Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-24 / 71. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 március 24, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 71. szám Tervszerűen, nagy folynak a tavaszi munkálatok A mezőgazdasági munkálatok szá­mára felállított központi bizottság e héten ülést tartott, amelyen meg­tárgyalta a tavaszi munkálatok befe­jezésének előkészületeit és azok gyors előmenetelének biztosítását, ahoj, már megkezdődtek. Až EFSz-ek a terv szerint dolgoz­nak. A szövetkezeti tagok már 22.800 hektárnyi földet egyengettek el. A szántást is már több helyen befejezik és az egyes EFSz-ek között a verseny is megindul. A csehszlovák állami birtokokon ez év március 18-ig összesen 61.090 hektárnyi földet szántottak fel, a ta­vaszi szántási feladat 26.7 százalékát. Gabonaneműt a vetési terv szerint 27.4 százalékban, cukorrépát 4 5 szá­zalékban vetettek el. Igen szép ered­ményeket értek el a szőlőmetszésnél 62.9 százalékra teljesítették a tervet). Az állami gépállomásokon nagy lendülettel folyik a munkaverseny s mind a gépállomások, mind az egyes alkalmazottak részvétele igen nagy segítséget jelent a mezei munkák gyors elvégzésére. Ez év március 18-ig az egész köz­társaság területén 366.713 hektár föl­det egyengettek el, a tavaszi szántást 21.8 százalékra teljesítették. 18.3 szá­zalék gabonaneműt vetettek el, 4.1 százalékban ültették el a korai bur­gonyát és 7-1 százalékban a korai zöldségféléket. Az elegyengetésben Brno vidéke áll az első helyen 90.836 hektárral, utána a nyitrai kerület kö­vetkezik 85.517 hektárral és Bratis­lava 58.732 hektárral. A gabonanemű vetésénél a nyitrai kerület vezet 73 százalékkal, utána Bratislava követ­keziK 57.3 százalékkal és Gottwal­dov 39.9 százalékkal. A tavaszi szántásnál első helyen a bratisiavai kerület áll, amely fel­adatát eddig 52 százalékra teljesítet­te, utána a brnoi kerület következik 47.8 és Nyitra 45 8 százalékkal. A komló ültetése már 48 százalékban van teljesítve köztársaságunkban. A cukorrépát még csak a köztársaság l?gmelegebb vltíikein kezd'.ék Vetn:. A- nyitrai kerület 17.8 százalékban, a bratisiavai 5.5 százalékban teljesí­tse a cukov. Ipa vetési tervét. Felesleges és hiábavaló volna a loglelkiismeretesebben elvégzett mun­ka is, amelyet az egyes EFSz-ek a tavaszi munkálatoknál a terv alapos elkészítésének szenteltek, ha ezek a tervek csak tervek maradnának. A iv.eg nem valósított, tervek semmi­iCle hasznot nem jelentenének sem az EFSz tagoknak, sem a többi dol­gozónak. A népi közigazgatási szervek íslaeíata a iswas*! mezőgazda­sági mur.káía ok biztosításánál A népi közigazgatási szerveknek a tavaszi munkálatoknál nagy gon­c.ot kell fordítaniok arra, hogy a le­hető legrövidebb időn belül fejeződ­jenek be. Felügyelniök kell a föld helyes megművelésére és arra is, hogy a téli nedvességgel takarékos­kodjanak. Azonban főleg együtt kell müködniök az egész kis- és közép­parasztsággal. sőt közvetlenül meg kell szervezniük a tavaszi mezőgaz­dasági munkálatokat segítségükkel. A járási és kerületi meghatalmazot­takat, akik eddig ellátták ezt a hi­vatalt a népi közigazgatásban, fel­mentik. Az egyes községekben eze­ket a feladatokat a helyi Nemzeti Bizottságok veszik át, a jár' sokban a járási rendkívüli közellátási bi­zottságok és a kerületekben a kerü­leti rendkívüli közellátási bizottság. Szükség esetén a helyi Nemzeti Bi­zottságok az egyes községekben szin­tén külön bizottságot állithatnak fel a tavaszi munkálatok elvégzésé­re, amelynek elnöke a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és helyettese, a köz­ségben megalakult EFSz elnöke. E bizottság titkára a község agro­nómja, aki hetenként jelentést tesz a tavaszi munkálatok haladásáról az illetékes járási Nemzeti Bizottság­nak. A tavaszi munkálatok végzésé­re felállított bizottságokat azonnal meg kell szervezni és az új bizottsá­gok munkájának kezdetét a földmü­velésügyi megbízotti hivatalnak kell jelenteni. Az újjászervezett bizott­ságok tovább folytatják az eddig fennállt bizottságok munkáját és át­veszik tőlük az összes eddig elinté­zett anyagot és adatokat is. E bizottságok, főleg a bizalmiak főfeladata megtenni minden rendel­kezést,' hogy a hozzájuk tartozó ke­rületekben a terv szerint betartsák a vetési területeken a legfontosabb termények elvetését, mint a cukor­répáét, a burgonyáét és a takarmá­nyokét. A föld megművelésénél éa a növények, a takarmány termesztésé­nél be kell tartani minden agrotech­nikai rendelkezést, hogy ilymódon emeljék minden vonalon a hozamot. A bizalmiak hatásköre és felelőssé­ge fennáll folymatosan az aratás el­végzéséig. A földművelésügyi megbízotti hi­vatal felhívja a népi szervek figyel­mét arra, hogy a megfelelő utasítá­sokat a tavaszi mezőgazdasági mun­kálatok végrehajtására már megküld­te a kerületi és járási Nemzeti Bi­zottságoknak. A bizottságok munkaprogramja a mezőgaz­dasági munkálatok végzésénél Az elénk tűzött feladat sikeres tel­jesítésének érdekében minden egyes tavaszi munkálatot terv szerint kell megindítani és biztosítani kell a csehszlovák állami birtokok és főleg az állami gépállomások segítségét. A csehszlovák állami birtokoknak ide­ében kell leszállítaniok a cukor­gyárakba a cukorrépamagvakat, hogy az EFSz-ek, valamint a kis- és középföldművesek a lehető legrövi­debb úton jussanak hozzá, főleg a szárazabb vidékeken, ahol korábban vetnek. A járási Nemzet; Bizottsá­gok és a Földműves Raktárszövetke­zeték ellenőrzik az elraktározott, ül­tetésre szánt burgonyamennyiséget. A népi közigazgatási szervek feladata ezt a burgonyát szétosztani, minde­nekelőtt azokon a vidékeken, ahol a terv előirányzása szerint burgonyát termelnek. Ültetésre burgonyát jutá­nyosán, csere alapján az EFSz-ek, a kis- és középföldművesek s a többi termelők kapnak. A csehszlovák ál­lami birtokok a szükséges zöldségpa­lántákkal is ellátják a gazdákat. A terv keretén belül cementet és fát juttatnak a melegágyak kijavítására és karbantartására. A népi szervek­nek az Egységes Földműves Szövet­séggel együtt segíteniök kell az EFSz-eknek biztosítani a fűneműek vetésére a magvakat. Az állami birtokok, a népi szer­vek s az állami gépállomások az FFSz-ekkel együtt épúgy, mint az összes többi gyümölcstermelők is terv szerint hajtják végre a gyü­mölcsfák permetezését. VÁLASZ SCELBÁNAK Költségvetésünk a szocializmus építésének és a világbéke megszilárdításának eszköze A Nemzetgyűlés védelmi és bizto nsági bizottsága csütörtökön, március 23.án tárgyalta a nemzetvédelmi minisztérium és a belügyminisztérium költ­ségvetését. A. Hloška előadó beszámolója után L. Svoboda tábornok, nem­zetvédelmi miniszter szólalt fel. Svoboda tábornok beszédében rámu­tatott állami költségvetésünk békés jellegére. A kiadások népi demokrati­kus államunk védelmére az összállami költségvetésnek csak hét egész egy­harmad százalékát teszik ki. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy a kiadásoknak 32.07 százalék gazdasági célokat szolgál. 