Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-30 / 76. szám, csütörtök

0 -i ff! CT<| Jt léke Hívei Csehszlovákiai Bizottságának és a Csehszlovák írók Szövetségének felelete az amerikai haladószellemű írók nyilatkozatára Az Egyesült Államok állami hivatala megtagadta a beutazási engedély megadását annak a békeküldöttségnek, amelyet Pablo Picasso és a centerbury-i dékán, Hawlett John. son vezettek, azzal a megokolással, hogy a küldöttség tagjai kommunisták. Ez- ellen az eljárás ellen s ennek megokolása ellen felemelték szavukat a különféle meggyőződésű haladószellemű amerikai írók, akiket a béke utáni vágy egyesít és kapcsol össze szoros egységbe. Nyilatkozatot adtak ki, amelyben kifejezésre jut. tatják tiltakozásukat a Béke Hívei Világbizottsága kiküldötteinek diszkriminációja ellen. „Mi, akik ezt a nyilatkozatot aláírtuk, mint a legkülönfélébb politikai meggyőződésű amerikai írók csoportja, azt mondjuk: égy érzésegye. sít és tart össze bennünket: őszinte, égő vágy a béke után. Meg vagyunk győződve arról, hogy ma már nem lehet elutasítani, elfelejteni vagy főleg megakadályozni olyan békemozgalmat, amelynek célja a békés egyetértés az egész világ nemze. tei között. Tekintet nélkül arra, honnan Indult ki ez a mozgalom, nem szabad és nem lehet ezt a mozgalmat figyelmen kívül hagyni, ha a mozgalom célja a jobb és szorosabb együttműködés a nemzetek között. Ha itt nálunk, Amerikában megvan ennek az álláspontnak az erkölcsi alapja, akkor nem kell félnünk a szabad és nyílt kritikától sem. Ezért mély felháborodást éreztünk, amidőn az állami hivatal elutasította a külföldi békeküldöttség beutazási engedélyének megadását. Nem ismerhetjük el ennek igazolásául azt az okot, amelyet az állami hivatal felhoz —, hogy tudniillik ezek az emberek kommunisták. Nem az a döntő, hogy kommunisták-e vagy nem, hanem az, hogy a béke égető szükségessége azt követeli, hogy tárgyaljunk mindenkivel, aki a békéről tárgyalni akar. Felfogásuk némely dologban eltérő lehet, azonban kivel tárgyalnánk a békéről, ha nem azokkal, akik akarnak a békéről tárgyalni. Mint haladószellemű írók, személyes felelősséget viselünk az egész emberiség jövőjéért és így Amerika jövőjéért is. Nagy hálával tartozunk ennek a drága országnak, amely lehetővé tette számunkra, hogy szabadon írjunk, de kötelezettségeink vannak azok iránt is, akik számára írunk. Kötelességünk, hogy az igazságot megmondjuk nekik s az igazság az, hogy bizonyos emberek itt Amerikában nem kívánják a békét, hanem inkább félnek tőle. Ezt a békétől való félelmet az emberiség halálos veszedelmének tartjuk. Mi a békétől nem félünk! El. lenkezőleg, mélyen és őszintén kívánjuk a békés együttélést az öszszes nemzetekkel. Felhívjuk ezért a külügyminisztériumot, hogy nyissa meg ennek az országnak kapuit mindenki előtt, aki a béke nevében érkezik és nyújtson neki szabad szólási jogot. Ebben az országban, amely az Egyesült Nemzetek állandó székhelye, tudatában vagyunk fokozott felelősségünknek. Felhívjuk a többi nemzeteket is, hogy hasonló módon viselkedjenek. Egyszersmind kifejezzük készségűnket, hogy elfogadjuk bármely nemzet meghívását arra, hogy elmenjünk hozzájuk és felemeljük szavunkat a béke üggyéért. Ezt a nyilatkozatot a következő írók írták alá: Ira Wolfert, Lauise Mally, Lehnston Hughes, Muriéi Ruckeyser, Earl Conrad, John T. Mac Manus, Dashiell Hammett, Michael