Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-28 / 98. szám, péntek

Beszélgetés a keriiüeii konferencia résztvevővel Ä bratislavai kerületi konfe­rencián, melyet e ho 22-e és 23-a között rendeztek a Redoute nagytermében, beszélgettem a magyar kikü'.dötekkel. Móroci Béla kertészeti munkás a követ, kezőképpen számolt be a CSM nagymagyari helyi szervezeté­llek tevékenységéről — 1948 június 17-én Zsilka László jött ki a magyar osz­tályról hozzánk, hogy segítsen megalaktitani a CSM-et. A meg. alakulás kezdetben nagy akadá. lyokba ütközött. Az akadályok ellenére a CSM munkáját 38 taggal kezdtük meg és ma cso­portunk 120 tagot számlál. Ok. tóberben színielőadást rendez­tünk, mtiy nagy sikert aratott és ennek következtében tag­létszámunk egyre emelkedik. Reméliük, hogy a IX. kong­resszusra elérjük a tagtobor­zásban a 90 százalékot. Két hete naty sikerrel adtuk elő a „Ludas Matyi" című vígjátékot. A CSM első kongresszsára el­vállaltuk a hősök emlékművé­nek parkosítását és két sport­pálya kiépítését. Ezenkívül a IX pártkongresszusra politikai és lestnevelési köröket alakítunk. Május elsejére az egész egye­sület felvonul Somorjára, hogy megmutassuk, hogy a nagyma­gyari ifjúság halad és küzd a szocializmusért. Amint hátható, a nagymagyari ifjúság szocialista öntudattal ha'.ad a szebb jövő és a szocia­lista haza kiépítése felé. Vass Ferenc csenkei ČSM ki. küldött, aki a bazini téglagyár élmunkása és járási munkás­előadó, ezket mondja: — Csenkén, ahol ez év január­árjában alakult . meg a CSM, jában ké> hónap alatt 69 tagot szerveztünk be. Rövid idő alatt a községi bizottság labdarúgó­pályái is bocsátott rendelkezé sünkre A pálya rendbehozása sok munkát igényei, de az egész község segítségünkre siet. Ez évben tehát már futballpályánk is iesz. a lányok részére kézi labdapálya is és hogy a falu idősebt) tagjai is szórakozhassa. nak. részükre tekepályát ké­szítünk. Ml, a CSM tagjai május elsejére színielőadást rendezünk és a bevételből ha'anlábat ve­szünk, mely 12.000.— Kčs-be Kerül. A község látja, hogy ha­, idni akarunk azon az úton, melyen Gottwald elvtárs elindí­tott bennünket. Igy tagjainknak vallhatjuk az egész falut, öreget és fiatalt egyaránt. Célunk har­colni a békéért és a szocializ­musért. Tagtársaink mind tanuL nak, hogy a tudomány fegyveré, ve! harcolhassanak a jobb jö­vőért, melyet a népi demokrá­cia biztosít részükre. Szabó Lajos gombai kiküldött igy írja le az ifjúság tevékeny­ségét Gombán 1949 december elsején alakult meg a CSM ma­gyar tagoözata Igen sok nehéz, séggtl kellett megküzdenünk, mert eleinte még he'yiséget sem tudtunk szertzni az ifjúságnak. A szervezésnek a 'alu 70 száza­léka elltne volt, de mégis ma már 46 taggal dicsekedhetünk Van kultúrházunk is, melyet az itteni állami birtoktól kaptunk Most rr.át rendesen dolgozunk. Színdarabot is rendeztünk, amelynek sikere ar a Indította a fiatalságéi hogy többen csatla­kozzanak hozzánk Sokan van­nak nálunk, akk ártanak a CSM-nek, de bízom benne. hogy rövidesen azok is, akik még idáig félnek egyesületünk­tő!, hozzánk fognak találni. Kebuszek Rudolf, somorjai kiküldött elmondja, hogy So­morján a magyar csoport tag­jai negyvenöten, a szlovák cso­port tagjai harmincketten van­nak. Mind földművesek és mun­kások A magyar tagozat egy hónapja alakult meg O egyéb­ként tiaktorista a csütörtöki traktorállomáson. Egy éve vé­gezte a traktorvezetői tanfolya­mot. Eddig egy táncmulatságot rendeztek csak a szövetkezet kultúrteimébtn. Elmondotta, hogy bar községükben t.