Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-21 / 92. szám, péntek

Kultúrmunkánk Az ifjúság kulturális érdeklődését bizonyítja az, hogy a Jiiemmcky jelvényszerző versenyre a jelentke zesek mindinkább szaporodnak. Sok helyről azonban meg nem jelentkeztek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem eieggé foglalkoztak ezzel a kérdéssel, vagy helytelenül jártak el, mert a Jiiemmcky jelvényszerző versenyt nem is ismertették a tagsággal. Ezeket a hibákat sürgősen ki kell javítani. Iviegpedig úgy, hogy minden helyi szervezetben a tagság bízzon meg valakit a verseny levezetésével. Nem elég azonban a versenyfelelős kijelölése, hanem szükséges, hogy annak munkáját az egesz vezetőség támogassa. A verseny-ieielös a jelentkezőket a SUV'CSM magyar osztályának tBratislava, Jelenia 2) jelentse és igyekezzen a jelentkezőket előkészíteni, hogy a Jilemnický jelvényt mindegyik megszerezhesse. Ahol esetleg nehézségek fordulnak elő a könyvek beszerzésénél, mert nem tudjátok hol beszerezni azokat, sürgősen jelentsétek, hogy idejében megküldhessük számotokra. A jelentkezéstől számított három hónapon belül teljesíteni kell a versenyfeltételeket, melyek a következő könyvek elolvasásából állanak: 1. Politikai könyvek: Lenin—Sztálin: Az ifjúságról. Május 9. Alkotmány. 2. Szépirodalmi regények: Jilemnický: Töretlen föld. Fučik: Üzenet az élőkhöz. Malá Mača fiataljaival most alakítjuk meg a Szoko'-kört, hogy sportot kedvelő tagságunk versenyeken is indulhasson. Nálunk az ifjúság nagyon szeret sportolni és ezért hamarosan megkezdjük az új sportpálya építését. A TOZ-jelvényszorző versenyen közülünk húszan vettek részt. De kulturális téren is megállja szervezetünk a helyét, mert már tíz tagtársunk jelentkezett a Jilemnický-jelvény. szerző versenyre. Nagy József. 3. Cseh íróktól: Zápotocký: Üj harcosok sorakozója vagy Olbracht: Anna. 4. Szovjet íróktól: Makarenko: Az új ember kovácsa. Szakkönyvekből: Az EFSz alapszabályai. Ezenkívül négy filmet kell megnézni, melyeket szabadon lehet választani, csupán 2 csehszlovák, 1 szovjet és a népi demokra~ tik us államokban elkészített film legyen az. Az elolvasott könyvekről és a megnézett filmekről rövid, írásbeli, majd szóbeli beszámolót kell tartani a versenybizottság előtt. Aki mindezt teljesíti, megkapja a Jilemnický jelvényt. A Jilemnický jelvényszerző versenyen résztvevők száma mértékadója annak, hogy milyen módon igyekszenek a helyi szervezetek saját kulturális életüket megalapozni. Reméljük, hogy helyi szervezeteink nem hagyják figyelmen kívül e verseny, jelentőségét és a még hiányzó jelentkezéseket hamarosan jelenteni fogják. HAT- UAL - RA KEK LETT AZ E 0 MA ÜIKIN^T- Rg ÉBREOTA MROS , MA m KI "P 0BOMUK EZERSZÁM A ZASZLO É S m ÍZIVBT.KITÁRJ A A NEP KOSZONTSV; I NOTASZijvAL MA3U5 E1SETJET, DALOLJUK BĎIOOCAN A Ml/N-KA HIM - NI/SZAT MITNK A NAP-.jy - &ÄR A iZ£L£$ t '< MA3WS ELSEJE J AZ IF-5v-SAS /• ŕíA6 l E M I N E l E í E i. HARC A PARTÉRT. A szenvedések földje. A régi Oroszország hatalmas biroda'om volt A földben nagy kincsek lapultak — szén, vas, olaj és mindaz, ami az emberi élet megkönnyítéséhez szüksé. ges; az ország népe dolgos volt, Oroszoiszág kiváló művészeinek és tudósainak a neve bejárta az egesz világot. Mindene megvolt, hogy gazdag ország legyen, lakossága pedig boldog és jómódú. Mégis a nep hallatlan nyomorúságban tengődött, gyárak és vasutak alig voltak, az ipar nem fej ődött, a természeti kincsek a fölid mélyében kiliaszná. • latlanul hevertek, a világhírű tudósok és müvesz'.'k szegénységben és állandó üldöztetesben él, tek. Valami hiányzóit ahhoz, hogy a nagy kincsek áldássá lej hessenek. Oroszország nem a nepé volt, hanem az uraké. Gőgös és bula nagybirtokos herce. gek és grófok szipolyázták a parasztokat, az egész nép nyakán pedig olt üli a legfőbb úr, minden oroszok teljhatalmú cár. ja A szegénység olyan nagy volt, hogy időnként egész országrészeket pusztított végig az éhínség. | Figner Vera, a híres forradal. már, fiatal korában mint orvos járta a falvakat Börtönnap'ójában megírta, mit látott a nép között. „Havonként tizennyolc napot utazással töltöttem, felkerestem a falvakat és a tanyákat, mégis, merkedtem a nép mélységes nyomorával és szenvedésével .. Mihe'yt megérkezésemnek híre mint, a betegek egész áradata indult meg. Percek alatt harmincs-negyven páciens töltötte meg a szobát. Öregek és fiataok, rengeteg asszony, még több gyerek; a gyerekek sírása és nyöszörgése betöltötte az egész szobát. Nincs ember, aki ennyi szenvedés lát t ár közömbös maradhatott volna Piszkos, elcsigázott emberek, betegségük elhanyagolva, felnőttek, többnyire reumával vagy fejfájással, — egyik-másik tíz-tizenöt éve tű. ri, csaknem valamennyien bőrbetegek ... gyógyíthatatlan gyo. mor. és bélbajok, messzire ha l. ható, hörgő lélekzetvétel, szifilisz csaknem minden korosztályban, daganatok, gennyes sebek végnélküli sorban Ráadásul hihetetlen piszkos ruhák és lakások, kevés és rossz táp'áék. Az ember a fejéhez kap. mi ez? Emberi élet, vagy állati? Könnyeim gyakran keverednek össze .az orvossággal, melyet e szerencsétlenek számára készítettem. Ez az élet semmivel sem látszott jobbnak az indiai pária életénél". A cár rendőrei és csendőrei a parasztokat ütötték, verlek, asz. szonyaikat meggyalázták. Elkeseredésükben gyakran felsóhajtottak: — Mikor lesz már vége a szenvedéseknek, mikor szabadu. lünk meg a cártól? A pópák erre azt felelték: — Ne merjetek lázadozni a cár ellen. Tűrjetek békében. Voltak, akik nem így gondolkoztak. Diákok, orvosok, tudósok, írók, a nép színe-virága. Nem nyugodtak bele a zsarnok, ságba és szabadságot követeltek. Vállalták a legnagyobb áldozatokat ét. egész életüket a népért folytatott nehéz harcnak szentelték Ez a harc bizony nem volt könnyű, sok szenvedés és kin várt a forradalmárokra. A cár rendőrei és besúgói az egész országot behálózták, se beszélni, se írni nem lehetett szabadon. A haladó embereket kémek követték, a legkisebb elégedetlenségre kegyetlenül lecsaptak, szibériai száműzetés, börtön, kényszermunka és akasztóia várt a szabadságért harcolókra. (Folytatjuk.)