Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-24 / 71. szám, péntek

Radzovceről beküldött levél Egységes ifjúsági szervezet Magyarországon A magyar ifjúság eddig a munkás-, paraszt- és diák­fiatalság külön szervezeteihez tartozott. Most ezek a szer­vezetek elhatározták, hogy a Szovjetúnió lenini Komszo­moljához hasonló egységes if­júsági szervezetet létesítenek. Ennek az egységes szervezet­nek az a feladata, hogy ösz­szeforrassza és mozgósítsa az Ifjúság tömegeit a munkára és a tanulásra és előmozdítsa az ifjúság szocialista nevelését. Az elmúlt hónapok során a magyar dolgozó fiatalok kö­rében egyre sűrűbben vetették fel az egységes ifjúsági szer­vezet megalakításának szük­ségességét. Ifjúmunkások, diákok és egyetemisták szá­mos gyűlésen, összejövetele­ken határozatokban, levelek­ben, táviratokban követelték, hogy szüntessék meg a ma­gyar ifjúság rétegszervezeti széttagoltságát és a SZIT, az EPOSZ, a MEFESZ és a Diákszövetség tömegeit fog­ják össze egyetlen hatalmas táborba, egyetlen hatalmas szervezetbe. A dolgozó fiatalok leveleik­ben, határozataikban hivat­koztak a Szovjetúnió hős if­júsági szervezetének, a lenini Komszomolnak példájára. A Szovjetúnióban nincs külön szervezete a munkásifjúság­nak, a parasztifjúságnak és a diákoknak, hanem egyetlen nagy szövetségbe, a Komszo­molba tartoznak. A dolgozó parasztfiatalok leveleikben beszámoltak arról, hogy szeretnének többet hal­lani az ipari munkásifjúság életéről, munkájáról, szeret­nének közelebb kerülni a mun­kásfiatalokhoz. Szeretnének a munkásfiatalokkal egy szer­vezetben lenni, hogy segítsé­gükkel, tapasztalataik átvéte­lével eredményesebben tudják kivenni részüket falun a szo­cializmus építésében. A dolgozó fiataloknak erre a kívánságára mutatott rá a magyar ifjúság nagy tanító­mestere, Rákosi Mátyás is, az MDP Központi Vezetőségének február 10-i ülésén, amikor azt mondotta: „Az ifjúság kö­rében megértek a dolgozó fia­talok minden rétegét összefo­gó, egységes szervezet létesí­tésének előfeltételei. Az ifjak megértették, eljött az ideje, hogy nálunk is meg kell te­remteni azt az egységes szer­vezetet, amely a Szovjetúnió Komszomoljához hasonlóim elősegíti az ifjúság szocialista nevelését és Pártunk után­pótlását az ifjúság köréből." Az egységes szervezet meg­teremtése történelmi forduló­pontot jelent a magyar ifjú­sági mozgalom történetében. Lehetővé teszi, hogy a Párt vezetésével teljes erővel be­kapcsolódjanak a szocializmus építésének nagy munkájába A ragýolci ČSM kultúrbri­gádot szervezett, amelynek célja, hogy a közeli falvakat meglátogassa és az ottani if­júságnak példát mutatva, őket is munkára serkentse. Kultúrműsorunk nagyon tar. talmas: Programunk: orosz­szlovák-magyar énekek, for­radalmi indulók, orosz-magyar táncok, egyfelvonásos vígjá­tékok, Petőfi- és József Atti­la-versek, stb. Vasárnap, március 12-én játszottunk az ötödik helyen, a Losonc melletti Rapp köz­ségben. Erről a napról aka­rok megemlékezni. Itt tapasz­taltuk azt, hogy mennyire hasznos ez a kultúrbrigád. Előadás után leültünk beszél­getni az ottani ifjúsággal. Be­szélgetésünk során megtudtuk azt, hogy milyen kezdetlege. Sztálin nem bírja a művelet­lenséget, Ha rosszul megírt ok­mányt nyújtanak át neki, fel­háborodik: — Micsoda műveletlen em­ber! De hányd csak o szemé­re, mindjárt munkás- és pa­rasztszármazásával mentegeti műveletlenségét. Ez nem he­lyes! Különösen a hadügy terü­letén nem engedhetjük meg, hogy munkás- és parasztszár­mazással mentegessék a mű­veltség hiányát, a technikai felkészületlenséget, a kultúrá­latlanságot vagy az ügyek nem ismerését. Éppen, mert munká­sok és parasztok vagyunk, sok­oldalúnák kell lennünk és min­den kérdésben legalább is olyan felkészülteknek, mint amilyen az ellenség. Egyes kérdések feletti hatá­rozat alkalmával, a megvitatás­ra kerülő üggyel kapcsolatban álló személyek szűk körében, Sztálin minden résztvevőnek megadja a szólás jogát. Néhá­nyuk véleményét maga kérde­zi meg s utána megállapítja az eredményeket. Azután odatol valakinek egy ív papírt és ce­ruzát: Ambrose Beers egyike volt a legkiválóbb amerikai szati­rikus íróknak A mult század végén irta meg „Az ördög szótára" című könyvét, amely ma sem veszített aktualitásá­ból. Beers nem vett részt for­radalmi mozgalmakban, csupán az amerikai élet élesszemü megfigyelője volt. A burzsoá kritika, egészen 1914-ben be­következett haláláig mindent elkövetett, hogy bojkottálja és elfojtsa hangját, megbénítsa tollát. Beers néhány aforizmá­ját, amelyeket az „ördög szó­tárában" hozott