26.3 százalék szociális és egészségi szükségleteket és majdnem 12 százalékot áldozunk nemzeti kultú­ránk fejlesztésére, joggal és büszke­séggel nevezhetjük ezt a költségve­tést a szocializmus békés építése költ­ségvetésének és a világbéke megerősí­tése eszközének. Svoboda miniszlei ezután elemezte az amerikai imperialista politikát és találóan rámutatott a független nem­zeteknek, a népi demokratikus orszá­goknak és főleg a nagy és hatalmas testvéri Szovjetúniónak és dicső had­seregének, felszabadítónknak és a világbéke legszilárdabb védőbástyájá­nak békeszerető, ám szilárd álláspont­jára. Hála a Szovjetúniónak. hála a tlícsó szovjet hadseregnek és hála Kommunista Pártunknak és Klement Gottwald köztársasági elnöknek, ná. lunk a nép, amely a szocializmust épí­ti, az úr és az uralkodó és szabadsága, önállósága és a szocializmus békés fel. építése érdekében, valamint a béke ügyének megszilárdulására új és iga­zi népi hadsereget épít. Ez új hadsereg építésben minden irányban a világ ieg­dícsőbb és legerősebb hadserege pél. daképünk, a szabad földművesek és munkások hadserege, a béke hadsere­ge — a testvéri szovjet hadsereg. Népünk számára a legfelsőbb pa­rancs — bátrabban és határozottabban tovább haladni előre az úton a szocia­lizmus felé — a katonákra, egész né­pi demokratikus hadseregünkre is ér. vényes. Ez az egész mai nemzetközi helyzetből folyik, abból a szükségből, hogy biztosítsuk népünknek a békét építő munkát és abból a tudatból, bogy i ezzel megerősítjük a világbéke ügyét is. ! A Szovjetunióval és a népi demok. ratikus országokkal való barátságunk­ból és szövetségünkből következik, hogy mai nemzetközi helyzetünk teljes mértékben szilárd és sokkal erősebb, rrlnt bármikor azelőtt Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy éber­' ségünk ellanyhulhat, hogy ne figyel­jük nagy gonddal az új világháború tervezőinek ujjait az imperialista tá­borban és ha a legcsekélyebb mérték­ben is elhanyagoljuk hazánk védelmé, nek kérdését. Svoboda miniszter hangsúlyozta, hogy éppen az ellenkezőre van szük­ség. Ezért legközelebbi feladatunkul tűzzük ki hadseregünk építési ütemé­nek meggyorsított. Továbbá arra fo­gunk törekedni hogy hadseregünk még inkább összenőjjöri a munksáosz­tállyal és a dolgozó néppel, hogy főleg a parancsnoki testület magas politikai érettséget és szakképzettséget érjen el és hogy népi demokratikus hadse­regünk minden egyes tagja igazán ál­dozatkész és éber úttörője iegyen a szocializmusnak, a Szovjetunióval és a baráti népi demokratikus államokkal való szövetségnek és rendíthetetlen védelmezője a békének, készen álljon népi demokratikus hazánk védelmére g a legnagyobb áldozatokat hozni. Min- 'j ! dent megteszünk, hogy hadseregünk "j : méltó szövetségese legyen a szovjet | I hadseregnek. Alig mult el néhány hét, hogy az olasz dolgozó nép és a Kommunista Párt képviselői utolsó útjára kísérte a modenai vérfürdő áldozatait. Az olasz földnélküliek rettenthetetlen bá­torsággal folytatták tovább harcukat a mindennapiért, családjuk és maguk életének biztosításáért. Elfoglalták azokat a földeket, amelyeket a földes­urak, a<i egyház és a gyártulajdonosok nem méltatták megművelésre. A par­lagon heverő földek birtokbavételéért az olasz falusi proletárság már évek óta véres harcot folytat. Szembenáll velük a tőke, amely ci­nikus nyugalommal nézi az olasz falu­si proletárság nyomorát és küldi tá­madásra pribékjeit a dolgozók ellen. Alig néhány hete, hogy Modenában eldörrent a gyilkos sortűz és most újabb gyászos hír érkezett Olaszor­szág Chieti tartományából, a kis Lem. pella községből. A fa'u ní'r •• itt is a parlagon heverő föledeket, hogy kenyeret, ételt biztosithassanak családjuknak. De Scelba ismét riadót fúvatott és Lempella határában eldör­dültek a fegyverek. Két halálos áldo­zatról é* tíz súlyosan sebesült föld­munkás szomorú 6orsáról beszél ma az egész világ. De Gasperi kormánya újabb gyalázatos merényletet követett el a nép ellen. Ezt a vérlázító gonosz­tettet az olasz munkásság, a város és falu dolgozói hatalmas tiltakozással utasították vissza. Szerdán Olaszország minden üzemé, ben, minden városában és falujában megbénult a munka. A gyárak dolgo­zói letették a szerszámot, a földmű­ves nép abbahagyta a mezei munkát, hogy felsorakozzanak és tiltakozzanak az amerikai Wall Street és a hazai fő­papság, a hazai gyárosok és nagybir­tokosok érdekeit lakájmódon szolgáló Scelba és cinkosai rendőr terrorja el­len. Rómában, Bolognában, Milánóban, Bariban, az olasz kikötővárosokban százezres tömegekben meneteltek a sztrájkoló munkások, hogy tiltakozza. nak e gálád cselekmény ellen, hogy követeljék az olasz nép számára az alkotmányban biztosított jogok tisz­teletbentartását. — Nem lehetséges, hogy a kormány­ban heJyetfoglaló alkalmatlan szemé­lyek és a provokátorok, hazaárulók csoportja az országban veszélyeztes­sék a békés életet, — hangzott Palmi­ro Togliattinak, az olasz kommunista párt főtitkárának kiáltó szava. Az egynapos sztrájkkal, az olass nép ítélete hangzott el a lempetlai gyil­kosok fölött. Ez az itélet így szól: ezen az úton nem lehet tovább halad­ni. Ne«n lehet tűrni azt a kormányt, amelynek politikájával az jár, hogy Olaszország városainak és falvainak utcáit a dolgozók vére öntözi. De Gasperi, Scelba és tanácsadói, az amerikai trösztök képviselői és a hidegháború hívei e sztrájkban részt, vevő munkásság ellen újból fegyver­rel feledtek. Üjabb sortüzek dördül­tek el Olaszország városaiban és az állig felfegyverzett fasiszta rendőrök garázdálkodása tetőfokát érte el. A védtelen asszonyok és gyermekek el­len tankokat küldenek a kizsákmonyo­lók, kenyér helyett, munka helyett fegyvertűzzel válaszolnak a munkások­nak és a falu proletárjainak. A Pravda csütörtöki számában rö­vid beszámolót olvastunk arról, ho­gyan fogadta a csehszlovák dolgozó nép, különösen a felszabadult kosa.it i földművesség ezeket a véres esemé­nyeket; miként figyeli népünk az oiasz földnélküliek rettenthetetlen bátorsággal vívott harcát a minden­napiért, gyermekeik és feleségük ke­nyerének biztosításáért. Miként fogadta annak a Diószeg melletti falucskának népe a hírt, amelynek történelmében hasonló eset történt, amikor a burzsoá Cseh­szlovák Köztársaság a diószegi mág­nások érdekeit szem előtt tartva, fegyveres támadást intézett az éhbé­ren tariott munkásság ellen. A tá­madást a „béke és rend őrei" intéz­ték Zsabka Sándor, Gyevat József, Turzó István, Rapand Gyula, Poplu­hár József, Pszota Ferenc, Pszota Erzsébet és a többi kosuti földmű­ves ellen. 1931 májusában, pünkösd hétfőjén történt a fegyveres csendőrök me­rénylete a békés szándékú kosuti dolgozók ellen. A földtelen munka­nélküliek Major Istvánt akarták meghallgatni és szavaiból nyomorukra akartak vigaszt kapni. Janosik esend­őrfőhadnagynak százada akkor már körülvette a falut. Megtiltották a gyülekezést, megtiltották Major elv­társnak, hogy beszéljen a földtelen munkanélküliekhez. A csendörfó­hadnagy, hogy kenyéradó gazdáinak, a tőkéseknek és földbirtokosoknak legmagasabb megelégedését kivívja, megtámadta az egybegyűlteket és Major Istvánt, a csehszlovák nemzet­gyűlés Kommunista Pártjának képvi­selőiét kardmarkolatával' egyszerűen leütötte. Ez volt a jelzés, hogy a csendőrök csapata a védtelen munká­sokra lövöldözni kezdijen. A sortűz­nek meg volt a Janosiktól hőn óhaj­tott foganatja. A dolgozók legjobbjai ott estek össze a kis falu terén, ott a helyszínen lehelték ki lelküket, ott volt az áldozatok között Zsabka Sán­dor, ott volt a 17 éves ifjúmunkás, Gyevat Jáqos és Turzó István, akit állati kegyetlenséggel öltek meg. Ez a véres pünkösd jutott eszünkbe, a kosuti dolgozóknak és velük együtt minden csehszlovákiai dolgozónak ak­kor. amidőn most újból olasz mun­kások, olasz parasztok áldozták fel életüket a kapitalizmussal szemben vívott harcban Az olaszországi ese­ményekkel és a csehszlovákiai dol­gozók mai helyzetével kapcsolato­san Molnár elvtárs kosuti dolgozó ezeket mondotta a Pravda munkatár­sának: — Mi a tavaszi munkálatainkat vé­gezzük, amelyeket még e héten be­fejezünk. Szorgalmasan dolgozunk a földön, amelyet népi demokratikus kormányunktól kaptunk. A 19 évvel ezelőtt agyonlőtt elvtársaink emlé­két azzal akarjuk megtisztelni, hogy minden talpalatnyi földet a leggon­dosabban megművelünk, hogy gaz­dag termést adjon, hogy mindenki­nek mindenből elegendő jusson. Ami Olaszországban történt, az borzal­mas, de tanulságos is, — mondják a kosutiak. Ez csak azért történhetett mivel még mindig a kapitalisták vannak uralmon. Az olasz dolgozók­nek azt üzenjük, tartsanak ki nehéz harcukban, amely mint a miénk, győzelemmel végződik. Tartsanak ki a Kommunista Párt mellett, az el­vezeti őket a jobb élethez — mond­ják egyszerre Popluhár, Sagan és Molnár elvtársak. Ez a kosutiak üze­nete Olaszország harcoló munkás és földműves népéhez. De ez az üzene­te a csehszlovákiai dolgozóknak és velük együtt a békét védők nagy táborának is. Mi mindenütt a békét építjük és az emberi élet jobbrafordultán dol­zunk. Gyárainkban, mezőinken szor­gos munka folyik. Harcolunk az olaszországi parasztság felszabadu­lásáért, a vietnami nép önállóságá­ért, az amerikai gyárak kizsákmá nyolt munkásainak szabad holnap­jáért. Bátorítsa őket harcukban az a tudat, hogy a harc a békéért mind szélesebb alapokon folyik, hogy az emberiség túlnyomó többsége a szo­cializmus építésének útjára lépett és a dolgozók felszabadult tábora és a kizsákmányolt és eltaposott népek harca közösen mihamarább meg fog­ja hozni az ö szabadságukat, az 6 békéjüket és a kapitalisták, a ki­zsákmányolók megsemmisülését. Palmiro Togliatti és az olasz Kommunista Párt harcos tábora, az olasz munkásság és parasztság ál­dozatkészsége, hősiessége el fogja sö­pörni az útból a Scelbákat, a De Gasperiket és az imperializmus ér­dekeit szolgáló lakájok kis csoport­ját. Munkaverseny mozgalom Bulgáriában május 1-e alkalmából A xmunkaverseny mozgalma május l"e, a nemzetközi munka­ünnep alkalmából óriási mérték­ben kiterjed egész Bulgáriában. Bulgária dolgozó népe követve a Cservenkov miniszterelnök által megadott irányvonalat, könyörte­lenül harcol a nehézségek ellen, amelyek építő munkájában gátol­ják és napról napra újabb sike­reket ér el az ötéves gakdasági ?rv teljesítésében. Szófia villanyüzemednek mun­kásai 2794 egyéni, 204 kollektív és 9 üzem közötti szerződést kö­töttek. A februárhavi tervet 112 százalékra teljesítették. A munka­versenybe eddig a Dimitrov bá­nyák bányászainak 78 százaléka kapcsolódott be és 1080 egyéni és 700 kollektív szerződést írtak alá. Ez a munkaiverseny kétség­telenül nagy hatással volt a di" mitrovi bányászok munkájának össztermelékenységére. A bányá­szok februári tervüket 102.7 szá­zalékra teljesítették. A május l"i munka versenyben nagy sikereket jelentettek a gomoorechovszki vidék dolgozói is, akik összesen 260 kollektív és 1600 egyéni szerződést kötöttek és februári tervüket 126.5 százalékban telje­sítették.

Next

/
Thumbnails
Contents