Gold, Leo Zilberg, Howard Fast, Thomas Bell, Eve Merriam, W. E. B. du Bois, Ira Wellach, Bucklin Moon, James Aron. son, Sámuel Sillen, Charles Madison, Leo Huberman, Arnaud d'Usseau, Albert Maltz, Schirley Graham, Miliárd Lampell, Dávid Almen, Mitchell Wilson, Cedric Belfrage, Louis Untermayer, Herbert Aptgecker, Richard O. Boyer, Barbara Giles, Norman Rostén, John Howard Lawson. A Béke Hívei csehszlovák bizottsága és a Csehszlovák írók Szövetsége a haladószellemű amerikai irók nyilatkozatára és arra a felhívására, hogy elfogad meghívásokat bármely ország meglátogatására, hogy tárgyaljanak a békéért folytatott közös harcról, a következő nyilatkozattal felel: A csehszlovák nép nevében üdvözlünk benneteket, amerikai írók, akik bátran felemeltétek szavatokat az ellen a felháborító tény ellen, hogy az Egyesült Államok hivatalai megtagadták a Béke Hívei Világbizottsága küldöttségének az országotokba való beutazását. Ennek a küldöttségnek, amely a világ kultúrájának legkiválóbb kép. viselőiből tevődött össze, egy célja volt: az egész világ békeszerető és becsületes emberei százmillióinak nevében üdvözölni az amerikai népet és egyben átadni a Béke Hívei Világbizottságának sürgető üzenetét az amerikai kongresszusnak, hogy tegyenek meg minden intézkedést az új háború megakadályozására. Ennek az oly kiváló összetételű és küldetésü bizottságnak a látogatása meg. tiszteltetés lett volna az amerikai hivatalos körökre nézve. Ha az Egyesült Államok hivatalai megakadályozták az amerikai népet abban, hogy a küldöttséget országukban üdvözölhessék és negatív álláspontot foglaltak el a bizottság küldetése ellen, ezzel újból bebizonyították azt, hogy az Egyesült Államok uralkodó köl-eiben mindjobban elhatalmasodik „a békétől való félelem". Ezért Utasítanak el rendszeresen minden jóakaratú közeledést, ezért üldözik az Egyesült Államokban azokat, akik a Béke Híveinek soraihoz csatlakoznak és ezért indítának ostoba hazugságkampányokat és rágalmaznak minden országot, amely következetes békepolitikát folytat s ezért harcolnak a mi hazánk ellen is. A csehszlovák nép a béke megvédését tartja' legfontosabb feladatának s meg van arról győződve, hogy építő erőkifejtéseivel a legjobban dolgozik a világ békéjének ügyéért. A csehszlovák nép a határozatok és beszédek ezreiben önként lelkesedéssel csatlakozott a világ békemozgalmának ismert békeköveteléseihez és harcához. A nemzetgyűléssel együtt tüntetően és ünnepélyesen a béke védelme mellett foglalt állást A mi népi demokráciánk sohasem zárkózott el azok elöl, akik békeüzenettel és jóakarattal közeledtek hozzá és akik a béke mellett állást foglaltak. Ezért az önök nyilatkozatát mély együttérzéssel fogadjuk és őszinte örömmel várjuk a küldöttsé. get az Önök soraiból, hogy meglátogasson minket és tárgyaljon velünk arról, amit a világ minden becsületes és haladószellemű embere legfontosabb feladatának tartunk — a "békéért folytatott közös harcról. A Béke Hívei csehszlovák bizottságának nevében: Anežka Hodinová-Špurna Ján Mukaŕovsky A Csehszlovák írók Szövetségé, nek nevében: Ján Drda Michal Chorváth olyirányú fejlődése, hogy számos új ország forradalmi úton elszakad az imperialista államok rendszerétől éspedig olymódon, hogy az imperialista államok proletariátusa támogatja ezeknek az országoknak a proletariátusát. Látjuk, hogy az első elszakadt országot, az első győzelmes országot már támogatják a többi országok munkásai és általában, dolgozó tömegei. E támogatás nélkül nem tarthatta volna fenn magát. Kétségtelen, hogy ez a támogatás erősödni és nőni fog. De az is kétségtelen, hogy maga a világforradalom fejlődése, maga az új országok elszakadási folyamata az imperializmustól annál gyorsabban és alaposabban fog végbemenni, mennél alaposabban fog megerősödni a szocializmus az első győzelmes országban, r.ienré! gyorsabban válik ez az ország a világforradalom további kifej'ődésének alapjává, az imperializmus további bomi':s?.tsásának élesztőjévé. Ha -gaz j-, a tétel, hogy a szocializmus végleges győzelme az első felszabadult országban lehetetlen a többi ország proletárjainak közös erőfeszítése nélkü', akkor épúgy igaz az is, hogy a világforradalom annál gyorsabban és alaposabban fog kibontakozni, mennél hatékonyabb lesz az a se. gítség, amit az első szocialista ország az összes többi ország munká. sainak és dolgozó tömegeinek nyujta. ni fog. Miben kell e segítségnek kifejezésre jutnia? Kifejezésre kell jutnia először abban, hogy a győztes ország „keresztülvigye a maximumát annak, ami egy országban megvalósítható valamennyi ország forradalmának fejlesztésére, támogatására, felébresztésére". Kifejezésre kell jutnia másodszor, abban, hogy ennek az egy országnak a „győztes proletariátusa, miután kisajátította a kapitalistákat és meg. szervezte országában a szocialista ter. melést, szembefordulna ... a világ töb. bi, kapitalista részével, a maga oldalára vonná a többi ország elnyomott osztályait, felkelést szítana ott a kapitalisták ellen, szükség esetén még fegyveres erővel is fellépne a kizsákmányoló osztályok és államaik ellen". Ennek a segítségnek, amit a győztes ország nyújt, jelľemzô sajátossága nemcsak az, hogy meggyorsítja a töb. bi ország proletárjainak győzelmét, hanem az is, hogy e győzelem megkönnyítésével egyszersmind biztosítja a szocializmus végleges győzelmét az első győztes országban. Legvalószínűbb, hogy a világforradalom fejlődése során, az imperializmusnak az egyes kapitalista országokban levő gócain és ez országok világrendszerén kivü', létre fognak jönni a szocializmus gócai az egyes szovjetországokban és ezeknek a gócoknak világrendszere is, s akkor e két rendszer közötti harc tölti majd be a világforradalom kibontakozásának történetét. „Mert — mondja Lenin — lehetetlen a nemzetek szabad egyesülése a szocializmusban, a szocialista köztársaságoknak az elmaradt államok ellen fo'ytatott többé-kevésbbé hosszú, ^zívós harca nélkül" Az Októberi Forradalom világjelentősége nemcsak az, hogy ez a forradalom egy ország nagy kezdeményezése az imperializmus rendszerének át. törésére s a szocializmus első szigete az imperialista országok óceánjában, hanem az is, hogy első állomása a világforradalomnak s hatalmas alapja a világforradalom . további kibontakozásának. Ezért tehát nemcsak azoknak nincs igazuk, akik, megfeledkezve az Októberi Forradalom nemzetközi jellegéről, a forradalom győzelmét egy országban merőben nemzeti és csakis nemzeti jelenségnek nyilvánítják. Azoknak sincs igazuk, akik, ha nem feledik is tl az Októberi Forrada'om nemzetközi jellegét, hajlandók e forradalmat valami olyan passzív dolognak tekinteni, amely csak arra hivatott, hogy elfogadja a segítséget kívülről. Valójában nemcsak az Októberi Forradalomnak van szüksége támogatásra a többi ország forradalmai részéről, hanem ez orszá^c': n-.k is s?."*k^ó^'-V vi 1 : *•-.. Októberi Forradalom részéről ahhoz, hogy meggyorsítsák és előrevigyék a világimperiaüzmus megdöntésének ügyét. 1950 március 30 Megalakul az egységes Csehszlovákiai Nőszövetség A közeii napokban az érdeklődés Prága felé fordul, ahol március 31-én a Cseh Nőszövetség országos kongresszusán egyesül a Živena szlovák Nőszövetséggel. A szliácsi kongresszus méltó előfutárja volt ennek az országos viszonylatban nagyfontosságú eseménynek, amely tartalomban és külsőségekben is felejthetetlen élménye volt minden résztvevőnek. Az országos egyesítő kongresszus nagy poltikai jelentőséggel bír. A lenini-sztálini nemzetiségi politika irány, vonalán és a proletár nemzetköziség alapián egyesíti országunk asszonyait a kitűzött nagy feladatok elvégzésére: a béke megvédésére, az ötéves terv sikeres keresztülvitelére és a munkatoborzásra. Népi demokráciánk asszo. nyainak széles tömegei párttagok és pártonkíviiliek, nemzetiségre és vallásra való tekintet né'kül egyesült erő. vei fognak össze célkitűzéseik megvalósítására és tüntetni fognak a prágai kongresszuson a béke mellett. Már megérkeztek a kongresszus első vendégei, a Szovjetúnió dicső asszonyai, hogy jelenlétükkel kifejezést adianak rokonszenvüknek és együttérzésüknek hazánk asszonyai iránt. A baráti államok ásszonyküldöttjei is már útban vannak. Mindnyájukat szeretettel és meleg rokonszenvvel üdvözöljük miná. lünk. Akkor, amikor az imperialisták, háborús bújtogatók minden igyekezetükkel azon mesterkednek, hogy egy harmadik világégést idézzenek elő. egy pillanatra sem állhat meg a békéért folytatott harc, sőt fokozottabb mértékben kell gátat vetni a dollárimádók, az atompolitikusok aljas terveinek. A háború erői ellen vívott harcban komoly szerep vár a dolgozó nőkre, ezért van a mostani viszonyok között különös nagy jelentősége a prágai egyesítő kongresszusnak. Hazánk asz. szonyai megmutatják szervezettségüket és harcos kiállásukat és megbonthatatlan egységüket a béke védelmében. A béke megvédésének kérdése - az egész világ asszonyainak legszentebb ügye és ezért az ügyért összefognak, eggyéforrnak a férjeiket, gyermekeiket védő nők Moszkvától Vietnamig. Nemcsak a Szovjetúnió és a népi demokrácia asszonyai szállnak síkra a béke, a haladás, a szocializmus eszméje mellett, hanem a kapitalista és a gyarmati országok elnyomott asszonyai is felemelik tiltakozó szavukat az emberiség legnagyobb gonosztevői, a háborús uszítók ellen. Ma már a dolgozó nők mind nagyobb tömegei ismerik fel, hogy a Szovjetúnió vezette béketábor számára komoly segítséget és erőforrást jelent az ő harcos fellépésük a háborús gyújtogatok ellen. Ez a felismerés azt bizonyítja, hogy fokozódott a nők politikai öntudata és ebben a döntő szerep a Szovjetúnió hős asszonyaié, akik a nők demokratikus mozgalmának az élén járnak. Dolgozó nőink tudják, hogy a béke ügyét úgy szolgáljuk a legjobban, ha erősítjük népi demokráciánkat, ha eredményesebbé tesszük, meggyorsítjuk a szocializmus építését. Tudják, hogy minden százalék, amellyel a termelésünket emeljük, a dolgozó nép emelkedését segíti elő, de ugyanakkor ökölcsapást is jelent az imperialista háborús gyújtogatókra Hazánkat a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel és dolgozó nőink nagyon jó! tudják, hogy mit jelent az ő szempontjukból a Szovjetúnió véráldozata, felszabadító harca. A kapitalista államokban — s így volt nálunk is az elmúlt rendszer alatt — a dol. gozó nők kétszeresen érzik a kizsákmányolást, az elnyomás minden súlyát, terhét. A tőkések számára a nők olcsó munkaerőt jelentenek. Annak a hamis érvnek a hangoztatásával, hogy a termelésben nem állják meg a helyö. ket, úgy, mint a férfiak, éhbérért, fillérekért dolgoztatják őket. Ugyanak. kor még a legelemibb politikai jogokat sem adják meg számukra. Hazánk dolgozó női élesen látják az ellentétet a kapitalista államokban és a népi demokráciában dolgozó nők helyzete között. Pártunk vezetésével, népi demokráciánk fejlődése során fokozatosan növekedett a dolgozó nő szerepe a termelésben, a politikai és gazdasági élet minden területén. Nyilvánvaló, hogy a készülő Csehszlovákiai Nőszövetség, köztársaságunk legnagyobb vezető nőszervezete, döntő tényező kell, hogy legyen a hivatalos kormányszervezetekkel való teljes j együttműködés megvalósítására. Mín! denekelőtt foglalkozik majd az asszo: nyok nevelésével, képzésével és öntudatra ébresztésével, családjaik jólétének előmozdításával és népi demokráciánk célktűzéseinek mindenkor erősbástyája lesz. Turi Mária. Marxista-leninista sarok Az Októberi Forradalom mint a világforradalom kezdete és előfeltétele. Kétségtelen, hogy az az egyetemes elmélet, mely szerint a forradalomnak egyidejűleg kell győznie. Európa legfontosabb országaiban, mely szerint a szocializmus győzelme egy országban lehetetlen: mesterséges, nem életképes elméletnek bizonyult. A proletárforradalom hétéves története Orosz, országban nem az elmélet mellett, hanem ellene szól Ez az elmélet nemcsak mint a világforradalom fejlődésének vezérfonala elfogadhatatlan, mert hiszen ellentmond a szemmel látható tényeknek. Még elfogadhatatlanabb mint jelszó, mert megkötözi és nem feloldozza azoknak az egyes országoknak a kezdeményező erejét, melyek számára, bizonyos történelmi előfeltételek következtében, lehetővé vált, hogy önállóan áttörjék a tőke frontját, mert nem arra ad ösztönzést, hogy az egyes országok aktív támadást intézzenek a tőke ellen, hanem arra, hogy passzív módon várják be az „általános kibontakozás" pillanatát, mert az egyes országok proletárjainak lelkében nem a forradalmi elszántság szellemét ébreszti, hanem a hamleti kétkedést a felől, hogy „hát ha a többiek nem támogatnak?" Leninnek teljesen igaza van. mikor azt mondja, hogy a proletariátus győzelme egy orszagban a „tipikus eset" s hogy „a forradalom egyidőben több országban" csak „ritka kivétel" lehet. De a forradalom lenini elmélete tud. valevőleg nem szorítkozik a dolognak csak erre az olda'ára. A lenini elmélet egyszersmind a világforradalom fejlődésének elmélete A forradalom győzelme egy országban nem öncél A győző-ország forradalma nem tekintheti magát öncélú eredményrek, hanem segítőerőnek, eszköznek arra, hogy valamennyi ország proletariátusa gyorsabban győzzön. Mert a forradalom győzelme egy országban, az adott esetben Oroszországban, nemcsak az imperializmus egyenetlen fej'ődésének és fokozódó bomlásának terméke. Egyszersmind kezdete és előfeltétele a világforradalomnak. Kétségtelen, hogy a világforradalom fejlődésének útjai nem olyan egysze. rűek, amilyennek korábban látszódhattak, mielőtt a forradalom egy ország, ban győzött, mie'őtt megjelent a kifejlett imperializmus, „a szocialista forradalom előestéje". Olyan új tényező jelentkezett ugyanis, mint a kapitalista országok egyenetlen fejlődésének a fejlett imperializmus viszonyai között működő törvénye, mely arról beszél, hogy a háborús összeütközések kikerülhetetlenek, hogy a tőke világfrontja általában meggyöngült és hogy lehetséges a szocializmus győzelme egyes országokban. Olyan új tényező lépett fel ugyanis, mint az óriáji Szovjetország, mely Nyugat és Kelet között, a világ pénzügyi kizsákmányolásának központja és a gyarmati" elnyomás színtere között fekszik s mely puszta 'élezésével forradalmasítja az egész világot. Mindezek olyan tényezők (nem beszélek más, kevésbbé fontos tényezők, rő'), melyeket nem lehet számításon kívül hagyni, hp a világforradalom út. jait tanulmányozzuk Azelőtt rendszerint úgy vélték, hogy a forradalom a szocializmus elemeinek egyenletes „megérése" útján fog fejlődni, mindenekelőtt a fejlettebb, az „előrehaladott" országokban. Most ez az elképzelés lényeges változtatásokra szorul. „Olyan rendszer alakult ki a nemzetközi viszonyoknak — mondotta Lenin —, hogy Európában a győztes államok rabságban tariják az egyik államot, Németországot. Azonfelül több állam, mégpedig a legrégibb nyugati államok, a győze'em következtében olyan viszonyok közé került, hogy ezt a győze.met arra használhatja fe', hogy a maga elnyomott osztályainak néhány engedményt tegyen, lényegtelen engedményeket, amelyek azonban mégis késleltetik a forradalmi mozgalmat ezekben az országokban t s a „szociális" béke látszatát hozzák létre". „Ugyanakkor számos más ország: a Kelet, India, Kína stb. éppen a legutóbbi imperialista háború révén végleg kizökkent a kerékvágásból. Fejlődésük véglegesen az általános európai kapitalista méretekben indult meg. Megkezdődött bennük az általános európai erjedés. S most az egész világ látja, hogy olyan fej odésbe sodródtak, amelynek feltétlenül az egész világkapitalizmus válságához kell vezetnie". „Ennek következtében s ezzel kapcsolatban a nyugateurópai kapitalista országok, szocializmushoz va'ó fej'ődé. síiket nem olyan módon viszik véghez ..., ahogy azelőtt vártuk. Nem úgy fejezik be, hogy a szocializmus bennük egyenletesen „megérik", hanem úgy, hogy egyik állam kizsákmányolja a másikat, hogy a legelső imperialista országot, melyet a háborúban legyőztek, kizsákmánpolják s hogy mindezt összekapcsolják az egész Kelet kizsákmányolásával. Másfelől a Kelet a forradalmi mozgalomba véglegesen éppen az első imperialista háború következtében kerül be és így sodródott be véglegesen a világforradalmi mozgalom általános forgatagába". Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a győztes országok nemcsak a legyőzött országokat és a gyarmatokat zsákmányolják ki, hanem a győz. tes országok egyrésze is belekerül a leghatalmasabb győzők, Amerika és Ang'ia pénzügy' kizsákmányolásának körletébe; hogy mindezen országok ellentétei igen fontos tényezői a világ, imperializmus bomlásának, hogy ez ellentéteken kívül roppant mély ellentétek vannak és fejlődnek ež országok mindegyikének Delsejében is; hogy mindezeket az ellentéteket elmélyíti és kiélezi az a tény, hogy ez országok mellett létezik a nagy Szovjetköztársaság — h,t mindezt figyelembevesszük akkor a nemzetközi helyzet sajátosságának képe többékevésbbé teljessé válik. Legvalószínűbb a világforradalom