nyilvánosság­ra, érdemes ma is elolvasni: Bankok: A Wall Street a bűnök le'mérhetetlen mennyisé­gének szimbóluma és láttára a sen működik ott a szervezet. A mi munkánkat látva, fel­buzdultak és ígéretet tettek, hogy ezután ők is hatásosab­ban fognak működni. Láttam rajtuk, hogy ez nem puszta ígéret, hanem komoly fogada­lom. Később hozzánk jött a rap­pi Kommunista Párt elnöke és titkára s a Párt nevében megköszönte szldvákul és ma. gyárul kultúresténket. Beszé­dében kifejezte, hogy mily nagy örömmel tapasztalta a mai estén az ifjúság nagy fejlődését, hogy sokkal többet kaptak tőlünk, mint amennyit vártak. Utána még a községi biró köszönte meg a falu ne­vében megjelenésünket. Aztán nagy barátsággal el­váltunk egymástól. — írja! És maga mond tollba vala­milyen fontos okmányt. Néhány alkalommal nekem is diktált. Tudtam, mi a véle­ménye erről, hát minden erő­met megfeszítve igyekeztem írni. Ö pedig diktált, néha­néha odajött és a vállamon át belenézett: hogyan sikerült a dolog? Hirtelen megállt, meg­nézte a leírtakat és a kezemben lévő ceruzával odaírt egy ötöst. (A legjobb osztályzat.) Máskor nein sikerült túlsá­gosan a mondatok összeállítá­sa. Erre Sztálin azt mondta: — Micsoda? Maga az alanyt az állítmány után tette? Az alannyal valami nincs rend­ben magánál! Nézze, így kell — és kijavította. Ezután mindig nagy figye­lemmel tanulmányoztam az orosz nyelvtant. Alexandr Szergejevics Jakovlev, repülőgéptervező, a „Szocialista munka hőse". legerősebb idegzetű ördög is el­borzad. Minden kis fosztogató hisz abban, hogy a Wall Street csak a nagy rablók tanyája és reméli, hogy szerencsésebb ma­nipulációi folytín ő is ebbe a „mennyországba" kerül. Elnök: Egy szűk embercso­port legkiemelkedőbb képviselő­je, amely csoportról mindenki tudja, hogy a nép döntő több­sége a csoport egyetlen tagját sem kívánja az elnöki emelvé­nyen látni. Hülye: Képviselője egy né­pes cs hatalmas nemzetségnek, amelynek befolyása mindig dön­tő volt az Egyesült Államok tár­sadalmi életében. A hülye tevé­kenysége nem korlátozódik a gondolkodás és cselekvés egyes területeire, hanem mindent át­hat és irányít, ö állapítja meg a divat, a gondolkodás, az ízlés, a szabad nő korlátozásának minden töi vényét és „vasszabá­lyokat" állít fel a többi hülye számára Kalózkodás: Kereskede. lem — minden lepel nélkül, ahogy az isten megteremtette. Kongresszus.* Különle­ges intézmény, melyet a tör­vényesség elleni harc céljára alapítottak. Politika: Személyes ha­szon céljából űzött társadalmi tevékenység. Rabló: Üzletember. Rendőrség: Fegyveres hatalmi szerv a bűnözők védel­mere és hatékony közreműkö­dés a bűnözésben. Tőke: A jogtalanság és tör­vénytelenség támasza. Választópolgár: Olyan ember, akinek joga van szavaz­ni egy másik emberre, akit egy harmadik választott ki. Csupán néhány, a mult század végén írt aforizma, amely azon­ban pontosan illik a mai ameri­kai életére is. uoigoziaiQK mar „viílamújsággai"? Az Ifjúsági Szemle multheti számában egyik elvtársunk a faliújságokról tárgyalt. Kiegé­szítésképpen ma a „villámúj­ságról" és jelentőségéről mon­dunk néhány szót. A „villámújságról" bizonyára kevesen hallottatok és még kevesebben alkalmaztátok sa­ját csoportotok munkájában. Nem csoda, hiszen csak most kezd elterjedni a használata. Ismerkedjünk hát meg vele kö­zelebbről: mi a „villámújság"? Az állandóbb jellegű faliúj­ságtól éppen abban különbö­zik; hogy csak pillanatnyi idő­szerűséggel bíró dolgokkal fog­lalkozik: Célja: egy-egy ügyes rajzzal, szellemes tréfával vagy kifejező jelmondattal hirtelen, de mély érdeklődést felkelteni mindenkiben. A „villámújság" hatásosságának titka, hogy nyomban valamely verseny meghirdetése után vagy olyan pillanatban kell kifüggeszteni, amikor bármiféle verseny a lanyhulás stádiumában van. Azonban úgy, mint a faliújsá­got, ezt sem szabad túlsoká. kinnhagyni, mert nemcsak idő­szerűségét veszti el, hanem a tagok — megszokván e plakát látványát —, könnyen válnak közömbösekké a következő, esetleg fontosabb felhívás iránt is. A „villámújságot" sikeresen használhatják mind az üzemi, mind a helyi ČSM-csoportok, de ezeken belül a különböző körök, brigádok is, amikor pl. egyik a másikat valamely té­ren versengésre hívja ki. A propagandának ezt a köz­vetlen és baráti hangú módsze­rét bizonyára mindenütt meg­kedvelitek. írjátok meg, dol­goztatok-e már „villámújság­gal". A sikerülteket lefényké­pezve vagy lerajzolva be is küldhetitek, a legötletesebbeket közölni fogjuk. Az ördög szótára" Sztálin a helyesírásról

Next

/
Thumbnails
Contents