öbb a kisparaszt, egyelőre a gazdák csak egyéni terme esi módot akarnak és a szövetkezet gondo. latátó! még idegenkednek, ö, amikor szerződéskötésre megy a falvakba, igyekszik őket a szövetkezet gondolatának meg­nyeni. Felemlíti. mint a töb­biek is, akik beszámoltak cso­portjaik tevékenységéről, hogy magyar könyveket, politikai brosúrákat, kultúranyagot kér­nek ez úton is a CSM magyar osztályától, mert csak ilymódon tudják megérteni a rájuk váró feladatokat és megtudnak meg­küzdeni az esetleges nehézsé­gekkel. I ŕ M I N E I E í £ Pillants le fentről Oroszországra — térképe mennyi folyótól kéklik, mint ezer virgácstól vágva, mintha korbács verte volna végig De kékebb, mint tavaszi viz verése Oroszország testén a hűbér ütése. Vagy nézd az országot lentről — bárhova fordítod szemed, égig merednek föl ólombányák, fegyházak, hegyek. Irta Majakovszkij, a forrada­lom költője. Az igazi hazaliakat azonban semmivel sem lehetett a népért való harctól eltántorítani, az elfogottak helyébe újak léptek és folytatták ott, ahol az elbu­kottak abbahagyták. A tanuló. A Volga mentén volt egy kis városka: Szimbirszk Itt, 1870­ben az Uljánov családban kis­fiú született Az újszülött Iljin nevet kapta U janov Vladimír Iljin Ebből a gyermekből lett az orosz nép leiszabaditója, a mun. kásosztály és az egész haladó emberiség halhatatlan vezére: Lenin. Lenin élénk, tehetséges gyer­mek volt Má- ötéves korában megtanult olvasni Apja tanár volt és a fiát is művelt, haladó embernek nevelte. Ki encéves korában beíratták a gimnázium, ba. Lenin kitűnően tanult, tehet. sége nagy szorgalommal pá­rosult. A gimnáziumot kitünte­téssel végezte ei, megtanult négy nyelven, |ól ismerte a tör ténelmet. Nagyon szeretett ol­vasni. különösen szerette azokat a regényeket és költeményeket, amelyeknek hősei ke-nényakara. tú, megtörhetetlen le'lemü em­berek Iskolai évei alatt mát megismerkedeť a környező fal. vak nyomorával és a cárizmus kegyetlenkedéseivel Ügyvédnek készült és a gimnázium elvégzé. se után a |ogi egyetemre irat kozott be Lenin nagyon szerette és be. csü.te bátyját Alexandrovot, aki részt vett a titkos földalatti moz. galomban. Az Uljinov családot nagy gyász é'te, Alexandrovot és Lenin másik testvérét, Annát elhurcolták a rendőrök és A'e­xandrovot még abban az évben kivégezték Leninre bátyjának a sorsa igen mély benyomást te'.t. Lenin ebben az időben már résztvett az egyetemi diákmoz. galmakban, a forradalmi diákok egyik vezetője volt. Ok is csat­lakoztak az egész országban terjedő diákzendülésekhez, tilta­koztak a cáii zsarnokság ellen és szazddság lógókat követeltek Tizenhétéves volt, amikor elő­szói került összeütközésbe a cári rendőrséggel A rendőrség Lenint több diáktársával együtt letartóztatta és börtönbe zárta A börtönben az öreg szakálas őr. amikor meglátta a sok diá­kot, rosszaloan megcsóváfta a tejét: — Mit lázadoznak maguk, fia­talemberek? Nem 'átják, hogy fal van maguk előtt? Lenin tréfásan válaszolt az öregnek. — Fit ám, de milyen? Kor­hadt. gyönge Nagyot ütsz rá, beomlik. Lenint