Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-04 / 54. szám, szombat

1950 mérciiii§ 4 van, mint a munkásosztállyal és a Szovjetúnióval. Elvtársak, gyakorta vagyunk tanul lázas és sokszor egyenesen feltűnő oly törekvéseknek, hogy egyes emberek Tontos dolgokat akarnak megtudni, amelyek munkakörükkel egyáltalán nem függnek össze és amelyeket nem is kell tudniok. Ennek a törekvésnek gyakran bizonyos értelme és bizonyos célja van. Milan Reiman, a miniszterelnökségi hivatal vezetője, a miniszterelnök nevében az ő tudomása nélkül fontos és az államtitkok szempontjából lényeges iratokat és terveket kért ki, anélkül, hogy a kormányelnököt értesítette volna róla és annak ellenére, hogy ezek a dolgok nem tartoztak neki, mint hivatalvezetőnek munkakörébe. Amikor ezt az eljárást meg kellett volna magyaráznia és az ügyet meg akarták vizsgálni, öngyilkossághoz folyamodott. Az összeesküvések, kémkedések és kártevések megszervezésében a nyuga. ti imperialista kémközpontok azokra irányítják figyelmüket, akiket már az emigrációban megszereztek a maguk ügynökeinek a háború utáni működésre, a tisztakar egy része, amely még ma is ellenséges érze>emmel viseltetik mostam rendszerünk iránt, a Gestapo katársaira, a kapitalista osztály csökevényeire, akik anyagi okokból egy harmadik háborúban bíznak, a kalandorokra, a karrier után vágyó emberekro és végül oly emberekre, akik különböző indokokból elfogultak a Párttal szemben. Ilyen emberek segítségével, akiket néhol a Pártba beültettek, akik pártigazolvánnyal takaróznak, kísérlik meg az ügynökségek, olyan egyének, vagy csoportok megszervezését az iparban, az állami apparátusban, a mezőgazdaságban, a hadseregben, akiknek hivatása az lenne, hogy a legnagyobb károkat okozzák gazdaságunknak a szocializmus felépítésében. Ezenkívül ezen ügynökségeknek meg vannak saját szerveik, különböző törvényes szer. vezetekben, akik a tudomány, a kultúra a karitatív ténykedés, az egészségügyi szolgálat, a jótékonyság örve alatt kémkedést fejtenek ki. Jól kitanított és bevált ügynököket hoznak a külországokból ugyancsak ilyképpen egyes szállító vállalatokhoz Főleg ezek szervezik, vezetik a kém-, a kártevő, és terrorisztikus tevékeny* Természetesen a magyarországi, bulgáriai perek és aztán elsősorban a tájékoztató iroda novemberi határozata és ezen határozat széleskörű terjesztése, amit a Párt a tagok tömegei között és egyáltalában a dolgozók között végzett, a funkcionárius káderek és maguknak a tagok fokozott éberségének megerősítésére vezetett. Erre vonatkozóan nagyon szép példáink vannak. De valljuk meg, hogy éberségünk és őrködésünk még mindig nem érte el a szükséges magaslatot. Máskülönben nem volna lehetséges, hogy egyes hivatalokban, gazdasági szervezetekben, sőt a Párt titkárságán is felelős funkcionáriusok távozása után az asztalon, nyitott fiókokban bizalmas iratok és utasítások maradjanak. Ha megvolna a szükséges éberség, nem lenne lehetséges, hogy az egyes alapszervezetekből kizárt tagok megtarthassák igazolványaikat és nehézség nélkül beléphessenek egy más városban a szervezetbe. Azt hiszem, hogy jó lesz, ha egy pár esetet tanulság céljából felemlitä, amelyekben az éberség teljesen elégtelen volt, amelyekben a funkcionáriusok gyakran naiv bizalmával és könnyelműségével találkoztunk. Egy külföldi tíég helyettes vezetője többek között gazdasági kémkedéssel foglalkozott. Ez az ember a termelési szektorához tartozó üzemeket látogatta az egész köztársaság területén. Az esetek túlnyomó többségében nemcsak hogy átléphette minden ellenőrzés nélkül az üzemek kapuit, de az üzemek igazgatói, — az elvtársak — baráti beszélgetés soráií fontos adatokat szolgáltattak neki a termelésről, a nyersanyagok készletéről, a gépek számáról, a nyersanyag szükségletekről, a munka módjáról, az űzem kapacitásáról, stb. Elégséges volt csak annyi, hogy úgy mutatkozzék, mint népünknek nemzeti vállalataink, nak barátja és a legtöbb esetben azon. nal meghívták az egész üzem megtekintésére. Az egyik igazgató egyenesen átadta az üzem termeléséről szóló részletes adatokat. így ez az ember e szektor egész termelési kapacitásáról pontos adatokat szerzett és a külföldi cég aztán a nyersanyagok szállításánál az adatokat felhasználta. A Károly-egyetem filozófiai fakultá. sán az ötödik pártrészszervezet szervezési titkára, aki 1948-ban egy ideig működött, egyik barátjának kiadta a nála lévő 13 pártigazolvány egyikét, egy barátjának, aki a nemzeti szozolványra azért volt szüksége, hogy ratikus rendszerünk ellensége Az igazolványra azért vol tszüksége, hogy könnyebben tudjon megszökni külföldre. A szervezési titkár kicserélte a fényképet az igazolványon barátja fényképével és az összüzemi szervezet szervezési titkárnőjének benyújtotta lepecsételés céljából. Az elvtársnő gyanú nélkül és közelebbi vizsgálat nélkül ellátta pecséttel az igazolványt és a titkár azután kiadta barátjának. Ezt az igazolványt legutóbb az egyik asch-i szállodában találtuk meg. Ez a titkár a további megmaradt 12 igazolványból még egy igazolványt kiadott, még pedig az említett barátja testvérének, attól való félelmében, hogy az elárulja. Csehszlovákiai könnyűipari űz miek vezérigazgatóságán dolgozó tisztviselő a Kovona egy tisztviselőnője számára pártigazolványt hamisított. Ez a tisztviselőnő is módját kereste annak, miként tudná a határt illegálisan átlépni. Hogy a határmenti sávba juthasson, e tisztviselőnek 40 ezer koronát fizetett. Ez megvette azt az igazolványt, amelyet egy Karlove melletti község pártszervezeti tagja ajánlott fel, meghamisította a nevet a Kovona tisztviselőnő nevére. Az igazolványt ellátta az üzemi szervezet pecsétjével, amelyet az üzemi szervezet elnökének asztalán talált egy óvatlan pillanatban. Evvel az igazolvánnyal került ez a tisztviselőnő a határmenti sávba. A határ illegális átlépése közben elfogták, megtalálták nála az igazolványt és a vizsgálat során kiderült, miként került az igazolvány birtokába. A tisztviselő, akiről szó van, februárig a Néppárt tagja volt. 1948 márciusában a pártba jelentkezett. Nem igazolta sem az üzem, sem a helyi szervezet. A helyi szervezet javaslatlatba hozta a tagnévsorból való törlésre. Csak két funkcionárius könynyelmü és felelőtlen eljárása következtében lett a párt jelöltje a taggyűlés tudta nélkül. Az igazolványt kiadták számára anélkül, hogy a szervezetben dolgozott volna. Célja csak az volt, hogy a pártellenes munkát megkönnyítse magának. Az egyik leleplezett kém bevallotta, hogy információit és híreit nem kis mértékben utazás közben, vonaton, villamoson az emberekkel való érintkezés útján szerezte, akikkel véletlenül jött össze. Sok értékes apróságot tudott meg az emberek beszédéből, akik fontoskodni akartak, vagy pedig dicsekedtek ismeretségeikkel és kapcsolataikkal. Nem tudatosan, minden rosszakarat nélkül kifecsegtek olyan dolgokat, amelyek jól illettek ennek az ügynöknek ügynöki tevékenységéhez, aki így tovább figyelt. A szájjártatás vagy pedig a könnyelmű bizalom nemcsak az éberség ellenkezője, de egyenesen ügynökök kémtevékenységének közvetett segítője. Előfordul az is, hogy egy hamis ember — nem párttag — jogtalanul hivatkozik a vezető elvtársakkal való kapcsolataira. Nem éber funkcionáriusainknak ez elég arra, hogy bizalommal viseltessenek irántuk, tudassák vele a legfontosabb dolgokat is és esetleg előnyben is részesítsék őket. Nem magában álló jelenség, hogy a rossz vagy kétes múltú tisztviselő, aki még kétesebb és megbízhatatlanabb emberekkel érintkezik, erős védelmet és sok védőt talál nélkülözhetetlensége és szakműveltsége címen. Tekintet nélkül múltjára és jelenére, olyan helyre teszik, ahol megtudhat olyan dolgokat, amelyeket az osztályellenség keres és amelyekért fizet. Néha ezeket a titokzatos múltú tisztviselőket éppenséggel ktj|földre is elküldik, vagy fontos tanácskozásokra, ahol csak teljesen megbízható tisztviselőnek volna helye. Nem csekély azoknak az eseteknek száma sem a kerületi, járási és gazdasági pártszervezetekben, hogy nagyon fontos helyeken olyan emberek vannak, akiknek nem állapították meg a multjukat — gyakorta sötét multjukat — életmódjukat és tevékenységüket a forradalom óta. Ne felejtsük el, hogy a kártevő nemcsak szabotál, nemcsak felforgat és kémkedik, de munkahelyén gyakorta sikereket is felmutat. Takarnia kell kártevő tevékenységét. Ezért szorgoskodik, hogy a megbízható, kiváló munkaerő vagy szakember hírében álljon és abban bízik, hogy megszabadul saját körzetének ébersége elől és folytathatja bűnös munkáját. Természetesen hiba lenne a beteges bizalmatlanság légkörét kitermelni, amely zavarná, sőt egyenesen lehetetlenné tenné a munkánkat. Az igazolt, kipróbált tagokban és funkcionáriusokban bízunk és rájuk hagyjuk a funkciót és a munkát. MUyen gyakran igyekszik a falusi gazdag kormányunk politikáját a mezőgazdasági terv teljesítésében meggátolni! És falusi szervezeteink ezt az osztályellenséget gyakran nemcsak, hogy nem látják, de egyenesen kezére járnak, ahelyett, hogy harcolnának ellene és megszabadítanák a tőle való függéstől a kis- és középföldmüveseket. Van még elég rendszerünk iránti ellenséges magatartása, többé-kevésbbé rejtett elemünk a fontos helyeken, iparunkban, elosztásunkban, a kiváltságos társas ágoban, az állaUJSZ0 mi birtokokon és az állam apparátusában. Nem kevés az olyan eset, hogy a feladatok nem teljesülnek, hogy valahol a termelésben, vagy a közellátásban valami nem stimmel és hogy jelentős gazdasági károk erednek ebből. A funkcionáriusok gyakran megelégszenek a tárgyi okokra való hivatkozással, anélkül, hogy a vizsgálattal a tényleges okoknak mélyére mennének és megállapítanák, hogy a hibák és elégtelenségek mögött nem bújik-e meg az osztályellenség keze, hogy nincs-e szabotázsról vagy kártevésről szó. Egyes tüzeseteknél a funkcionáriusok eljárása elárulja, mennyire aluszékony nálunk az őrködés és az éberség. Megelégszenek azzal a magyarázattal, hogy a tűz szikrától keletkezett, rövidzárlattól és nem tőrödnek vele, nem kutatnak utána, hogy ezek az okok nem voltak-e ravasz módon az ellenséges ügynök által előkészítve. Tartsuk szem előtt, hogy ha valamely műhelynek vezetése kicsúszott kezeink közül, ott mindig az ellenséges kéz vette át a vezetést. Ez bolsevista tapasztalat. Fokozzuk figyelmünket és éberségünket az osztályellenséggel szemben. Ez pedig teljes ellentétben van azzal, hogy kivételt tegyünk a párttaggal szemben, aki súlyosan vétett a Párt ellen, visszaélt funkciójával és megkárosította gazdaságunkat. Az ilyen esetnek a rendezését nem lehet elhalasztani, sem jóakaralúlag elintézni. Azt az embert, aki súlyosan vétett a Párt ellen, nem szabad megvédenie a talpnyalásnak, vagy annak a körülménynek, hogy más valakinek a bűnös tevékenységét takarja. A Pártnak, szervezeteink bizottságainak nem szabad hozzájárulniok ahhoz, hogy oly embert vegyenek üldözőbe, aki egy hamis embert leleplezett vagy rája figyelmeztetett. A Párt világos irányvonalai ellenére február után nem munkás jelölteket is felvettek a Pártba és a hibát nem javították meg. Egyesek ezek közül februárig reakciós pártok tagjai vagy funkcionáriusai voltak és még hozzá a Párt kimondott ellenségei. Az ilyen eljárás az elégtelen érberségről tanúskodik, ami lehetővé teszi az ellenségnek befurakodását a Pártba és ott káros tevékenység kifejtését. Állandóan idéznünk kell Gottwald elvtárs szavait, hogy a reakció vereséget szenvedett, de nem semmisült meg és hogy az előretörő szocializmussal szemben álA Szovjetunió minisztertanácsának és az SzKi(b)P Központi Bizottságának az új árleszállításról szóló rendelete a Saovjetúnióban mindenütt nagy megelégedést és örömet keltett. A szovjet emberek ebben a határozatban a nagy sztálini gondoskodás megnyilvánulását, a dolgozók jólétének emelkedését, a szovjet ország felvirágzását látják. Igen sok helyen tartottak nagygyűléseket. A harkovi „Sarló és kalapács" gyárban Grigorij Gura sztahánovista esztergályos, aki februárban három havi normát teljesített, kijelentette: „A kapitalista országban a dolgozók életszínvonala napról napra sülyed, növekszik a munkanélküliség, a nyomor és az éhség. Nálunk, a szocializmus országában a nép jóléte állandóan növekszik." Hálából a sztálini gondoskodásért Gura és brigádja kötelezettséget vállalt, hogy az egész brigád háromszáz százalékra teljesíti normáját. A Kievben, Dnyepropetrovszkban, Odesszában és Szovjet-Ukrajna más városaiban megtartott üzemi gyűléseken, a Zsitomirvidéki és más vidékek kolhozaiban megtartott gyűléseken az ipari dolgozók és a kolhozparasz" tok kijelentették, hogy a Bolsevik Párt, a kormány és Sztálin újabb gondoskodása további

1 önfeláldozó munkára serkenti őket a kommunista társadalom felépítéséért. A dnyepropetrovszki Petrovszkij fémipari üzem dolgozói ezt az elhatározásukat mindjárt tettre is váltották: az üzemi gyűlés után 25 tonna fémet termeltek a napi terven felüL landóan fokozni fogja ellenállását. Funkcionáriusaink még mindig nem törődnek a tanulsággal, hogy a szocializmus felé vezető úton az osztályharc, amint azt Gottwald elvtárs tegnapi beszédében ismét megmutatta, nem csökken, hanem kiélesedik. Csehszlovákia Kommunista Pártja viseli a felelősséget mindenért. Ezért a Párton, vezetőségén és minden tagjón a legnagyobb felelősség nyugszik. Hogy felelősen dolgozhassunk, tárgyalhassunk, egyidejűleg ki kell védenünk az osztályellenségek erősödő támadását fokozott forradalmi éberségünkkel, mégpedig mindenekelőtt saját tagjainknál. Slánský elvtárs szavai szerint nem elegendő csupán szavakkal hangoztatni az éberség fokozását, ez nagyon kevés. A fokozott éberséget a gyakorlatban kell bebizonyítani mindennapi káder-politikánkban, abban a művészetben, hogy ismerjük a kádereket és fokozatosan átigazoljuk ezeket s idejében eltávolítjuk a megbízhatatlan elemeket, amelyek Pártunknak idegenek és ellenségei. Éppen káderpolitikánkban mutatkoznak jelentős hiányok, mert a kádermunkiát, a káderek kiválasztását és széfchelyezését néha egyénekre bízzák, a helyett, hogy ezt a feladatot a pártszervezet vagy kollektívum választmánya végezné el. A kádermunkában minden véletlent, a bolseviki alapelyek megsértését, könnyelműséget és baráti viszonyt ki kell küszöbölnünk. A kádereket ismernünk kell és szigorú mérték szerint kell őket kiválogatni, mind az iskolákban, mind a tisztségeknél. A kádermunka nem lehet szakmai munka, de kell, hogy az egész Párt munkája legyen. Ott, ahol ez nincs így, megtörtént az, hogy nagyon felelős helyekre osztályellenségek és a nyugati imperialisták emberei jutottak. Másutt viszont a reakció képviselői egyenesen a pártszervezet tevékenységéire avatkoznak bele és befolyást gyakorolnak arra. A falusi gazdagok, volt iparosok, gazdag kereskedők és a magas klérus azelőtt a dolgozók kárára uralkodott és élt. Most állandóan arra törekszenek, hogy ahol lehet, befolyásolják a Párt alapszervezetének politikáját, a tömegszervezetet, a gazdasági intézmények és a népi igazgatás szerveinek tevékenységét. Tisztséget viselő tagjaink néhol befolyásuk alá kerülnek. A Párt választmányai ezt nem látják és nem harcolnak exek ellen Hatalmas lelkesedést keltett a rendelkezés a Szovjetúnió kolhozparasztságának körében is. Alekszandr Tyernov, a legnagyobb uráli kolhoz elnöke ezt mondotta: „Szocialista államunk gazdasági élete napról napra erősödik, a kolhozok gazdagodnak. A mi kolhozunkban valamennyi munkafolyamatot villamosítottuk. Mezőinken villamostraktorok dolgoznak." A Szovjetúnió kereskedelmi intézményei jól felkészültek az árleszállításra. Fjodor Jegorov, a legnagyobb leningrádi áruház igazgatója elmondotta, hogy március 1-én ez az egyetlen áruház több mint 30 millió rubel értékű cikket bocsátott áruba. Több mint kétszázezer méter pamutszövet, ötven különféle fajta selyemszövet, húszezer férfi- és női ruha, stb. áll a vásárlóközönség rendelkezésére. Ha ebben az áruházban ugyanannyi árut vásárolnak az idén, mint a mult évben, akkor ezen az árumennyiségen a vásárlók 44 millió rúbelt takarítanak meg. Az újabb árleszállításokról nyilatkozott Ukrajna kereskedelemügyi miniszterhelyettese, Miutilin elvtárs. Elmondotta, hogy Szov" jet'Ukrajna lakossága az árleszállítások következtében az idén több, mint 16 milliárd rúbelt takarít meg, ami vásárlóképességének 30 százalékos emelkedését jelenti. A dolgozók jobb kiszolgálása érdekében az idén Ukrajnában több mint 5000 áruház, vendéglő és más üzlet nyílik. A hús, hal, zöldség és élelmiszerkészletek számára újabb hűtőházakat rendeznek be. S a kísérletek ellen. Itt nem elegendő az, ha a választmány önkritikával elismeri vakságát és bűnét. A Párt minden tagjának feladata, hogy segítsen a Pártnak abban, hogy könyörtelenül eltávolítsa azokat, akik tisztségüket a Párt és a köztársaság kárára használják fel. A becstelen tisztviselő, aki meg veszteget teti magát az osztályellenségtől, semmivel sem menthető és fedezhető. Ha nyakig nem cuppant ezek közé az ellenségek közé már eddig, hamar megtalálja az uitat oda. Az éberség, az állandó gondoskodás arról, hogy a f-árt neve minden körülmények között tiszta maradjon, kizér minden becstelent a Pártból. A KSC Központi Bizottságának elnöksége a Párt ellenőrző bizottságának vizsgálata alapján megfosztotta tisztségétől Stavinoha Józsefet, az olomouci kerület titkárát, kizárta őt a Pártból és büntető eljárást indított ellene. Stavinoha a kerületi titkárságon az ajándékok és megvesztegetések elfogadásának légkörét teremtette meg maga körül, súlyosan megsértette a Párt tisztaságának elvét és lezüllesztette a funkcionáriusokat, tisztségét saját meggazdagodására használta fel, védte az igazságos büntetéstől a köztársaság kimondott ellenségeit és lehetővé tetite, hogy a volt nagykereskedők és gyárosok bejussanak az elosztásba, ismét élősködjenek nemzetgazdaságunkon és meglopják az államot. Az ő tudomásával a kerületi bizottság POP osztályának titkára pénzért és ajándékokért kiszolgálta a köztársaság és a Párt ellenségeit, megvesztegette maga körül munkatársait, hogy zavartalanul végezhesse tevékenységét és tisztségét felhasználhassa a nép ellenségeinek és a szabotőröknek érdekében. Stavinoha kedvező megítélést kényszerített ki a protezsált osztályellenségekre és elnyomott minden kritikát ,amely a jóvátételre iránytűt. Stavinoha a megszállás alatt kegyelemért fordult Hitlerhez, elárulta börtöntársát és elbocsátása előtt kötelezte magát arra, hogy a Gesitapoval együtt fog dolgozni. Mindezt a Párt előtt eltitkolta és alkalmas kiszolgálója lett az osztályellenség törekvéseinek, elárulta a köztársaságot és a Pártot, A rossz viszony és az összhanghiánya, amely a Párt és a szakszervezetek tisztséget viselő tagjai között Olomoucon uralkodott, segítségére volt a Párt és a köztársaság e-lenségeinelc és részben lehetővé tette, hogy Stavinoha és társai oly sokáig követhették el gaztetteiket. Ehhez hozzájárult az a körülmény, hogy a Párt kerületi bizottságának funkcionáriusai nem hallgattak a Központi Bizottság óvatosságra és az éberségre intő utasításaira és néhány funkcionárius hagyta magát Stavinoha által megfélemlíteni. A kapitalista reakció a demokrácia és a szocializmus elleni harcában régi, bevált fegyvereket alkalmaz — a burzsoá nacionalizmus, hogy segítsen imperialista urainak, hogy lehetővé tegye és megkönnyítse osztálypoli tiká ját, arra törekszik, hogy a nacionalizmussal aláássa a dolgozók egységét, meggyengítse osztályöntudatukat és szolidaritásukat. A legvadabb nacionalizmus képviselője ma az amerikai monopolista burzsoázia. Kinyilvánítja az angolt szász faj és „az amerikai életmód" magasabbrendűségét, üldözi a feketéket („a színeseket") és minden nem tisztavérű amerikait, támogatja a fajgyűlöletet és a német fasisztáknak hű örököse, őrjöngve terjeszti a nacionalista szovjetellenes politikát, a provokáló célzatú suttogást, amelynek célja az, hogy a nemzetek között a bizalmatlanság magvát hintse el és gyűlöletet szítson a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A burzsoá nacionalizmus arra törekszik, hogy minél inkább meggyöngítse a nemzetek barátságát a Szovjetunió iránt. Mi éppen a Szovjetunióhoz való viszonnyal igazoljuk a proletár nemzetköziséghez való hűséget és a nemzetiségi kérdésről szóló lenini-sztálini tanítás megvalósításának készségét A népi demokráciától a szocializmus felé vezető úton a nacionalizmus befolyása különösen káros, mert a politikai, gazdasági, katonai és biztonsági kérdéseket csupán szűk nacionalista és szűk állami nézőpontból vizsgálják és túlbecsülik saját erőiket a szocializmus építésében. Csehszlovákia Kommunista Pártja kell, hogy még következetesebben harcoljon a nacionalizmus ellen, mint az osztályellenség eszméje ellen. Ébernek kell lennie a nacionalizmus veszélyével szemben és következetesen el kell nyomnia országunkban a nacionalista irányzatokat. Gyökerestől ki kell tépni a cseh és szlovák nacionalizmus maradványait, amelyet a burzsoázia a múltban mindkét nemzetben táplált. Február előtt azt állította, hogy a Szovjetunióval való szövetségünk óllajöl önállóságunk és függetlenségünk II szovfet árleszállítások további önfeláldozó munkára serkentik a szovjet haza dolgozóit