Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-07 / 83. szám, húsvét

1950 HŰSVÉT akik hónapokon keresztül pergőtüzben voltunk kiéhezve, mosdatlanul, nagy hajjal, hosszú szakállal, tele tetvekkel, a halálra minden pillanatban elkészülve, átéltük az emberiség keresztjáró útját és kálváriáját. Átéltük a háború szörnyű poklát. Ha van a földön pokol, úgy ez a pokol, a háború. • A háború kiüríti az állam pénztárát. Az 1939—1945. évi háború Amerikának 348.860 millió dollárjába, Angliának 27.861 millió fontsterlingjébe, Oroszországnak 627.900 millió rúbeljébe, Németországnak 459.800 millió márkájába, Olaszországnak 665.800 millió lírájába, Japánnak 112.100 millió yenjébe került. Ezek a roppant összegek a hadseregre mentek. A károkat a házakban, élelmiszerekben és egyéb ve^tesérrekben felbecsülni nem Is lehet. Szlovákiában 100.000 ház, 11.015 vasúti kocsi és 1986 híd pusztult el. Így fest a háború a maga vad kegyetlenségében. Éppen ezért csak olyan ember óhajtja a háborút, aki gyengeelméjü, vagy pedig beteges, szadista hajlamai vannak. Mi, hívő keresztények, meghajolunk alázatos és engedelmes szívvel Krisztus Urunk isteni tanítása előtt, Hívők vagyunk nemcsak szóval, hanem cselekedettel is. Tiszteletben tartjuk Isten ötödik parancsolatát: ,,ne ölj!" Megtartjuk az Üdvözítő tanítását: „boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hivatnak". (Máté 5, 9.) Mi követjük az Üdvözítő tanítását, aki szeretetet és békét hirdétett, mint az örök üdvösség elnyerésének a feltételét. Azért dolgozunk és har. colnnk a felebaráti szeretet és a világbéke győzelméért és teljes lélekkel beállunk a Szovjetúnió vezette b&kcmozgalom 800 milliós táborába, így lesz: ..D'nsösés; a magasságban lakó Istennek és békesség a földön a jószívű embereknek." A CSEMADOK táviratilag köszöntötte Klement Gottwaldot és Viliam Sir oký t A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete április 2"án tartotta országos közgyűlését, amely alkalomból táviratilag üdvözölte Klement Gottwald köztársasági elnököt és V. Širokýt, a KSS elnökét. Klement. Gottwald. a Csehszlovák Köztársaság elnökének, PRAHA. Hrad A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első országos közgyűléséről forró szeretettel üdvözöjük önt, mint a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság első dolgozóját Biztosítjuk, hogy a csehszlovákiai magyarajkú lakosság híven kívánja teljesítem azokat a feladatokat amelyeket ön az ötéves terv megvalósítása érdekében minden becsületes dolgozó polgár számára kijelölt A csehszlovákiai magyarság a cseh és szlovák néppel, valamint hazánk többi népeivel együtt kíván haladni az építés munkájában, a békéért vívott harcban. Mi a proletár nemzetköziség eszméjét tűztük zászlónkra, ehhez a zászlóhoz hűek maradunk, mi az ön vezetése alatt a haladás, az építés, a szocializmus és a béke útján kívánunk haladni. A CSEMADOK országog közgyűlése Viliam Široký miniszterelnökhelyettes, külügyminiszternek, PRAHA A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete első országos közauűléeérSi •forné»

i«

m

>t

*t

