Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-02 / 79. szám, vasárnap

I"SZ0 A 3 4 A L! E'képzelhető-e. hogy egy amerikai katona ütközet e ott ezt írná be nap­lójába: „Ha meghalok, tekintsetek a demokrata párt tagjának", vagy: „Ké­rem, vegyenek fel a köztársasági pátrba, a párt tagjaként akarok részt venni a támadásban". Különösen hangzana! Nem, ez Amerikában lehe­tetlen. Ott nincsenek olyan pártok, hogy értük áldozná életét az egyszerű amerikai katona Amerikában ecryt-tlen katonát sem lelkesít olyan eszme, amely erősebb lenne a halálnál. E gondolatok esjy vérfoltokkal tar­kított feljegyzésről jutottak eszembe: „Huszonnyolcéves vagyok, még ke­veset éltem, de rövia életem során is becsülettel dolgoztam a hazáért, a népért. Minden gondolatom, egész lé­nyem már rég a Bolsevik Párthoz köt. Most, amiko' a határt védem az ellenséges hordákkal szemben, kom­munista akarok lenni Kérem, vegye­nek fel a Bolsevik Párt soraiba Ha pedig a harcban ellenséges golyó ér­ne, kérem, tekintenek bolseviknek". E sorokat Flodoi Glotov hadnagy frta. G'otov a Zaozernaja-magas'aton küzdött ekkor Alit a harc és Posztét, a közeli falu felriadt a fülsiketítő, sza­kadatlan robbanásoktól. A házak vas­kerítésein halászhálók száradtak A házakban mindenütt sötét. Az utcán félig felöltözött emberek a magaslat körül felcsapó gránáttüzek visszfényé, be meredtek Reggel a pártbizottság a lövész­árokban olvasta a hadnagy jelentkező levelét. Folyt a csata és a pártbizott­ság tagjainak egész a földhöz kellett szorítani fejüket, míg Glatov sorait elolvasták. Vita nem volt. Mindannyi en ismerték a hadnagyot bátorságáról S a pártbizottság úgy határozott: Glo. tovot a Párt tagjává jelölik De a pártgyülésen, ahol át kellett volna adniok Glotovnak a tagsági könyvet, csak a hős neve hangzott el. Glotov elesett Sokan hallották utolsó szavait: — Előre, Zaozerná iáért! Ha elmondanám ezt egy amerikai­nak, megértené e,' miben áll pártunk ereje, megértené-e, mit ieient a Párt szovjet embereknek — miért éppen szovjet katonák tűzték ki a győzelem zászlaját a berlini Reichstagra 1945 április 30-án? Vérfoltos, golyó-szaggatta. esőtől nedve? vörös zászló lengett akkor a Zaozemaján Katonáink szoros gyűrű­ben vették körül Ezzel indultak ro­hamra, .miután megesküdtek, hogy győztesen tűzik ki a csúcsra. Megkérdeztem Glotov ezredében: — Ki vált ki közületek még az utol­só ütközetben? — Mosljak főhadnagy — felelték Mosljak volt a pártbizottság titkára, neki adta át Glotov jelentkező levelét. Legelői járt az ütközetben. RÁ Irta: Z. H I R O N Az ezredtől ntm messze volt a had. osztály vezérkara Az ütközet előtt Berzarin hadosztályparancsnok tartott beszédet a pártgyűlésen. — Ne felejtsétek e! — mondotta —, hogy Zaozernája-mag-islatért mi, kom. munisták, fe'elősek vagyunk a Párt előtt, Sztálin előti! ' ... S ahogy mutt az idő, egyre újabb és újabb adatokat tudtam meg bajtár saim élettörténetéből Nagy bo dogsá­got jelentett a háborúban valahol Bécsben, vagy Budapesten váratlanul találkozni egy-egy bajtárssal, aki utol­jára a mongol sztyeppéken, a Roszfov, vagy Sztálingrád környékén dúló csa­tákban láttam. Mosljak nemcsak a zaozernatai csa­tában járt az élén. Később is, mindig elő! volt Be: lin első katonai parancs­noka pedig ueyanaz a kommunista Berzarin volt. aki Zaozerná ia előtt a pártgyülésen búcsúztatta Mosljak ez­redét Négy kemény háborús éven át győzelmet-győzelemre aratott. Ezek csak morzsái azoknak a hősi tetteknek, amelyeke' a Szovjet Had­sereg bolsevikjai a háborúban véghez vittek A Szovjet Hadsereg Központi Házá. nak termeiben a falakról ismerős arcok tekintenek le teánk Itt van Ivan Va­sziljevics Panfilov arcképe. Nem ér­hette meg a béke napjait, amikor a Párt már a szovjet emberek önfelál­dozó munkáját szervezi, hogy a szov­jet társadalom mie őbb elérkezzék a kommunizmushoz. Itt van pártkönyve is, a száma: 291.274. Panfilov altábor­nagy, 1920 augusztusa óta volt a Párt tagja. Gáidistái élén esett el Moszkva védelmében és leánya, Valja csupán néhány kilométernyire volt Vo. lokalamszktól, amikor Panfilov ravata­lát felállították egy gerendás házban. Valja egészségügyi osztályban szoi­gálit és engedélyt kapott arra, hogy megjelenjen apja temetésén. S lát­tuk, hogyan állt a leány díszőrséget apja koporsójánál, oldalon azzal a pisz­tollyal, amelyet Panfilov, a kommu nista tiszt hagyott leányára, a kommu. nista katonára Körülbelül ebben az időben, Moszk­va e nehéz napjaiban hangzottak el az alábbi szavak egy körzeti bizottsági ülésén: — Ajánljuk felvételre a Bolsevik Párt tagjelöltjei közé Natalja Banedik­tovna Kovsovát, aki 1920-ban szüle, tett, középiskolai végzettsége van. 1938 óta tagja a Komszomolnak és az egyik század katonája. Találkoztam Moszkvában ezzel a leánnyal. Ott álll századával és hall­gatták a katonai parancsot. Ma a had­történelmi múzturr kiállítási tárgyai közt fekszik leve'e, amelyet nagyany­jához intézett. „Sosem fogok letérni az útról, ha veszélyes is és kitartóan fogok harcol­ni ezek ellen a bitangok ellen és g» lyót-golyó után küldök ostoba fejükbe, amelyekben olyan gondolatok érlelőd tek, hogy rajtunk uralkodjanak, a mi szabad, büszke és bátor népünkön" Natalja Kovscna megtartotta sza­vát: résztvett a Szovjel Hadsereg so­raiban a n- mct csapatok Moszkva alat­ti megsemmisítésében. E esett, a hazá­nak áldozta életét. Megszámlálhatatlan a hős párttagok sora. Hány szovjet ifjú mondta büsz­kén, amikor kinyitja pártkönyvét: — Akkor kaptam amikor Varsót... Prágát felszabadítottuk .. amikor Bu­dapestért harcoltunk. mikor elfog laltuk Belgrádot amikor Berlinben kitűztük a győzelem zászlaját! Az amerikai lapok néhány hó­nappal ezelőtt ízetlen és Holly­woodra jellemző botrány riporto­kat írtak Roberto Rossellini film­rendező és Ingrid Bergman, az is" mert filmszínésznő „targédiájá" val" kapcsolatban. A tragédia az amerikai botránykrónikások sze­rint az volt, hogy a két filmmű­vész elhagyta „Hollywood dicső" városát. Különböző meséket, ízet­len „storykat" koholtak heteken keresztül, hogy megmagyarázzák közönségüknek két újabb művész távozását. A Les Lettres Francai" ses március elején megjelent szá­mában ismét leleplezi Hollywood­ot, mégpedig magának Roberto Rossellininek segítségével. A filmrendező nyilatkozott a fran­cia lap számára. Elmondotta, hogy a mult évben Hollywoodba utazott a „Stromboli" című film­jével kapcsolatban kötendő szer­ződés miatt. „Amikor kiszálltam a repülőgépből, rögtön észrevet­tem, hogy mesterséges botrány­légkört teremtettek körülöttem. Már megérkezésem pillanatában meghallottam a rémhíreket, ma­gánéletemmel kapcsoltas ízetlen pletykákat..." A filmrendező beszélt az RKO amerikai filmtröszt vezérigazga­tójával kötött szerződéséről. „Azt hittem, hogy elővigyázatosságom S nem jelentős-®, hogy Rahinzsan Kaskorbajev főhadnagyot a Reichstag ostromának pillanatában, sötét pincé­ben, gyertyacsonk fénye mellett vet­ték fel a Pártba? Jelentkezésében ezt írta: „Kérem a Párt alapszervezetét, vegyen fel a Bolsevik Párt tagjelöltjei közé. A Reichstag ostromában párt­tagként szeretnék résztvenni. A ki­tüntetést, hogy a Párt soraiba tarto­zónak mondatom magamat, becsület­tel fogom megszolgálni' A pártbizottság kiadta Kaskorbaiev­nek a pártkönyvet. Néhány perc múlva, mikor a pártbizottság tagjai következő jelentést olvasták, valaki a pinceab­lakból hangosan kiá'totta: — Nézzétek, Kaskorba lev már ro­hamra vezeti osztagát a Reichstag el­len! A pártbizottság legközelebbi ülése május 7-én már a Reichstag épületé­ben zajlott le. kielégítő, amikor a