így ment ez naprólnapra. Este közösen megtárgyaltuk a napi munka folyamán szerzett tapasztalatokat. Az egyik összejövetel alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a dolgozó parasztság ellensége Ismét akcióba lépett. A megindult suttogások natása alatt a tagok egy része azzal állt elő, hogy aggályaik vannak a munka jutalmazása tekintetében. A szövetkezeti tagokat erre sürgősen összehívtuk és valamennyinek jelenlétében részletes magyarázattal szolgáltunk, hogy hon. nan vesszük az erre szolgáló fedezetet. Meggyőztük őket arról, hogy minden egyes munkateljesítményt elszámolunk. így a szövetkzeti tagok megnyugodva, újult erővel fogtak munkához és három nap leforgása alatt az árpát elvetettük. A munka ideje megrövidült, mert ahogy a traktor megszántotta a földet, utána rögtön ment a borona. Nem kellett változatni a munkán, minden egyes ember egyfajta munkát végzett és ez szintén idönyere. séggel járt. A költségek így jelentős mértékben csökkentek. A munkateljesítményt minden este feljegyeztük, ellenőriztük, úgyhogy e tekintetben nem merülhetett fel többé aggály és a kulákok fondorlatossága csődöt mondott. Egyes községekben a falusi gazdagok földjeiktől menekülni igyekeznek, felajánlják őket a szövetkezet, nek. A mi véleményünk az, hogy a kulákság földjét ne vegye át az Egységes Földműves Szövetkezet. Ha átvesszük a falusi gazdagok földjét és ők meghagynának maguknak 5—10 hektár földet, akkor kisés középföldmüvesekként szerepelnének. Kihasználnák a szövetkezetet, továbbra is jól élnének, de ugyanakkor továbbra is ellenségeink maradnak, mert kulák mivoltuk megmaradna. A köbölkútiak éberségre intik a falusi dolgozó parasztságot A párkányi járásban két mintaszövetkezet van, egymással versenyez Köbölkút és Muzsla. Mindkét mintaszövetkezet kiküldöttei részvettek a munkakonferencián. A köbölkútiak nevében BARANTAL FERENC jelentkezett szólásra, aki beszédének első részében az osztályellenséggel szembeni harc következetes folytatására hívta fel a szövetkezeti kiküldöttek figyelmét. — Hogy itt összejöttünk Szlovákia Egységes Földműves Szövetkezeteinek kiküldöttei, elsősorban is szeretném figyelmeteket felhívni: szövetkezeteink életében nagy figyelemmel kell lennünk a faluban megindult osztályharcra. Az EFSz-ek óvakod janak azoktól a szerencsétlenektől, akik még mindég arra törekszenek, hogy megbontsák sorainkat és ennek elérésére a legaljasabb merényletektől sem riadnak vissza. Hogy a falusi osztályellenség, a falusi gazdagok milyen eszközökkel dolgoznak, arra éppen mi, köbölkútlak tudunk példákkal szolgálni, ahol a szövetkezet ellen a kulákok szervezkedni tudtak, titkos üléseket hívtak egybe, merényletet akartak elkövetni a szövetkezeti tagok ellen, fel akarták gyújtani a gépeket, uralomra akartak szert tenni a szövetkezet felett. De éberek voltunk! Időben észre vettük a készülő aknamunkákat, az Egységes Földműves Szövetkezetet újjászerveztük és felvettük a harcot az ellenséggel. Lelepleztük a falusi gazdagok bűnös tevékenységét. Hogy helyesen jártunk el, ezt abból is láttuk, hogy radikális intézkedésünk után tagjaink száma 72-vel megszaporodott s Köbölkúton ma már sorainkban 338 kis. és középparaszt van. Azért hangsúlyozom, hogy az Egységes Földműves SzövetkeaeteU fokozott figyelmet szenteljenek mindenütt az osztályellenség elleni fokozott harcnak, mert magunk tapasztalataiból láttuk, hogy a falusi gazdagok új életünknek ezek az ellenségei, az eszközöket nem válogatva indultak ellenünk támadásra. Nekünk, akik a szocializmust építjük, be kell bizonyítanunk, hogy jobban tudunk gazdálkodni, mint a falusi gazdagok. A múltban úgy volt, hogy a kisés középparasztnak könyörögni kellett, hogy a falusi gazdag kisegítse igájával, gépével a kisembert. Ezért a tessék-lássék munkáért aztán a kisparasztnak egész éven át kellett dolgoznia a kuláknak. Igaz, a falusi gazdag csak akkor ment a kispa\ - ; SSfII $$ Barantal Ferenc raszt földjére a munkát elvégezni, amikor a saját földjét rendbetette. A nagy gazdának a földje bő és nagy termést hozott, ug3'anakkor a kisparaszt földjének hozama kicsi volt, mert a mezei munkát későn végezték el földjén. A kisparasztnak kettős kára származott ebből, a termés és munka tekintetében egyaránt. — Ma a helyzet ennek ellenkezője. Ma a kis- és középparaszt földjén a munka hamarább fejeződik be, mert a szövetkezet segítségével és- a közös munka bevezetésével biztosítják a föld időbeni megművelését. Kisés középparasztságunk ma már felismerte azokat az előnyöket, melyek a föld közös megműveléséből származnak. Az Egységes Földműves Szövetkezet őket részesíti minden tekintetben előnyben és csak miután kielégítette az összes szövetkezeti tagokat, csak akkor kezd neki a falusi gazdagok földjén váró munkának. Barantál Ferenc beszédében ezután rámutatott arra, hogy az állami gépállomásokkal megkötött előnyös szerződések következtében rájöttek arra, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet munkája olcsóbbá válik, ha nem saját, hanem az állami gépállomás traktoraival végeztetik a föld megmunkálását. Köbölkúton a gépeket átadták az állami gépállomásoknak. Ezentúl kizárólag az állami gépállomásokkal fogják a munkát elvégeztetni. A köbölkúti szövetkezet elnöke ezután a kővetkezőket állapította meg: Mi, a köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezet tagjai be fogjuk bizonyítani. hogy az EFSz segítségével a termés eredmények lényegesen nagyobbak lesznek, mint a földbirtokosok idején voltak, kik míg milliós hasznokra tettek szert, addig mi nyögtük az igát és erőnk minden megfeszítésével gürcöltünk, hogy a mindennapit megkeressük. Ugyanakkor ők itt, Ötátrafüreden, és más fürdőhelyeken könnyelműen szórták azt a pénzt, amelyet véres verejtékes munkánk nyomán dugtak zsebre. Ma mi, a dolgozó parasztság és a munkásság járunk a fürdőhelyekre pihenni és új erőre szert tenni, hogy munkánkat fokozottabb erővel tudjuk folytatni a mezőkön és a gyárakban. Ma a gyárakban, üzemekben és a földeken mink vagyunk az urak, mi pedig be t'ogjuk bizonyítani, hogy a mi munkánk nyomán a termelés ínég nagyobb lesz, mert mindanynylan tudjuk, hogy nem mások dözsö'lésére kell munkaerőnket latba vetni, hanem magunkért dolgozunk. A mi kötelességünk az. hogy emeljük a mezőgazdasági termelést, hogy nagyobb kenyeret biztosítsunk ne csak magunknak, de a legerősebb és legjobb szövetségesünknek, a munkásosztálynak is. Felmerült a kérdés, hogy a falusi gazdagoktól a szövetkezet átvegye-e a fölajánlott földet vagy sem. Ha már átvenné a földet, a véleményem az, vagy mindent, vagy semmit! Mert ha csak egy részét vesszük át, az annyit jelent, hogy a kulák továbbra is csak nevetni fog. örülni fog, hogy segítettünk rajta, hogy mentesítettük őt a beszolgáltatás kötelezettsége alól. Nálunk ebben az esztendőben a falusi gazdagok eljártak hozánk, hogy vegyük át a földet. Mi ezt annak tudatában utasítottuk el, mert tisztában voltunk avval, hogy az egész csak a beszolgáltatási kötelezettség miatt van. És mi is és ők is tudják, hogy ebben az esztendőben már nem fognak olyan könynven szabadulni a kötelezettségek teljesítése alól, mint az elmúlt évben. Dubován bevezették a füves vetésforgót Az eperjesi kerülethez tartozó Dubová község Egységes Fö'dműves Szövetkezetének kiküldöttje, MYDLIK EMIL kijelentette, hogy ez év tavaszán egységes vetési eljárást vezettek be. A földeket közösen művelik meg, a gazdálkodás előre kidolgozott tek be. tervek szerint fo'yik, amelyet haSzno. san egészít ki pénzügyi tervük. Janu. árban átvették az urbariátustól a legelődet. Ezen a 377 hektár területen, füves vetésforgós gazdálkodást vezet-