Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-22 / 93. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA 3 Kčs A LENINIZMUS-VALAMENNYI ORSZÁG DOLGOZÓINAK HARCI ZÁSZLAJA Az egész haladószellemű emberiség szeretettel és hálával emlékezik meg Vladimír Iljics Lenin születésének 80. év.ordulójáról EMLÉKEZZETEK ILJICSRE, SZERESSÉTEK, TANULMÁNYOZZÁTOK ÖT, TANÍTÓMESTERÜNKET, VEZÉRÜNKET! HARCOLJATOK ÉS GYŐZZÉTEK LE AZ ELLEN­A SÉGEKET, A BELSŐKET ÉS A KÜLSŐKET — ÚGY MINT ILJICS. ÉPÍTSÉTEK AZ ÚJ ÉLETET, AZ ÚJ ÉLETFORMÁT, AZ ÚJ KULTÚRÁT — ÚGY MINT ILJICS. SOHASE HÚZÓDOZZATOK A MUNKA APRAJÁTÓL, MERT A KICSINYBŐL ÉPÜL A NAGY — EZ ILJICS­NEK EGYIK FONTOS INTELME. J. J)zlálm Nagy forradalmár, lángeszű gon­dolkodó, a bolsevik párt és a szovjet állam megalakítója és megszervező­je, minden ország dolgozóinak bölcs vezére és tanítója, drága és közeli mindenki számára, aki a kapitaliz­mus rabszolgasága ellen harcol, az új háború angol-amerikai előkészítői ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért. A halhatatlan lenini gondolatok, amelyeket Lenin művének folytatója Sztálin elvtárs még magasabb fokra emelt, világító toronyként ragyogják be az emberiség előrehaladásának út­ját, amely a fényes jövőhöz, a kom­munizmushoz vezet. A leninizmus milliók harcos fegy­vere. A leninizmus nagy szervező és mozgósító ereje abban rejlik, hogy általánosítva vannak benne a nem­zetközi proletariátus forradalmi har­cainak tapasztalatai új történelmi feltételek mellett, az orosz proleta­riátus proletárdiktatúrájáért folyta­tott harcának tapasztalatai, a szov­jet nép nagy alkotó tevékenységének tapasztalatai, amelyeket a szocializ­mus építésében szerzett. A leniniz­mus az imperializmus és a proletár­forradalmak korszakának és a szo­cializmus győzelme korszakának a világ egy hatod részén marxizmusa. A nagy Lenin tudományosan bebi­zonyította, hogy az imperializmus, a kapitalizmus utolsó stádiuma a hal­dokló kapitalizmusé, mely a szocia­lista forradalom előestéje. Lenin ar­ra tanította minden ország proletár­jait, hogy a burzsoázia szolgáinak semmiféle kísérlete sem mentheti meg a kapitalizmust a pusztulástól. A kapitalizmus — mondotta V. I. Lenin — túlélte magát. A kapitaliz­mus az emberiség fejlődésének leg­reakciósabb fékezőjévé lett és a mil­liárdosok és milliomosok maroknyi csapatának mindenhatóságába tor­kollott, aldk kizsákmányoló érdekeik nevében a nemzeteket a vágóhidra hajtják. Ma állandóan jobban és jobban ki­mélyül és kiélesedik az egész kapita­lista rendszer általános válsága. A kapitalista országok mind jobban és jobban beleszorulnak a növe­kedő új gazdasági válság karjaiba. A kapitalista országokban a terme­lés állandóan csökken, a munkanél­küliség és a dolgozó tömegek nyo­mora növekedik és kiélesedik az osz­tályharc. Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok munkásosztályai a kommunista pártok vezetésével el­határozó harcba indulnak országuk árulói ellen, az angol-amerikai impe­rialisták csatlósai ellen, akik ezek­ben az országokban a kormányt ke­zükben tartják. A lenini-sztálini útmutatások a for­radalmi harcok stratégiai és taktikai kérdéseiről hatalmas ideológiai fegy­verek a világ minden kommunista pártjának kezében, amelyek az orosz munkásosztály és az SzK(b)P ta­pasztalatainak alapján egyesülésre tanítják a tömegeket a leninizmus zászlai alatt, irányítják a békéért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcukat. Az Egyesült Államok és Anglia imperialistái a válságból kivezető utat a Szovjetúnió elleni és a népi de­mokráciák országai elleni új háború­ban akarják megtalálni. A háborús bujtogatok gonosztevő szándékaival szemben egyszerű emberek százmil­liói állanak az egész világon, vala­mennyi ország kommunista pártja és a hatalmas Szovjetúnió, amelyek a nemzetek közötti békéért harcolnak. A nemzetek közötti békés együtt­működés lenini gondolata képezi alap­ját a Szovjetúnió külpolitikájának. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a két rendszer együttműködésének gondolatát elsőnek Lenin fejezte ki. Lenin a mi tanítónk és mi szovjet emberek az ö tanítványai vagyunk. Sohasem tértünk el és sohasem fo­gunk eltérni Lenin útmutatásaitól. A szovjet állam sztálini külpoliti­kája a béke megszilárdítására vala­mennyi nemzet szabadságának és függetlenségének biztosítására irá­nyul. Erről tanúskodik különösön a (iéke Hívei állandó bizottsága világ­kongresszusának stockholmi ülésén iiozott határozat az atomfegyverek eltiltásáról és háborús bűnössé nyil­vánításáról minden olyan kormány­nak, amely elsőnek használja az atomfegyvereket bármely ország el­len. Lenin és Sztálin, a proletariátus nagy tanítói, minden téren átdolgoz­ták nemzetiségi kérdést. Ledöntöt­ték a válaszfalakat a fehérek és szí­nesek között, az európaiak s ázsiaiak között, az imperializmus „kultúrált" és „kultúrálatlan" rabszolgái között. V nemzetiségi kérdést összekapcsol­ták a gyarmatok kérdésével és a nemzetiségi kérdést belügyi kérdés­ről nemzetközi kérdéssé változtat­ták. A leninizmus zászlaja alatt a gyarmati és az angol-amerikai impe­rilistáktól függő népek harca kifej­lődik és megerősödik. A kinai nép nagy győzelme, amely az imperialis­ták Kínából való kiűzéséhez vezetett, a Kína? Népköztársaság megalakulá- _ sa a lenini-sztálini nemzeti felszaba- | tlító mozgalmak elveinek győzelme, a leninizmus diadala. Az új Kína megszületése hatalmas rést szakított •i világ kapitalista rendszerében. Mao-Ce-Tung, a kínai nép kiváló vezére, az imperialistaellenes forra­dalom győzelméről Kínában ezt mon­dotta: Hálásak vagyunk Marxnak, En­gelsnek, Leninnek, Sztálinnak, mert ők adták kezünkbe a fegyvert. Ez a fegyver nem géppuska, hanem a mar­xizmus-leninizmus. A leninizmus harcos fegyvere a vietnami, indonéziai, maláji, burmai hösl nemzeteknek és más gyarmati és függő nemzeteknek, amelyek a szabadságért, az angol-amerikai im­perialisták gyarmati elnyomása el­len harcolnak. Óriási nemzetközi jelentősége van a kapitalizmusról a szocializmusra (Folytatás a 2. oldaian.) Elvtársaki Mí kommunisták különös vágású emberek vagyunk. Nem közönséges anyagból vagyunk gyúrva. Mi vagyunk azok, akik a nagy proletár hadvezérnek, Lenin elvtársnak hadseregét alkotjuk. Nincs nagyobb tisztesség, mint ehhez a hadsereghez tar­tozni. Nincs nagyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a párt­ban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs. Nem mindenki­nek adatott meg, hogy egy ilyen pártnak tagja lehessen. Nem mindenkinek adatott meg, hogy kiállja azokat a megpróbáltatáso­kat és viharokat, amelyek egy ilyen párt tagságával együtt jár­nak. A munkásosztály íiai, az inség és harc íiai, mérhetetlen nél­külözések és hősi erőfeszítések íiai — ezeknek kell elsősorban az ilyen párt tagjainak lenni. Ezért nevezik a leninisták pártját, a kommunisták pártját egyben a munkásosztály pártjának. "Amikor eltávozott tőlünk. Lenin elvtárs örökbe Hagyta ránk, hogy hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető címet — párttag. Esküszünk néked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fogjuk teljesíteni ezt a te végakaratodat. Huszonöt éven át nevelte Lenin elvtárs pártunkat és a világ leg­erősebb és legedzettebb munkáspártjává nevelte fel azt. A cáriz­musnak és poroszlóinak csapásai, a burzsoázia és a földesurak veszett dühe, Kolcsak és Djenjíkin fegyveres támadásai, Anglia és Franciaország fegyveres beavatkozása, a százszájú burzsoá sajtó hazudozásai és rágalmai — mindezek a skorpiók szakadat­lanul hullottak pártunk fejére egy negyed századon át. De pártunk úgy áll, mint a kőszirt, visszaverte az ellenség számtalan csapását és vezette a munkásosztályt előre, a győzelemre. Kemény harcok­ban kovácsolta ki pártunk sorai egységét és zártságát. Egységgel és zártsággal vívta ki a győzelmet a munkásosztály ellenségei felett. Amikor eltávozott tőlünk, Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk, hogy úgy őrizzük pártunk egységét, mint a szemünk vi­lágát. Esküszünk néked, Lenin elvtárs, hogy becsülettel fog­juk teljesíteni ezt a te végakaratodat is! Súlyos és elviselhetetlen a munkásosztály sorsa. Kínosak és nyo­masztók a dolgozók szenvedései. Rabok és rabszolgatartók, job­(Folytatás a 3. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents