Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-26 / 73. szám, vasárnap

' Hazánkban óriási felháborodást keltettek az olaszországi munkásság ellen elkövetett gyilkos merényletek A kladnói fémmunkások tiltakozása Az „Egyesült Acélművek" n. v kladnói üzemének alkalmazottai a legélesebben tiltakoznak az olaszor­szági munkáság és földművesek el­leni újabb ifQ&s kihívások miatt. Lempellában és más olasz falvakban és városokban Scelba felfegyverzett rendőrsége gyilkos fegyverrel támad­ta meg a dolgozókat. De Gasperi kor­mányiának ez az újabb gaztette üze­münk alkalmazottainak soraiban nagy felháborodást keltettek. Erősödjön meg Olaszország dol­gozó népének egysége! Éljen a világ szakszervezeti szövetség!* Az „Egyesült Acélmüvek" üzemi tanácsa, Kiadná. * * * Mi, mezőgazdasági munkások, munkánkkal felelünk A kapitalizmus alatt nálunk is tü­zeltek a munkásokra, nálunk is vol­tak éhségsztrájkok. Nálunk mindez már a rwulté. Mi ma a szebb és örömte­libb életet építjük. Ezeket a sikere­ket a Kommunista Párt vezetésével értük el. Olaszországban a földművesek csak dolgozni és enni akartak. Dolgozni akartak a parlagon heverő földeken, amelyek a nagybirtokosok tulajdo­nában vannak, az olasz kormány most rendőrségének azt parancsolja, hogy az éhező munkanélküliekre tü­zeljen. Major István, az ipolysági állami birtok mezőgazdasági munkása. Nincs messze a ti győzelmetek ideje sem! Megrázott a fájdalom, amidőn a szörnyű hírt olvastam. Ismét mun­kásvér folyt... Ismét meggyilkolták több elvtársunkat... Amikor az olaszországi hirt olvas­tam, azt mondtam magamban, üze­meinkben még többet kell dolgoz­nunk, még inkább kell fpkozni a munkaversenyeket, fokozottabb mér­tékben kell megszilárdítanunk a nor­mákat. Minden erőnkkel kell harcol­nunk s velünk együtt a modenai és lempellai, az összes olaszországi elv­társainknak. Haragunk, az egész munkásosztály és minden dolgozó ember haragja el kell, hogy söpörje a földről az olasz, francia, angol és a többi gyilkosokat, akikeit az amerikai imperializmus ve­zet. Štastný Antal, munkástervező, CKD Sokolovo. Csak egy a feleletünk! Borzasztó még csak gondolni is arra, hova vezet a kapzsi imperialis­ták állatiassága, akik ilyen módon védik érdekeiket és kapitalista osz­tályukat. Olaszország munkásosztá­lya tiltakozását e gonosztettek ellen 24 órás általános sztrájkkal fejezi ki Ezzel bejelenti elszánt harcát a régi kapitalista rend ellen. Mennyiivei miás a helyzet miná­lunk. Tegnap üzemünkben tizenkét új élmunkás kapott élmunkásköny­vecskét. Nálunk a munkást megbe­csülik és az építők élére állítják. Ezzel szemben Olaszországban a munkások ellen géppisztolyokat hasz­nálnak. Dráb József élmunkás, Perun n. v. Praha-Karlín. Olaszországban Megtudtam a mai sajtóból, hogy Chietben, Olaszországban Scelba rendőrsége újabb véres merényletet követett el a munkások ellen. Olasz­ország összes dolgozói a nemzetközi reakciónak ez újabb kísérletére 24 órás általános sztrájkkal feleltek A nyugati országokból nem ez az első hír, amely fölött elgondolkozom és összehasonlítom a nálunk uralkodó viszonyokkal. Volt idő, mikor nálunk is lőttek a munkásokra, csak azért, mert na­gyobb karéi kenyeret követeltek. Elegendő volt a mindenható hadnagy úr parancsa, hogy a csendőrök sor­tüzet indítsanak a fegyvertelen nép­re. Ki vágyódik még ma a járási újból gyilkoltak! rendőrfőnökök visszatérte s vájjon ki vágyódik a régi kapitalista rend­szer után? Mi dolgozók nem! Mi értékelni és tisztelni tudjuk a népi demokratikus rendszer minden előnyét. Mindenki­nek, aki megkísérli a régi „arany­idők" felújítását, azt üzenjük: Soha! Mi szabad polgárok a munka min­den szakaszán az összes dolgozók függetlenségéért és emberi jogaiért fogunk harcolni. Harcolni fogunk azon országok dolgozóinak jogaiért is. akiknek még harcolniok kell a dolgozó ember méltó és szabad hely­zetéért, NOvák Antal, Solidarita, Strašnice. IIJSZÖ H törvényeket a népi demokrácia szellemében kell érvényesíteni Dr. A. Cepička miniszter beszéde a Nemzetgyűlés előtt 1950 március 26 Dr. A. čepička, igazságügyminiszter az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előtt beszédében többek között a következő­ket mondta: Népi demokratikus államunkat dol­gozó népünk irányítja. Csaknem min­den polgári és bűnügyi természetű ügyet a járásbíróságok tárgyalnak el­ső fokorj és a bíráskodást a népből származó bírák intézik, akik jobban ismerik a kerület vagy járás viszo­nyait. Az ügyvédek és jegyzők elégtelen tevékenységével kapcsolatban kijelen­tette, hogy az ügyvédek eddig nem fogták fel jogi funkciójuk társadalmi követelményeit, ezért szükséges, hogy az ügyvédi tevékenység újjászervezé­sét még szigc rúbban szorgalmazzák. A bíróságok munkáját úgy szervezték meg, hogy az eddigi bürokrata munka­módszert rúgalmasabb módszerrel he­lyettesítsék. A munka felosztását tervszerűen intézik minden bíróságnál és munkanormákat vezettek be. A bíróságokon az 1950-es évben számos újonnan megszavazott tör-, vényt léptetnek életbe, amelyeket a nyilvánosság nagy érdeklődéssel kí­Tűzrendészeti hét Ipari vállalataink tűzbiztonsá­gának emelése érdekében egész Szlovákia területén tüzrendészeti hetet tartanak. A tüzek évente je­lentős értékekkel lopják meg nemzetgazdaságunkat. Közös ér­dekünk ezeket az értékeket a jö­vőben megmenteni és dolgozóink életszínvonalának emelésére for­dítani. A helyi polgári védelmi pa­rancsnokság a nagyközönség oku­lására 1950 március 30"án, dél­után 16 órai kezdettel bemutató gyakorlatot tart, amelyen a kézi tűzoltókészülékek működését és a velük való tűzoltás lehetőségeit mutatja be. A bemutató gyakorlatot a Dy­namit-gyár újonnan épült admi­nisztrációs épülete előtt tartja meg a Februári győzelem útján, a Fehér keresztnél. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a felettes érdekes bemutató­ra. A tűz elleni védekezés közös érdekünk és éppen ezért mind­nyájunknak hozzá kell járulnunk munkahelyünk és lakóhelyünk tűzbiztonságának emeléséhez. Ki-ki a maga helyén és á maga módján igyekezzék segíteni, hogy a tűzvész elleni gát minél tömö­rebb és minél hatásosabb legyen. sér abban a reményben, hogy az új törvények biztosítják a szocialista épí­tőmunka eddigi eredményeit és lehe­tővé teszik annak további fejlődését. A . népbíróságok a kapitalista bírósá­gokhoz viszonyítva sokkal gyorsabban dolgoznak és munkájuk még mutatko­zó hiányait fokozott ellenőrzéssel rö­videseri kiküszöbölik. A bíráskodás további kötelességei közé tartozik a reakciós tevékenység leleplezése és megbüntetése, amelyet mindig a törvények és a jogi előírások alapján hajt végre. A nép részvétele a bíráskodásban" nagy fontosságot nyer a falusi gazdagok és egyházi fő­papok reakciós tevékenységének meg­torlásában. Törvényeink dolgozó né­pünk jogi tapintatát tükrözik vissza és ennek szellemében'látja el a bíró­ság feladatát az elkövetkező költség­vetési időszakban. Közös vetési terv Dubován Ez év tavaszián a dubovai EFSz földműves tagjai elhatározták, hogy 76 hektáron közös vetési tervet haj­tanak végre. A tavaszi munkák első napján 8 traktor érkezett a mezők­re, amelyekből egy a szövetkezeté és hét a szvidnyiki állami gépállomásé, amellyel a dubovai EFSz szerződést kötött. A tavaszi munkák ünnepélyes megkezdésén Dubovában résztvett a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Medvegy Lajos, a kerületi földműves szövetség kiküldöttei és az eperjesi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági előadója. Medvegy Lajos, a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke ' beszédé­ben rámutatott arra, hogy milyerí nagy különbség van a régi rendszer mezőgazdasági politikája és a népi demokratikus berendezés mezőgaz­dasági politikája között. Népi demo­kráciánkban gépek segítik a kis- és középföldművest munkájaban, ame­lyek nincsenek többé a dolgozó hép kizsákmanyolóinak kezében. Med­vegy Lajos elnök azután meglátogat­ta azokat a községeket, amelyekben az EFSz-ek közös vetési tervvel dol­I goznak. i HiillUíLi hitek • A francia Kommunista Párt köz­ponti titkársága a román fővárosból jelentést kapott, mely szerint a román munkásdelegáció kiküldötteinek, a bu­karesti francia nagykövetség megta­gadta a beutazási vízumot. A L'Hu­manité ezzel kapcsolatban megálla­pítja, hogy a francia kormány az el­múlt hetek során Ehrenburgnak, a világhírű szovjet írónak is megtagad­ta a beutazási vízumot és ugyanezt tette Kornejcsuk esetében is, aki mint a békevédők világbizottságának szov­jet képviselője kérte vízumának meg­hosszabbítását. A francia kormány ugyanekkor — állapítja meg a L'Hu­manité — minden további nélkül ad beutazási vízumokat a hazaáruló emigránsoknak, akik innen folytatják a Szovjetúnió és népi demokratikus or­szágok ellen provokációikat • A nyugatafrikai Gran Basam váro. sából jelentik, hogy az ottani bíróság a demokratikus pártok bizottságának 8 tagját elítélte. Az afrikai demokra­tikus szövetség elnöke Félix Houp­hout az ítélet után nyilatkozatot adott az újságíróknak, amelyben megálla­pította, hogy a gyarmati elnyomók, akik ma a világimperializmus szolgá­latában állnak, egyszer felelni fognak majd mindazokért a bűntettekért, amelyeket a gyarmati nemzetek ellen elkövetnek. A bebörtönzött afrikai, demokraták áldozata nem' hiábavaló, mert az ő példáikon lelkesednek az af­rikai népek és erőt merítenek, hogy harcba szálljanak az imperialisták és a gyarmatosítók növekvő elnyomásával szemben. Afrika népe ma egységesen harcol a szabadságért, demokráciáért és a békéért. • A vietnami népi demokratikus köz­társaság sajtóügynöksége jelenti, hogy az elmúlt napok során francia gyarmati egységek támadást intéztek Marxista-leninista sarok Az Októberi Forradalom | külső és beSső körülményei i Három külső körülmény okozta azt" hogy a proletárforradalomnak Oroszországban aránylag könnyen si­került az imperializmus láncát szét­zúznia s ezzel a burzsoázia hatalmát megdöntenie. Először az a körülmény, hogy az Októberi Forradalom a két fő impe­rialista csoport, az angol-francia és 'a német-osztrák csoport közötti két­ségbeesett mérkőzés idején kezdő­dött, amikor ezeknek a csoportok­nak, az egymásközti halálos küzde­lemmel lévén elfoglalva, sem idejük, sem módjuk nem volt arra, hogy ko­moly figyelmet fordíthassanak az Októberi Forradalom elleni harcra. Ez a körülmény roppant jelentőségű volt az Októberi Forradalomra, mert megadta neki a lehetőséget arra, hogy az imperializmuson belüli ádáz ösz­szeütközéseket saját erői megszilár­dítására és szervezésére használja ki. Másodszor az a körülmény, hogy az Októberi Forradalom az imperia­lista háború folyamán kezdődött, amikor a háború-gyötörte és békét szomjazó dolgozó tömegeket maga a dolgok logikája vezette rá a prole­tárforradalomra, mint a háborúból kivezető egyetlen útra. Ez a körül­mény igen fontos jelentőségű volt az Októberi Forradalom szempontjából, mert kezébe adta a béke hatalmas fegyverét, megkönnyítette számára azt a lehetőséget, hogy egyesítse a szovjetforradalmat a gyűlöletes há­ború befejezésével s ezzel tömeges rokonszenvet támasztott iránta Nyu­gaton is, a munkások között, Kele­ten is, az elnyomott népek között, Harmadszor: Európában hatalmas munkásmozgalom volt s Nyugaton és Keleten érlelődött a forradalmi vál­ság, melyet a hosszú imperialista há­ború hozott létre. Ez a körülmény az oroszországi forradalomra felbecsül­hetetlen jelentőségű volt, mert a vi­lágimperializmus elleni harcéiban hű szövetségeseket szerzett neki Orosz­országon kívül. De a külső körülményeken kívül, egész sor kedvező belső feltétel is megkönnyítette az Októberi Forra­dalom győzelmét. E-feltételek közül a legfontosab­bak a következők: Először: Az Októberi Forradalmat Oroszország munkásosztályának óriá­si többsége a legtevékenyebben tá­mogatta. Másodszor: kétségtelenül támogat­ta a szegényparasztság s a békeszom­jas és földéhes katonák többsége. Harmadszor: élén, vezető erőként olyan kipróbált párt állott, mint a bolsevikok pártja, amely nemcsak tapasztalatai és évek során át kiépí­tett fegyelme következtében volt erős, hanem azért is, mert hatal­mas kapcsolatai voltak a dolgozó tö­megekkel Negyedszer: az Októberi Forrada­lom olyan aránylag könnyen legyűr­hető ellenségekkel állott szemben, mint a többé-kevésbbé gyönge orosz burzsoázia, mint a paraszti ^zendü­lések" következtében végleg demora­lizált földbirtokos osztály és mint a háború folyamán teljesen csődbeju­tott lepaktáló pártok (a, mensevikek és az eszerek pártja), ötödször: rendelkezésére álltak az ifjú állam óriási területei, amelye­ken szabadon manőverezhetett, visz­szavonulhatott, ha a helyzet úgy kí­vánta, kipihenhette magát, összeszed­hette erőit stb. Hatodszor: az Októberi Forradalom az ellenforradalom ellen vívott har­cában számíthatott arra, hogy az or­szágban elegendő mennyiségű élel­miszer, fűtőanyag, nyersanyag van. Ezeknek a külső és belső körül­ményeknek az együtthatása hozta létre azt a sajátos helyzetet, amely az Októberi Forradalom aránylag könnyű győzelmét meghatározta. Ez persze nem azlt jelenti, hogy a külső és belső helyzet nem rejtett magában mínuszokat is az Októberi Forradalomra nézve. Mily fontos mí­nusz például az, hogy az Októberi Forradalom tudvalevőleg egyedül állt, hogy mellette és szomszédságá­ban nem volt'szovjet ország, amelyre támaszkodhatott volna! Kétségtelen, hogy a jövendő forradalom például Németországban ebből a szemponit­ből kedvezőbb helyzetben lenne, mert szomszédságában egy olyan komoly erejű szovjet ország van, mint a mi Szovjetuniónk. Nem is beszélek az Októberi Forradalom olyan mínu­száról, hogy az országban nincsen proletártöbbség. De ezek a mínuszok csak aláhúz­zák az Októberi Forradalom ama sa­játos külső és belső felltételeinek óriási jelentőségét, amelyekről fen­tebb szólottunk. Erről a sajátságról egy percre sem szabad megfeledkezni. Különösen emlékezni kell rá, ha az 1923-as év őszének német eseményeit elemez­zük. Mindenekelőtt emlékeznie kel­lene rá Trockijnak, aki teljes analó­giát von az Októberi Forradalom és a németországi foradalom között s féktelenül ostorozza a német kom­munista pártot valóságos és vélt hi­báiért. „Oroszországban — mondja Lenin — az 1917-es konkrét, történelmileg rendkívül eredeti helyzetben könnyű volt a szocialista forradalmait meg­kezdeni, míg folytatni és végigvinni Oroszországnak nehezebb lesz, mint az európai országoknak. Már 1918 elején volt alkalmam erre a körül­ményre rámutatni és az azóta szer­zett kétévi tapasztalat teljesen meg­erősítette ennek a felfogásnak a he­lyességét. Olyan különleges feltéte­lek, minit: 1. az„ hogy a szovjet for­radalmat egyesíthettük a munkáso­kat és parasztokat hihetetlenül agyonkínzó imperialista háború be­fejezésével, ámely a szovjet forrada­lomnak volt köszönhető; 2. az, hogy bizonyos időre kihasználhattuk á vi­lághatalommal bíró imperialista rablók két csoportjónak élet-halál harcát; 3. az, hogy aránylag hosszú polgárháborút bírhatunk ki, ami részben az ország óriási méreteinek és a rossz közlekedési eszközöknek volt köszönhető; 4. az, hogy a pa­rasztságban oly mélyreható polgári­demokratikus forradalmi mozgalom folyt, hogy a proletariátus pártja ált­vette a parasztok pártjának forra­dalmi követeléseit (a szociálforradal­márok pártjáét, amelynek többsége erősen ellenséges volt a bolsevizmus­sal szerpben) és e követeléseket azon­nal mégvalósíthatta, mert a proleta­riátus meghódította a politikai ha­talmat; — ilyen különleges feltéte­lek mellett Nyugat-Európában most nincsenek és ilyen az, egyebek közt — számos más okon kívül —, hogy Nyugat-Európának a szocialista for­radalmat megkezdenie nehezebb, mint nekünk." Lenin e szavait nem saabad elfe­lejteni. a köztársasági hadállások ellen. Ennek során több száz francia és északafri­kai katona csatlakozott a vietnami köztársaság hadseregéhez. • Roanne középfranciaországi város­ban a munkásság sztrájkba lépett és tömegesen kivonult az állomásra, hogy megakadályozza egy hadianyag­szerelvény elindítását. A pályaudvart erős rendőrségi osztagok zárták kö­rül, a rendőrség és a béke mellett tűn. tető munkásság között összeütközésre került sor. Tunisz északafrikai kikötő­ben az afrikai békevédők nagygyűlést tartottak, tiltakozva a Dixmuide nevű amerikai repülőgép anyahajó szállítmá. nya ellen. A repülőgép anyahajó fe­délzetén 50 amerikai hadirepülőgép van. Ez az első amerikai hadianyag­szállítmány, amelyei Franciaország számára küldtek az amerikai imperia­listák. 9 A Szovjetúnió ifjúsága ma az ifjú­ság világhetének jegyében él. A szov. jet fiúk és lányok tevékenyen bekap­csolódtak az ifjúsági világszövetség hétébe. A demokratikus ifjúság milliói­nak hangjához csatlakoznak a szovjet ifjak és lányok békére hívó kiáltásai, hogy támogassák a világbéke becsü­letes harcosainak munkáját, akik a né­pek szabadságát, függetlenségét köve­telik és harcolnak az atomfegyver és a háborús uszítók ellen. • Le.hu.tu .katolikus püspök a viet­nami katolikusokhoz kiáltványt inté­zett, amelyben felhívja őket, hogy csatlakozzon a vietnami felszabadító mozgalomhoz és harcoljanak a francia gyarmatosítók ellen. E kiáltványában a vietnami katolikus püspök élesen el­ítélte a pápai dekrétumot, amelyben a Vatikán a katolikusokat felhívta, hogy harcoljanak a kommunizmus ellen. • A newyorkl négernegyedben Har­lemben pénteken manifesztációs ülést tartottak a szakszervezetek. A főszó­nok Paul Robeson volt. A szakszerve­zeti vezetők azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy Amerika békéje és szabadsága felé az út a haladó szakszervezeteken és a néger nép egy­ségén át vezet. Ez a szolidaritás a legbiztosabb záloga annak, hogy az úi világháború veszedelmét elkerülhet, jük. A szónokok rámutattak arra, hogy a néger nép, amelynek politikai öntudata állandóan növekvőben van, elfordul Truman kormányától és mind hangosabban követeli, hogy az ame­rikai kormány teljesítse a választások előtt tett ígéretét. Az egybegyűltek viharos tapssal fogadták a keleteurópai gyárakat járt szakszervezeti küldötte, ket, akik kijelentették, hogy eljön az az idő, amikor az amerikai gyárakat is a munkások fogják vezetni. Paul Robeson záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a békemozgalomnak jelentős ré­tegét képezik az amerikai dolgozók. Szükséges azonban, hogy mozgalmun. kat egybekapcsoljuk a Szovjetúnió, a népi demokratikus országok és Kína népének béketörekvéseivel. Luis Sail­lant a szakszervezetek világszövetsé­gének főtitkára táviratot iniézett aa az ünnepi nagygyűléshez, amelyben a muskáosztály testvéri szolidaritásáról biztosította a nagygyűlést. • A magyar rádió a nemzetközi te. lekomunikációs unió főtitkárához le­velet intézett, amelyben a legerélye­sebben tiltakozott az ellen, hogy az „Amerika hangja" elnevezésű illegá­lis leadó azon a hullámhosszon sugá­roz, amelyet az európai rádióleadó­állomások hullámhosszát megállapító konferencia 'a Petőfi.leadónak állapí­tott meg. Az „Amerika hangja" ezen a hullámhosszon jogtalanul zavarja a budapesti Petőfi-Ieadó leadását és fel­forgatja az európai leadóállomások ál­tal megállapított leadási rendszert. /

Next

/
Thumbnails
Contents