M.-ii<1nö£öljük' örtr. mint ä Mépi demokratikus Csehszlovák Köztársaság egyVf. élharcosát Engedje meg. hogy ezen Alkalomból biztosítsuk Önt arrét hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete munkásságál mindenkor a proletár nemzetköziség szellemében kívánja kifejteni és közös hazánkban, a Csehszlovák Köztársaságban a szocialista kultúra terjesztésében szerepét hiánytalanul kívánja betölteni. A CSEMADOK országos közgyűlése. UJSZ0 G. Kiiment elvtárs iparügyi miniszter beszéde az URO közgyűlésén Gustáv Künient iparügyi miniszter beszámolója kezdetén rámutatott Klement Gotwald kőztásasági elnök szavaira, amelyek szerint -az üzemekben az eddiginél jobbari kell megszervezni a munkát. Ez elsőrendű feladata legyen a forradalmi szakszervezeti mozgalom, lomnak. A termelés jó megszervezése alapfeltétele a munkatermelékenység eme'ésének. Ebből a célból biztosítanunk kell mindenekelőtt a kulcsipari termelés állandó fejlődését a nyersanyagiparban, az energetikában, legelsősorban pedig a nehéz gépiparban. A mi kötelességünk hogy ezeknek a kulcságazatoknak megszerezzük az egész dolgozó nyilvánosság, segítségét. A tapasztalat mutatja hogy dolgozóink között nagyon sok jó szervező-erő van. Ezzel kapcsolatban Kliment elvtárs hangsúlyozta, hogy nagyon jól beváltak azok a munkásigazgatók, aki. ket nagy, sókezs-r munkással dolgozó üzemek élére állítottak. A továbbiakban Kliuient elvtárs méltatta az ötéves terv első évének sikereit. Kifejtette, hogy nem érhettük volna el újjáépítésünk kezdeti sikereeit. ha a bányák, öntödék, gépgyárak és egyéb üzemek tulajdonosai kapitalisták lennének. Csupán a termelőeszközök szocialista birtoklása teszi lehetővé a dolgozók kezdeményező erejének és lelkesedésé, nek érvényesülését. ÜJ SZERVEZÉS IPARUNKBAN. . A nagy kezdeti sikereket országunk, ban a szocializmľs építésében részben annak köszönhetjük, hogy állandóan javítjuk iparunk megszervezését. Ezáltal új, a kapitalista rendszerben ismeretlen gazdasági teljesítmények és szervezeti alapelvek érvényesülnek. Az á'lamosított vagyis szocialista üzemek lialadószellemű megszervezésének két íő alapfeltétele van: 1. A dolgozó új állásfoglalása a termelésben. A munka és a köztermelés új lényege, amelyet teljesen egységes gazdasági terv szerint szerveznek. A do'gozó ember elsődleges és löntő tényezővé vált a termelésben. Az igazgató, a mérnök, a mester és az előmunkás a szabad munka irányító szervei és megszervezői lettek. Az egész gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődést egységes országos gazdasági terv irányítja, a terv, törvény, njpely megszabja a fejlődés tartalmát es ütemét a feladatokat, amelyek a tervbevett politikai és gazdasági célok eléréséhez vezetnek. A szocialista termelés szervezése a dolgozók és egyes üzemek kölcsönös együttműködésére támaszkodik, továbbá az üzemek és vállalatok kölcsönös együttműködésére. Ez az együttműködés lehetővé teszi a munkaerők és a gépek jobb kihasználását a munka megszervezésének új formáit és a munka tervszerű szétosztását és specializálását. AZ IPAR ÚJJÁSZERVEZÉSE AZ ÜJ SZABÁLYZAT SZERINT. Meg van minden lehetőségünk ahhoz, hogy üzemeink munkamegszervezéseét a lehető leggyorsabban megjavítsuk. A fölösleges bürokratikus közegek megszüntetésével, az államosított üzemek számának emelésével és kisebb egyedek alakításával megtettük már ehhez az első lépést. Természetesen még távolról sem valósítottuk meg Zápotocký elvtárstól kitűzött feladatot, hogy minden dolgozó gazdának tekintse magat munkahelyén. Nagyon fontos, hogy az ipar új megszervezésének szelleme áthasson minden munkahelyet. Ezért nemzeti "állalatok részére új szabályzatot adunk ki, amely megszabja az egyes ágazatok működési körét. Az új szabályzat vezérfona. la lesz az üzemek, vállalatok és egyének működésének és bizonyára nagy mértékben hozzájárul egyes üzemek és egész iparunk jobb termelési megszervezéséhez. A hazaárulók és kémek elnyerték méltó büntetésüket Súlyos bőrtönre ítélték a köztársaság ellenségeit A prágai Állambíróság ítéletet hozott a tíz hazaáruló szerzetes pap elleni bünpörben, akiket hazaárulás és kémkedés bűntettével vádoltak és ttéltek el. A vádlottakat bűnösnek találták a vád minden pontjában. A tárgyalás folyamán bebizonyult, hogy a népi demokratikus berendezés és a Köztársaság gazdasági rendszerét fel akarták forgatni és elpusztítani és ebből a célból közvetlen, vagy közvetett kapcsolatba léptek idegen hatalommal. A vádlottak felett a következő ítéleteket hozták: A. Machalkát 25 évi súlyos börtönre, V. Tajovskyt 20 évi súlyos börtönre, F. Šilhant 25 évi súlyos börtönre, S. Braitot 15 évi súlyos börtönre, Mastilákot életfogytiglani, A. Kajprt 12 évi, F. Mikulášeket 9 évi, J. Blesikot 10 évi, J, Urbant 14, évi és St. Bartákot 2 évi súlyos börtönre ítélték. Az Állami bíróság ezenkívül pénzbüntetést szabott ki rájuk 10.000 Kés-tői 50.000 Kčs-ig. Valamennyi vádlottat megfosztották polgári jogaitól. Az ítélet megokolásában a bíróság elnöke dr. Novák kiemelte, hogy nem csak 10 vádlottról van szó, hanem egész rendek és kongregációk államellenes működését ítélték el, akik államunkban a köztársaság és népe ellen dolgoznák. Ezek a felforA PARASZTSAGHOZ SZÜLÜNK A múltkoriban válaszképpen egy cikkemre egy magyar paraszttól levelet kaptam, amelyben azt írja: Igen meggyőzően hat a falu népére, ha látja azt, hogy el' térően a régi kapitalista rend szertől a dolgozókkal foglalkozik a sajtó. Ez a néhány szó, amit dolgozó parasztember ír, azt bizonyítja, hogy a falu népe. a dolgozó parasztság tudatára ébredt az új világnak s látja, hogy a szocializ mus nem elmélet többé, hanem valóság. A dclgozó magyar paraszt nem úgy, mint a régi kapitalista rendszerben, mindennapof gondjaival, munkájával és összes problémáival a maga egyszerű valóságában bevonult és helyet foglalt a sajtóban és az irodalom ban. Az újságok hasábjait nem a szenzációvá felfújt apróságok töltik ki, nem arról írunk, hogy a megcsalt szerető micsoda véres bosszút forral hűtlen babája ellen, arról sem, hogy valamelyik gyár vezérigazgatója mennyit ve szített Monte Carlóban (ami a munkások újabb bérleszállításához vezetett), — hanem egyszeri' szavakkal megírjuk, hogy Vargr István betonozó csoportja hogyar emelte munkateljesítményét vag;s Tóth B. János kalondai paraszt ember hogyan látja meg valósi tha tónak a szocializmust a falu életében. Arról adunk hírt, hogy a füleki zománcgyár munkása hánv százalékkal teljesítették tű az előírt tervet és a tőrei meg a csécénypatonyi földműves szövetkezet dolgozói hogyan szeretnék elérni a terméshozamok fokozását. Nem is olyan régen, vagy húsz esztendővel ezelőtt Afrika népeinek bármely elrejtett törzséről vagy az eszkimókról többet tudtunk, mint a dolgozó magyar parasztról. A világ minden népéről kötetek hosszú sorozatát írták meg magyar nyelven, de a dolgozó magyar parasztot csak a szomorú jmlékű, a parasztot