Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-23 / 70. szám, csütörtök

1950 március 25 II J S ül 7 %atuiwiá& az indáid tavaszban Farkasd építői közt Vágsellyét elhagytuk és elindulunk a környező falvakba Itt az út men. tén a fásítás munkálatai mindenütt befejezést nyertek. A fiatal facsemeték hajladoznak a tavaszi szélben és fiatal gyökereik egyre erősödnek és egyre mélyebben hatolnak a talajba. Falu, falu után következik. A kocsi egy-egy faluban megáll. Mandák elvtárs, a Párt járási helyettes titkárja szétosztja a füzeteket és könyveket, pár percig elbeszélget az elvtársakkal a falu hely. zetéről, aztán tovább indulunk gyors Iramban, hogy a pártanyag idejekorán eljusson a falu dolgozói közé. Igy jutunk el Farkasdra is, ahol a falu ven. déglőjében a késő délutáni órákban egy kis meleg ételhez jutunk és elbe­szélgetünk a helyi pártszervezet elvtársaival. Farkasdon természetesen, mint más hasonló községekben, elsősorban az Egységes Földműves Szövet­kezet érdekel. Az EFSz eredményes munkája révén az ember azonnal pontos képet kaphat a falu vagy a község dolgozóinak beállítottságáról és magatar. \ tásáról. A farkasdi EFSz elnöke Fiam György, öntudatos dolgozó benyomá­sát kelti. Mondanivalója szorosan csak is az EFSz munkáját érinti. Hangja tárgyilagos és komoly. A következő­ket mondja. — Nálunk az Egységes Földműves Szövetkezet megalakítása nem ütkö­zött komoly nehézségekbe, mert kis­és középgazdáink felvilágosításáról gondoskodtunk és í^y egységesen ala­kítottuk meg a szövetkezetet. Tavaly novemberben 370 tagunk volt, a meg­dolgozandó föld pedig 870 hektárt tesz kí a ta^ok földjével együtt. Az egy­séges vetési tervet egyelőre csak 210 hektáron valósítottuk meg. de eltökélt szándékunk, hogy a jövőben kiter­jesztjük községünk többi földjeire is. A termelési, pénzügyi és időszaki ter­vet már pontosan Kidolgoztuk. « — Munkánkkal szemben — folytat­ja higgadtan Fiam György — egyné­hányan még tartózkodóan viselkednek, de erre mi, kis- és középgazdák, el voltunk készülve. Számunkra ez nem jelent meglepetést, közös munkánkat ez nem zavarja. Mi nem akarunk sen­kire sem nyomást gyakorolni, nehogy bárki is azt mondja, hogy kényszerítet­tük a belépésre. De meg vagyunk ar­ról győződve, hogyha a többiek látni fogják, hogy közös munkánk milyen eredménnyel jár, önként fognak je­lentkezni. Tudatában vagyunk annak, hogy mi dolgozók csakis munkánkkal tudjuk bebizonyíítani, hogy a köz­ügyet, a haladást szolgáljuk. — A tavaszi munkálatok — mond­ja tovább Fiam elvtárs — zavartalan ütemben haladnak előre. Mind a vető­mag, mind a műtrágya rendelkezé­sünkre áll és a traktorok ugyancsak idejében, késedelem nélkül a pontosan megjelölt időben érkeznek a földekre. A vetőgépek és a traktorok a tagok érdekeit szolgálják. Traktoristáink már a falu dolgozóiból kerültek ki. Duna­szerdahelyen és Gútán sajátították el a traktorvezetés mesterségét. Mihelyt a tanfolyamok megnyíltak, dolgozóink „ azonnal jelentkeztek, mert az volt az álláspontunk, hogy a falu maga ter­melje ki a maga szakembereit, nehogy más község dolgozóira legyünk rá­szorulva. — A IX. Kongresszusra — folytatja a farkasdi EFSz elnöke — a követke­ző