Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-27 / 97. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 április 27, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 97. szám A szocialista iparosítás sikerei Szlovákiában Az ötéves terv sikeresen végrehajtott első évének végén Gottwald elvtárs úgy nyilatkozott, hogy „a cseh területek és Szlovákia között meglévő különbség kiegyenlítése országunkban nemcsafc. a szocializmus egyik célja, de győzelmének közvetlen előfeltétele is". Szlovákia a tervszerű iparosítás három esztendejére tekinthet vissza. E rövid idő alatt Szlovákiában meglepő változások mentek végbe. A szocialista iparosítás mély nyomokat hagyott ennek az egykor elmaradt országrésznek egész gazdasági, politikai és kulturális életében. A Szlovákia szocialista iparosítása terén elért sikerek jelentőségét a történelmi összefüggések különösen éles világításba helyezik. Sztálin elvtárs az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt X. kongresszusán „a Párt soronkövetkező feladatairól a nemzetiségi kérdésben" szóló téziseiben kiemelte, hogy az új önálló nemzeti államok alakulása az első világháború után nem teremtette és nem is teremthette meg a nemzetiségek békés együttélését, nem küszöbölte M és nem is küzsöbölheWe ki s;m a nemzetiségi egyenlőtlenséget, sem a nemzetiségi elnyomást, mert a magántulajdonon és az osztályegyenlőtlenségen nyugvó nemzetiségd államok nem lehetnek meg nemzeti kisebbségeik elnyomása és a szomszédok rovására történő területj terjeszkedés nélkül, ami összetűzéseket és háborúkat vált ki, anélkül, hogy pénzügyi, gazdasági és katonai tekintetben alá ne rendelnék magukat a „nagy" imperialista hatalmaknak. Ez a tétel teljes mértékben alkalmazható a München előtti Csehszlovákiára és az ot turalkodó nemzetiségi viszonyok- jellegére is. Amíg a cseh területek 1918-ban az egykori Ausztria—Magyarország legfontosab iparvidékét képviselték és Csehszlovákia egészében Európának iparilag legfejlettebb országai közé tartozott, addig Szlovákia, mint Magyarország egykori alkotórésze, ipar tekintetében rendkívül elmaradt vi- f dék volt. A lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozott, ahol a föld megművelése terén igen kezdetleges módszereket alkalmaztak. Amíg Csehszlovákia megalakulása idején az egész köztársaság lakosságának csaknem 25 százaléka lakott Szlovákiában, addig a szlovák iparban a köztársaság összes ipari munkásainak és tisztviselőinek csupán mintegy 8 százaléka dolgozott. A magyarországi kapitalizmus lassú fejlődése, a dolgozók nemzetiségi és szociális elnyomása volt okozója annak, hogy egész Közép- és KeletEurópában a Szlovákiából való kivándorlás öltötte aránylag a legnagyobb méreteket. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásáltól Münchenig eltelt húsz esztendő teljes mértékben igazolta ama lenini-sztálini tételnek a helyességét, hogy a burzsoázia az imperializmus korszakában nem tudja megoldani a gazdaságilag elmaradt terüleftek fellendítésének alapvető problémáit Csehország és Szlovákia gazdasági szerkezetének ellentmondásai ekkortájt még inkább elmélyültek. Szlovákia ipara nemcsak nem fejlődött, hanem ellenkezőleg, több üzem leszerelése folytán jelentékenyen gyengült. Bizonyos ipari fejlődés csupán a második világháború előtti utolsó években mutatkozott a megnövekedett fegyvergyártással kapcsolatban és több gyár stratégiai áthelyezésének eredményeként. 1937-ben a szlovák ipar mintegy 100.000 munkást foglalkoztatott Szlovákia a nagy és állandó munkanélküliség vidéke volt. A cseh burzsoázia csak növelte a szlovákiai munkanélküliséget azzal, hogy az államgépezetbe és azokba a vállalatokba, amelyek túlnyomórészt a cseh burzsoázia tulajdonába mentek á't, — Csehországból telepített át munkásokat és tisztviselőket. Ilyen gazdasági helyzet talaján szélesen elburjánzott a nemzetiségi harc s ez jelenIrta; VILIAM SIR0KY tős mértékben hozzájárult a burzsoá Csehszlovákia politikájának teljes csődjéhez abban az időben, amikor Hitler Németországa részéről közvetlenül fenyegetett az agresszió veszélye. Egyedül a Csehszlovák Kommunista Párt lépett fel azzal a követeléssel, hogy Szlovákiát az iparosítás alapján, gazdasági, szociális és kulturális fejlettség tekintetében a cseh területek színvonalára kell emelni. Miután a Szovjetúniónak a német fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelme felszabadította Köztársaságunkat a hódítók igája alól — a Csehszlovák Kommunista Párt és a Szlovák Kommunista Párt egyik legfőbb gazdasági programpontjául Szlovákia iparosítását tűzte ká. A kétéves terv szerint Szlovákia iparosítása 1947 januárjával kezdődött el, a háború alatt lerombolt gyárak, utak, városok és falvak újjáépítésével egyidejűleg. Az ipari építkezés programját Sztálinnak' a szocialista iparosításról szóló tanításai alapján dolgoztuk ki, melynek értelmében a szocializmusban biztosítani kell a termelőerők minden irányú fejlődését, az iparilag fejlettebb területeiknek pedig segíteniük kell a gazdaságilag elmaradt területeket Megindult tehát Szlovákia iparosítása, kemény harc közepette a burzsoá reakció ellen, amelynek képviselői a Nemzeti Front pártjaiban egyre nyíltabban léptek fel a kapitalizmus helyreállítását célzó programjukkal. Minden módon szabotálták az iparosítás programját és igyekeztek meghiúsítani e program megvalósítását. A Cseh Kommunista Pártnak Szlovákia iparosítására irányuló politikája jelentős mértékben elősegítette azt, hogy a szlovák dolgozók az 1948 február izgalmas napjaiban erélyesen a népi demokratikus rendszer védelmére keltek. A már végrehajtott kétéves tervet az jellemezte, hogy az — új gyárak és vízierőművek nagyméretű építkezésén kívül a cseh határvidékiekről gépi felszerelést telepítettek át Szlovákiába, ami 26.000 új szlovák munkás foglalkoztatását tette lehetővé az iparban s ezzel az ipari munkások száma 52.000 főre emelkedett. Az is fontos, hogy nagyszámú munkást telepítettünk át Szlovákiából a cseh területekre. Az ötéves terv további jelentékeny fejlesztést irányozott elő a szlovákiai ipari és erőmű-építkezés terén. Szlovákia szocialista iparosítása szerves része a csehszlovák ipar építési és újjáépítési tervének, mely elsősorban a kohászat és a nehézgépipar fejlesztését tűzte ki célul. A legjelentékenyebb részt Szlovákia ipari építkezésében — az erőművek mellett —' a nehéz- és precíziósgépipari üzemek foglalják el, a vegyi iparban leginkább a műanyagokból készült kelmék és műanyagok gyártása fejlődik. Lényegesen növekszik az építőanyag-gyártás is. Az ötéves terv a szlovákiai ipar össztermelésének 75 százalékos emelését írvj.a elő. Ezt a feladatot azonban jelentékenyen túl fogjuk teljesíteni. A szlovákiai ipari termelés már 1948-ban is csaknem kétszeresen túlhaladta az 1937. évi színvonalat, 1949-ben pedig több mint 20 százalékkal emelkedett. Az 1950. évre előírt terv szerint a szlovákiai ipari össztermelés (változatlan árakon) 50 százalékkal nő 1948-hoz képest, így a szlovákiai ipar háromszorosan felülmúlja majd az 1937. évi színvonalat. A kétéves terv folyamán a közszük.. ségleti cikkek előállítása gyorsabban fejlődött, mint a termelő eszközöké, 1949 óta azonban egyre gyorsabb ütemben növekszik a termelési eszközök gyártása. A