Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-27 / 97. szám, csütörtök

UJ S70 1950 április 27 igen, a régi sertéshizlaldákban, ahol nem ügyeltek a tisztaságra, ott az volt. Mi itt nyolcan a legnagyobb gondot fordítjuk arra, hogy tisztaság uralkodjék. És rövid idö alatt bebizonyítottuk, hogy ezt meg is lehet valósítani. A munka —szerénytelenség né-cül jegyezhetem meg — jól folyik és azon vagyunk, hogy állandóan javítsunk rajta. E két élmunkrscsoport tagjai szlovákok és magyarok. A szocialista versenyben közös munkával hoznak dicsőséget az aranyosi állami birtoknak. Barátságban, szocialista egyetértésben munkálkodnak és Holbus András meg is jegyzi: — A dolgozó emberek között nincs nemzetiségi súrlódás. Az csak az urak találmánya volt. Itt mi közös munkánkkal, barátj együttmunkálkodással a szocializmus megteremtésén dolgozunk. Mi élmunkások tudjuk, mi a kötelességünk: példát mutatni a többi dolgozónak, nogyan lehet jobban, eredményesebben dolgozni! Közel *30 élmunkás dolgozik ezen az állami birtokon. A gazdaság irodájában egy egész köteg szocialista szerződést néztem át, ezek között szerepeltek az említett é^i'Ti'rások s hogy még néhányat eml't^ek: Szép László, Olajos József, Szép Lajos, Csevár János tehenészek. Ezek is szocialista versenyre hívták ki a nagykeszi, ekeli és örsújfalusi állami gazdaságok tehenészeit. Szocialista szerződésekben kötelezték magukat, hogy az átlagos tejhozamot hét és fél literre emelik. Ez az élmunkás-csoport 50 tehén ellátását végzi, .beleértve a takarminy előkészítést, az etetést, a trágyakihordást, egyszóval az összes munkát és emellett még 5 borjú ápolását is elvállalták. A szocialista szerződések, az élmunkásmozgalom térhódítása a többi dolgozókra is jelentős kihatással volt. Megváltozott a munkához való viszony. Az állami birtok valamennyi alkalmazottja azon fáradozik, hogy minél jobb eredménnyel végezze munkáját. A tavcnzi munkálatok norán a kocsisok is kiváló munkateljesítményeket értek el. Zakál Lajos, Santúr István, Vass Vendel és a többiek ugyancsak kivették részüket abból a nagyszerű munkából, ami itt folyik. Az aranyosi állami gazdaság kiváló eredményei arról tanúskodnak, hogy dolgozói t'-'lrtíban vannak an_

,ak. hogy az ötéves terv mcvpiósit'^npk rémesei és előre lendítői. Könyörtelenül Se ^eü a ^i^kot „Nálunk csendben van a kulák" ... „Nálunk meghúzza magát" ... — így vélekednek helyenként a kulákról. És mi a valóság? A valóság az, hogy a kulák nem adta fel a harcot. Nem adja fel önként kizsákmányolási, üzérkedő és spekulációs lehetőségeit. Hol a mezőgazdasági munkálatokát abból a célból, . hogy létét megvédje", — figyelmeztetett bennünket Sztálin. De helyenként más taktikát alkalmaz a kulák. Beéri csendes aknamunkával a suttogó propagandával. Sokan lépnek be asszonyok a földműves szövetkezetbe? — „Aki be

1 én a föl ^szö* Május elsejére készül a íaht népe (nj) Az idei május elseje a város és a falu dolgozó népének, a közös munka eredményességének örömteli ünnepe lesz. Az idei május elsején a munkásosztály oldalán ott fog menetelni az újarcú felszabadult pa raszt, a falusi dolgozó, felesége és gyermeke. Valamikor május elsejét, a Munka ünnepét nem ünnepelhette, mert megakadályozta a mindenható földbirtokos, szolgabíró vagy más kapitalista kizsákmányoló hatalmasság A reakció, a kapitalista osztály tudatosan azon volt. hogy a falus; dolgozókat elszakítsa a v.rosi dolgozókból. Azt a hitot plántálták a kis és közápparasz'jsígunkba, a falusi dolgozóliba, hogy a gyárak és üzemek dolgozói nem az ő oldalukon állnak. A falu népe sem tudatosította, hogy helye a harcban és az ünnepségek ritka napjaiban is a munkásosztály oldalán van. amely céltudatosan harcol és küzd minden dolgozó jobb jövőjéért. 