munkakötelezettségeket vállaltunk. Először is a hizlaldánk kibővítését. Az. tán baromfifarm létesítését, amelynek építkezési munkálatait most fejezzük be. Továbbá tervbe vettük a csatorná­zás kiépítését és a lecsapoló munká­latok sürgős végrehajtását. Ezenkívül a fásításra is nagy gondot fordítunk. A tagok kivétel nélkül szolgálják az EFSz célkitűzéseit, mivel komoly gon­dot fordítottunk arra is, hogy vezető­ségünkben csak kis- és középgazda foglalhasson helyet, ami főbiztosítéka annak, hogy a falu közösségét fogjuk építőmunkánkka! szolgálni. Célkitűzé­seinket a fiatalság is teljes mértékben támogatja. A FARKASDI CSM ELNÖKE MONDJA... Grünzweig Artúrnak hívják az el­nököt, aki alig haladta túl a húsz esz­tendőt. Derűs hangon beszél a v CSM célkitűzéseiről. Kevés kérdeznivalónk van, mert a fiatal elnök pontosan tisz­tában van feladatának fontosságával és ő maga részletesen közli velünk, hogyan folyik Farkasdon a fiatalság munkája. Ezeket mondja: — Híven Gottwald elnökünk pro­gramjához, aki célul tűzte ki, hogy egymillióra kell növelnünk a CSM tagjainak a számát, mi is bekapcsolód­tunk ebbe az óriási szervező munkába. Már eddig is tagjaink száma 190-re emelkedett, de ezt a számot a IX-ig Kongresszusig 260-ra akarjuk egyelő­re emelni. Ez a szám a falu ifjúságá­nak ötven százaléKát tenné ki és' ezt okvetlenül el kell érnünk. A szervezés munkáját olykép hajtjuk végre, hogy a CSM öntudatos tagjait, akik tisztá­ban vannak a szervezett ifjúság célki. tűzéseivel, megbízzuk, hogy párosával menjenek el azokba a házakba, ahol az ifjúság még nincsen beszervezve és győzzék meg őket a belépés fontos­ságáról. — A CSM-nek az a célja — foly­tatja a fiatal elnök, — hogy a csehszlo­vákiai ifjúságot nemzetiségre és fele­kezetre való tekintet nélkül bevonja a szocializmus építö'munkájába. To­vábbi célja pedig az, hogy ifjúságun­kat a szocialista szellem légkörében nevelje, hogy megálljuk a helyünket akkor is, ha komoly feladatok végre­hajtására kerül a sor és vezetőszerep vállalása miránk, az új fejlőlő nemze­dékre hárul. A CSM farkasdi csoportja, hogy be.' bizonyítsa az építőmunkába való ko­moly bekapcsolódását, a következő munkakötelezettséget vállalta magára a IX. Kongresszus tiszteletére: 1. A szervező munka végrehajtása. 2. Minden CSM tag 8 órai brigád, munkát vállal magára, ami körülbelül 1500 munkaórát tesz ki. Ezt a brigád­munkát a községi út rendbehozására és kiépítésére fordítják. Elsősorban természetesen arra az útszakaszra, amely az állomástól a községházáig húzódik. • 3. A község főterét megjavítják és befásítják, ezenkívül padokkal látják el, hogy a dolgozó nép a munka után kissé kipihenhesse magát. 4. A fiatalság természetesen a sport, ról sem feledkezett meg. Beléptek a Sokolba és annak irányítását nagy­részben magukra vállalták. 5. Az Egységes Földműves Szövet­kezetbe 48 CSM tag lépett be egyszer. sserre és ezekből hárman a vezető­ségben foglalnak helyet, aminek ter­mészetesen az a célja, hogy az ifjú­ság minden igyekezetével támogassa az EFSz-t. A CSM öntudatos elnöke a követke­ző szavakkal folytatta beszámolóját. Mi mindannyian tisztában vagyunk az. zal, hogy az EFSz milyen fontos sze­repet van hivatva betölteni a falu szo­cializálásában. Ezért mi nemcsak ígé­retekkel fogjuk támogatni, hanem tet­tekel is. Eltökélt szándékunk, hogy mindenütt, ahol kézimunkára lesz szük­ség a mezei munkáknál, például a ka­pálásnál, ott brigádokat szervezünk az EFSz számára. Feladatunkat a kultúra, a felvilágosítás terén is be akarjuk tölteni. Már könyvtárunk is van, amelyben mind a szlovák, mind a ma­gyar haladó irodalom képviselve van. Elképzelésünk az, hogy a magyar és szlovák ifjúság együttműködve," ered­méyes munkát végezzen. Csütörtökön és szombaton, kétszer hetenként előadásokat tartunk szer­vezetünkben és az eladást szlovák és magyar nyelven tartjuk meg. Ez idő szerint szocialista verseny folyik egyes csoportok között mind a kul­turális, mind az építőmunka terén: Ugyanakkor pontosan számontartjuk az egyes tagok magatartását és vi­selkedését a munkahelyen. Ami a CSEMADOK-ot Uleti — fe­jezte be az elnök —, mint testvér­kultúregyesületnek tartjuk, amit az is bizonyít, hogy az első Petöfi-elő­adást együttesen tartottuk, közösen rendeztük és a bevételt is testvé­riesen megosztottuk egymás között. A CSEMADOK Természetesen most arra kerülne a sor rendes körülmények között, hogy a CSM a CSEMADOK-kal ren­dezzen egy revánselöadást. De erről most alig esik szó. Az a helyzet ugyanis, hogy a CSEMADOK farkas­di csoportja egy kicsit elálmosodott és ,pürgösen fel kell ébreszteni. A CSM semmikép sem teljesítheti azt a feladatot, amit a CSEMADOK-nak Farkasdon teljesítenie kell. Vég­eredményben a szocialista kultúra nevelésében azoknak is részesülniök kell, akik már túlhaladták a 25 esz­tendőt. Három farkasdi elvtárssal ülünk szemben: Komlősl Gézával. Szeres Ferenccel és Szabó Pállal. Az utób­bi a három közül a legaktívabb, már csak azért is, mert ő a helyi CSE­MADOK alelnöke. E funkción kívül még betölti a helyi pártszervezetnek és Szovjetbarátok Szövetségének al­elnöki tisztét. Egyszóval Szabó Pál született alelnök. Szabó elvtárs arra hivatkozik, hogy nem foglalkozhatok érdemben a CSEMADOK működésé­vel, mert másutt is alaposan el van foglalva. A CSEMADOK elnöke pe­dig gyakran betegeskedik. Ezenkívül Szabó elvtárs nem érzi magát elég erősnek, fejlettnek ahhoz, hogy ő ve­zesse a CSEMADOK-ot. Ilyen körülmények között azt ta­nácsoljuk, hogy a CSEMADOK vá­lasszon magának olyan vezetőséget, amely erre a szerepre alkalmas le­gyen. Lehetetlennek tartjuk^ hogy Farkasd községben ne akadjon né­hány elvtárs, aki szívén viselné a szocialista kultúra terjesztését a magyar dolgozók között. Am ettől eltekintve, hallgassák meg most Sza­bó Pálnak a történetét és látni fog­ják akkor, hogy szerény magatartá­sa nem egészen helyénvaló, mert a hallottak után igenis arra az ered­ményre jutottunk, hogy Szabó Pál igenis alkalmas lenne arra, hogy éle­tet vigyen a CSEMADOK kultúrmü­ködésébe. Szabó Pál a következőket mondja el életéről: — Tizenötesztendős koromban mint ifjúmunkás kezdtem el dolgozni a munkásmozgalomban. Ez természe­tes is volt, miután egy tizenegy t agú szegény földműves családból szárma­zom és bizony már gyermekkoromtól kezdve, megismertem a gürcölés min­denféle válfaj á't. 1933-ban, amikor 25 esztendős Voltam, már tevékenyen résztvettem az akkori nagykiterjedé­sű földműves-sztrájkban. Örökét ál­lítottunk fel az országutakon, hogy ellenőrizzük a sztrájk betartását. Eb­ben a sztrájkban Szeres Ferenc elv­társsal együtt működtem és bizony hajszálon múlott, hogy nem gyűlt meg a bajunk a szuronyos csend­őrökkel, akik azért érkeztek, hogy szétverjék a sztrájkot. Ez azonban nem sikerült és a földbirtokosok kénytelenek voltak munkabérünket emelni. — Már akkor láttam — folytatta Szabó elvtárs —, hogy az egyesülés­ben és irányításban rejlik az erő. A sztrájk akkoriban egyre aagyobb hullámokat vert, a környező falvak földművesei is hozzánk csatlakoztak és emlékszem, mintha ma lenne. Az egész sztrájkot a Párt irányította, a Párt öntött belénk erőt és így sike­rült elérnünk, hogy bérünket 20 szá­zalékkal emelték. Szeres Ferenc elvtárs, aki ma 55 esztendős lehet, mindezt feszült figyelemmel hallgatja. Alig szól va­lamit közbe, csak néha egy-egy szó­val igazítja helyre Szabó elvtárs mondanivalóját. A helyreigazítás azt bizonyítja, hogy Szeres elvtársban is nagyon elevenen élnek ezek az ese­mények és bizony levonta a történ­tek összes következményeit. Szeres nagyon meggondolt és fegyelmezett elvtárs benyomását kelti, ezért úgy véljük, nagyon hasznos lenne őt te bekapcsolni a CSEMADOK kultúr­működésébe. Szabó Béla. Fokozzuk a gondoskodást dolgozóinkról (Folytatás az 1. oldalról.) „Zápotocký"-bányát, amely 1949-ben a munka katalogizálásának bevezetése előtt csak 95 százalékra teljesítette a tervet. Az állami munka, katalógus, a szilárd normák és főleg az emelkedő jutalmazások bevezetése után 1950 ja. nuárjában és februárjában ugyanazon termelési feltételek mellett 113—115 százalékra növekedett a termelési eredmény. • Az 1950-es évben a lakásépítési be* ruházásokat az Állami Lakásalap fog­ja fedezni. Célpaira 7.200 millió Kis­1 irányoztak elő. Krajčír belkereskedelmi miniszter be. széde a Nemzetgyűlés gazdasági bi­zottsága előtt. A belkereskedelmi miftisztérium te­vékenysége 1948 februárjában az üzemi tanácsok kongresszusán meg­állapított tervek szerint arra töreke­dett, hogy javítsa a lakosság ellátá­sát. A nemzeti vállalatok eredeti el­árusító hálózata 1949 január 1-től az év végéig 192.7 százalékkal emelke­dett, a fogyasztási szövetkezetek' há­lózata 132 százalékkal. A szocialista hálózat az 1949-es év végéig tehát 157.8 százalékkal növekedett. Krajčír miniszter beszédében fog­lalkozott a munkaerők áthelyezésé­vel a kereskedelemből a folyamatos termelésbe. Ezt a kérdést szervezett, ötudatosító akcióval kell végrehajtani, hogy főleg a kereskedelemben foglal­koztatott fiatal férfi munkaerőket meggyőzzék a termelésbe való be­kapcsolódásuk helyességéről. Az áruforgalom ellenőrzése kötött fjegygazdálkodásunk végett szüksé­ges és kívánjuk, hogy ezt minél előbb felválthassuk tisztán tervszerű gaz­dálkodásunkkal, hangsúlyozta Kraj­čír miniszter. Ezáltal sok fölösleges költségtől szabadulnánk meg, ame­lyeket hasznosabb és alkalmasabb cé­lokra fordíthatnánk. Kereskedelmi gépezetünk munkájáról még annyit mondhatunk, hogy annak úgy kell futnia, mint egy jó gépnek, amely­nek a kerekei pontosan egymásba'il­leszkednek. Emeljük a beruházási árucikkek behozatalát Eas a Szovjetunióból A kórmán y legutóbbi ülésén elfo­gadta az 1950. évi árucserére és fize­tésre vonatkozó Csehszlovákia és a Szovijetúnió között létrejött új szer­ződést. E szerződés fogja képezni külkereskedelmünk alapját ezidén. Mindenekelőtt biztosítja a közeüá­tást azzal, hogy búzát, takarmányt, gabonát, húst, vajat hoz be és a mű­zsírok és más élelmicikkek gyártásá­ra nyersanyagot. Ez a behozatal biz­tosítéka népünk jó és folyamatos közellátásának ezidén. A behozatal a Szovjetúnióból biz­tosítja termelésünk folyamatos me­netét, éspedig hatalmas'nyersanyag­szállításokkal, minden egyes ipari ágazatnak, főleg nehéziparunknak. Egyidejűleg jelentős mértékben nő az invesztíciós áru behozatala a Szov­jetúnióból. A megegyezés ebben az irányban biztosítéka annak, hogy az imperialista nagyhatalmak diszkri­minációs cselszövényei, amelyek ép­pen ezeket az árucikkeket igyekeztek tőlünk megtagadni, továbbra is egy­formán sikertelenek maradnak, mint ahogy az eddig is úgy volt. Az előre tervbevett kiviteli szállítások, ame­lyekkel behozatalunkat a Szovjet­únióból kedvező feltételek mellett fogjuk fizetni, alapvető mértékben hozzájárulnak iparunk teljes foglal­koztatásához. ' Kabeš pénzügyminiszter indítvá­nyára a kormány megtárgyalta azt a törvényi: avaslatot, amely szerint a megbízottak testülete javaslatára a csehszlovák állam hálája jeléül a Szovjetuniónak adományozza azt az ingatlant és berendezést, ahol a Szov­jetúnió főkonzulátusa van elhelyezve Bratislavában. Az állami tervhivatal elnökének, Dolanský miniszternek javaslatára a kormány határozatot hozott az ifjú­ság további iskolázására a kutatás és kísérletezés terén. Az iskola részt­vevőit a főiskolákat végzett tehet­ségek közül választják ki, akiknek már megvan a megfelelő gyakorlatuk a tudományos intézetekben és az iparban. Az iskolázás alatt anyagi ellátá­sukról is gondoskodva van. A veze­tők kiválasztása biztdsítéka az is­kola nemzetközi tudományos szín­vonalának és annak, hogy azt a szo­cializmus szükségleteinek szellemé­ben szervezik meg. Ezidén a tanfo­lyamot további szakokkal bővítik ki. Erban munkaügyi- és népjóléti mi­niszter részletes beszámolója után a koimány elfogadta Kopecký 1 miniszter javaslatát, az állami bizottság szervezeti rendjéről szóló ren­deletről. Ezzel a rendelettel megvaló­sítást nyer az álami gondoskodás tör­vénye a testnevelésről és a sportról. Dr. Nejedlý miniszter jelentést tett a kormánynak a csehszlovák-lengyel kultúrbizottság harmadik üléséről, amelyet a mult év decemberében tar« tottak Varsóban és javaslatot nyúj­tott be Csehszlovákia és Lengyelor­szág közötti kultúrcsere tervéről, ami­ben ezen az ülésen egyeztek meg. Dr ; Neumann postaügyi miniszter javasla­ta értelmében a kormány beleegyezett abba, hogy --az 1950-es évre a posta­bélyegek kibocsátási tervét kiegészít­sék Bozsena Nemcová portréjával, sző. letése 130. évfordulója emlékére. Szófiai vádirat a jugoszláv kémiigynökök ellen Hétfőn a közvádló felterjesz­tette Szófia kerületi bíróságához a vádiratot a jugoszláv kémszol­gálat kémei és szélhámosai ellen, akiket Bulgáriába küldtek, hogy ott a szófiai jugoszláv követség tagjainak vezetésével felforgató és terrorista kémtevékenységet folytassanak. 1949 decemberében reakciós, fasiszta és más gonosz­tevő egyéneket küldtek Bulgáriá­ba, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémkedjenek, szabotázsokat hajtsanak végre és terror-akció­kat végezzenek a bolgár kormány ellen. Milodrág Milosevics Jugoszláv állampolgár politikai emigráns bizalmas információk gyűjtésével volt megbízva. Darina Sztojko" vová jugoszláv eredetű bolgár nő megismerkedett a jugoszláv kato­nai attaséval, aki megnyerte őt a jugoszláv kémszolgálat számára. Katarina Spassová bolgár állam­polgár szintén jugoszláv szárma­zású, ugyancsak a jugoszláv kö­vetség katonai attaséjának adta át politikai és gazdasági informá­cióit. Bogolub üjicsnek az volt a feladata, hogy meggyilkolja Rado­mir Ilicset, az UDBA ker. szerve­zet volt főnökét. Iván Bajalcali­jev, titoista felforgató újságokat terjesztett és titkos információkat gyűjtött. Lmben Costadinov szirt" tén jugoszláv újságokat _ ter j esz* tett bolgár területen, Dimitrov Goranov, bolgár állampolgár, volt tengerésztiszt és Petko Prediktov, ugyancsak bolgár állampolgár, a jugoszláv kémszolgálat ügynökei , voltak, Michail Michaljov, bolgár állampolgár, a népi kormány el" lensége titkos információkat szer* zett, Valcso Szavov, bolgár állam* polgár, kulák felforgató tévé* kenységet folytatott. A többi vád­lott Jugoszláviába menekült, hogy; így kitérjenek a büntetés elől. Tetteik alapján, amelyeket a vádlottak mindnyájan bevallot­tak, a szófiai államügyész azzal vádolja a fentnevezett személye­ket, hogy csatlakoztak a Tito és Rankovics által igazgatott össze 1 esküvő központhoz, amelynek aa a feladata, hogy Bulgária legáli" san megalakított kormányát meg­döntse, aláássa vagy meggyengít­se, terrorista akciókkal, kémke* déssel és más gonosztettekkel. Franciaország Kommunista Pártjának XII. kongresszusa előtt Ä" francia Kommunista Párt or­szágos kongresszusának előkészí­tésére vasárnap Párizsban két ke rületi pártszervezet munkakonfe­renciát tartott. Ezeken a kong­resszus előtti megbeszéléseken megjelentek a francia Kommu­nista Párt központi vezetőségének tagjai, Jacques, Duclos és André Marty képviselők. Mindkét konfe­rencián hangsúlyozták, hogy a szervezetek legfőbb feladata a mostani időkben a világbéke megőrzéséért folytatott harc. Ki­emelték továbbá de Gaulle gene­rális fasiszta mozgalma növekvő aktivitásának veszélyét. De Gaul* le generális az amerikai impéria® lista legodaadóbb szolgája síkra akar szállni a Franciaország és a fasiszta Nyugat-Németország közötti únió létrehozásáért, ami praktikusan a francia köztársaság megszűnését jelentené. A konfe­renciákon hangsúlyozták továbbá a háborús előkészületek ellen folytatott harc megerősítésének szükségességét. Meg kell akadá­lyozni az amerikai hadianyag ki* rakását, amelynek első küldemé­nyei a legközelebbi napokban és" keznek a francia kikötőkben A csehszlovákiai magyar dolgozók lap­jának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZO minden magyar dolgozó kezébe • • ""»•»*• »,)»••• ••jpim • agai • n •

Next

/
Thumbnails
Contents