nehézgépipari termelés, amely már a mult évben emelkedett, az idén 80 százalékkal növekszik. A villanyerő termelése pedig 2.3. Szeresen múlja felül az 1937. évi színvonalat. Szlovákia Iparosításának gyors üteFöldművesek az Egységes Földműves Szövetkezetekben! Terjesszétek ki a versenyt a mezőgazdasági munkák legjobb végrehajtására és a legmagasabb hozamra! Mutassátok meg a kis- és középparasztságnak a szocializmus felé vezető utat! MÁJUSI JELSZAVUNK A Viliam Široký-konfekciôilzeín telies! i vállalt kötelezettségeit mérő! beszél továbbá az ipari dolgozók számának növekedése is (a lakosság lélekszámához viszonyítva). Az ipari munkások arányszáma az 1937. évi 2.9 százalékról 1949-ben 5.4 százalékra, vagyis 86 százalékkal emelkedett. Amíg 1937-ben a szlovák ipar a Csehszlovák Köztársaság összes ipari munkásainak és tisztviselőinek csupán 8 százalékát foglalkoztatta, addig 1949ben már több mint 13 százalék volt a szlovák iparban foglalkoztatottak arányszáma és ez a részesedés a cseh területek ipari termelésének egyidejű jelentékeny emelkedése mellett folyvást növekszik. A szlovák ipaiban eszközölt beruházásokat a kétéves terv beruházásaihoz képest 10 százalékkal emelkedtek, az idén pedig az elmúlt évhez képest 31 százalékkal fognak megnövekedni. Az ország felszabadítása óta Szlovákiában 32 gyárat helyeztek üzembe, a kis gyárakat és egyes gyárak nagyméretű átalakítását nem számítva; az idén további 20 gyár építését kell befejezni. A tervszerű iparosítás 3 esztendeje alatt a felszerelés termelékenysége 20 százalékkal, a vízi villanytelepeké 38 százalékkal emelkedett. Az ipari építkezés lendülete gyorsan változtatja Szlovákia arculatát. Orava, Kysuca és egyes keleti kerületek, ahol azelőtt semmiféle ipar sem volt, ma bekapcsolódtak az ipari életbe, melynek eredményeként megváltozik e kerületek lakosságának osztályöszszetétele is. Szlovákia munkásosztálya az ország felszabadítása ót? a kétszeresére növekedett s már tavaly is több mint 200.000 főből állt. Az idén ujabb 22.000 új munkás és iparostanuló kapcsolódik be a gyáriparba. Ennek a ténynek igen nagy politikai jelentősége van, minthogy elősegíti a népi demokrácia osztályalapjának további megszilárdulását. Az ipari szakmunkások száma még gyorsabban emeikedik, mint a munkások összlétszáma. A hatalmas szakmunkás-szükségletet csakis a káderképző tanfolyamok széles hálózatá, val és a káderek szakképzettségének emelésével lehet kielégíteni. Ezeket a szaktanfolyamokat összesen mintegy 30.000 munkás végezte el, nem számítva a szakképzettség emelését célzó rendszeresített technikai továbbképző tanfolyamokat. Szakképzett munkaerőben még mindig hiány mutatkozik. Különösen elégtelen még a nők részvétele a termelésben (a mult évben az ipari dolgozóknak mindössze 29 százaléka volt nő). Az ipar fejlődésével egyidejűleg gyors ütemben növekszik a legfontosabb szakiskolák, valamint az alap. és középfokú ipariskolák hálózata. Tavaly a nagyüzemek mellett gyári üzemi iskolák nyíltak meg Az elmúlt három esztendő alatt az iparostanulók száma egyedül a fémfeldolgozó iparban több mint a kétszeresére emelkedett. A munka termelékenységének fokozásában nagy sikereket értünk e! s ez a szocialista muijkaverseny és az élmunkásmozgalom kibontakozásának köszönhető. 