szerződésbe olyan pontot veszek be, amely biztosítja az én teljes szabadságo­mat a film készítésének minden fázisában. Pedig nem tettem meg mindent. Az RKO tulajdonosa, Howard Hughes, azt javasolta, ik­tassunk £ szerződéshez még egy záradékot, amelyben feljogosítom a produkciót, hogy a film ameri­kai verziójában az Egyesült Ál­lamok különböző cenzúráinak megfelelően kivághassák a film egy-egy részét..." Rossellini ezt el'ször nem fo­gadta el, később azonban az RKO igazgatója szavát adta, hogy a film nem szenved semmiféle kárt. A filmrendező azonban nem tudta — úgy látszik — mit jelent egy amerikai tőkés „szava"? Nyilatkozata további részében el­mondja, hogy aláírta a szerző­dést. Rossellini elmodja, ki az a Howard Hughes? Két éve az RKO igazgatója, aki mint több vállalat és gyár igazgatója, közvetlenül a háború után egy katonai panama botrányba keveredett. Gyárai az amerikai légihaderőnek olyan al­katrészeket szállítottak, amelyek nem voltak használható állapot­ban. A tárgyaláson nem is pró­bálta tisztázni magát, sőt a bíró, aki előtt panamáiért felelnie kel-­1950 ftprffls 2 lett volna szintén érdekelve volt ügyeiben. Nézzük, mi történt Hollywood­ban Rossellini filmjével? Az ame­rikai reklám mint pornográf fil­met harangozta be s a rendező el­beszélése szerint harmincöt perc­nyi részt kivágtak a filmből. „Hol­lywood brutális módszereit t ' át saját filmemnél tapasztaltam" — mondotta Rossellini, majd megje­gyezte: „Soha nem bocsátom meg nekik, ők pedig soha nem bocsát­ják meg nekem a rendezésemet. Ez a harc azonban nemcsak elle­nem folyik, az angol filmgyártás esete is példa arra, hogy Holly­wood legfőbb törekvése ártalmat­lanná tenni a versenytársakat. En­gem könnyű esetnek gondoltak, mert kis ember vagyok, Hughes pedig milliárdos. A pénz az alap­ja az egész gondolkodásmódjuk­nak . .. Azt a „Stromboli""t, amit ők az Egyesült Államokban az én nevemmel hirdetnek, nem isme­rem el sajátomnak. Élő tanúja vagyok Hollywood brutalitásá­nak ..." Az már nem is tartozik szoro­san az esethez, hogy azon az éj­szakán, amikor az egyik római klinikán Ingrid Bergmannak gyermeke született, amerikai új­ságírók és fotoriporterek bemász­tak a szülőszoba ablakán és kü­lönböző zsarolásokkal kényszerí­tették a filmszínésznöt arra, hogy engedje az újszülöttet lefényké­pezni. Kijelentették az amerikai „újságírók", ha nem fényképezhe­tik le a gyereket, azt írják majd róla, hogy nyomorék ... Bizonyosan nagy tanulság ez Rossellini és Ingrid Bergman számára. Mindig így jár az, aki — bármilyen okból — lepaktál Hiollywioddal, Egy világhírű török író éhségsztrájkja Nazim Hikmet, a világhírű ha­ladó török költő és szabadsághar­cos éhségsbtrájkba kezdett, tilta­kozásul az ellen, hogy a török nemzetgyűlés elvetette a politikai foglyok megkegyelmeizéséröl szó­ló javaslatot. Nazim Hikmetet a török reakció tizenkét évvel ez­előtt, 1938-ban, koholt vádak alapján 28 évi börtönre ítélte. P! „É/ő tanúja vagyok Hollywood brutalitásának . • 'ngrid Bergman és Roberto Rossellini a filmdiktátorok terrorjáról A. ZÁPOTOCK? 4 9 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARI DEZSŐ Kertimulatság a Libuse-vendéglőben. Ebéd után a szabó egész családja és háram barátja elment a Libttse-vendéglőbe, hogy résztvegyen a kerti mulatságon. Elment velük a szabóék Tónija is. akire a mulatságon különösen fontos küldetés várt. Neki kellett a műsort megnyitó verset szavalnia. A bányász-zenekar hangversenyén és a kugliversenyen kívül dalokból és versekből összeállított műsora is volt a mulatságnak. Tónira bízták, hogy elszavalja azt a verset, amelyet apja keresett ki az 1880. évi Munkásnaptárból. Tóni értett a szavaláshoz. A bérmáláskor az iskolai ifjúság nevében ő intézett üdvözlő beszédet Schönborn érsek őeminenciájához, aki akkor ellátogatott Budecsba. Az iskolában e célból pályázatot hirdettek, amelynek Tóni lett a győztese. A Budecs'környéki falvr.k részére fenntartott iskolában két kitűnő nevelő működött ebben az időben. Václav Dlouhy, az öreg iskolaigazgató és František Nachman, egy haladószellemű fiatal tanító. Az iskolában akkoriban az volt a szokás, hogy az érsek úrhoz hasonló kiválóságok látogatása alkalmával valamelyik előkelő és gazdag család gyermekével mon­datták el az üdvözlő beszédet. Dlouhy igazgató és Nachman tanító ažonban demokraták voltak. Nem tet­tek különbséget a gyermekek között is igyekeztek min­den protekcót kiküszöbölni az iskolából. Amikor dönte" niök kellett, melyik gyerek tartsa az ülvözlőbeszédet, egyszerűen versenypályázatot hirdettek. Valamennyi iskolásgyerek megtanulta az üdvözlőverset. Az iskolá­ban aztán maguk a gyerekek döntöttek szavazással arról, hogy ki szaval a legjobban és ki fogja az iskolát a bíboros úr előtt képviselni. így esett a választás Tónira. Szegéíny Nachman rá is fizetett a dologra. Fegyelmi eljárást indítottak elle­ne, majd valamelyik istenhátamögötti falu egyosztályos iskolájába helyezték át. Dlouhy szigorú megrovással úszta meg az f ügyet. Az akkori álhazafiak természetesen nem nézhették tétlenül, hogy valaki a megszokott úri protekció he­lyébe demokratikus újításokat vezet be az iskolában. Ilyen botrányos esetnek számított, hogy Schönborn gróf bíboros-érsek őeminenciáját. a Budecs-környéki iskolában a szocialista szabó fia üdvözölte, olyan em­beré, akit lázítás és titkos egyesülésben való részvétel miatf börtönbüntetésre ítéltek, kitiltottak Prágából és illetőségi községébe toloncoltak. Az egyleti zászló felszentelésének megünneplésére rendezett mulatságon a szabóék Tónija a Budecs-kör­nyéki közönség nagy tetszése közepette, elszavalta kedvenc versét, amelyre édesapja már régen megtaní­totta. A vers, amelynek címe: „Ha férfi vagy, légy férfi. ..", az 1880. évi Munkásnaptárban jelent meg.*) Ha férfi vagy, légy férfi, S ne hitvány, gyönge báb Mit kény és kedv szerint lök A sors idébb-odább. Félénk eb a sors, csak csahol A bátraktól szalad, Kik szembeszállnak vele... Azért ne hagyd magad! Ha férfi vagy, légy férfi, S ne szád hirdesse ezt, Minden Demosthenesnél Szebben beszél a tett. Építs vagy ronts, mint a vihar, S hallgass, ha műved kész, Mint a vihar, ha megcevé Munkáját, elenyész. • Antonín Zápotocký nem említi hogy a vers eredetije Petőfi Sándor műve Valószínű hogy a költemény a szerző megnevezése néL'rül látott napvilágot az 1880-ban megielent cseh Munkásnaptárban.. (A ford.) Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited, És ezt kimondd, ha mingyárt Véreddel fizeted. Százszorta inkább éltedet Tagadd meg, mint magad: Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad. Ha férfi vagy, légy férfi, Függetlenségedet A nagy világ kincséért Áruba ne ereszd. Vesd meg, kik egy jobb falatért Eladják magokat. „Koldusbot ós függetlenség!" Ez légyen jelszavad. Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd; Akkor hidd, hogy sem ember Sem sors könnyeri nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. VII. AZ EGYESÜLETI ZÄSZLÓ TOVÁBBI SORSA. Határozat a testületi kivonulásról. Tévedés volna azt hinni, hogy a felszenteléssel véget ért az egyesületi zászló története. Erről szó sincs. A felszentelés csak a kezdet kezdete volt. Miután a Budecs-környékieknek meg volt a zászlajuk, miután úgy döntöttek, hogy a túlságon költséges egyenruha helyett egyforma kalapot és vörös nyakkendőt fognak viselni, egyrészt az volt a vágyuk, hogy megmutathas­sák a világnak az egyesületi zászlót, másrészt pedig az, hogy slz egyesület tagjainak számával kérkedhessenek* (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents