Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-04 / 54. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 március 4, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 54. szám Az élmunkásműszak hetének első eredményei az építészetben § Uiabb élmunkások a bratisiavai ipari építkezéseken A csehszlovák építőüzem n, v. szlovákiai Ipari építőüzeme a napokban újabb élmunkásokról tett jelentést, akik az élmunkásváltás hetében az üzem megszabott teljesítményét 120 százalékkal túllépték. Ezek az élmunkások, akik a BUSP bratisiavai építkezésén dolgoznak, az élmunkásváltás hetében csupán 3 százalékos távolmaradást mutattak fel, példás viselkedésükkel mun­kahelyükön a munka új szocialista mód szereinek bevezetésével az elsők közé kerültek, akik Bratislavában az ipari építkezéseken figyelemreméltó telje­sítményeket nyújtanak. Egy négytagú kőműves-csoport, J tek el ezen az építkezésen még'Szőcs amely falvakolatot és rabicmennyezet-"| Ferenc, Marko József és Nagy László vakolatot készített, az élmunkásváltás hetében 201.63 százalékos üzemi telje­sítményt nyújtott. A csoport vezetője, Záhorel József, három további tagja: Marecsek Károly. Ziegler Ernő és Su­ba Ferenc. A csoport minden egyes tagja 201.63 százalékos teljesítmény­nyel lépte túl az üze ni irányszámokat. Egy másik négytagú kőműves-csoport, amelynek tagjai: Horváth Mihály, Po­zsonyi Ferenc, Boros József és Győry Vilmos, az élmunkásváltás hetében 164.78 százalékos teljesítménnyel lépte túl az üzemi irányszámokat. Ez a cso­port falvakolatot és mennyezetvakola­tot készített. A harmadik csoport, amelyet az él­munkások közé való felvételre ajánlot­tak, Arberger István kőműves-csoport, ja, amelynek tagjai: Diviš József, Ven­hardt István és Fülöp Ferenc, az él­munkásváltás hetében 121.15 százalé­kos tedjesítményt nyújtottak. Figyelemreméltó eredményeket ér­élmunkások, akik a mennyezeti és fal­vakolatnak való malter előkészítésében 130.90 százalékos teljesítménnyel lépte túl az üzemi irányszámokat. Ebben a munkában Szabó József, Erdődi Lajos és Tangeri József kiseg'tő munkások is jelentős eredményt mutattak fel 139.30 százalékos teljesítményükkel. Elmunkásnak terjesztettek fel még Kaprinay Ferenc csoportját, amelynek tagjai Csiba Károly és Csrep Augustín, akik téglát és falazati vakolatot ado­gattak és az élmunkásváltás hetében 143 százalékos teljesítménnyel lépték túl az üzemi irányszámokat. A segédmunkások egy másik cso­portját, amely ezen az építkezésen munkateljesítményében (salaksímítás padlózat alá) az élmunkásváltás heté­ben jelentős eredményt ért el, szintén ajánlották a példás munkások — az élmunkások — közé való felvételre. Veselovský István csoportja ez, amely­nek tagjai Veselovský József és Jáno­šík Ferenc, akik munkájukban 143.42 százalékos teljesítményt nyújtottak. Az élmunkásváltások hetében nagyon nagy mértékben fellendült a szocialista munkaverseny és építkezéseinket újabb JKclí Lzámujtk tart abná bél: Kopriva elvtárs beszéde a KSČ Központi Bizottságának ülésén a Párt tisztaságáról és forradalmi éberségéről A falu útja a szocializmus felé néhány segédmunkás-csoportot, így | élmunkásokkäl gazdagította. Csehszlovák kormányküldöttség megy Budapestre Mint a Szabad Nép, a Magyar Dolgjozók Pártjának központi lapja jelenti, a csehszlovák minisztertanács Clementis külügymi­niszter indítványára elhatározta, hogy Široký miniszterelnökhe­lyettes vezetésével kormánydelegációt küld Budapestre a Magyar Népköztársaság felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából április 4"én rendezendő ünnepségekre. Nagyméretű kémkedési ügy az Állami bíróság előtt A prágai Állami bíróság csütörtö­kön, folyó hó 2-án megkezdte a pert a köztársaságot bomlasztó árulók és kémek csoportja ellen, amelyet a hoíland Johannes A. Louwers, a hollandiai Baťa-cég volt alkalmazott­ja, majd a Csehszlovák-Holland Tár­saság igazgatója alakított ki maga körül. Louwers esete már az előzetes vizsgálat folyamán is olyan érdeklő­dést keltett műhelyeink és hivata­laink dolgozói között, hogy a tárgya­lást át kellett helyezni a prágai igaz­ságügyi palota nagy tanácstermébe, — a Pankrácra, — amelyet a kö­zönség a tárgyalás megnyitása után az utolsó helyig megtöltött. A bíró­ság tanácsa előtt, amelyen dr. H. Richter, az Állami bíróság elnöke el­nököl, a vádlottak padján kilenc fér­fi és egy nő ül. Dr. Urválek állam­ügyész vádat emel hazaárulás és kémkedés bűntette miatt, amelyet sokoldalú kémtevékenységgel értek el, azzal a célzattal, hogy megdönt­sék a köztársaságot és minden gaz­dasági titkunkat kiszolgáltassák a külföldi imperialistáknak és a vi­lágbéke megzavaróinak. A gonosz­tevő társaság három további tagja közvetlenül letartóztatása előtt meg­szökött, de az államügyész ezeket is vádolja és így a három megszökött személy felett társaikkal együtt tá­vollétükben fognak ítélkezni. A tár­gyalást három napra tervezik. Az ítéletet szombaton hozzák meg. A vádlottak padján a 35 éves Lou­wers mellett Josef Vávra, Louwers 54 éves alkalmazottja, Alojza Slo­venčiková 45 éves hivatalnoknő, dr Karol Rodovský-Chuchvalec 36 éves, szállítási vállalat képviselője, Juraj Karol Horanský-Holzmann, 40 éves, a zsolnai Centrotex igazgatója, Juraj Vávra 30 éves mérnök, a Vertex n.­v. igazgatója, Štefan Horanský-Holz­mann 31 éves, a zsolnai gazdasági szövetkezet vezetője, Ant. Užovič 31 éves, kereskedelmi ügynök Bratisla­vából, Fr. Chmela 46 éves, bélyegző­gyártó-üzem tulajdonosa, Zdének Burian 42 éves, a munka és szociá­lis gondozásügyi minisztérium szak­tanácsosa ülnek. Távollétükben fog­nak ítélkezni a következők fölött: Juraj Müller 51 éves, szállítási vál­lalat tulajdonosa, utolsó lakhelye Pá­rizs, Géza Horanský-Holzmann. 45 éves, mérnök Zsolnáról, dr. Konstan­tin Fiksl, mérnök, 56 éves, bőrcser zőüzem igazgatója, lakhelye Zruč nad Sázavou. Mindegyik vádlott, Sloven­čiková kivételével, burzsoá reakciós osztályhoz tartozik, amelyet 1948 feb­ruárjában határozott módon letör­tünk. A terjedelmes vádirat felolvasása után, amely felsorolja a vádlottak minden szégyenteljes tettét, a vádlot­tak előbb egyenként válaszoltak az elnök kérdésére, vájjon bűnösnek érzik- e magukat. Užovičon és Chme­lán kívül mind bevallották bűnös­ségüket. Ezután megkezdték a holland szár­mazású Louwers kihallgatását. Lou­wers, aki az elnök kérdésére folyé­kony cseh nyelven válaszol, előbb elmondja eddigi élete lefolyását. Mint a Baťa-cég alkalmazottja kezd­te, annak hollandiai gyárában. A Ba­ťa-cég akkori vezetősége Zlínbe he­lyezte át, hogy ott kiképzést nyerjen az üzem minden osztályán, ott tanult meg csehül és ott ismerkedett meg körülményeinkkel. Ez még a háború előtt volt. Az okkupáció uán Prágá­ban tűnt fel, mint a rotterdami ke­reskedelmi kamara képviselője. Ab­ban az időben Louwers mint önálló kereskedő szerepelt. Mikor Prágá­ban megalakították a Csehszlovák­Holland Társaságot, Louwers annak igazgatója lett; de csakhamar át­ment az AKU-Breda céghez, amely műfonálgyártással és kereskedelem­mel foglalkozó hatalmas konszern. Louwers mindjárt hazánkba érkezé­se után kémszolgálatra adta magát. Hogy ezt a tevékenységét álcázza, megalapította nálunk a Rayon-Tra­ding Comp. kereskedelmi társaságot műanyagok szállítására, nagyszámú alkalmazottal. Február után meg­szűnt üzeme létezésének alapfeltéte­le. Louwers ennek ellenére üzemét továbbra is fenntartotta, hogy pa­lástolhassa kémtevénységét és a feb­ruárban levert burzsoázia és reak­ció maradványaival fenntartott ösz­szeköttetését. További tizenegy iskola kapott magyar tagozatot Februárban a bratisiavai járás kilenc állami iskoláján tizenegy további magyar tagozat alakult, Marcina, a járási Nemzeti Bizott­ság iskola- és népművelésügyi előadója a tanács f. hó 2"i ülésén bejelentette, hogy február folya­mán jelentkezőket toboroztak a dolgozók számára létesített esti felső iskolákra és felvételi vizs­gákat hirdettek. Műszaki tanfo­lyamok a bratisiavai járás követ­kező városaiban nyíltak: Brati­slavában öt szakosztállyal, Myja­ván egy szakosztállyal, Nové Mesto nad Váhomban négy szak­osztállyal, Trenčínben négy szak­osztállyal és Trnaván négy szak­osztállyal. Pedagógiai tanfolya­mok f. év március l'én indultak, még pedig Bratislavában egy ta­gozattal, Dunajská Stredán két (szlovák és magyar) tagozattal. Nové Mesto nad Váhomban két tagozattal, Pöstyénben egy tago­zattal, Skalicán egy tagozattal, Trenčínben egy tagozattal és Trnaván egy tagozattal. A bratisiavai és brnoi járás összefogásának keretében megva­lósul az együttmunkálkodás isko­lai és népművelési téren is. Ké­szülőben van a tanítók állampoli­tikai iskolázási cseréje. Az egyik legjobb diákénekkar Brnoban meglátogatja a bratisiavai járást és a bratisiavai Ján Holly ének­kar cserébe fellép a brnoi járás­ban. A testvéries munka kereté­ben az iskolaév végén mindkét járás diákjai csere üdülő kirándu­lásokat t&szjek. Pártunk IX. kongresszusa rámuta­tott arra, hogy a falu útja a szocia­lizmushoz nálunk éppúgy, mint va­laha a Szovjetúnióban és ma a népi demokráciák országaiban, a szövet­kezeti mozgalmon keresztül vezet. A Párt IX. kongresszusa ezért azt a feladatot tűzte elénk, hogy Egységes Földműves Szövetkezeteket építsünk ki. Példájukon a földművesek meg­győződhetnek a közös munka elő­nyeiről és hasznosságáról. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Kle­ment Gottwald elvtárs mérleget állí­tott fel Pártunk munkájáról az Egy­séges Földműves Szövetkezetek ki­építésével kapcsolatban. Megjegyez­te, hogy a reakciónak az Egységes Földműves Szövetkezetek gondolata elleni támadását egészében vissza­verték és hogy az Egységes Föld­műves Szövetkezet megszűnt mu­musa lenni ,a földműveseknek, akik nem foglaltak ellenséges állást a rendszerrel szemben. Klement Gottwald elvtárs ezután megadta Pártunk további munkájá­nak alapirányvonalait a szocializmus építéséhez a falun. Megmutatta, hogy mi a legfontosabb az Egységes Földműves Szövetkezetek kifejlesz­tésében: „A legközelebbi és legfontosabb dolog az adott időszakban: rászok­tatni a földműveseket, hogy közösen műveljék meg a földet, közösen vé­gezzék el a mezőgazdasági munká­latokat." A föld közös megművelése az Egy­séges Földműves Szövetkezeteken belül lehetővé teszi a földművesek­nek a mezőgazdasági munkálatok idejének megrövidítését, csökkenti a befektetést, emeli a termelés hoza­mát és kiküszöböli a robotot. Hoz­zájárul élet- és kulturális színvona­luk emeléséhez. Ezt bizonyítják ál­talában az Egységes Földműves Szö­vetkezetekben szerzett tapasztalatok, az aratáskor és ősszel közösen vég­zett munkák. A föld közös megművelésénél a földművesek a leggyorsabban és leg­szemléltetőbb módon győződhetnek meg a közös szövetkezeti munka, a szövetkezeti gépek és az állami gép­állomások gépeinek közös felhaszná­lása jelentőségéről, előnyeiről és hasznosságáról. „A szocializmus építésében falun egyelőre csak a kezdet kezdetén vá­gunk. Tudatosítanunk kell, hogy még csak az első lépéseket tettük meg és nem hebehurgyán és meg­gondolatlanul, de lendületet kell ven­nünk", — mondotta Klement Gott­wald elvtárs. Az EFSz eddigi tapasztalataiból következik néhány fontos tudnivaló Pártunk további munkájához. „Az első tudnivaló az, hogy az az út helyes, amelyre akkor léptünk, amikor megkezdtük az EFSz-ek megalakítását és kereteiken belül a föld közös megművelése első formái­nak kifejlesztését." — mondotta Slánský elvtárs. A továbbiakban ismételten hang­súlyozni kell, hogy a szocializmus építésének leghathatósabb módszere a falun a kis- és középparasztok szé­les rétegei szemléleti meggyőzésé­nek és tevékeny részvételének mód­szere, ahogy arról már Gottwald elvtárs is megemlékezett a Párt IX. kongresszusán. Egyidejűleg meg kell védenünk az Egységes Földműves Szövetkezeteket a falusi gazdagok befolyásától. Meg kell győzni a kis- és középparaszto­kat arról, hogy nem szabad befogad­niok a falusi gazdagokat az EFSz­ekbe, amelyeknek a dolgozó földmű­vesek érdekeit kell szolgálniok. A falusi gazdag a kis- és középparasz­tok megkárosítására törekszik. Fötámaszunk a szocializmus épí­tésénél falun és a falusi gazdagok elleni harcunkban ipari és gazdasági munkásaink és a kisparasztok. Szükséges ezért, hogy az ipari munkások, akik falun laknak, be­kapcsolódjanak a falusi pártszerve­zetek munkájába és legtevékenyebb elemei legyenek a szocializmus épí­tésének falun. Ezért meg kell nyerni az EFSz gondolatának a kisföldmü­veseket, a fémiparban és az építő­iparban elhelyezkedett földművese­ket. A Párt Központi Bizottságának ülése utasítja mindenekelőtt az üze­mi szervezeteket, hogy ezeket a fémiparban és építőiparban dolgozó fölműveseket meggyőzzék az EFSz előnyeiről és hasznosságáról, mert ezeknek kell képezniök az EFSz ge­rincét. Jelentős szerepet játszanak falun a szocializmus építésében az állami gépállomások és az állami birtokok is. A pártszervezeteknek biztosítaniok kell azt, hogy az állami gépállomá­sok teljesítik feladataikat, hogy je­lentősen terjesszék ki segítségüket a kis- és középföldmüvesekre és meg­nyerjék őket az EFSz-eknek és a föld közös megművelésének. Ebből a célból emelni kell a traktoristák és a többi alkalmazottak politikai szín­vonalát és szakképzettségét, vala­mint igyekezni kell a munkaterme­lékenységet emelni. Ha azt akarjuk, hogy az állami birtokok példaadói legyenek a szo­cialista nagytermelésnek, akkor új káderekkel kell őket megerősítenünk ipari és mezőgazdasági munkások­kal és kisparasztokkal. Hasonlókép­pen az állami birtokokon szükséges a munkaszervezés megjavítása és Micsurin meg Liszenkov tanításai alapján a modern agrotechnika min­den vívmányának felhasználása. Slánský elvtárs öt fontos felada­tot jelölt ki a Párt számára az EFSz-ek építésével kapcsolatban. Állandóan erősítenünk kell a meg­alakult és jóváhagyott EFSz-eket, minden segítséget meg kell nekik adni és arra kell törekedni, hogy ne legyen „egyetlen EFSz sem, amely az idei tavaszon ne szervezne közös munkálatokat". Különös figyelmet szenteljen a Párt a minta EFSz-eknek, amelyek példaként fognak állni az újonnan megalakulandó Egységes Földműves Szövetkezetek és az összes többi földművesek előtt. „Minden járásnak legyen legalább egy szövetkezete, amely világítóto­ronyként fog állni a földművesek előtt a szocializmushoz vezető úton." A pártszervezetek intézkedjenek, hogy a tavaszi munkálatoknál min­den EFSz versenyezzen és minél na­gyobb számban kapcsolódjanak be a szövetkezeti és a többi földműve­sek a föld közös megmunkálásába, a közös vetési tervnek az egész köz­ségre való kiterjesztésébe és a ta­vaszi munkálatok meggyorsításába és minőségi emelésébe. Az Egységes Földműves Szövet­kezetek jó gazdálkodását csakis a szövetkezetesek jó pénzügyi terve biztosíthatja. Kidolgozásában a szö­vetkezeti tagokat szakemberek bri­gádjai segítik, akik tisztában van­nak az EFSz apró politikai és szak­kérdéseivel. Az elvégzett munka el­számolásánál gondoskodni kell arról, hogy a kis- és középparasztok ne károsodjanak. "Végezetül minden pártszervezet­nek arra kell törekednie, hogy az EFSz tevékeny munkájába bekap­csolják a nőket és az ifjúságot is. Mindezen feladatok teljesülnek, ha egyidejűleg megszilárdítják a falusi pártszervezeteket. A falusi párt­szervezeteknek az évi közgyűléseken kritikával és önkritikával értékel­niök kell, hogyan hajtották végre a Párt intézkedéseit az elmúlt idő­szakban és ebből le kell vonni a kö­vetkeztetéseket az új választmány összetételéhez. A falusi szervezetek­nek határozatot kell hozniok arról, hogyan biztosítsák azt, hogy a ta­vaszi munkálatok idején a kis- és középparasztok közösen dolgozzanak és hogyan nyerjék meg őket az EFSz-nek. ' Ha a Párt járási bizottságai telje­síteni akarják feladataikat a szocia­lizmus építésében falun, el kell, hogy mélyítsék kapcsolatukat a falusi szervezetekkel, az eddiginél jobban kell átvenniök a Párt politikáját ezekbe az alapszervezetekbe, ame­lyek legfontosabb szerveink fel­adataink teljesítésében falun. Slán­ský elvtárs beszéde zárószavában aláhúzza pártunk munkájának jelen­tőségét a falvakon és a következő szavakkal végzi: „Csak ha már kiépítettük a szo­cializmust falvainkon is, mondhat­juk majd el, hogy betetőztük a szo­cializmushoz vezető útunkat."

Next

/
Thumbnails
Contents