1945 május elseje óta. hogy a Szovjetúnió dicsőséges hadserege felsza badította a népi demokratikus orszá gok munkás népét, tért nyert és elhatalmasodott falvaink népében is a tudat, hogy helyük a munkásosztály oldalán van Ma már a kis- és középparasztságunk dolgozó falusi népünk öntudatosan halad a munkással együtt azon az úton, amely a szocia lizmus felépítését fogja hazánkban megteremteni Már csak néhány óra választ el bennünket attól a május elsejétől, amely a legfényesebb lesz, amit valaha a dolgozó nép megült A népi demokratikus országok öt éve szabadultak fel, öt éve úr az üzemben a munkás, öt éve úr földjén a kis- és középparasztságunk, öt éve úr, irányító és gondos gazda az álami birtokok földmunkás népe. Ha széjjelnézünk az üzemekben, a gyárakban, a városokban, mindenütt lázas készülődést figyelhetünk meg. De ugyanezt tapasztalhatjuk falvainkban, az Egységes Földműves Szövetkezetek irodá'ben. A szövetkezeti tagok az u'.olsó hétnek majdnem minden napján arról tanácskoznak, miképen emelhetnék a május elsejei ünnepségeknek fényét, pompáját. Az állami birtokokon Viglason, Anyaián, Haraszton, Aranyoson, Bálványon, Királynéréten az állami birtok dolgozói, asszonyok, férfiak egyaránt a napközi munka közepette azon törik fejüket, hogy az estj ülésen milyen indítvánnyal lépjenek elő, amellyel fokozhatnák a május elsejei ünnepségek külsejének szebbétételét Munka után az öntudatos aszszonyok és férfiak házról házra járnak meggyőzni ismerőseiket, barátaikat, hogy helyük május elsején ott van a dolgozó nép sorai között. Egyként mennek ünnepelni a Munka ünnepét, egyként mennek demonstrálni, hogy békét kívánunk, hogy a békéért harcolunk. Aki pedig soraikon kívül marad, az csak olyan leBízzuk a naľfiasáo qépi munkáit az aram ppánomásokra kat szabotálja, hol üzérkedik, feketézik, hol a tejbeszolgáltatást panamázza el, hol a kenyérgabonával eteti állatait • vagy agyonéhezteti jószágát. Nincs a gazdasági és kulturális életnek olyan területe, ahol bomlasztó munkát ne próbálna kifejteni. „Nem volt még a történelemben olyan eset, hogy a halódó osztályok önként hagyták volna el a színteret. Nem volt még a történelemben olyan eset, hogy a halódó burzsoázia ne vetette volna latba erőinek minden maradé* vetkezetbe, attól u rekeket" — suttogja rögtön a kulák propaganda. Dolgozó parasztságunk az ilyen esetekből vonja le a tanulságot: — Még sokkal jobban szemmel kell tartani az ellenséget, fokozni kell az éberséget, megalkuvás nélkül szakadatlanul harcoln; kell szocializmust építő népi demokráciánk elkeseredett elle. ségei ellen. Könyörtelenül le kell leplezni minden bomlasztó kártevő törekvésüket és kísérletüket. Tavaszi munkálatok a besztercebányai Kerületben A besztercebányai kerületben sikeresen folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. Ipolyság, Feled, Tornaija, Kékkő és Losonc járásokban a tavaszi gabona vetését már befejezték. Az utolsó napok esőzései jó hatással voltak a veteményekre, úgyhogy sok őszi vetés jól ével és a gabonaféle kicsírázott. A napokban a kerület EFSz-ei előkészületeket tesznek a krumpliültetés, a szénakaszálás és a kapás növények megkapálásának közös megszervezésére. A besztercebányai kerület 112 EF,_z dolgozott ki tervet a közös tavaszi munkálatokra. Egész évi tervet dolgozott ki az EFSz Kopernicán. Krahulán. Kunšovon. A rimaberzencei EFSz normalizálta a tavaszi szántás munkálatait. 