1937-hez képest a munka termelékenysége 24.6 százalékkal emelkedett, az idén további 11.2 százalékkal kell emelkednie. így elérjük az 1953-ra tervbevett színvonalat. Szlovákia szocialista iparosítása ezideig az egyéni, elmaradt mezőgazdasági termelés mellett bontakozik ki. Noha az ipar nagymennyiségű technikát szállít a mezőgazdaságnak a gé. pesítés céljaira, különösen traktorokot, kévekötőgépeket, szállítóeszközöket, villanymotorokat, stb., valamint műtrágyát, — az egyén' kistermelés mégsem tudja áruhozamát olyan ütemben növelni, amilyent az ipar fejlődése kö. vetél. Szlovákia, amelynek még nemrégen nagy mezőgazdasági termékfeleslegei voltak, ma nem tudja kielégíteni a lakosság növekvő szükségletét, különösen az állati termékekben, holott az állattenyésztés a mult évben 30.1 százalékkal növekedett. Ez újból csak azt bizonyítja, hogy Szlovákia mezőgazdaságának a szocialista termelési formákra való áttérése: életkérdés, mert csak a nagyüzemi kollektív gazdálkodás képes biztosítani a szocialista iparosítás további sikeres menetét. A trencséni Viliam Široký konfekció-üzemben széleskörű akció indult a KSS IX. kongresszusára vállalt egyéni és kollektív kötelezettségek aláírására. A különböző termelési osztályok alkalmazottai kollektív szerződést írtak alá, amelyben kötelezték magukat, hogy a munka termelékenységét 10 százalékkal emelik. Az üzemi munkásság 20 százaléka ezenfelül egyéni kötelezettségeket is vállalt, amelyekkel javítják az áru minőségét, csökkentik a termelési költségét, javítják a termelési eljárást, csökkentik a hiányzásokat és új munkaerőket -szereznek. A kötelezettségvállalásoknak és a terv teljesítésének jelentőségét naponta magyarázzák a munkásoknak beszélgetések formájában. Ezt az akciót támogatja az üzemi újság js, amelyben állandóan közlik egyes élcsapatok felhívásait a dolgozókhoz, így a munkaversenyt tömegalapokra helyezik. Az élmunkás-műszakok folyamán, amelyek a KSS IX. kongresszusáig tartanak, az üzemi újság új formája, az úgynevezett „villáimhíradó" jelenik meg, amelyben felsorolják az élcsapatok és egyéni élmunkások legújabb eredményeit. A KSS kongresszusára vállalt kötelezettségeket már 80 százalékon felül telijesítették. Várható, hogy ezen kötelezettségeket a kongresszusig nemcsak teljesítik, hanem túllépik. Nagy segítséget jelentenek a V. I. Lenin 80. születésnapjának, május elsejének és a IX. kongresszusnak tiszteletére vállalt élmunkás-műszakok. A kötelezettségteljesítések eredményei, az élmunkás-hetek' és az élmunkás-műszakok segítettek utolérni mindazt, amiben az üzem január és február hónapban lemaradt. A szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom növekedése lehetővé tette az első negyedévi terv 3 százaI lékos túlteljesítését, Handlován megkezdődtek az éímiEiikásnapok E hónap 24-e óta a handlovai szé nbányákban élmunkás.mííszak folyik, amely május 14-ig, a pártkongresszus napjáig tart. Az elmúlt hónappal szemben a handlovai bányatermelés emelkedett, úgyhogy április hónapban meghaladják a terv teljesítését. Ezt bizonyítják a hónap folyamán elért eddigi eredmények, amelyek a tervezett feladatok túllépését jelölik meg. Legjobban dolgoznak az új déli bánya bányászai, ahol Vazsan József vájár, csoportja tűnik ki a fejtésnél, az előkészületeknél Schubada Ignác csoportja és a nyitásban Bdorziansky Antal csoportja. A déli bányában jelentősen túllépik a termelés tervét. Jól dolgoznak a fejtésnél még Hutira Pál, Pokrivacs József és a nyitásban Kubala István csoportja. A bányászatban második helyen áll a pótbánya, azután következik az északi bánya. A terv teljesítését csak a nyugati és keleti bányában nem tudták elérni. Az élmunkás.műszak befejezése an. nál örömtelibb lesz, minél jobban sikerül pótolniok a terv teljesítésében beállott januári hiányokat, amelyek a handlovai bányászok legnagyobb gond. ját képezik. Ebből a hiányból a mai napig 15 százalékot sikerült pótolniok. Szakasits Árpád lemondott Szakasits