Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-12 / 61. szám, vasárnap

1950 március 12 ii j szö PARTELET A szervezetek legközelebbi feladatai A járási konferenciák kiküldötteinek előkészítése A járási konferenciák kiküldöttei­nek előkészítésére rendkívül nagy figyelmet keli szentelni az alap­szervezeteknek. Hiszen ezek a ki­küldöttek fogják majd képviselni az alapszervezeteket azon a járási konferencián, amelyen az elvégzett munkát fogják kiértékelni és a Párt feladatairól fognak tárgyalni a leg­közelebbi időszakra. Az üzemek és falvak pártszervezetei kiküldötteik közvetítésével számolnak be a járási konferncién gazdag tapasztalataik­ról. Beszámolnak arról, hogy mit ta­nultak meg a feladatok teljesítésé­nél, a párták dók megszervezésénél, hogyan értek el jó eredményeket és miben mutatkoztak hiányok. Beszá­molnak arról, hogyan gondoskodott a járási bizottság az alapszerveze­tekről, hogyan segítette elő munká­jukat. A legjobbak és a jövő mun­kája szempontjából legérdekesebbek azok a felszólalások lesznek a kikül­döttek részéről, amelyeket a szerve­zetek összes tagjai fognak össze­állítani. Ezért az alapszervezetek bi­zottságai gondoskodnak róla, hogy a tizes gyűléseken maguk a tagok javasolják, hogy miről számoljanak be a járási konferencián a kiküldöt­tek. így érvényre juttatjuk a2 ösz­szes tagok közös határozati jogát a Párt politikája terén a járásokban. Az üzemi szervezetekben az elv­társak a munka termelékenységének emeléséből szerzett tapasztalataikat fogják értékelni és részletesen be fog­nak számolni a szocialista munka­verseny megszervezésének módszeré­ről, az élmunkásmozgalomról stb, A falusi alapszervezetekben a tizes cso­portok az EFSz megalapításában és tevékenységében szerzett tapasztala­tokat fogják kiértékelni, a közös munka megszervezését, a termelési és beszolgáltatási szerződések alá­írását és azt, hogy tűzték ki és tel­jesítik a KSS IX. kongresszusára vál­lalt kötelezettségeiket, stb Az alapszervezetek bizottságai aki­küldöttekkel együtt Összefoglalják és kiegészítik a tizes csoportok ezen ' javaslatait. A kiküldöttek lelkiisme­retes előkészítése a járási konferen­ciára lehetővé teszi, hogy a legkivá­lóbb tapasztalatokat a járásban az összes pártszervezetek elsajátítsák és biztosítja a járási konferenciák vitáinak jó színvonalát. AZ ÜZEMEKBEN A KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek teljesítéséről való gondoskodás az üzemi szervezetek mindennapi feladata. A kötelezettsé­gek teljesítése feltétlenül egybe van kötve a szocialista munkaverseny és élmunkásmozgalom további fejlődé­sével. Ezért az összüzemi kötelezett­ségvállalást a munka termelékeny­ségének emelésére, a termelési ön­költség csökkentésére, stb alá kell támasztani tíz és száz szocialista szerződéssel és kötelezettségvállalás­sal az egyes munkások és munkás­nők részéről. Az üzemi szervezet bi­zottsága, az üzem vezetőségével és a szakcsoporttal együttműködve gon­doskodik arról, hogy minden egyes műhely és az egész üzem kötelezett­ségvállalása tervszerűen legyen fel­osztva az egyesek között, hogy min­den munkás tudatában legyen annak, mit kell tennie a saját munkavona­lán a vállalt kötelezettségek teljesí­tése érdekében. Az üzemi lapok, rádió, faliújságok és szemléletes agitáció segítségével mindennapos meggyőződéssel kiemel­jük és népszerűsítjük az egyéni kö­telezettségvállalások példás teljesíté­sét és azon igyekszünk, hogy a kong­resszus előtti időszakban az üzemek­ben a lelkes versenyzés légkörét te­remtsük meg a KSS IX. kongresszu­sára vállalt kötelezettségek teljesí­téséért. Ebben a munkában jó se­gítséget nyújt a tízes bizalmiaknak és