kigúnyoló népszínművekből, a kaszarnyák figuráiból és a korteshordók tetejéről ismertük. S mogyi Imre írja egyik 194?ben megjelent könyvében, hogy a közelmúltig mindig csak azok írtak a magyar parasztról, akik maguk nem voltak parasztok, azt az életet soha nem élték, tehát nem is ismerhették. Szomorú benne csak az, hogy nem is igen akarták ismerni. Csak vállveregetve leereszkedni akartak a néphez. Az igazi közeledést szétvették. Nem tartották úri dolognak, ha valakinek közeli vagy még inkább rokonsági kapcsolata volt a néppel, a dolgozó paraszttal. Ezzel a parasztirtózással any nyira mentek, hogv a lehető legrosszabbnak 'ártották paras'.tna

1' 'enni. Ebbő] szárm-ro*

4 aztán az, hogy a paraszt szó sértő kifejezéssé vált. Ma a nŕpí demokráciában a pa" aszt ki'^ozés nem sé tő lerézé't fejez ki, hanem egy becsű" < - en dolgozó réteg foglalkozásának megjejölése. A szocializmus győzelmével megszűnt a parasztság évszázados elnyomása, a paraszt megszűnt kigúnyolt figura lenni, öntudatos munkájával a népi demokrácia egyik komoly tényezőjévé vált. Eltűnt a népszínművek pitykés dolmányos és lobogó gatyás műparasztja és helyette az élet színpadára a dolgozó paraszt került, a maga egyszerű valóságában mindennapos gondjaival, bajaival. Erről az élő, húsból, vérből való parasztról írnak ma az újságok, róla jelennek meg a könyvek. Parasztokat szólaltatunk meg az Űj Szó hasábjain, akik a maguk egyszerű szavaival mondják problémáikat, végzett munkáikat és terveiket. Az újságíró, aki, ha a parasztság soraiból nőtt is ki, idővel gyökereiben elszakad a falutól és falujáró útjai alk-" nával már csak az idő rövidsége miatt is csak kívülről látja a parasztság életét és problémáit. Már pedig a dolgozó nép szolgálatában álló sajtó célja az, hogy hűen tükrözze vissza a dolgozók életét. Ezt a célt szolgálja lapunk „Munkáslevelező" rovata s ez, valamint az előbb leírtak voltak lényegében az indító okai az Üj Szó földműves rovata múlt csütörtöki számában bejelenteti irodalmi pályázatának. Irodalmi pályázatunk jelentőségét talán emeli az a tény is, hogy a felszabadulás óta ez az első magyar irodalmi pályázat és ezzel az első pályázattal is a falu dolgozóihoz, a parasztsághoz fordultunk. Ezzel is be akarjuk bizonyítani, hogy népi demokráciánk egyik alappillérének a dolgozó parasztságot tekinti. Mi tagadás, az új szlovákiai magyar irodalom, de különösen a parasztirodalom nagyon gyenge lábakon áll. Nélkülözzük Mor" vai Gyulát, Ilk.u Pált, Sellyei Jóskát és Dömötör Terit, akik szocialista-realista írásaikkal az össz" magyar irodalmat gazdagítják. Új Morvái Gyulákat és Sellyei Jóskákat keresünk és reméljük, hogy irodalmi pályázatunk felszínre hozza a parasztság szunynyadó és rejtett erőit. Ne riadjatok vissza az írástól. Egyszerű és közvetlen szavakkal úgy, ahogyan a mindennapi életben egymás közt beszéltek, írjátok meg a feladott témát: Elindult a tavaszi mezei munka. Egy napot a dolgos köznapi életből, amikor 1950 tavaszán az első napon kimentetek a megszikkadt földre, hogy az első tavaszi munkával meginduljon a dolgozó paraszt egy újabb egészévi munkája. Hogyan volt, hogy történt, mi történt, — hogyan ment a munka, mik voltak a gondolataid, s megvoltál'e elégedve vagy nem, mikoir a nap végeztével este fáradtan hazamentél?! Az új világ, a szocialista életforma milyen