Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-03 / 53. szám, péntek

AZ EMBER ÉS A VILÁG Megjelenik az úr szolga, kizsákmányoló ki zsákmányolt osztályviszon* amelyik évezredekig szolgaságba, rabságba vetette a dolgozó tömegeket Munl- á juk eredményét a semmi tte" vök, a milliók vére árán 5s gondtalanul élők zsákmányolták ki. Hiába próbálkoztak évezredeken át a rab ság lerázásával, nem sikerült. Az 1917'es szocial'sta forradalom törte össze leg először Oroszországban — az osztálytársadalom megjelenése óta — a kizsákmá nyolás bilincsét és tűzte cél. jául az osztálynélküli társa dalom megteremtését. A Szovjetúnió már hatalmas eredményeket ért el ezen a téren, de a második világháborúban minket is felszabadított a Vörös Hadsereg es fezünkbe adta a fejlődés le hetőségét. Igy teremtjük meg a kizsákmányoiásmenles, osztálynélküli társadalmat mi is. Rabszolgatársadalom. Az öskommunista társadalmi rendszer már bomló" ban volt, mikor megisA Komszomol V. Kongreszszusán, 1922 októberében elhatározta, hogy védnöksége alá helyezi a Szovjet Köztársaság Vörös Hadiflottáját, hogy így vegyen részt a Szovjetúnió tengeri erejének újjászervezésében. „A Szovjetúnió minden dolgozója előtt a munkások és parasztok Vörös Hadserege büszkén jelenti ki, hogy a Vörös Zászló-renddel kitüntetett Komszomol teljesítette azt a kötelességét, amelyet az V. Kongresszuson vállalt. A Komszomol tíz esztendőn keresztül legjobb fiait, a szocializmust építő munka legjobb rohammunkásait adta a Vörös Flottának. A vörös hajókon, szeneskamrákban, a páncéltörökben, a fedélzeten a legbonyolultabb tengerészeti műszereknél és gépeknél, az összes tengereken, amelyek a Szovjetúnió partjait mosták, mindenütt éberen és hűségesen szolgálják a komszomolisták a munkásosztályt, magasra tartva Lenin zászlaját." (Vorosilov.) 1931 január havában a Komszomol védnökséget vállalt a Légierők felett is. A Komszomol jelszava lett: „Komszomolista — repülőgépre!" Ettől kezdve a repülőkáderek kiválogatása a Komszomol egyik legfőbb gondja volt. merkedtek a vassal, ami ugrásszerű fejlődést eredményezett. A vqseke és az igaerö nyomán tömegével jelent meg a gabonanemü. olaj, hüvelyes, stb. Ez a népsűrűség rohamos emel" kedéséhez vezetett, aminek eredményeképpen viszont kifejlődött az ipar. Igy jött létre a második társadalmi munkamegosztás, a földmüvelés és a kézműipar között. A termelt felesleg növekedésével szükségszerűvé vált a csere, ami egy újabb munkamegosztáshoz es a kereskedőréteg kialakulásához vezetett. A kereskedő a termelésben nem vesz részt, csak közvetíti a cserét. A fejlődésnek ezen a fokán már érdemes volt ki zsákmányolni a dolgozókat, mert már jóval többet tudtak termelni mint amenynyit elfogyasztottak. Ezt a gazdagabb, sok állattal rendelkező nagy családok nem is mulasztották el. Mivel munkájukat családjukkal nem voltak képesek elvégezni, a szerencse, ügyesség, bátorság hiánya miatt Öt évvel később már 140 repülőklub működött az országban. Minden ejtőernyő és vitorlázó gépállomásnak megvolt a maga klubja. Fellendült a tömeges ejtőernyős sport is. Az ejtóernyös-ugrás világrekordjait — magassági, éjszakai, hosszantartó, csoportos ugrások — hamarosan mind a fiatal szovjet sportolók szerezték meg. 1932-től a Komszomol a vitorlázó repülést szorgalmazta. Néhány esztendő alatt kétezer vitorlázó repülögépállomás épült az országban, amelyeken 30.000 ember tanult repülni. A szovjet vitorlázó repülök világviszonylatban vezető helyet foglalnak el. 1940-ig húsz rekord közül, tizenhárom rekordot a szovjet vitorlázó repülők állítottak fel. A tíz női rekord közül hét szovjet vitorlázó repülönö nevéhez fűződik. A Bolsevik Párt mindig arra tanította a Komszomolt, hogy az ifjúságból egészséges, az életnek örülő embereket neveljen, akik erősíteni tudják a haza erejét és meg is tudják védeni az ellenség támadásaival szemben. Ezt a feladatot a testkultúra nagymértékű fejlesztése nélkül teljesíteni nem lehet, Az ifjúság szegényebb családok munkáját . vették igénybe. A leggazdagabbaknak már ez is kevés volt és rablóvár lalkozásokba kezdtek, ame lyekkel rabszolgákat szereztek munkára. A gazdag főnökök a nemzetség köös tulajdonában levő földeket is igyekeztek megszerezni. A föld megműveléséhez már sokkal több munkaerőre volt szükség, mint az állattenyésztéshez, ezért rendszeressé váltak a rabszolgaszerző vállalkozások. Mikor pedig a termelés túlnyomó részét már rabszolgák végezték szakadás állt be a szabadok között is. Voltak gazdagok és szegények. Ekkor jelent meg az állam, mint a gazdagok, kizsákmányolók érdekeit védő erőszakszervezet, a szegényebb szabadokkal és a rabszolgákkal szemben. Az állam tehát csak azóta van, mióta osztályok vannak. Igy alakult ki a rabszolgák fékentartására, később a jobbágyok, parasztok elnyomására a hűbéri állam, majd a bérmunkások kizsákmányolására a tőkések állama. A szocializmus útján a komfizikai nevelésének megszervezésében az egyik legdöntőbb előfeltétel az volt, amikor a Komszomol javaslatára megindították a „Kész vagyok minden munkára és a Szovjetúnió megvédelmezésére" mozgalmat. A GTO-jelvényes „hadsereg" gyors tempóban növekedett. Ezt elősegítette, hogy bevezették a katonai jellegű ifjúsági versenyeket, futó- és gyaloglóversenyeket, küzdőjátékokat, tömegsporttá fejlesztették a turisztikát, a sziklamászást, sisportokat. A testkultúra-mozgalom a Szovjetúnióban valóban a nép ügye lett. Ez a mozgalom 1936-ban 9 millió embert ölelt fel, ebből 6 millió volt az ifjúsági és komszomolista és több mint egymillió a pionírés iskolásgyermek. 1940-ben az elsöosztályú GTO elnyeréséért hatmillió ember tette le a vizsgát. A Komszomol különösen nagy figyelmet fordított a honvédelmi jellegű sportokra. Igy gondoskodnak a Szovjetúnióban a komszomolok fizikai képességeinek fejlesztéséről. A Komszomol a Párt utasításait követve, még jobban kiszélesítette és elmélyítette a szovjet fiatalság fizikai és katonai nevelését. munizmiis győzelmével, a társadalmi osztályok eltűnésével az állam is el fog tűnni. Az állam megjelenésével egy új, nagy korszakhoz értünk el, ahol már fejlett rabszolgarendszer volt. Ez az Ókor. (Civilizáció foka.) Ez már történelmi korszak volt, mivel írásos emlékeink is vannak e korból. Ekkor a termelésben részt nem vevő uralkodó osztály már foglalkozhatott a műveltséggel, kultúrával, művészetekkel, de ennek a kultúrának az alapját a legkegyetlenebbűl kizsákmányolt rabszolgák munkája képezte. A fejlett árutermelés nyomán megjelent az ércpénz is, mint állandó forgalmi és értékmérő eszköz. A pénz megjelenését a hitelrendszerek és az uzsora követte. A rabszolgatársadalomban a fejlettség tetőfokán a közvetítő kereskedelem már világrészeket kapcsolt össze. Fejlett mezőgazdaság (Egyiptom) matematika, építészet, csillagászat volt, ami szintén a rabszolgák munkájából született A rabszolgák mégis megvetett, senkik voltak, • akiket gazdájuk akkor vert meg, amikar neki jól esett akkor ölt meg, amikor akart. Felvetődik hát a kérdés: miben jelentett fejlődést az őskommuinista renddel 6zemben a rabszolgatársadalom? Az jelenti a fejlődést, hogy jobbak voltak a szerszámok, hogy több terméket lehetett előállítani. v Űj háborúkat indítottak a rabszolgák szerzésére. A gazdagok szembeállították a szegényebb szabadokat a rabszolgákkal. Kiépítették az államhatalmat, nehogy fellázadjanak a rabszolgák. Hatalmas hadsereget szerveztek. Az államot társadalomfeletti szervnek hirdették és az elnyomószervezet szerves részévé tették a tömegeket lenyűgöző vallást. Boldog túlvilági életet Ígértek azoknok, akik szó nélkül tűrték a kegyetlen kényszermunkát és a reménytelen életet. (Folytatása következik.) A Komszomol munkára harcra kész