Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)
1950-04-19 / 90. szám, szerda
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 április 19, szer da 2 Kčs III. évfolyam, 90. szám Zupka elvtárs beszéde az SOR ple náris ülésén A szocialista munkaverseny űj formája: a szakma legjobbja-elnevezésért folyó verseny Mindenki élmunkás, aki tartósan túüépi teljesitménynormáiát A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács a Szakszervezetek Központi Taná. csának az elmúlt hetekben történt ülése után, ma plenáris értekezletet tartott, amelyen Zupka elvtárs megbízott, az SOR elnöke mondot beszédet. Beszédében hangsúlyozta azt, hogy a forradalmi munkásmozgalom legmagasabb szervének prágai ülése az első volt az Össz-szakszervezetl kongresszus otán. Ezért ezen u gyűlésen értékelték a kongresszus utáni hampány kifejlődését és az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését. A tárgyalások programmját bővítették azokkal a feladatokkal is, amelyeket a KSČ Központi Bizottságának februári ülése tűzött ki célul az ország elé. A gottwaldi irányvonal teljesítésének jegyében ült össze a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács mai ülése is, amelyen Zupka elvtárs a dolgozó tömegek feladatairól beszélt a béke megvédésének harcában. Megállapította azt, hogy a nemzetközi egység és szolidaritás alapja a proletár nemzetköziség, amely a mindennemű kizsákmányolás alól felszabaduló dolgozók világnézete. E világnézet első nagy győzelme az Októberi Nagy Szocialista Forradalom volt. Megállapítota azt, hogy a világ békeerői állandóan növekednek és az imperialista népellenségek lába alatt megremeg a föld. A Szovjetúnió s a népi demokráciák ereje napról napra növekszik és a nyugati kapitalista államokban, de főleg Franciaországban és Olaszországban a munkásság harci egysége szorosan tömörül a béke erői mögé. A kínai győzelem hatása alatt Ázsiában is megváltozott a világ. Ázsia elnyomott népei látják már, hogy közeleg a szabadság ideje. A háorús uszítók nemzetközi, soraihoz — mondotta Zup^a elvtárs — nyíltan csatlakozott a Vatikán is, amely ügynökeivel, a magas klérus segítségével megkísérli azt, hogy a népi demokratikus államokban zavargást idézzen elő. Vegyünk példát a Szovjetúniótól, amely engesztelhetetlenül harcol a nemzetközi reakciós erők ellen. Mi szakszervezetiek a Csehszlovák Köztársaságban, ahol a munkásosztály az uralkodó osztály, nem szabad, hogy elhanyagolják a kapitalista világnézet elleni harcot. A szakszervezeteknek, a szociaizmus iskoláivá kell lenniök. A Szovjetúnió tapasztalatainak segítségével tagjainkat sikeresen nevelhetjük és likvidálhatjuk a burzsoá-nacionalizmus befolyását. HELYZETÜNK A BÉKE TABORÁBAN. Gottwald elvárs mondja — folytatta beszédét Zupka elvtárs —, hogy a szocializmus építése és a béke védelme egymástól elválaszthatatlan. A béke a szocializmus sikeres építésének egyik fő feltétele Gondoljunk mindig arra, hogy most a felszabadult országban saját maguk gazdái vagyunk. Sikerült az Össz-szakszervezeti kongresszus előkészítése nyomán kiterjesztenünk a szocialista munKaversenyt tö. megalapokra. Ezzel a sikerrel azonban nem elégszünk meg, hanem minőségi munkával állandóan javítjuk termelésűnket, szilárdítjuk normáinkat és megteremtjük a munka magasabb termelékenységének feltételeit. Ez a mi hozzájárulásunk a világbéke nagy mozgalmához. A NEHÉZIPAR FEJLESZTÉSE MEGGYORSÍTJA SZLOVAKIA IPAROSÍTASAT. Szlovákia bőséges ásványi gazdagsága kedvező feltételeket teremt a nehézipar kifejlesztésére.- Ne felejtsük el, hogy Szlovákia iparosításának legfontosabb része az ércfeldolgozó ipar kiépítése. Rajtunk áll, hogy a cseh dolgozók hatalmas segítségét szorgalmas munkával megháláljuk és az országépítés e fontos szakaszán becsülettel megálljuk helyünket. Minden feladatra jól elő kell készülni. Az ötéves terv második évében előkészületeink nem voltak megfelelőek. Elhanyagol;uk a dolgozók előkészítését a fokozott feladatokra. Február hónap .folyamán azonban az elmulasztottakat részben behoztuk, amint a negyedévi tervteljesítésben ez megmutatkozott. Široký elvtárs a KSS Központi Bizottsága előtt rámutaiott arra, hogy a terv nemteljesítésének főoka az. hogy nem mozgósítottuk megfelelően a tömegeket. Tanuljuk meg azt, hogy állandóan javítsuk a munka szervezését. Zupka elvtárs ezután néhány kiváló élmunkást nevezett meg, akik minden erejükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervet jobban teljesítsék, így például Atlas Anton elvtárs esztergályos Füleken elhatározta, hogy két gép helyett három gépen fog dolgozni és így az ötéves terv végéig normáját 200 százalékkal túllépi. A trnavai Kovosmalt dolgozói közül megemlítette Skovran Antalt, a kiváló kőműves-csoportok közül Kollár elvtárs csoportját, majd Kaliga Máriát, akiknek példái azt bizonyítják, hogy új ember születik. A MŰSZAKI KÖZÉP- ÉS VEZETÖKADERÉK FELELŐSSÉGE. Beszéde további részében foglalkozott a műszaki közép- és vezetőkáderek felelősségével és bekapcsolódásukkal a szocialista munkaverseny megszervezésébe. Sok műszaki — állapította meg — ma még úgy néz a munka megszervezésére, mint valami idegen dologra. De a jó példák már buzdítják a kádereket arra, hogy a legnagyobb mértékben együtt dolgozzanak a munkássággal. Ilyen jó példákat említhetünk Handlován, Podbrezován, a bratislavai Cérnagyárban, az apátfalusi Pol'anában és még sok más helyen. Ezeken a helyeken az élmunkások, újítók és műszakiak együti munkálkodása példaszerű. A márciusi eredmények örömmel töltöttek el bennünket, de azért még nincsen minden a legnagyobb rendben. így például a nehézipar elmaradt a terv teljesítésében. A továbbiakban Zupka elvtárs beszélt a szocialista munkaverseny szervezésének további feltételeiről. Az élmunkás fogalmának meghatározásában változás állott be. Ennek célja az, hogy az élmunkásmozgalom valóban tömegmozgalommá váljék. E szerint élmunkás lesz mindenki, aki szocialista szerződést írt alá és a teljesítménynormákat tartósan túllépi, a termelésben megtakarítást ér le, vagy pedig javítja a termékek minőségét. Minden élmunkás élmunkásigazolványt kap. A SZAKMA LEGJOBBJAÉRT VERSENY INDUL. A versenyt alulról kell megszervezni. Az üzemben és az üzemek között verseny fog kifejlődni a szakma legjobbja címért. Mindenkinek a teljesítményét állandóan figyelemmel kell kísérni és a legjobb élmunkást, aki a legjobb munkaeredményt érte el, a szakma legjobbja címével tüntetik ki. Ebben a versenyben résztvehetnek a mesterek és a mérnökök' is. Az üzemek közötti tömegverseny eredményei alapján az egyes üzemeket vagy műhelyeket is ki lehoí jelenteni a verseny győztesének. A szocialista munkaverseny küldetése a tömegek kezdeményező erejének felszabadítása. A KSČ járási konferencia Csehországban és Morvaországban A köztársaság építőinek, a KSČ lekiválóbb tagjainak seregszemléi voltak a KSČ járási konferenciái, amelyek értékelték a KSČ Központi Bizottsága és Gottwald elvtárs által kitűzött irányvonal teljesítését. A szónokok konkréten rámutattak az országépítési erőfeszítések eredményeire az üzemekben és a falvakon és mint üzemeink jó gazdái a legfontosabb termelési kérdésekkel foglalkoztak. Kritikailag és önkritikailag értékelték szervezeteik munkáját. A konferenciákon részletesen megvitatták a világbékéért folyó harc kérdéseit. A kommunisták tisztában vannak azzal, hogy a békét csupán az ország legerősebb építési lendületével lehet megvédeni és spontán kifejezést adtak ama akaratuknak, hogy Gottwald elvtárs szavai nyomán meggyorsítják a szocialista ČSR felépítését, fokozzák a forradalmi éberséget, könyörtelenül leleplezik a reakció minden képviselőjét és állandóan erősitik a világ dolgozói iránt érzett proletárszolidarítást. Az összes konferenciák a Szovjetúnió és Sztálin elvtárs iránti forró szeretet és törhetetlen hűség és hála jegyében állottak. Az imperialista háborús uszítók elleni harcnak, Csehszlovákia népei boldog jövőjének legszilárdabb biztositéka a hatalmas szocialista nagyhatalom. A lengyel katolikus püspöki kar egyezményt kötött a lengyel kormánnyal Ez év április 14-én, pénteken Varsóban aláírták a lengyel kormány és a lengyel püspöki kar képviselői között létrejött egyezményt. Az egyezményben a lengyel püspöki kar többek között kötelezi magát, hogy felhívja a lelkészeket, hogy abban az irányban hassanak a hívőkre, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, az állami szerveket és fokozott erőfeszítéssel Vegyenek részt az ország felépítésében. A lengyel püspöki kar továbbá kötelezi magát arra, hogy nem fog a szövetkezeti mozgalom kiterjesztése ellen dolgozni a falvakban és minden erejével támogat minden mozgalmat, amely a tartós béke biztosítására irányul. A lengyel püspöki az egyezményben elismeri, hogy az újonnan szerzett nyugati területek a népi Lengyelország*llandó részét képezi és kötelezi magát, hogy felkéri az apostoli széket, hogy ezeken a területeken az eddigi ideiglenes egyházi közigazgatást, állandó püspökséggé alakítsa át. Az egyezményben arra is kötelezi magát, hogy minden erejével harcolni fog minden Lengyelország ellen irányuló ellenséges megnyilvánulás és főleg a német papság revizionista irányzata ellen. Ami a pápát illeti, a püspöki kar a pápát csak a vallási, erkölcsi és egyházi ügyekben ismeri el irányadónak és legfelsőbb -tekintélynek. A többi ügyekben a püspöks^ a jelenlegi lengyel törvényhozás szerint igazodik. A lengyel kormány, amint az egyezményben hangsúlyozzák, nem szándékozik a vallási oktatást korlátozni az iskolákban, működésben hagyja a katolikus egyetemet Lublinban, nem gördít akadályokat a katolikus sajtó és katolikus kiadóhivatalok útjába és továbbra is engedélyezi az eddigi egyházi egyesületek és társulatok működését. A mezőgazdasági gépek már nem a kulákság szolgálatában áünak 1950 április 14-ig közel 10.000 traktort vásároltunk fe! A felvásárolt gépesített eszközök száma állandóan növekedik. Növekedik azoknak a járásoknak száma is, amelyek a felvásárlást már befejezték és ahol a gépek már a dolgozó földművesek szolgálatában állnak és munkájukban hathatós segítséget nyújtanak. A felvásárlás kezdetétől ez év április 14-ig a cseh vidékeken 6270 traktort, 6852 önkötözögépet, 5847 nagy cséplőgépet, 2541 pótkocsit, 5265 szántófelszerelést, 3444 szalmaprést, 3820 nagy • villanymotort és 1159 más gépesített eszközt vásároltak fel. Szlovákiában ez alatt az idő alatt 3584 traktort, 173 önkötözögépet, 2446 cséplőgépet, 713 pótkocsit, 1448 szántófelszerelést, 87 szalmaprést, 812 nagy villanymotort és 1787 más gépesített eszközt vásároltunk fel. Az egész köztársaságban tehát 1950 április 14-ig összesen 9854 traktort, 7025 önkötözögépet, 8293 nagy cséplőgépet, 3254 pótkocsit, 6713 szántófelszerelést, 3551 szalmaprést, 4632 nagy villanymotort és 2946 más gépesített eszközt vásároltak fel, melyek a kis- és középföldmüveseket fogják munkájukban segíteni. Az iparosság feladatai Az iparosok számára és további fejlődésük számára feltétlenül szükséges, hogy megvilágosítsuk azoknak a szavaknak jelentőségét, amelyeket Köztársaságunk elnöke mondott. Miért fontos politikánk helyességét hangsúlyozni a szocialista szektor értékelésével? Azért, mert a volt kapitalista rendszer nem tudta a gazdaság állandó menetét biztosítani, mert az egész gazdasági élet állandó kilengéseknek volt kitéve, állandó konjunkturális hullámzásnak, válságoknak és depresszióknak. Az átlagiparos élete a múltban telve volt a jövőért való gondokkal és bizony az iparosságnak csak aránylag kis rétegének volt megélhetése biztosítva a széles népi rétegek gyenge gazdasági és fogyasztóképessége miatt. Az ipari és gépi kapitalista nagytermelés az ipart mellékvágányra terelte s állandóan kevesebb fontosságot juttatott neki az össztermelésben. A közszükségleti cikkek legfőbb gyártói a nagyüzemek lettek, az iparosoknak és kézműveseknek, akik kétségbeesett harccal, mint önálló vállalkozók fennmaradtak, a valóságban semilyen önállóságuk sem volt, mert elsősorban a nagytőke feltételeire voltak utalva és attól függtek. Sokat közülük mégis félrevezettek a konjunkturális idők csalóka álmai. A tájékozatlan megfigyelőnek úgy tűnhetik, hogy alapvető változás 1940-ben kezdődött, amidőn a szlovák iparosság munka- és termelőlehetőségei megjavultak. Az ilyen megítélés azonban a valóságban téves. Ez nem volt más, mint igazi háborús konjunktúra, amely, mint minden háborús konjunktúra, még senkinek sem biztosított állandó, biztos megélhetési lehetőséget és így nem biztosította az iparosság egzisztenciáját sem. Ilyen konjunkturális év bizony kevés volt és ezeknek hatása az iparosságra bizony gyenge volt. Volt itt egy más tényező is, amelyet meg kell említenem, mert ez is fontos szerepet játszott az iparosság életében. Ez a nagytőke hitelkövetelése volt az iparosságtól. Nem volt ez olyan hitel, amelyet talán az iparosok apró vevőiknek nyújtottak, hanem olyan hitel, amely jelentős kockázattal volt összekötve és amelyben az iparosok főleg az építőiparban az építőknek nyújtottak hitelt és követeléseikre hosszú hónapokon keresztül kellett várniok. Ilyenmódon megtörtént, hogy az iparosok a szállításaikkal és munkáikkal a nagyvállalkozók vállalkozásait pénzelték és ezzel saját vállukra vették a nagyvállalkozók vállalkozási működésének egész kockázatát. És ha megtörtént, - hogy a tőkés vállalkozó számításaiban tévedett és' veszteséget szenvedett, akkor az iparos volt az első, aki ilýen esetben nem kapta meg munkája ellenértékét s a tönk szélére került. Ezek azok a főtényezők, ame;lyek arra késztetnek bennünket, hogy gondolkozzunk a vállalkozások magasabb szocialista formáiról. Mi a szocialista termelés fő alapelve? A fő alapelv azon a megállapításon alapul, hogy nem a nyereség a fő indítéka termelésünknek, hanem a termelés a lakosság szükségleteihez alkalmazkodik. És milyen feladat következik ebből az iparosok számára a szocializmus felépítésénél? Elsősorban tudatosítanunk kell, hogy a népi demokráciában a termelés legelőnyösebb nendszerére támaszkodunk, a modern gépi nagytermelésre. Nem térhetünk vissza a kistermeléshez és ezért korszakunkban nincs helye az ipar aranykorszaka utáni sóhajoknak. Minden szükségletet, amennyiben lehetséges, szériában akarunk előállítani, hogy kielégíthessük a társadalom követelményeit. És mivel a fogyasztás növekedett és állandóan növekedni fog. nem lehetséges, hogy ezt a fogyasztást a kistermelés kielégíthesse. A kistermelés soha nem teremtene jólétet számunkra. Azonban nem minden ipart, nem minden termelést állíthatunk át nagytermelésre. A szocializmus építésében nagy szerepet játszik az apró kiegészítő termelés és elosztás, amelynek szintén lehetősége nyílik, hogy hozzájáruljon hasznos munkával a társadalom jólétéhez. Ilyen jelentőségük van például a szerelőmunkáknak, a karbantartó és javító munkáknak stb. G. Kiiment iparügyi miniszter ez év március 17-én parlamenti kijelentésében az iparügyi minisztériumnak az 1950-es évi költségvetéséről szóló vitájának keretében főleg ezt hangsúlyozta: Hogyha az államosító folyamat második részének végrehajtása után az államosítási folyamat az ipari termelésben majdnem teljesen befejeződött, de a kisiparos-termelésben nincs így. Bár az 1949-es évben gondoskodtunk az elkobzott birtokok gyors bekapcsolásáról a kommunális és szövetkezeti vállalatokba, az ipar szocialista szektorára csak 14.3 százalék esik, míg a kapitalista szektor eddig 58.8 százalékát uralja az iparostermelésnek, a fennmaradó 26.9 százalék pedig az apró iparostermelőkre esik. Ez arra késztet bennünket, hogy gazdaságunk szocialista szektorának további kiterjesztésében és megszilárdításában és a fennmaradt kapitalista elemek korlátozásában tervszerűen járjunk el a magánszektornak éspedig mind a nagyipari, mind a kapitalisztikus kisipari szektornak bekapcsolásában magasabb termelőformákba. Ezzel nemcsak ötéves gazdasági tervünknek teszünk szolgálatot, amelyben az iparos-termelésre jelentős rész esik, hanem ezáltal iparosainkat is biztosítjuk anyagilag, mert részesítjük őket minden vívmányban, amelyben része van dolgozó népünknek és így jobb egzisztenciát biztosítunk neki. Különösen biztosítanunk kell mindenfajtájú javítás elvégzését, amelyeket sok esetben senki sem akar elvégezni. Hogy a magántermelésnek a magasabb szocialista vállalkozási formákba való betaglalása tervszerűen történjék, irányelveket dolgoztunk ki terv előkészítésére, a magánvállalatoknak magasabb termelési formákba való bekapcsolása céljából. És itt reíjlik kérdésünk magva. A termelési feladatokat a szocialista szektorban úgy kell elosztani, hogy teljesedjék az a funkció, amelyről Kiiment miniszter beszélt. Mi tehát a delimitáció funkciója? Termelési feladatok igazságos elosztása az, hogy a gazdasági terv feladatait igazságosan azoknak a szerveknek osszák ki, amelyeknek az a kötelességük, hogy kielégítsék a dolgozó ember fogyasztási szükségleteit. Ezért szükséges, hogy a termelés funkcióját kiosszuk az állam számára fenntartott csoportra, amelyben a jövőben kizárólag csak nemzeti vállalatok fognak dolgozni és az államnak fenn nem tartott termelés csoportjára, amelyben érvényrejutnak a magasabb szocialista formák alkatrészei. Az első csoportba tartozik majd főleg a széria termelés, amely a termelés gépesítését és észszerűsítését követeli meg és a termelési folyamat alapvető munkafelosztásra támaszkodik majd. A szériatermelésből, kivételes esetekben kommunális vagy szövetkezeti üzemet alakítunk majd de csak ott, ahol a termelés további folytatását a nemzeti vállalkozással való összhangban tudjuk megoldani. Magánvállalatból nem alakítunk kompiunális vagy szövetkezi üzemet olyan szakban, ahol a nemzeti vállalat termelésével fedheti a fogyasztók szükségleteit és lehetőség szerint nem alakítunk kommunális vagy szövetkezeti vállalatot ott, ahol a magánvállalkozónak lehetősége van a nemzeti vállalatba való bekapcsolódásra A magasabb formák tervszerű felépítésének elérése céljából tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy szükséges megőrizni az eddigi magánszektorok gazdasági funkcióit, hogy a kapitalista elemek kiküszöbölése és korlátozása összhangban történjék a vállalkozások ezen formáinak tervszerű felépítésével. Emellett szükséges hogy az egyes termelő formák termelési eszközöket kapjanak és feladataik méretének és jelentőségének megfelelő számú munkaerővel rendelkezzenek. Iparosságunk feladatai a szocializmushoz vezető utunkon igen nagyok, mert tudatosítanunk kell, hogy azt a működést, amelyet eddig a magánszektor látott el, jobb formában, jobb eszközökkel a vállalkozások szocialista szektorának kell teljesítenie^, 3L Sekáč,