változásokat hozott ebbe a munkába? Mi a hasonlóság és különbség a mult és a jelen között és mik azok, amiket a jövő feladatainak tekintünk. Ez az a téma, amire pályázatot hirdettünk, s amiben részvételre minden jószándékú, szebb jövőt kívánó dolgozó parasztot felhívunk. Bátky László. gató elemek a Vatikánnak engedelmeskedtek, amely az amerikai imperializmus érdekeit szolgálja és országunk népi demokratikus berendezését felforgatni igyekszik és újra a kapitalizmust akarja uralomra juttatni. E tárgyalás folyamán bebizonyult, hogy a magas egyházi papság harcában nem retten vissza a legsúlyosabb bűntettektől sem, a hazaárulás és kémkedés bűntettétől sem. Az elitéltek között van a premontrei kolostorok két apátja és a jezsuita rend provinciálisa. A többi elítélt is jelentős állást foglal el az egyházban. Működésüket a legfelsőbb egyházi helyekről irányították. Fényt vetett ez a tárgyalás az egyházi rendek szerepére is, amelyek az államellenes tevékenység központjaivá váltak. Kolostoraik búvóhelyül szolgáltak kémügynököknek, gonosztevőket rejtegettek a kolostorban, támogatták a gonosztevők illegális útjait és rejtegették fegyverkészletüket. Bebizonyult, hogy ezt az államellenes felforgató tevékenységet a Vatikán szolgálatában végezték. A vatikáni ügynökök leleplezett és ártalmatlanná tett kémhálózata egy része annak a hatalmas szervezetnek, amelynek központja éppen a Vatikán. Emellett leleplezték azokat a módszereket is, amelyekkel a Vatikán kémszolgálatát megszervezi, azt a készolgálatot, amely a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok ellen irányul. Az elítéltek egyike még külön Vatikáni kémiskolát is végzett az úgynevezett Keleti intézetet, amelyet 1917-ben alapítottak éppen abban az évben, amidőn a Nagy Októberi Forradalom győzött. A Vatikán idegen ellenséges hatalom és az ^királysága nem a túlvilágon, hanem ezen a világon van. Milyen célra épít ki a Vatikán olyan hatalmas kémszervezetet, mint amelynek működését most a bírósági tárgyaláson leleplezték ? A vatikáni kémszervezet szélesen kiterjesztett hálózata bekapcsolódik az amerikai imperialisták háborús előkészületeibe. Emellett a Vatikánt egyáltalán nem gátolja az a tény, hogy az amerikai imperialisták nem katolikusok. Az egyházi rendek nemzetközi megszervezése, amely az állam határain túl a római legfelsőbb elöljárókig terjed, a vak engedelmesség és a kemény fegyelem a renden belül a kémszolgálat különösen alkalmas eszközévé teszi a rendeket. A tárgyalás folyamán bebizonyult, hogy a Vatikán ellentétben a nemzetközi joggal, beavatkozik államunk szuverenitásába, beavatkozik belügyeinkbe. Magától értetődő dolog, hogy Köztársaságunkban nem érvényesülhetnek egy idegen hatalom törvényei, amelyek ellentétben vannak államunk törvényeivel. És mégis a vádlottak kijelentették, hogy első helyen a Vatikán codex juris canonici-t ismerik el és a csehszlovák törvényeket csak abban az esetben hajlandók betartani, ha azok ezzel a vatikáni törvénnyel nincsenek ellentétben. Nem volt véletlen, hogy Mastilák a vatikáni kém nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy egyáltalán csehszlovák állampolgárnak érzi-e magát és tulajdonképpen milyen nemzetiségűnek vallja magát. Lehet-e kiáltóbb példája a nemzetnélküli kozmopolitizmusnak, amely ilyen utálatos nemzet áruláshoz vezet?