a párttagoknak az az agitációs anyag, amelyet a kötelezettségválla­lások akciójára a KSS központi bi­zottságának kultúr-propagációs osz­tálya adott ki. Az üzemi szervezetekben az elv­társak tanulmányozzák figyelmesen az élmunkásoknak a pártba való fel­vételéről szóló irányelveket. A terv teljesítésének és túlteljesí­tésének megszervezése az üzemi párt­szervezetek főfeladata. FALUN A falusi pártszervezet bizottsága legközelebbi ülésén ellenőrzi a KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezett­ségek teljesítését. Ha megállapítja, hogy valamelyik szakaszon a köte­lezettségteljesítés elmarad, megvizs­gálja az ezt előidéző okokat és egy­egy felelős elvtársnak feladatául tű­zi, hogy kiküszöbölje azt. A tizes bi­zalmiak segítségével biztosítja, hogy a szervezetben minden egyes tag és jelölt is tudja, mit kell tennie, hogy az elfogadott kötelezettségeket tel­jesítsék. Mindenekelőtt szükséges, hogy tovább kiszélesítsék a KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettsé­gek mozgalmát a földművesek to­vábbi részvételére és megnyerjék an­nak a község minden lelkiismeretes emberét. Azok a falusi szervezetek és üze­mi szervezetek az állami birtokokon és gépállomásokon, amelyek eddig még nem tették meg, nagy gonddal vitasság meg a kormánynak azt a hatá­rozatát a tavaszi munkák biztosítá­sáról, amelyet az Uj Szóban február 9. és 10-én közöltünk, hogy e szerint jobban végezzék a munkájukat és hogy a jólvégzet.t munka példaként álljon a falu előtt. Szükséges, hogy a falusi pártszer­vezetek rendkívüli figyelmet szentel­jenek a mezőgazdasági gépek felvá­sárlásának is. Arról van szó. hogy a mezőgazdasági gépeket és gépesített eszközöket a járási nemzeti bizottsá­gok vásárolják fel és adják át egyes EFSz-ek vagy állami gépállomások tulajdonába. A pártiskolázás évének feladata. Ezen a téren a KSČ központj bi­zottságának a „pártiskolázás évének lefolyásáról'' szóló határozata értel­mébe?! az alapszervezeteknek fel­adata, egyre inkább kiküszöbölni a hiányokat és megjavítani a pártis­kolázás évének folyamatát. A mezőgazdaságban a tervezés a magasabb termelékenységet segíti elő A pártiskolázás évének márciusi témájához A pártiskolázJá® évének márciusi témája: „A falu útja a szocializmus felé" alkalmat nyújt arra, hogy ala­posan megismerkedjünk falvaink és mezőgazdaságunk problémáival. Ma már 2412 jóváhagyott Egysé­ges Földműves Szövetkezetünk és 1316 jóváhagyott előkészítő bizottsá­gunk van, összesen, a 2412 megala­kult szövetkezetben 110 ezer taggal. Tehát köztársaságunkban majdnem minden negyedik faluban már meg­alakult vagy az előkészítő bizottság, vagy pedig maga az Egységes Föld­műves Szövetkezet. Azonban az EFSz-ek legnagyobb része még csak (jelentéktelen tevékenységet folytat és helyenként csak mint gépszövet­kezetek állnak fenn. Csak néhány­száz szövetkezet tette meg legfonto­sabb munkája terén az első lépése­ket a föld közös megművelésének különféle formái megszervezésére. A mult évi aratási munkálatoknál a szövetkezetek közül alig néhány tíz szövetkezet kezdte meg a közös mun­kát. Azonban falvaink fejlődésében a magasabb munkatermelékenység és a jobb szocialista élet felé az elmúlt évi aratásnak döntő jelentősége volt, Maguk a földművesek megtalálták a különböző módszereket és munkafor­mákat arra, hogy a legjobban fedez­zék szükségleteiket és megfeleljenek a mi viszonyaink követelményeinek. A csehszlovákiai állami birtokok te­rületösszege február után több mint ötszörösére növekedett, 92.600 hektár volt már 1948 januárjában és ez év szeptemberében 466.652 hektár. A szocialista szektor a kenyér-termény beszolgáltatásnál aránylag sokkal na­gyobb részt foglal el, mint amennyit kitesz az elvetett területeinek össze­ge a bevetett területek összességéhez viszonyítva. Az állami birtokoknak mezőgazdasági gépekkel való ellátá­sa is növekszik. Az állami birtokokon egy traktor esik 73 hektárnyi szántó­földre. Természetes, hogy ilyen ked­vező előfeltételek mellett és az ész­szerű termelés nagy előnyei mellett a nagy kiterjedésű földeken az ál­lami birtokok gazdálkodása ma már meghozza a várt magasabb eredmé­nyeket. Csak a .mult tél óta több, mint 560 sertésnagyhízlaldát állítot­tak fel a köztársaságban az állami birtokok. Hihetetlenül rövid idő alatt 500 ezer darabbal nőtt sertésállomá­nyunk, úgyhogy a sertéshús-beszol­gáltatásban a szocialista szektor sze­repe szükségletünk fedezésénél nagy iramban növekszik. Amíg a mult esz­tendő januárjában a szocialista szek­tor sertéshús-beszolgáltatása az egész­nek csak három százalékát tette ki, addig a mult év nyári hónapjaiban már elérte a 40 százalékot és ez a szám ma már még magasabbra emel­kedett. Állítólag a mezőgazdaságban le­hetetlen tervezni, mert hogy úgy te­re ma termés, ahogy az Isten adja. Ez azonban egészen helytelen nézet, hiszen ha csak a sertéshizlaldát néz­zük az állami birtokokon, már az megmutatja, hogy hihetetlen rövid idő alatt milyen eredményeket ér­tünk el ezen a téren és hogy tervez­ni itt is lehet, sőt sikeresen lehet ter­vezni. Állami birtokainknak, az Egységes * Földműves Szövetkezetek­nek, a sertéshizlaldáknak, a gépál­lomásoknak a falvakon igazi példát kell adniok arra, hogyan lehet terv­szerűen dolgozni. Az állami birto­koknak meg kell mutatniok a kis­és középparasztnak gyakorlatban, hogy mily nagy jelentősége van a mezőgazdaságban is a szocialista nagy-vállalkozásnak. A kommunisták feladata a falvak­ban meggyőzni a kis- és középparasz­tokat a szövetkezeti mezei gazdál­kodás nagy előnyeiről, segíteni és irányítani az Egységes Földműves Szövetkezet megalkotását, a terme­lési és beszolgáltatási szerződéseik megkötését, a mezei munkálatok megszervezését stb. A kommunisták feladata még szorosabban egy tö­megbe tömöríteni a kis- és közép­parasztokat a falusi gazdagok elleni harcban és megszilárdítani a mun­kások és parasztok szövetségét, mely a szocializmus felépítésének biztosí­téka a falvakban is. Továbbá az ő feladatuk rámutatni arra is, hogy hogyan támogatják a földműveseket az állami gépállomások és az állami birtokok. A körlevelek helyett élő szavak A nyitrai kerület oktatói munkájának tapasztalataiból Pártmunkánk megszervezésénél egyre inkább meggyőződünk arról, hogy az oktatók pártmunkánknak alapvető tényezőjévé válnak a meg- I szervezésnél. A múltban a pártszer­vezetek nem szenteltek elegendő fi­gyelmet az oktatók szaporításának és munkájuk megjavításának. A KSČ IX. kongresszusán az oktatók kérdésével R. Slánský a KSČ foglal­kozott, aki a következőket mondot­ta: „Az oktató nem a járási titkársá­gon fog hivataloskodni, hanem ál­landóan úton lesz, meglátogatja a szervezeteket., tanácsokkal látja el őket és segítséget nyújt nekik. Sze­mélyes tapasztalatból meg fogja így ismerni azt, hogy milyen emberek vezetik a pártszervezeteket, a nem­zeti bizottságokat. Megismerkedik minden egyes falu problémáival, amelyek néha nagyon bonyolú'tak és gondja lesz arra, hogy a párt helyes politikáját valósítsák meg, hogy ki­küszöböljék az összes hiányokat..." Szavai megmutatták azt az utat, amelyen haladnia kell az oktatók te­vékenységének, a szervezet figyelmét erre a fontos feladatra irányították. A nyitrai kerületben még mindig hiányok mutatkoznak, az ilyen kerü­leti és járási vezető, oktató káderek kiépítése tekintetében. Azonban en­nek ellenére a kerületbe már néhány sikeres akcióra mutathatunk rá, ame­lyek alapjai a jól megszervezett ok­tatásban rejlenek. Már akár a Szov­jetbarátok Szövetségébe való tagto­borzásról volt szó, akár pedig Sztá­lin elvtárs születésnapjára a Kö­szöntő aláírásáról, akár a termelési és beszolgáltatási kötelezettségek kirovásáról, vagy pedig más kam­pányról és akcióról, a siker mindig az oktató testület részletes apró munkájától függött. A kerületi bizottság az oktatóknak ezt a munkáját irányította és gond­ja volt arra, hogy rendszeres megbe­szélésekre hívja össze az oktatókat, hogy az oktatók szerzett tapasztala­taikat egymás között kicseréljék. Az oktatói testület nagy jelentő­sége megmutatkozott a taggyűlések előkészítésében és a KSS IX. kon­gresszusa egész kampányában. Párt­szervezeteink a járásokban sürgető feladat előtt állanak. Ki kell építe­niök a lehető leggyorsabban az adott irányelvek és tanasztalatok alapján, amelyeket ez év januárjában a Bra­tislavában tartott össz-szlovákiai oktató konferencián nyertek, oktató testületeiket. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a járási bizottságok egé­szítsék ki oktató hálózatukat, továb­bá, hogy az oktatók figyelme a fő feladatok felé irányuljon, az egyes szervezetek rendszeres oktatására és nemcsak a villám kampányok folya­mán való oktatásra. Az elvtársaknak úgy a helyi szer­vezetekben, mint falvainkban és üze­meinkben nagy segítségükre van, hogyha a körlevelek helyett élő em­ber. az oktató, megy el hozzájuk, aki problémáikra megfelelő feleletet tud adni. Ezért a járási pártbizottságo­kon áll, hogy szorgalmasabban vá­lasszák ki az alkalmas, a pártnak odaadó kádereket és igy több fi­gyelmet fordítsanak a vezető okta­tók kiképzésére, mint eddig. Továbbá igen fontos, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy erről az élő közpon­ti szervről állandóan gondoskodni kell. lehetőséget kell neki nyújtani a fejlődésre, — a marx-leninista el­mélet és a gyakorlati tevékenység terén. Ezért szükséges, hogy az ok­tatókat megbeszélésekre hívják ösz­sze, amelyeken kölcsönösen kicserél­hetik tapasztalataikat. Végül feltét­lenül szükséges, hogy az oktatók megbeszéléseire az alapszervezetek­böl elvtársakat hívjanák meg, akik lentről jövő kritikájukkal segítséget nyújtanak az esetleges hibák és hiá­nyok kiküszöbölésére. Tehát az oktatók főfeladata, hogy azonnal helyben segítsenek megszer­vezni az akciókat irányítani azokat, de ugyanakkor ellenőrizniük kell azt is, hogyan teljesítik a KSS központi bizottságának, kerületi bizottságá­nak, járási bizottságának, határoza­tait és gondjuknak kell lennie arra, hogy a párt fő irt nyvonala — a szo­cializmus kiépítése hazánkban —> amelyet a párt és a csehszlovák köz­társaság egész dolgozó népe elé Kle­ment Gottwald elvtárs, elnökünk ál­lított következetesen be legyen tart­va. J. Bobota Wem Lehetek élmuttfcás... Nap nap után olvassuk a sajtóban és halljuk a rádióban emle­getni a szocialista mnnkaversenyt. Az üzemekben, a műhelyekben, az építkezéseken és általában mindenütt, ahol magasabb életszín­vonalunkért folyik a harc, bekapcsolódnak a szocialista munkaver­senybe a legöntudatosabb munkások és munkásnők. Feltesszük a kérdést, hogy miért? Azért, tisztelt munkatársak, mert a mai mun­kások tudatában vannak, hogy első gottwaldi ötéves tervünk máso­dik döntő évében nagy és felelősségteljes feladat előtt állunk, amelynek teljesítésétől függ építő igyekezetünk, jobb és szebb hol­napunk. Napnál világosabb előttünk, hogy ezt a közös elhatározá­sunkat bármilyen áron is meg kell valósítanunk. Ebbe n szilárdan hiszek. Eddig minden rendben volna, ha az a „volna" nem lenne! El­határoztam magam ezért, hogy néhány sort írok azon munkatár­saink nevében,, akiknek munka­beosztásiiik miatt nincs lehetősé" ségük a szocialista munkaver­senybe bekapcsolódni. Ezek olyan helyen dolgoznak, ahol még ál­mukban sem remélhetik, hogy becsületes és lelkiismeretes mun­kával elnyerjék az élmunkás" könyvecskét, a szocializmus épí­tőjének ezt az igazolványát. Az ilyen munkatársaknak a maga­sabb életszínvonalért folyó harc­ban kisebbrendüségü érzésük van, úgy érzik, hogy megrövidítették őket. Közéjük tartozom én is, aki gépkenő vagyok az előszővő­osztályon. már több, mint három év óta. Kötelességemet becsülete­sen, a mester 100 százalékos meg­elégedésére teljesítem és valóság­gal jobbkeze vagyok. Kötelessé­gemet nemcsak 100 százalékra tejesítem, de még jobban, mert gyakran munkatársnőim távollé­tében a munkaváltáskor önkénte­sen elláttam a fésülő, vagy fonál­sodró gépet, amelyen azzal az el­határozással dolgoztam, hogy az előfonással való rendszeres ellá­tásnak nem szabad késedelmet szenvednie, mert ez komolyan fe­nyegetné az utófonók teljesítmé­nyét. Néhányszor megkértem már mesteremet. Láng elvtársat, hogy engedjen el mostani gépkenő­munkabeosztásomból, de ez ered­ménytelen volt, mivel a mester­elvtárs azt állítja, hogy nincs he­lyettem megfelelő bedolgozott mainkerő. Ebből látszik, hogy igyekeztem munkámmal a terme­lés emeléséhez hozzájárulni, de mégsem lehet belőlem élmunkás és nem kapcsolódhatom be a szocialista munkaversenybe. A versenybe nem azért akarok be­kapcsolódni, hogy motorkerék­párt nyerjek, vagy pénzzel ju­talmazzanak meg, hanem azért, mert az „élmunkás" büszke nevét akarom hordani és így élmunkás tevékenységemmel segíteni népi demokratikus államunkban a szocializmus gyorsabb főépítését. Most az üzem vezetőségének és a versenyelődónak lesz a feladata, hogy megfontolják olyan munka­beosztásomat, amely lehetővé ten­né, högy versenyezzek és élmun­kássá váljak. Néhány szóval érinteném azt is, hogy néhány kevésbbé öntudatos munkást, akikne 1 sorsa a mun­kaverseny szempontjából hasonló az enyémhez és akik szeretnének szintén élmiunkásokká válni, rosz­szul érint elválasztásuk és meg­különbötetésük az élmiunkástól és ez hatással van nwinkaerkölcsük" re, amit gyakran felhasznál a re­akció is, amely támogatja kétsé­geiket. Példának a villanyszere­löket, a lakatosokat és általában a karbantartó műszakban dolgo­zókat hozhatom fel. Ezek a mun­katársak gyakran erejük és eszük minden megfeszítésével dol­goznak, csak azért, hogy a ver­senyzők és az élmunkásnők olyan teljesítményt nyújthas­sanak, amely méltó hozzájuk. Erről leginkább versenyző mun­katársnőink tudnának beszélni a mi osztályunkon. Tehát rövi­den, velősen és tárgyilagosan, munkánkban függő viszonyban vagyunk egyik a másiktól és ha egyik úgynevezett nem termelé­keny munkatársunk nem végzi el a rábízott munkát lelkiismerete­sen, 100 százalékosan, lehetetlen, hogy az élmunkásnő vagy az él­munkás jóminőségű gyártmányt termeljenek. Ezért a műhely ta­nácsnak, a párt tízes bizalmijai­nak és az üzemi pártszervezet hnszadosainak feladata lesz, hogy a jövőben figyelmüket szenteljék azoknak a munkatársaknak, akik önhibájukon kívül nem tudnak résztvenni a munkaversenyben és elérni az élmunkás címet, hogv azokat állandóan öntudatosátsák a kollektív számára végzett mun" kájifk fontossága tekintetében és reális lehetőséget keressenek ah­hoz, hogy mielőbb besorozzák őket a szocialista munkaverseny hatalmas hullámába, hogy ez­által is hamarabb felszabadíthas­sák a textilárut dolgozóink szá­mára. Szakái Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents