Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-30 / 76. szám, csütörtök

UJ Síd A magyarországi „Dózsa" termelőcsoport a Kossuth-díjasok között 1950 március 25 IIJ Sül 7 Március 15-én osztják ki Magyarországon minden esztendőben a magyar népköztársaság legnagyobb kitüntetését a Kossuth-díjat. Az ország legjobb írói, képzőművészei, tudósai, színészel részesülnek abban a magas kitüntetésben, amit a Kossuth-díj jelent. De a Kossuth-díjjal nemcsak az értelmiségieket tüntetik ki a Kossuth-díjbar. el ősorban azok részesülnek, akik a munka frontján alkotnak olyasmit, ami mintaképül szolgálhat a népi köztársaság dolgozóinak, ami fokozza és előbbre lendíti a népi demokráciának fejlődését. A Kossuth-díjak idei márcľis 15-i kiosztása során írók, színészek, tudósok, képzőművészek mellett ott találtuk a munkások és a parasztság soraiból való élmunkásokat. úttörőket, akiket a kormány arra érdemesített, hogy az ország legnagyobb díjával tüntesse ki. És a kitüntetettek között ott találtuk a hódmezővásárhelyi „Dózsa" termelőszövetkezeti csoportot is. A hivatalos jelentés így szól: „ ... a mezőgazdaság fejlesztése terén elért kimagasló eredményekért tízezer forintos Kossuth-díjat kapott... a hódmezővásárhelyi „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport a tízezer forintos díjnak Banga Imre, Gémes Ferenc intéző bizottsági tagok, Égető Ernő gazdaságvezető és Dómján Bálint brigád vezető között' megosztásával.. ." Már eddig is érdeklődéssel figyeltük Csehszlovákiából a magyarországi szövetkezeti mozgalom fejlődését. Érdeklődésünk a magyarországi szövetkeztek iránt még csak fokozódott azóta, hogy a magyarországi szövetke. zeti mozgalomnak oly kiváló csoportjai vannak, amelyeket a Magyar Nép. köztársaság kormánya a Kossuth-díj jutalmazására méltatott. Szerettünk volna közelebbről betekinteni e szövetkezet életébe és ezt elő is segítette a magyar szövetkezeti mozsralom lapja a „Szövetkezet", amely március 25-i számában rövid beszámolót közöl a „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport életéről, amely a Kossuth-díj elnyerése óta még fokozottabb munkával akar példát adni Magyarország többi termelő csoportjainak. Örültek nagyon a „Dózsa" termelőszövetkezet tagjai, mikor megtudták hogy Kossuth-díjasok lettek. Hogyne örültek volna, úgy örültek, ahogy a legnagyobb ajándéknak, a megbecsü. lésnek örül az ember — írja a szövet, kezeti iap. Ök négyen különösen, akik akkor ott ál'ottak a csodálatosan szép teremben és könnyektől homályos sze. mekkel nézték kaíóátjukon a kis ezüstkoszorút. Gémes Ferenc meg is mondja őszintén: „Csak álltunk ott. nem tudtuk, álmodunk-e vagy valóság-e ez. Nem felejtjük el ezt soha, mindig benne lesz a gondolatunkban ..." Es örömüket még jobban növelte, boldog, ságukat még teljesebbé tette, hogy a Kossuth-díj kiosztásakor az tapsolt nekik a legjobban, a kiosztás után az beszélgetett el veiük legbarátságosabban, akinek a tanácsát követve jutottak el idáig, akinek a szava irányította, vezette őket minden munkájukban: Rákosi Mátyás, a magyar nép szeretett bölcs vezére Nem volt könnyű idáig eljutni a Dózsásoknak. Amikor 1948 őszén, akkor még csak tizenketten, a közös munkára szánták magukat, bizony vakargatták fejűket a sok gondtól. 146 hold földjük 17 darabban volt szanaszét a határban Elhanyagolt, kizsarolt földek voltak A tagoknak csak a lelkesedése volt meg. Kevesen is voltak, igájuk is alig A munka sem volt még jól megszervezve; hát ugyancsak meg kellett nyújtani a napot, hogy idejében végezzenek. De segédkezet nyújtott a nép állama, mutatta a Párt az utat és ők megfogadták az útmutatást. Kérték és meg is kapták a gép. állomás segítségét. Dolgoztak, ahogy csak tudtak. Jobban, mint az egyéni parasztok, szerették a földet, vigyáztak a szemveszteségre, tanultak a szovjet kolhozok példájából és így adódott, hogv míg az egyéni gazdák búzából 6 mázsát, árpából meg nyolcat arattak, addig ők kilencet meg tizennégyet takarítottak be. Megmutatták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. És az eredmény nem is maradt el. Most, amkor együtt örülnek a Kossuth-díjnak, a nagy jutalomnak, 115-en örülnek és 840 hold földet simogat a pillantásuk Benézhtt akárki az.istállóban is. Az őszi néhány rossz ló helyett 26 lovat, 70 marhát, 102 kisebb nagyobb disznót 4 bivalyt, 30 juhot, meg vagy 500 aprójószágot láthat a házak körül. Es a tavalyi eredmény miatt sincs mit szégyenkezni. Húsz forint jutott egy munkaegységre, de visszafizették az adósságot is, ami járt és tarta'ékoltak is jócskán — csak építkezésre is százezer forintot A kitüntetés felett érzett öröm nem jelenti azt, a Dózsa-csoportban, „hogy itt vagyunk emberek, most már megportot is, meg a kitüntetteket is. Oláh István az üzemi pártszervezet titkára meg is fogalmazza a csoport tagjainak véleményét: „A kitüntetés után úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb eredményeket érjünk el" A bizonyságtételhez már hozzá is fogtak. Elkészítették idejében a csoport részletes ütemtervét, azt részekre bontották és e szerint dolgoznak. Minden héten megbeszé'ik a munkát, nincs kapkodás. Tudja mindenki mit csináljon, hová menjen Pontosan megszervezték a brigádokat, a brigádokon belül pedig a munkacsapatot. A csoport munkáját, a tervek megvalósítását, a brigádokr^ építették A vetésterületeket is ezek között osztották szét. Felismerték a munkaverseny jelentőségét, ök voltak azok. akik februárban versenyre szólították Csongrád megye összes termelő csoportjait és állják a versenyt. A verseny a hajtóerő a csoport munkájában. Ügy dolgoznak, hogy sikerüljön a tervük: még ebben az évben 25 százalékkal emelni a terméshozamot, hogy még jobb példát adjanak az egyénileg do'gozó parasztoknak. A siker legfőbb biztosítéka a jól működő üzemi pártszervezet. A Párt irányítja, vezeti a csoportot, állandóan neveli a tagokat , Persze hiba is akad még a csoportI ban — állapi!ja meg a Szövetkezet. ! Kevés a nő. A 115 tag között csak 28. Gyengén á'lnak a hivatali ügyvezetés dolgában, a munkaszervezést is javij tani kell még. De a hibákat már felismerték és dolgoznak is javításukon, j Igy dolgozik, így ad példát a szocialista mezőgazdálkodás helyességéi ről Magyarországon a Kossuth-díjjal állhatunk". Nem! Tudják, a kitünte- í kitüntetett hódmezővásárhelyi „Dózsa"' tés még jobb munkára kötelezi a eso- | termelőszövetkezeti csoport. Citrom- és rizstermelés Magyarországon Eszterháza községben van Magyarország legnagyobb kertészeti kísérleti telepe. Ennek üvegházában Micsurin tanításait követve, és módszereit felhasználva déligyümölcsök. citrom, mandarin termesztésével kísérleteznek. Az a törekvés, hogy olyan citromfa, illetve mandarinfa fajtát termesszenek ki, amely a magyar éghajlati és egyébb természeti viszonyok között is virágzik és gyümölcsöt hoz. Valószínűnek látszik, hogy hamarosan meghonosítják a déli égövi vidékek melegét kedvelő déligyümölcsöket. Ezenkívül kísérleteket folytatnak például egy korántermő diófajta nemesítésével. E téren már igen előrehaladtak és hamarosan egész Magyarországon megkezdik az oltott diófa ültetését, amely tíz esztendővel előbb hoz termést, mint a közönséges diófa. A felszabadulás óta a magyar rizstermelés jelentősen emelkeSertéstenyésztés Azokban a falvakban, ahol az Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül még nem létesültek sertéshizlaldák, a sertéshízlalás' és tenyésztés a különféle házi és mezei munkával agyonterhelt asszonyok kötelessége. Falusi ház nehezen képzelhető el sertés nélkül. Nagy szaporasága, gyors fejlődőképessége és főleg hízékonysága jelentős jövedelmi forrást biztosít. A sertéstenyésztésnél mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a sertés is, mint minden élőlény egy csomó öröklött tulajdonsággal rendelkezik. E tulajdonságok kétfélék. Belsők: hízóképesség, betegséggel szemben' edzettség, ellenállóképesség stb. és külsők: testalkat, szőrzet, szín, csontozat stb. Tehát ha csak hizlalásra vásárolunk is sertést, akkor is tudnunk kell, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező elődöktől, azaz milyen fajtából származik. Sokszor előfordul például, hogy egy jó hízékonyságot mutató koca malacaiból vásároltunk és a sertés mégsem mutatott jó hízékonyságot. Ebben az esetben bizonyáia a kan rosszul hízó fajtából származott és így lecsökkentette az anyai vér jótulajdonságait. Ha tenyészanyát akarunk tartani, akkor nagyon fontos, hogy azt jó fajtából válasszuk ki és aszerint, hogy zsír, vagy hússertéseket akarunk-e tenyészteni. A kiválasztás 6—8 hónapos korban történjen meg. A tenyészcélra kiválasztott süldőket bővebben takarmányozzuk és többet mozgatjuk, mint a hizlalás céljára nevelteket. A tenyészsertés jó tulajdonságainak kifejlődését, a betegséggel szemben tanúsított ellenállóképességét helyes takarmányozással növelhetjük. A tenyészsertésnek 12—14 hónapos korában a 100—110 kg súlyt kell elérnie. Nagyon fontos, hogy a tenyésztésre szánt sertést legeltessük, mert a sok mozgás csak javára szolgál. Takarmányozásánál a legfőbb súlyt a csont, képző anyagokra kell fektetni. A tenyészanya táplálékát a legeltetés, burgonya, répa, lucerna, szecska adása mellett úgy kell kiegészíteni takarmánnyal, hogy a kívánt fejlődést biztosítsuk. Ha például egy héthónapos korban kiválasztott tenyészsertés súlya 50 kg, akkor úgy kell takarmányozni, hogy egyéves korára, vagyis öt hónap múlva 100—110 kg legyen. Tehát átlagban havonta 10 kg-ot kell gyarapodnia. A tenyészkan kiválasztásánál is a legfontosabb tényező, hogy jó tulajdonságokkal rendelkező fajtából származzék. Jófajtájú kant el lehet rontani rossz istállózással, helytelen takarmányozással és túlságosan sok párostatással. A tenyészkan takarmánya zab, különböző olajpogácsák és kuko rca keverékéből álljon és olyan menyny' égben kell azt adagolni, amilyen mértékben a kan igénybe van véve. A helytelenül tartott kannal beugratott kocák meddők maradnak, a kan pedig idő előtt elhasználódik. (— n.) dett, különösen a hároméves terv során, mert az újonnan létesített öntözőművek megadták a lehetőséget a rizstermelés nagyarányú fejlesztéséhez. Mivel a rizstermelés terén jó eredményt csak a nagyüzemi gazdálkodás hozhat, 1949 óta a magyarországi állami gazdaságokon kívül rizstermeléssel legnagyobb részt a termelőszövetkezeti csoportok foglalkoznak. Nagyjelentőségű a rizstermelés Magyarországon azért is. mert a rizs szikes talajokon is jó termést ad. A hároméves terv során a szikes területeket bekapcsolták az öntözőhálózatba és így bevonták a termelésbe. Az ilyen földeken a talaj összetétele is előnyösen megváltozik és aztán más növényeket is jó eredménnyel lehet termelni rajta. Az a gyakorlat alakult ki, hogy két-három évi rizstermelés után ipari növényeket vetnek a volt rizsföldekbe. A magyar tudományos kutatás hatásos védekezési eljárást dolgozott ki. a „Bruzone" nevű rizsbetegség ellen és ugyanakkor a rizs minőségét is megjavította. Egy, a Szovjetúnióból származó rizstermeléssel legnagyobbrészt rizstörzsből sikerült kitermelni egy rövid termésidejű, korán beérő, holdanként 25 mázsás bő termést hozó rizsfajtát, amely már több külföldi állam érdeklődését is felkeltette. Hogy folynak a tavaszi mezei munkák a csehszlovák állami birtokokon A csehszlovák állami birtokokon a tavaszi mezei munkák a terv szerint folynak és némely kerületben már jóval túlhaladták a tervet. Március 27-ig az állami birtokokon 114.558 hektáron végezték el a simítást, a búza 78 százalékát, az árpa 57 százalékát, a zab 23 százalékát vetették el, a cukorrépa 18 százalékát, korai burgonya 13 százalékát, a zöldség 16 százalékát, a tavaszi olajnövények 32 százalékát, a hüvelyesek 32 százalékát és egyéb nö. vények 8 százalékát vetették el. A komló ültetésében 77 százalékot értek el, a szőlő nyitásánál 82 százalékot, metszésénél 84 százalékos teljesítményt értek el. Mire tanít Micsurin Földműveseink közül sokan még nincsenek tisztában azzal, hogyan kell Micsurin tanait a gyakorlatban keresztülvinni, mik a feladataik és mit kell tenniök, hogy Micsurin tudományos kutatásainak eredményeit tökéletesen felhasználják munkájukban. A mi" csurini mozgalom alatt némelyek csak a gyümölcsnemesítést, új gyümölcs, és gabonafajták kitenyésztését értik. Ez azonban korántsem meríti ki a micsurini mozgalom tartalmát. Mindnyájan tudjuk, hogy új gyümölcsfajtákat és növényeket, valamint jobbminőségű állatokat már ősidők óta kitenyésztett az ember, a földműves, a gyümölcstermelő, az állattenyésztő. Mindez azonban nem volt micsur'nizmus. Micsurin eljárásának lényege és új volta abban áll, hogy a problémákat rendszer alapján oldja meg. Például Micsurin, mint gyümölcstermelő nemcsak arra törekedett, hogy újfajtájú és származású gyümölcsöket tenyésszen ki, hanem mindenekelőtt azokat az utakat és törvényszerűségeket követte és vizsgálta, amelyek az új fajták kitermeléséhez vezetnek. Micsurin rendszere annyit jer lent, m

;nt tisztán látni a célt és keresni az utat, amelyen a célt elérhetjük. A micsurinizmus végcélja és értelme: a szocialista jólét és ezt mint Ďuris földművelésügyi miniszter oly sokszor hangsúlyozta, csakis a terméshozam emelésével érhetjük el. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeik elé bennünket a micsurini mozgalom állít? Nézzük csak növényeinket, gazdasági állatainkat. Búzánk hektáronként több mint 60 q't hozhatna és mi örülünk, ha 30 q't hoz. Ez már nagyon jó termésnek számít. A cukorrépa 500 q ffelüli termést hozhatna és tudjuk, hogy a cukorrépahozam nálunk ennek a menynyiségnek csak a felét szokta kitenni. Fejősteheneiknél célul tűztük ki a 3000 liter évi átlagos tejhozamot. Jól tudjuk azonban, hogy vannak fejőstehenek, amelyek átlag 5000—6000 liter tejet -adnak. Miért nem érünk el mégsem ilyen eredményeket? Erre a kérdésre földműveseink rendszerint azt a feleletet adják, hogy ilyen eredményeket csak elméletben lehetséges elérni, vagy ha csak kis területeken kísérleteznek, gyakorlatban azonban nem lehet általánosítani. Ez helytelen válasz, mert a szocialista mezőgazdaságban nem lehet különbség az elméleť és a gyakorlat között. Nem lehet különbség a kutatás és a gyakorlat között, minden földművesnek egyszersmind kutatónak is kell lennie. Arra kell törekednie minden földművesnek, hogy éljen azzal a legmagasabb hozamképességgel, ami növényeink és állataink szervezetében rejlik. És ebben van a micsurini tanítás magva: hogy a környezet és a szervezet egymástól elválaszthatatlan egységet al" tíot. Ha növényi vagy állati szervezetből magasabb hozamot akarunk nyerni,, meg kell teremtenünk a megfelelő körülményeket, amelyek ennek elérését lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg, mi az oka annak, hogy nem érünk el olyan magas hozamokat, amilyenekre növényeink és állataink képesek. Ennek főoka az, hogy földjeink nincsenek olyan állapotban, hogy a talaj mélyén megőrizzék a nedvességet és megtarthassák az egész tenyészet ideje alatt és a növényi szervezetnek átadhassák. A talaj e nedvességmegőrző ké" pességének megújítása egyike a legfontosabb micsurini feladatoknak. Ugyanúgy az állattenyésztésnél is mindenekelőtt gondoskodnunk kell a környezet és a körülmények megfelelő kialakításáról. Ebben első helyen áll a micsurini tanítás szerint az etetés, azután a levegő, a nap, a környezet kihatása és csak utolsó helyen vannak azok a tulajdonságok, amelyek a szülőktől öröklődnek. A micsurini tanítás hangsúlyozza, hogy a nevelés és a környezet fontosabb tényezők, mint az öröklés és a származás. Amint láthatjuk, ezek mind olyan micsurini problémák, amelyek gazdaságunkban megoldára várnak és amelyeket annál jobban és annál nagyobb mértékben valósíthatnak meg földműveseink, minél gyorsabban alkalmazzák a magasabb termelési formákat. Haladószellemű földműveseink, akik az EFSz-ek keretében már megkezdték a környezet problémájának megoldását, már megvetették a micsurini mozgalom, a micsurini munka és módszerek alapját. Jobb szántási lehetőséget biztosítani, jobb vetési eljárásokat bevezetni, több takarmányt termelni, befásítani az olyan területeket, amelyeken nem tehet úgy gazdálkodni, mint ahogy azt megköveteli a magasabb termelési forma, a köves, terméketlen területekre erdőket ültetni, nedves réteken, amelyek nem alkalmasak takarmány termelésre, halastavakat létesíteni: ez a környezet kérdé" sének megoldása. Ezt azonban nem érhetik el egyes egyének, ennek végrehajtására csak a közösség képes. Micsurin mondotta: „Az ember a szocialista korszakban a természet igazi urává lesz." Ebben rejlik a micsurini tanítás óriási, forradalmi jelentősége. Az őszi mélyszántás gondozása Az őszi mélyszántás a jó gazdálkodás talajművelésének egyik legfontosabb munkája. Szárazabb vidékeken egyedül az őszi mélyszántás teheti terméseinket biztosabbá. Az őszi mélyszántással biztosítjuk növényeink számára az egész termesztési időre szükséges vízmennyiség nagy részét. Súlyos hibát követ el tehát az, aki az ősszel megszántott földet tavasszal azért, mert a föld ídgyomosodott, összetömődött, újra szántja. Ezzel a földet olyan mélyen kiszárítja, mint amilyen mélyen fölszántotta és több tava* si esőnek megfelelő csapadékmennyiséget elpazarol. Korai vetésekre az őszi szántást simítással egyszer-kétszeri boronálással vetésre alkalmassá lehet tenni. Későbbi vetésű növényeknél a föld kigyomosodása, összetömődöttsége miatt szántani, annak káros következménye miatt nem szabad, hanem a talajt J egyéb eszközökkel kell porhanyóssá és gyommentessé tennünk. Mind a talaj mélyebb porha" nyítására, mind a gyomirtásra legrilegfelelőbb és legjobb munkát végez a tárcsa. Munkájával ugyanazt a célt érjük el, mint a szántással, de a földet nem forgatjuk meg és nem szárítjuk ki A tárcsáéhoz hasonlóan eredményes és jó munkát végezhetünk kultivátorral és „gruberrel". Hacsak egy lehetőség van rá, kerüljük az ősszel megszántott föld tavaszi megszántását és a gyomirtásra, valamint a talaj porhanyóssá tételére a fentemlített eszközöket használjuk. Gépállomásaink ezeknek az eszközöknek bármelyikével rendelkeznek és használatuk költségei bőven megtérülnek azzal, hogy a tavaszi szántása mellőzve, földünket 'nem szárítottuk ki s ezzel a jó termés egyik alapfeltételét biztosítottuk-