Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-30 / 76. szám, csütörtök

UJ Síd A magyarországi „Dózsa" termelőcsoport a Kossuth-díjasok között 1950 március 25 IIJ Sül 7 Március 15-én osztják ki Magyarországon minden esztendőben a ma­gyar népköztársaság legnagyobb kitüntetését a Kossuth-díjat. Az ország legjobb írói, képzőművészei, tudósai, színészel részesülnek abban a magas kitüntetésben, amit a Kossuth-díj jelent. De a Kossuth-díjjal nemcsak az értelmiségieket tüntetik ki a Kossuth-díjbar. el ősorban azok részesülnek, akik a munka frontján alkotnak olyasmit, ami mintaképül szolgálhat a népi köztársaság dolgozóinak, ami fokozza és előbbre lendíti a népi demokráciá­nak fejlődését. A Kossuth-díjak idei márcľis 15-i kiosztása során írók, szí­nészek, tudósok, képzőművészek mellett ott találtuk a munkások és a pa­rasztság soraiból való élmunkásokat. úttörőket, akiket a kormány arra ér­demesített, hogy az ország legnagyobb díjával tüntesse ki. És a kitüntetet­tek között ott találtuk a hódmezővásárhelyi „Dózsa" termelőszövetkezeti csoportot is. A hivatalos jelentés így szól: „ ... a mezőgazdaság fejlesztése terén elért kimagasló eredményekért tízezer forintos Kossuth-díjat kapott... a hódmezővásárhelyi „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport a tízezer forintos díjnak Banga Imre, Gémes Ferenc intéző bizottsági tagok, Égető Ernő gaz­daságvezető és Dómján Bálint brigád vezető között' megosztásával.. ." Már eddig is érdeklődéssel figyeltük Csehszlovákiából a magyarországi szövetkezeti mozgalom fejlődését. Érdeklődésünk a magyarországi szövet­keztek iránt még csak fokozódott azóta, hogy a magyarországi szövetke. zeti mozgalomnak oly kiváló csoportjai vannak, amelyeket a Magyar Nép. köztársaság kormánya a Kossuth-díj jutalmazására méltatott. Szerettünk volna közelebbről betekinteni e szövetkezet életébe és ezt elő is segítette a magyar szövetkezeti mozsralom lapja a „Szövetkezet", amely március 25-i számában rövid beszámolót közöl a „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport életéről, amely a Kossuth-díj elnyerése óta még fokozottabb munkával akar példát adni Magyarország többi termelő csoportjainak. Örültek nagyon a „Dózsa" termelő­szövetkezet tagjai, mikor megtudták hogy Kossuth-díjasok lettek. Hogyne örültek volna, úgy örültek, ahogy a legnagyobb ajándéknak, a megbecsü. lésnek örül az ember — írja a szövet, kezeti iap. Ök négyen különösen, akik akkor ott ál'ottak a csodálatosan szép teremben és könnyektől homályos sze. mekkel nézték kaíóátjukon a kis ezüst­koszorút. Gémes Ferenc meg is mond­ja őszintén: „Csak álltunk ott. nem tudtuk, álmodunk-e vagy valóság-e ez. Nem felejtjük el ezt soha, mindig benne lesz a gondolatunkban ..." Es örömüket még jobban növelte, boldog, ságukat még teljesebbé tette, hogy a Kossuth-díj kiosztásakor az tapsolt nekik a legjobban, a kiosztás után az beszélgetett el veiük legbarátságo­sabban, akinek a tanácsát követve ju­tottak el idáig, akinek a szava irányí­totta, vezette őket minden munkájuk­ban: Rákosi Mátyás, a magyar nép szeretett bölcs vezére Nem volt könnyű idáig eljutni a Dó­zsásoknak. Amikor 1948 őszén, ak­kor még csak tizenketten, a közös munkára szánták magukat, bizony va­kargatták fejűket a sok gondtól. 146 hold földjük 17 darabban volt szana­szét a határban Elhanyagolt, kizsa­rolt földek voltak A tagoknak csak a lelkesedése volt meg. Kevesen is vol­tak, igájuk is alig A munka sem volt még jól megszervezve; hát ugyancsak meg kellett nyújtani a napot, hogy idejében végezzenek. De segédkezet nyújtott a nép állama, mutatta a Párt az utat és ők megfogadták az útmu­tatást. Kérték és meg is kapták a gép. állomás segítségét. Dolgoztak, ahogy csak tudtak. Jobban, mint az egyéni parasztok, szerették a földet, vigyáz­tak a szemveszteségre, tanultak a szovjet kolhozok példájából és így adódott, hogv míg az egyéni gazdák búzából 6 mázsát, árpából meg nyolcat arattak, addig ők kilencet meg tizen­négyet takarítottak be. Megmutatták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. És az eredmény nem is maradt el. Most, amkor együtt örülnek a Kos­suth-díjnak, a nagy jutalomnak, 115-en örülnek és 840 hold földet simogat a pillantásuk Benézhtt akárki az.istálló­ban is. Az őszi néhány rossz ló he­lyett 26 lovat, 70 marhát, 102 kisebb nagyobb disznót 4 bivalyt, 30 juhot, meg vagy 500 aprójószágot láthat a házak körül. Es a tavalyi eredmény miatt sincs mit szégyenkezni. Húsz forint jutott egy munkaegységre, de visszafizették az adósságot is, ami járt és tarta'ékoltak is jócskán — csak építkezésre is százezer forintot A kitüntetés felett érzett öröm nem jelenti azt, a Dózsa-csoportban, „hogy itt vagyunk emberek, most már meg­portot is, meg a kitüntetteket is. Oláh István az üzemi pártszervezet titkára meg is fogalmazza a csoport tagjainak véleményét: „A kitüntetés után úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb eredményeket érjünk el" A bizony­ságtételhez már hozzá is fogtak. El­készítették idejében a csoport részle­tes ütemtervét, azt részekre bontották és e szerint dolgoznak. Minden héten megbeszé'ik a munkát, nincs kapko­dás. Tudja mindenki mit csináljon, hová menjen Pontosan megszervez­ték a brigádokat, a brigádokon belül pedig a munkacsapatot. A csoport munkáját, a tervek megvalósítását, a brigádokr^ építették A vetésterülete­ket is ezek között osztották szét. Fel­ismerték a munkaverseny jelentőségét, ök voltak azok. akik februárban ver­senyre szólították Csongrád megye összes termelő csoportjait és állják a versenyt. A verseny a hajtóerő a cso­port munkájában. Ügy dolgoznak, hogy sikerüljön a tervük: még ebben az évben 25 százalékkal emelni a ter­méshozamot, hogy még jobb példát adjanak az egyénileg do'gozó parasz­toknak. A siker legfőbb biztosítéka a jól működő üzemi pártszervezet. A Párt irányítja, vezeti a csoportot, állandóan neveli a tagokat , Persze hiba is akad még a csoport­I ban — állapi!ja meg a Szövetkezet. ! Kevés a nő. A 115 tag között csak 28. Gyengén á'lnak a hivatali ügyvezetés dolgában, a munkaszervezést is javi­j tani kell még. De a hibákat már fel­ismerték és dolgoznak is javításukon, j Igy dolgozik, így ad példát a szo­cialista mezőgazdálkodás helyességé­i ről Magyarországon a Kossuth-díjjal állhatunk". Nem! Tudják, a kitünte- í kitüntetett hódmezővásárhelyi „Dózsa"' tés még jobb munkára kötelezi a eso- | termelőszövetkezeti csoport. Citrom- és rizstermelés Magyarországon Eszterháza községben van Ma­gyarország legnagyobb kerté­szeti kísérleti telepe. Ennek üvegházában Micsurin tanításait követve, és módszereit felhasz­nálva déligyümölcsök. citrom, mandarin termesztésével kísérle­teznek. Az a törekvés, hogy olyan citromfa, illetve mandarin­fa fajtát termesszenek ki, amely a magyar éghajlati és egyébb ter­mészeti viszonyok között is vi­rágzik és gyümölcsöt hoz. Való­színűnek látszik, hogy hamarosan meghonosítják a déli égövi vidé­kek melegét kedvelő déligyü­mölcsöket. Ezenkívül kísérlete­ket folytatnak például egy ko­rántermő diófajta nemesítésével. E téren már igen előrehaladtak és hamarosan egész Magyarorszá­gon megkezdik az oltott diófa ültetését, amely tíz esztendővel előbb hoz termést, mint a közön­séges diófa. A felszabadulás óta a magyar rizstermelés jelentősen emelke­Sertéstenyésztés Azokban a falvakban, ahol az Egy­séges Földműves Szövetkezet keretén belül még nem létesültek sertéshizlal­dák, a sertéshízlalás' és tenyésztés a különféle házi és mezei munkával agyonterhelt asszonyok kötelessége. Falusi ház nehezen képzelhető el ser­tés nélkül. Nagy szaporasága, gyors fejlődőképessége és főleg hízékonysá­ga jelentős jövedelmi forrást bizto­sít. A sertéstenyésztésnél mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a sertés is, mint minden élőlény egy csomó öröklött tu­lajdonsággal rendelkezik. E tulajdon­ságok kétfélék. Belsők: hízóképesség, betegséggel szemben' edzettség, ellen­állóképesség stb. és külsők: testalkat, szőrzet, szín, csontozat stb. Tehát ha csak hizlalásra vásárolunk is sertést, akkor is tudnunk kell, hogy milyen tu­lajdonságokkal rendelkező elődöktől, azaz milyen fajtából származik. Sok­szor előfordul például, hogy egy jó hízékonyságot mutató koca malacai­ból vásároltunk és a sertés mégsem mutatott jó hízékonyságot. Ebben az esetben bizonyáia a kan rosszul hízó fajtából származott és így lecsökken­tette az anyai vér jótulajdonságait. Ha tenyészanyát akarunk tartani, akkor nagyon fontos, hogy azt jó faj­tából válasszuk ki és aszerint, hogy zsír, vagy hússertéseket akarunk-e tenyészteni. A kiválasztás 6—8 hónapos korban történjen meg. A tenyészcél­ra kiválasztott süldőket bővebben ta­karmányozzuk és többet mozgatjuk, mint a hizlalás céljára nevelteket. A tenyészsertés jó tulajdonságainak ki­fejlődését, a betegséggel szemben ta­núsított ellenállóképességét helyes ta­karmányozással növelhetjük. A te­nyészsertésnek 12—14 hónapos korá­ban a 100—110 kg súlyt kell elérnie. Nagyon fontos, hogy a tenyésztésre szánt sertést legeltessük, mert a sok mozgás csak javára szolgál. Takar­mányozásánál a legfőbb súlyt a csont, képző anyagokra kell fektetni. A te­nyészanya táplálékát a legeltetés, bur­gonya, répa, lucerna, szecska adása mellett úgy kell kiegészíteni takar­mánnyal, hogy a kívánt fejlődést biz­tosítsuk. Ha például egy héthónapos korban kiválasztott tenyészsertés sú­lya 50 kg, akkor úgy kell takarmá­nyozni, hogy egyéves korára, vagyis öt hónap múlva 100—110 kg legyen. Tehát átlagban havonta 10 kg-ot kell gyarapodnia. A tenyészkan kiválasztásánál is a legfontosabb tényező, hogy jó tulaj­donságokkal rendelkező fajtából szár­mazzék. Jófajtájú kant el lehet ronta­ni rossz istállózással, helytelen takar­mányozással és túlságosan sok pá­rostatással. A tenyészkan takarmánya zab, különböző olajpogácsák és kuko rca keverékéből álljon és olyan meny­ny' égben kell azt adagolni, amilyen mértékben a kan igénybe van véve. A helytelenül tartott kannal beugratott kocák meddők maradnak, a kan pedig idő előtt elhasználódik. (— n.) dett, különösen a hároméves terv során, mert az újonnan léte­sített öntözőművek megadták a lehetőséget a rizstermelés nagy­arányú fejlesztéséhez. Mivel a rizstermelés terén jó eredményt csak a nagyüzemi gazdálkodás hozhat, 1949 óta a magyarorszá­gi állami gazdaságokon kívül rizstermeléssel legnagyobb részt a termelőszövetkezeti csoportok foglalkoznak. Nagyjelentőségű a rizstermelés Magyarországon azért is. mert a rizs szikes talajo­kon is jó termést ad. A három­éves terv során a szikes területe­ket bekapcsolták az öntözőháló­zatba és így bevonták a terme­lésbe. Az ilyen földeken a talaj összetétele is előnyösen megvál­tozik és aztán más növényeket is jó eredménnyel lehet termelni rajta. Az a gyakorlat alakult ki, hogy két-három évi rizstermelés után ipari növényeket vetnek a volt rizsföldekbe. A magyar tudományos kutatás hatásos védekezési eljárást dol­gozott ki. a „Bruzone" nevű rizs­betegség ellen és ugyanakkor a rizs minőségét is megjavította. Egy, a Szovjetúnióból származó rizstermeléssel legnagyobbrészt rizstörzsből sikerült kitermelni egy rövid termésidejű, korán beérő, holdanként 25 mázsás bő termést hozó rizsfajtát, amely már több külföldi állam érdek­lődését is felkeltette. Hogy folynak a tavaszi mezei munkák a csehszlovák állami birtokokon A csehszlovák állami birtokokon a tavaszi mezei munkák a terv szerint folynak és némely kerületben már jó­val túlhaladták a tervet. Március 27-ig az állami birtokokon 114.558 hektáron végezték el a simítást, a búza 78 szá­zalékát, az árpa 57 százalékát, a zab 23 százalékát vetették el, a cukorrépa 18 százalékát, korai burgonya 13 szá­zalékát, a zöldség 16 százalékát, a ta­vaszi olajnövények 32 százalékát, a hüvelyesek 32 százalékát és egyéb nö. vények 8 százalékát vetették el. A komló ültetésében 77 százalékot ér­tek el, a szőlő nyitásánál 82 százalé­kot, metszésénél 84 százalékos telje­sítményt értek el. Mire tanít Micsurin Földműveseink közül sokan még nincsenek tisztában azzal, hogyan kell Micsurin tanait a gyakorlatban keresztülvinni, mik a feladataik és mit kell tenniök, hogy Micsurin tudományos kutatá­sainak eredményeit tökéletesen felhasználják munkájukban. A mi" csurini mozgalom alatt némelyek csak a gyümölcsnemesítést, új gyümölcs, és gabonafajták kitenyésztését értik. Ez azonban koránt­sem meríti ki a micsurini mozgalom tartalmát. Mindnyájan tudjuk, hogy új gyümölcsfajtákat és növényeket, valamint jobbminőségű állatokat már ősidők óta kitenyésztett az ember, a földműves, a gyümölcstermelő, az állattenyésztő. Mindez azonban nem volt micsur'nizmus. Micsurin eljárásának lényege és új volta abban áll, hogy a problémákat rendszer alapján oldja meg. Például Micsurin, mint gyümölcstermelő nemcsak arra törekedett, hogy újfajtájú és származású gyümölcsöket tenyésszen ki, hanem mindenekelőtt azo­kat az utakat és törvényszerűségeket követte és vizsgálta, amelyek az új fajták kitermeléséhez vezetnek. Micsurin rendszere annyit jer lent, m ;nt tisztán látni a célt és keresni az utat, amelyen a célt elérhetjük. A micsurinizmus végcélja és értelme: a szocialista jólét és ezt mint Ďuris földművelésügyi miniszter oly sokszor hangsú­lyozta, csakis a terméshozam emelésével érhetjük el. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeik elé bennünket a micsurini mozgalom állít? Néz­zük csak növényeinket, gazdasági állatainkat. Búzánk hektáron­ként több mint 60 q't hozhatna és mi örülünk, ha 30 q't hoz. Ez már nagyon jó termésnek számít. A cukorrépa 500 q ffelüli termést hozhatna és tudjuk, hogy a cukor­répahozam nálunk ennek a meny­nyiségnek csak a felét szokta ki­tenni. Fejősteheneiknél célul tűz­tük ki a 3000 liter évi átlagos tej­hozamot. Jól tudjuk azonban, hogy vannak fejőstehenek, ame­lyek átlag 5000—6000 liter tejet -adnak. Miért nem érünk el még­sem ilyen eredményeket? Erre a kérdésre földműveseink rendsze­rint azt a feleletet adják, hogy ilyen eredményeket csak elmélet­ben lehetséges elérni, vagy ha csak kis területeken kísérletez­nek, gyakorlatban azonban nem lehet általánosítani. Ez helytelen válasz, mert a szocialista mező­gazdaságban nem lehet különb­ség az elméleť és a gyakorlat kö­zött. Nem lehet különbség a ku­tatás és a gyakorlat között, min­den földművesnek egyszersmind kutatónak is kell lennie. Arra kell törekednie minden földműves­nek, hogy éljen azzal a legmagasabb hozamképességgel, ami növényeink és állataink szer­vezetében rejlik. És ebben van a micsurini tanítás magva: hogy a környezet és a szervezet egymás­tól elválaszthatatlan egységet al" tíot. Ha növényi vagy állati szer­vezetből magasabb hozamot aka­runk nyerni,, meg kell teremte­nünk a megfelelő körülményeket, amelyek ennek elérését lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg, mi az oka an­nak, hogy nem érünk el olyan magas hozamokat, amilyenekre növényeink és állataink képesek. Ennek főoka az, hogy földjeink nincsenek olyan állapotban, hogy a talaj mélyén megőrizzék a ned­vességet és megtarthassák az egész tenyészet ideje alatt és a növényi szervezetnek átadhassák. A talaj e nedvességmegőrző ké" pességének megújítása egyike a legfontosabb micsurini feladatok­nak. Ugyanúgy az állattenyész­tésnél is mindenekelőtt gondos­kodnunk kell a környezet és a kö­rülmények megfelelő kialakítá­sáról. Ebben első helyen áll a micsurini tanítás szerint az etetés, azután a levegő, a nap, a környe­zet kihatása és csak utolsó helyen vannak azok a tulajdonságok, amelyek a szülőktől öröklődnek. A micsurini tanítás hangsúlyozza, hogy a nevelés és a környezet fontosabb tényezők, mint az öröklés és a származás. Amint láthatjuk, ezek mind olyan micsurini problémák, ame­lyek gazdaságunkban megoldá­ra várnak és amelyeket annál jobban és annál nagyobb mérték­ben valósíthatnak meg földműve­seink, minél gyorsabban alkal­mazzák a magasabb termelési for­mákat. Haladószellemű földműve­seink, akik az EFSz-ek keretében már megkezdték a környezet problémájának megoldását, már megvetették a micsurini mozga­lom, a micsurini munka és mód­szerek alapját. Jobb szántási lehetőséget bizto­sítani, jobb vetési eljárásokat be­vezetni, több takarmányt termel­ni, befásítani az olyan területe­ket, amelyeken nem tehet úgy gazdálkodni, mint ahogy azt meg­követeli a magasabb termelési for­ma, a köves, terméketlen területek­re erdőket ültetni, nedves réteken, amelyek nem alkalmasak takar­mány termelésre, halastavakat létesíteni: ez a környezet kérdé" sének megoldása. Ezt azonban nem érhetik el egyes egyének, ennek végrehajtására csak a kö­zösség képes. Micsurin mondotta: „Az ember a szocialista korszakban a termé­szet igazi urává lesz." Ebben rej­lik a micsurini tanítás óriási, for­radalmi jelentősége. Az őszi mélyszántás gondozása Az őszi mélyszántás a jó gaz­dálkodás talajművelésének egyik legfontosabb munkája. Szára­zabb vidékeken egyedül az őszi mélyszántás teheti terméseinket biztosabbá. Az őszi mélyszántás­sal biztosítjuk növényeink számá­ra az egész termesztési időre szükséges vízmennyiség nagy ré­szét. Súlyos hibát követ el tehát az, aki az ősszel megszántott föl­det tavasszal azért, mert a föld ídgyomosodott, összetömődött, újra szántja. Ezzel a földet olyan mélyen kiszárítja, mint amilyen mélyen fölszántotta és több tava* si esőnek megfelelő csapadék­mennyiséget elpazarol. Korai vetésekre az őszi szán­tást simítással egyszer-kétszeri boronálással vetésre alkalmassá lehet tenni. Későbbi vetésű nö­vényeknél a föld kigyomosodása, összetömődöttsége miatt szánta­ni, annak káros következménye miatt nem szabad, hanem a talajt J egyéb eszközökkel kell porha­nyóssá és gyommentessé tennünk. Mind a talaj mélyebb porha" nyítására, mind a gyomirtásra legrilegfelelőbb és legjobb mun­kát végez a tárcsa. Munkájával ugyanazt a célt érjük el, mint a szántással, de a földet nem for­gatjuk meg és nem szárítjuk ki A tárcsáéhoz hasonlóan eredmé­nyes és jó munkát végezhetünk kultivátorral és „gruberrel". Hacsak egy lehetőség van rá, kerüljük az ősszel megszántott föld tavaszi megszántását és a gyomirtásra, valamint a talaj por­hanyóssá tételére a fentemlített eszközöket használjuk. Gépállo­másaink ezeknek az eszközöknek bármelyikével rendelkeznek és használatuk költségei bőven megtérülnek azzal, hogy a tava­szi szántása mellőzve, földünket 'nem szárítottuk ki s ezzel a jó ter­més egyik alapfeltételét biztosí­tottuk-

Next

/
Thumbnails
Contents