29 EFSz szervezett közös tavaszi munkát, de nem vezette be a közös vetést. A közösen megszervezett munkát Jl <50 hektár területen végezték, 814 földműves közreműködésével. 73 EFSz közös vetést végzett mesgyék meghagyásával. A közös vetés területe az összes EFSz-eknél 5158 hektár és a közös vetési munkálatokban 3433 földműves vett részt. A brezovai, vrbovcei, slaná lehotai és a panyitdaróci EFSz közös vetést végzett, melynek keretében a mesgyéket is beszántották. A termést közösen fogják learatni, a tagok azonban tagsági földrészeiknek megfelelő földterület alapján részesednek. Két EFSz közös gazdálkodást vezetett be, amelybe a szövetkezeti tagok bekapcsolódtak élő és holt ingóságaikkal, valamint földjeikkel. A termelési eredményt az elvégzett munka szerint fogják szétosztani. Kérek darab „Képeskönyv" felirattal ellátott befizetőlapot. A képeskönyv.sorozat előfizetési díja egy évre 120 Kfis Admin. UJ SZÓ kiadóhivatala BRATISLAVA Jesenského 8 Pontos címem: Név: Lakhely házszám: Utolsó posta: Kelt aláírás. Sok földműves szövetkezet megalakulása után azzal kezdte el működésé.., hogy szükséges vagy nem szükséges gépek és egyéb mezőgazdasági szerszámok sokaságát vásárolta meg. A gépek vásárlását egyUtalán nem tervszerűen, a szükségletnek megfelelően végezték, hanem, .nert megfelelő szubvenciót kaptak rá, rendeltek és vették azt, ami éppen eszükbe jutott. Például több szövetkezetnél látni géphajtáso3 szecskavágókat, holott a szövetkezet egyáltalán nem használja őket és egyelőre semmi szüksége sincs rájuk. Látni aztán traktorokat és más mezőgazdasági gépeket és eszközöket, amik ha vannak is használva, de teljesítőképességük megfelelően kihasználva egyáltalán nincs. Ez a nagytömegű szükségleten felüli gépvásárlás összehasonlítható a baromfifarmok és sertéshizlaldák több szövetkezetnél tapasztalt tömeges létesítésével. Ezeknek a szövetkezeteknek tevékenysége aztán a baromfifarm és a sertéshizlalda építésével kimerült és megállt. A szövetkezet egyáltalán nem véve figyelembe vagy nem ismerve a földműves szövetkezetek célkitűzéseit és rendeltetését, a földműves szövetkezetek tevékenységét a különböző farmok létesítésében és a gépek tömeges megvásárlásában látta. Ezt az egészen helytelen és a földműves szövetkezetek feladatát figyelmen kívül uagyó eljárást a KSC Központi Bizottságának gyűlésén Slánský elvtárs is megbírálta és a földműves szövetkezetek alapvető feladatául az egységes vetési eljárást és ezzel párhuzamosan a közös munkák megszervezését jelölte meg. Az egységes vetési eljárás és a közös munka megszervezésével lehet csak a földműves szövetkezetek célkitűzéseit megvalósítani, a nagyüzemi gazdálkodást, a gépi munkát a gépek célszerű felaasználásával a termelés fokozását a korszerű termelési lehetőségek felaasználásával és mindezeken keresztül a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését. A földműves szövetkezetek nagyrésze a rendelkezésükre álló és tulajdonukban lévő mezőgazdasági gépeket még csak megközelítőleg sem használja ki teljesítőképességüknek megfelelően és e miatt több esetben, különösen az idénymunkák, mint pl. a tarlóhántás vagy az őszi szántás idején a munkálatokat nem lehet mindenütt idejében és tervszerűen végrehajtani, mert nem állhat mindenütt a gépek sokasága rendelkezésre. Az állami gépállomások feladata, hogy körzeteikben a szükséges mezőgazdasági munkákat a követelményeknek megfelelően végezzék el mind a földműves szövetkezeteknél, mind az egyéni gazdálkodóknál. A gépállomások a födmüves szövetkezeteknek nagy árkedvezményeket nyújtanak. Több földműves szövetkezet a gyakorlat és a tapasztalatok alapján felismerte már gépállomások által nyuított előnyöket és a2 egész évi mezőgazdasági munkálatok elvégzésére szerződést kötött a gépállomással, beleértve, hogy a gépállomás munkája sokkal olcsóbb, mintha a szövetkezet a saját gépeivel dolgozik. Példának lehet felemlíteni a vezekényi fölműves szövetkezetet. Vezekényen most tavasszal bevezették az egységes vetési eljárást és megszervezték a közös munkákat. A tavaszi szántást és egyéb munkákat a galántai traktorállomás végezte el és a vezekényiek rájöttek, hogy a traktorállomás munkája lényegesen olcsóbb, mintha saját gépeikkel dolgoznak. A most szerzett tapasztalatok alapján, mondják a vezekényiek, hogy nekik ugyan csak egy traktoruk van, de azt sem vették volna, ha tudják, ho^y a gépállomás munkája kevesebbe kerül, mint a saját tratorral végzett munka költségei. Nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a gépállomás munkája olcsóbb, mint a saját gépek használata, amit a traktorállomás azért tud elérni, mert a gépeket teljesítőképességüknek megfelelően ki tudja használni, hanem a saját gépek tartásával az üzemköltségeken felül még más kiadások és munkák is vannak. Ha egy szövetkezet saját gépeket tart, első feladata, hogy a gépek részére megfelelő helyiségről, garázsról gondoskodjon. Ilyen épületek rendszerint nem állnak rendelkezésre. Üj garázsok és javítóműhelyek építése azonban tetemes kiadást jelent a szövetkezetnek, amely összeget a szövetkezet esetleg más fontosabb célokra használhatna fel. A gépek karbantartása, azok javítása szintén tetemes kiadást jelent. Meggyőződtem már nem egy szövetkezetnél arról, hogy ha a traktorokon nagyobb javításokat kellett eszközölni, csak a javítások költségei annyit tettek ki, mint amennyiért az állami gépállomás a szövetkezet egész évi összes mezőgazdasági munkálatait elvégezte volna. A gépek állandó karbantartása, a szükséges alkatrészek, az üzemanyag beszerzése mind kiadással és munkával jár. Ugyancsak tetemes munkát jelentenek a szövetkezeteknek a gépek használatával járó könyvelési munkálatok, sőt több szövetkezetnél a kiadások nagyrészét ezeknek a könyvelési munkáknak költségei képezik, mert elvégzésükre a szövetkezeteknek több ezerkoronás havi fizetésű könyvelőt kell tartaniok. Ha a földműves szövetkezetek a mezőgazdasági munkákat a traktorállomásokkal végeztetik el, akkor a fentiek szerint jelentős költség- éa munkamegtakarítást érnek el. A szövetkezetek az állami gépállomásokkal a mezőgazdasági munkák elvégzésére kössenek szerződést és csak a legszükségesebb, kisebb gépeket, mint például vetőgép, tartsák meg. Ha ez megtörténik, akkor nemcsak azt érjük el, hogy a szövetkezetek munkálataikat a gépállomásokkal olcsóbban tudják elvégeztetni, hanem ha az összes mezőgazdasági gépek egy helyre, az állami gépállomásra vannak összpontosítva, akkor a gépek teljes kihasználásával és a munkák egységes irányításával minden munkát mindenütt megfelelő időben lehet elvégezni. i het, aki újabb háborús veszedelmek megvalósulásán álmodozik. Az elmúlt napokban Kom Írom, Ögyalla és Nagymegyer jlr.i fa valt, állami birtokait, egységes szöveíke zeteit jártam Akár Gúíán, akár Ögyallán, akár Felaranyoson vagy Nagyiéren fordultam meg, mind:nütt egyet tapasztaltam: őszinte, szívbőljövő lelkesedéssel résztvenni a május elsejei ünnepségeken. Asszonyt, gyermeket vagy embert szólítottam meg, mindegyik ajkáról először ez buggyant: ot leszünk május elscijén mink is, hogy megünnepeljük a dolgozó nép legszentebb ünnepét Ott izzott szemükben a békés munka akarata és a kiirthatatlan harag, gyűlölet, elszántság az ellen, aki a békés élet fejlődését meg akarná rontani. Felaranyoson a szövetkezeti tagok arról beszéltek, hogy május elseje az ő ünnepük is, a dolgozó parasztság munkájának ünnepnapja, amelyben az apák tiitkos vágya vált valósággá. A Lenin, Sztálin, Gottwald elvtársak által megjelölt úton, az építés útján akarnak haladni, bátrabban akarnak lépkedni, mer ezzel megkönnyítik a munkát és javítják maguk és az ország népének életszínvonalát. Ott leszünk május elsején Komáromban, mondotta a szövetkezett elnöke, hogy tüntessünk a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság felszabadult népeinek rendíthetetlen akarata usrlleU, hogy mi valamennyien testvéri összefogással akarjuk építeni a szocializmus! Munkánkai a szokcializmust építjük s a szocializmussal a békét erősítjük. Nagyiéren az állami gazdaság dolgos, munkás népének megbízottait éppen az egyik irodahelyiségben találtam komoly tanácskozás közepette. Az ülést Garay János, ez az idős, harcedzett elvtárs vezette. Komoly, keresetlen szavakkal méltatta az idei május elseje jelentőségét, összehasonlítva a régi, harcos május elsejékkel. Az emberek előtt ott lebegett a mult képe s itt volt a kézzelfogható jelen, amikor felszabadultan, büszkén indulhatnak a sorba, hogy himnuszt zengjenek a Munka ünnepén és hálásan hajtsák meg becsülettel védett munkás zászlaikat azok előtt, akik ezt a sok-sok öntudatos dolgozó embert szabaddá tették. Szabados Péter, Novák Gyula, Vörös Imre, Gregor Mátyás és az elnöklő Garay János tanácskozásában ott ég az őszinte hála azok iránt, akik számukra és ennek a nagy gazdaságnak dolgozói számára lehetővé tették hogy felszabadult, öntudatos és új világot építő munkában vehetnek részit. Boldog öntudatosság sugárzik minden szavukból, amikor a május elsejei ünnepségek előkészületeiről beszélnek. Nem lesz egy sem, aki otthon maradna, mind ott lesznek Komáromban. A dolgozók zászlaja alatt fognak felvonulni Szentpál, örsújfalu, Aranyos, Ontopa gazdaságainak dolgozói; felvirágoznak, feldíszítenek minden kocsit, minden traktort, autót, hogy minél jobban, minél méltóbban járuljanak hozzá május elsejének megünnepléséhez. Egymás után jönnek az eredetibbnél eredetibb javaslatok, Szabados Péter, Vörös Imre, Garay János szavai nyomán lasan kialakul az egységes kép, amelynek megvalósítása természetes, hisz ennek az ünnepnek előkészítése és kivitelezése nem felülről jött parancsra vagy utasításra történik, hanem a dolgozó nép legszélesebb rétegeinek' őszinte kívánságából fakad. Az egyik földmunkás mosolvgó arca még most is szemem előtt van. amikor a május elsejei felvonulással kapcsolatban azt mondotta: — Mi falusiak azokon a traktorokon fogunk május elsején a városba bemenni, amelyeket hozzánk a dolgozó munkásosztály küldött, hogy szebbé tegye életünket. Mi falusi dolgozók május elsején elvisszük gyermekeinket és asszonyainkat, hogy bebizonyítsuk a városi dolgozóknak, hogy szívünk minden forró szeretetével becsüljük őket és velük együtt dolgozunk a dolgozó nép ú.i világának megteremtésén. Sztálinnal, Gottwalddal és a nagy Kommunista Párttal akarunk haladni, mert tudjuk, hogy ez biztosítja számunkra egyedül a kizsákmányolástól mentes szabad, békés életet. Igen, a nagy Szovjetúnió és Sztálin, a dolgozó népek nagy vezére, a Párt és Gottwald elvtárs biztosítják minden dolgozó békés, munkás életét. Ezért kell ott lenni mindnyájunknak május elsején, hogy bebizonyítsuk erőnket, hogy megmutassuk a nyugati háborús uszítóknak, hogy a világ dolgozó népe acélkeménnyé egybekovácsolódva, töretlenül halad a béke, a demokrácia és a szocializmus útján. !