Árpád, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Drahos Lajoshoz, a parlament elnökéhez intézett levelében kedden bejelentette, hogy egészségi okokból beadja lemondását. A Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége keddi ülésén foglalkozott Szakasits Árpád lemondásával és elhatározta, hogy a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának új elnökéül Rónai Sándor eddigi külkereskedelemügyi minisztert javasolja. Szlovákia iparosítása a lakosság életszínvonalának szüntelen emelkedésével jár. Az átlagos bér 1946— 1948-ig 39 százalékkal emelkedett; a munkabér-alap ugyanezen idő alatt 32 százalékkal növekedett, a mult évben pedig további 15.5 százalékos emelkedést mutatott. Egyidejűleg emelkedett a reálbér is, minthogy csökkentek a szabadkereskedelmi árak. Munkások tízezrei töltötték szabadságukat szanatóriumokban és üdülőkben. Jelentékenyen megnőtt a lakosság élelmiszerfogyasztása is. Szlovákia iparosítása megteremti a kultúra gyors fellendülésének gazdasági alapját, elsősorban a közoktatás, valamint az irodalom, tudomány és művészet terén. Az összes iskolák tanulóinak száma 1937-hez képest 116.000-rel emelkedett. Szlovákiának ma már 9 állandó szinháza, 464 mozija, stb. van. A Szlovákia ipari fejlesztésében elért eredmények ismét világosan bizonyítják a szocialista iparosításról szóló sztálini tanítás helyes voltát. A kapitalista viszonyok között tengődésre kárhoztatott Szlovákia, ma nem csupán népgazdaságát fejleszti, hanem gyors ütemben utóiéri az ipari szempontból fejlett területeket is. A múltban az állandó nagymérvű munkanélküliségtől szenvedő Szlovákia, ahol a lakosságnak legalább is egyharmada „felesleges" volt, a szocializmus építésének körülményei között nem ismer munkanélküliséget; ellenkezőleg, minden téren érzi a munkáshiányt. A München előtti csehszlovák köztársaság cseh területeinek fejlett ipara, a kapitalista konkurrencia viszonyai között, Szlovákia még nagyobb mértékű elszegényedését és iparának elnyomását okozta. A népi demokratikus köztársaságban, Csehország fejlett ipara megalapozta Szlovákia iparosítását s ezzel a csehek és szlovákok egységes államban történő testvéri együttműködését is. Szlovákia szocialista iparosítása terén ilyen kiváló sikerei csakis annak eredményeként lehetett elérni, hogy a Szovjetúnió rendszeresen önzetlen segítséget nyújtott a csehszlovák köztársaságnak. A Szovjetunió segítsége a köztársaság gazdaságának minden ágában s ezzel Szlovákia egész gazdasági fejlődésében is megnyilvánul. Szlovákián keresztül haladnak át a csehszlovák köztársaság s a Szovjetúnió közötti élénk és egyre növekvő árucsere fontos útvonalai. Szlovákia tervszerű iparosításának és termelőerői fejlesztésének három éve során elért kiváló sikerek néha arra késztetik a Párt kádereit, hogy lebecsüljék a társadalom további szocialista átépítésének nagy, döntő feladatait. A jelentős gazdasági sikerek gyakran semmivel sem indokolható gondatlanságot váltanak ki, ami abban az állításban nyer kifejezést, hogy a továbbiakban már minden magától fog menni, a kapitalista osztályok maradványainak elkeseredett ellenállása nélkül. Ebből ered az ideológiai harc lanyhasága is a mult hagyományai és csökevényei, elsősorban a burzsoá naciorulizmus maradványai ellen. Ez az év döntő lesz a Szlovákia iparosítására vonatkozó ötéves terv feladatainak végrehajtása terén. Ezeket a feladatokat csak úgy lehet megoldani, ha alaposan megfeszítjük az erőnket. A Csehszlovák Kommunista Párt, Gottwald elvtárs vezetése alatt minden dolgozót mozgósít Szlovákia szocialista iparosítási programjának teljesítésére és túlteljesítésére.