kizárták az egyetem­ről és rendőri felügyelet alá he­lyezték. Minden .epését figyel­ték, engedély nélkül nem hagy­hatta el a várost. Oroszországban az utóbbi év. tizedekben igen telentős válto­zások tőiténtek Az ipar fejlő­désnek indult. Vasútvonalak, új gyárak épüllek: a gyárak és a bányák me.lett nagy munkás­telepek keetkeztek. Oroszor­szágban meuje'ent az ipari ka pitalizmus Ezek az új gyárak a munkásoknak nagyon sok ve­reitékébe kerültek Sokan pusz. tuítak el az emberte.en hajszo­lás kö-'etkeztében A vasutak, gyátak és bányák mégsem azoké voltak, akik sok szenve­déssel létrehozták és dolgoztak, hanem a gyárosoké A munká­sok helvzete a gyáiakban na gyon nehéz volt Pirkadattól ké­ső éjszakig dolgoztak 14—15 órát naponia. Gverekek és asz­szonyok végeztéK ugyanazt a munkát, amit a férfiak, fe'e any. nyi bérért A inunkisok kiuzso. rázását semmiféle törvény nem korlátozta, a cár kiszolgáltatta őket a gyárosok kényének ked­vének. Semmiféle segélyt nem kaptak, ha baleset érte őket vagy megbetegedtek, segítség nélkül kellett e pus'tulniuk. A munkások nem nyugodtak bele nyomorúságos helyzetük­be, sztrájkokat. tüntetéseket szerveztek. A cárizmus e'leni forradalmi harc, amelyet eddig egy maroknyi iorradalmi értel­miség vívott, tömegmozgalom­má lett, ame'ynek gerincét az orosz munkásosztá y a.kotta. Lenin nem járhatott az egye­temre, de a tanu.ást mégsem hagyta abba. Különösen beható­an foglakozott Oroszország gazdasági fejlődésével, az összes erte vonatkozó szakkönyveket, statisztikákat áttanulmányozta. Megismerkedett Marx és Engels müveivel és szocia'istává lett. Felismerte, hogy a cárizmus el­leni forradalmi harcnak a ve­zetője csak az orosz munkás­osztály lehet. Húsz éves volt, amikor sok hiábavaló kísérlet után enge­délyt k?i>ott az egyetem folyta­tására, mint rendkívüli hal'eató. Vizsgát kellett tennte tizennyolc tantárgybó és egy év alatt el­végezne négy évnek * tananya, gát Belekezdett n neh°z feladat, ba tercet készített a tananv;?g elvégzésére éä a legszigcniT). ban megkövetelt* magától i terv betartasát A'aksievkán egy kis tanyára vonult vissza Egy sűrű hársia­sorban dolgozószobát rendezett be magának. P->ntos napirendje volt Mindéi, nap reggeli u'án megjelent .a tasorban nagy ha­lom könyvvel a hóna alatt. Há­rom óráig egyfolytában tanult, megebédelt, ebéd után rendsze­rint a marxismust tanulmányoz­ta; nagy sétát tett, megfürdött és megvacsorázott. Vacsora után újra dolgnzott késő éjsza. káig. Ezzel a tervszerű, kitartó munkával feldolgozta a tananya, got es sikerre tette le a vizsgá. kat. Négyévi késés ellenére ugyanakkor kapta meg a diplo­mát, amikor kortársai, akik nem kényszerültek az egyetem meg. szakítására. A HARCOS. A forradalmároknak nem volt egységes partjuk Az ország­ban szerteszét kis, titkos tanuó­körök működtek Egy-egy hala­dó gondolkozású ember lakásán tartottak összejöveteleket, ahol megbesi.elték a politikai helyze­tet, előadásokat tartottak, meg­vitatták a cárizmus elleni harc feladait Lenin már egyetemista korában résztvett a forradalmi tanulóköröknek a munkájában és fiatal kor* ellenére, egyike volt közöttük a legtekintélyesebb vezetőknek. Lenin azonban a forradaitii mozgalom szívébe, Pétervárra vágyakozott. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents