Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-21 / 68. szám, kedd

1950 március 21 CJJSZ0 ILJA EHRENBURG: A BEKE HARCANAK KIMENETELE RAJTUNK ALL II j a Ehrenburg, a szovjet küldöttség tagja, a Béke Hívei Világbizottságának stockholmi harmadik ülésén az alábbi beszédet mondotta: Drága barátaim! Stockholm utcáin sétálva, amely egyike Európa legszebb városainak, bizonyára mindegyikünk gondolt arra, hogy menynyire segítségére van a béke a nemzet teremtő géniuszának. Ezt a várost, amelyben most tartózkodunk, az ember a természettel küzdve járhatatlan sziklákon építette fel. Ez pompás győzelem és minden nemzetnek ilyen vértelen győzelmeket kívánunk. Könnyen megérthetjük, hogy Svédországban nincsenek követői a háborúnak, félek azonban, hogy a svédek közül néhányan, akik tagadhatatlanul szeretik a békét, nem mondhatják magukat a béke védőinek. Tudatában vagyunk annak, hogy nem elég vágyódni a béke után, a békét meg is kell tudni védeni. Osló és Koppenhága lakosai éppúgy szerették a békét, mint Stockholm lakossága, mindamellett ez a békeszeretet éppen olyan passzív volt, mint Stockholm némely lakójának békeezeretete. Nem elég a békét csak megbecsülni, a békét meg is kell védeni. Párizsi békekongresszusunk óta elmúlott egy esztendő. A Béke Híveinek ereje gyarapodott. Ez az erő olyan hatalmassá lett, hogy a Háború akarói kényszerülnek hazugságaikat megkétszerezni, erőszakosságukat megtízszerezni. Azonban a béke híveinek ereje nem erősödött meg annyira, hogy a háború akaróit kényszeríthetné, hogy gonosztevő terveit feladják. A békéért folytatott harcunknak elhatározó korszakába lépünk. Gyermekeink dicsérni fognak sikeres harcunkért, vagy elátkozzák hiábavaló erőfeszítéseinket. A békéért folytatott harc kimenete most rajtunk áll. Nagyon veszedelmes rászokni a kényelmességre és túlságosan bízni a biztonságban. Struccpolitika az, amikor az emberek azt mondják magukban: Már régen írnak a háborúról és még sincs még háború. Ez azt jelenti, hogy nem is lesz. A háborús bujtogatők ereje abban van, hogy a háború állandó emlegetésével megzavarják a népet, kényszerítik az egyszerű embert, hogy vagy ne higyjen a háború veszedelmében, vagy pedig kikerülhetetlennek tartsa a háborút. A mi feladatunk az, hogy megszüntessük a naiv kényelmességet és kiirtsuk a sötét fatalizmust. Meg kell győznünk az egyszerű embereket az egész világon, hogy egyedül csak rajtuk múlik, sor kertll-e a háborúra vagy nem. Megmondom itt egyenesen: a háborúban nem harcolnak sem a diplomaták, sem a generálisok, hanem a háború az egyszerű népet érinti. Minden embernek joga van a választásra: a mississippii négernek, India páriáinak, a szicíliai földnélküli parasztnak és a marseillesi kikötőmunkásnak. Minden élő embernek joga van választani és mi tudjuk, hogy minden élő ember az új háború hívei ellen adja le szavazatát. Szavazati joguk van a halottaknak is — Sztálingrád hőseinek, Eu-» rópa partizánjainak, Lidice és Oradour vértanúinak, a gyermekeknek, akik ártatlanul pusztultak el Londonban, Rotterdamban s a borzasztó szenvedéseken átment Varsóban. Nem feledkezünk meg a sírokról, a halottak is felemelik szavukat az új emberevők, az úgynevezett „felsőbb

1 rendű emberek" és gyűlöletes szuperbombáik ellen szavaznak. A háború hívei igyekeznek mozgalmukat, amely a különféle országok és különféle világnézetek békeszerető népét egyesítik magukban, olyan mozgalomnak feltüntetni, amely állítólag a Szovjetúniót védi. Szükségesnek tartom világosan kijelenteni a magam és az egész szovjet küldöttség nevében, hogy a Szovjetúniót nem a béke védői védelmezik, hanem a szovjet nép más nemzetekkel, az amerikai és a brit nemzet legkiváválóbb képviselőivel együtt, akik eltökélten védik a béke ügyét. A szovjet nép nem azért védi a békét, mert legyengült, hanem azért akarja a békét, mert hisz jövőjében, bízik alkotó munkájában és gyermekei boldogságában. Mi nem félünk: a mi erőnket Sztálingrád romjai között próbálták ki és nem díszszemléin vagy olimpiászokon. He megálltuk helyünket a fasiszta hadsereg elleni borzasztó háborúban, ez azért történt, mert olyan vértezetünk volt, amely valóban sérthetetlen: öntudatunk, lelkiismeretünk, akaratunk vértezete. Ebben a városban, amely véletlenül kikerülte a háború borzalmait, akarom kijelenteni, hogy mi szovjet emberek a békéért harcolva nemcsak Leningrád gyermekeit védjük, azét a Leningrádét, amely bebzonyította, hogy bevehetetlen, hanem Stockholm gyermekeit is azért, mert a ti gyermekeitek a jövőt jelentik számunkra, tehát barátaink. Szeretném még egyszer megmagyarázni viszonyunkat azokhoz az országokhoz, amelyek más eszmék szerint élnek s amelyeknek más gazdasági rendszerük van. A szovjet életmódot nem akarjuk senkire sem rákényszeríteni. Ez nem kiviteli cikk. A Szovjetúnióban békés szocialista verseny fejlődik ki: az egyik üzem versenyre hívja fel a többi üzemet, hogy versenyezzenek a munkateljesítményben, a készítmények minőségében. Mi szovjet emberek amerikai „barátainkat", akik nekünk nem kívánnak semmi jót, békeversenyre hívjuk fel. A háború híveinek tervei egy célt szolgálnak, az emberiség kultúrájának megsemmisítését. Mi tudjuk, hogy a kultúrának szüksége van haladó ösztönzésre, meújulásra. Mi szovjet emberek méltóan folytatjuk azt, amit elődeink alkottak, folytatjuk azt, amit az elmúlt évszázadok alatt alkottak az összes nemzetek. Ezért számunkra drágák a mult emlékei, legyenek azok bárhol, drága számunkra minden gyerek, nöjjön fel akárhol. Mégegyszer világosan ki kell jelentenünk, hogy a Béke Hívei az emberiség kultúrájánaK igazi védelmezői. Védjük Európa városait, amelyek mindenki számára drágák, védjük a múzeumokat és iskolákat. Védjük Azs'a kultúráját, amely a civilizáció bölcsője. Mozgalmunk terjed és hatalmasodik, de engedjétek meg hogy azt állítsam, hogy még nem terjedt el és nem hatalmasodott el annyira, amilyen mértékben növekedett a nyugtalanság és felháborodás érzése a becsületes emberek szívében az egész világon. Erőfeszítéseinket mes kell tízszerezniinK és segítenünk kel' az összes nemzeteket. Mi szovjet kiküldöttek soraink kiszélesítésére törekedünk. Kezünket nyújt]uk minden békevédő felé, legyen az bármilyen gondolkozású, örülünk, hogy sonamkban látjuk Boulier abbét, a canterbury-i székesegyház dé. kánját s a különféle felekezetek lelkipásztorait. Örülünk, hogy közöttünk vannak a liberálisok, a szabad versengés hívei, az Idealista filozófusok és irók, akiknek esztétikai és etikai elvei a mi fel'ogásunk számára teljesen ide genek. Itt egy törekvés egyesít bennünket: harc a békeért. Háborús bujtogatok szívesen beszél, nek a szovjet emberek türelmetlensegéről, arról, hogy szívesen elkülönülünk a többiektől. Ez nem igaz! Rogge út volt a Kremlben és hangoztatta ott elveit, amelyek a mi elveinknek teljesen idegenek. Mi azonban nem kerget, tük őt az amerikai titkos rendőrséghez, hanem barátságosan beszélget, tünk vele. Hol van a hírhedt „vasfüggöny?" Ki tiltotta meg és ki tette lehetetlenné Pablo Picasso híres művész lövctelét csak azért, mert békevédö? Mi a békevédőket képviseljük. A háború hívei számára azonban minden békevédő „vörös" — kommunista — olyan ember, akinek huszonnégy "órán belül el kell hagynia az országot, vagy akit rács mögé'kell tenni. A diplomaták rágalmazásai mái túlsokáig tartanak. Az őrü'tek játéka a bombákkal szintén megbocsáthatatlanul sokáig tartott. Fel kell hívnunk minden becsületes embert az egész Világon, hogy emeljék fel szavukat és követeljék az atomfegyverek azonnali és feltétlen betiltását. Mindenki előtt világos, még a legnaivabb ember előtt is, hogy az atomfegyver támadótegyver. Ha valaki megkísérli, hogy szembehelyezke. dik mozgalmunkkal, ha lehetetlenné akarja tenni az egyszemű emberek számára, hogy szavukat felemeljék, ezzel elárulja magát, ezzel azt mondja: A holnapi támadó — az én vagyokl A nürnbergi tárgyaláson ezt mondta a vádlottak egyike: Nem sejthettük, hogy ez így végződik. Azok az emberek, akik egész Európát vérrel árasztották el, nem sejthették, hogy a vádlottak padjára kerülnek. Azok, akik az atombomba segítségével meg akarják semmisíteni a kultúrát, az éle. tet és jövőt, biztosak lehetnek abban, hogy a vádlottak padján végzik és nem a világ uralkodoi trónján. Drága barátaim! Ha visszatértek hazátokba, mindnyájan fogjatok munkába. Azok a fontos határozatok, amelyeket itt elfogadunk, a békéért folytatott harcunkat még jobban megerősítik és a béke védőinek millióit és millióit vonják közénk. Nem fenyegetünk senkit, azonban tudják meg mind. azok, akik mindenkit fenyegetnek, hogy rájuk is sor kerül. Nagy és becsületes feladatot teljesítünk. Mi, a nemzetek képviselői, esküszünk, hogy az új emberevők kezébő kiragadjuk a halálthozó fegyvert, megvédjük a békét, a gondolat és élet szabadságát! Idén erősen nő a szlovákiai iskolák száma A nemzetgyűlés bizottságai az 1950. évi állami költségvetést tárgyalják Or. Čepiíka, Jankovcová és dr. Gregor beszédei A Nemzetgyűlés bizottsága

i folytatják az 1950. évre szóló költségvetési javaslat tárgyalásait. A kultúrbizottság az iskolaügyi minisztérium költségvetéséről tárgyalt, amely jelentős összeget irányoz elő a szlovákiai iskolák számára. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban dr. Nejedlý iskolaügyi miniszter is felszólalt. A kultúrbizottság ülésén az egyházi kérdésből dr. Cepička igazságügyi miniszter mondott beszédet. A gazdasági, a terv- és ellenőrző bizottság közös tanácskozásán Kiiment iparügyi miniszter után a költségvetéshez hozzászóltak J. DuriS földművelésügyi,ing. Jankovcová közellátási, dr. Gregor külkereskedelmi miniszterek, valamint Krajčír kereskedelemügyi miniszter. Dr. Cepička a kultúrbizottság ülésén kijelentette, hogy állami költségvetésünkben most először szentelnek külön fejezetet az egyházak és vallásfelekezetek kiadásainak fedezésére Népünk gazdaságunk mult évben elért jó eredményeiből biztosítja az egyházak szükségleteinek fedezését. A költségvetésben előirányzott pénzösszegek elegendők arra, hogy az öszszes egyházak és vallásfelekezetek működését biztosítsák. v 0?. ísíščka beszéde A kapitalisták kizsákmányolásra használták fel az egyházat — mondotta beszéde további részében dr Cepička. — Mi lett volna, ha a kapitalista Csehszlovákiában azt kérte vo'.na az egyház, hogy az állami költségvetés ölelje fel az egyház költségeit isi Válaszul a sértések és gúnyolódások özönét kapták volna. A Vatikán és az egyházi főpapság jól megértették egymást a világi kizsákmányolókkal. Az egyházi birtokokon épúgy jártak el, mint a kapitalisták. Papjaikat gazdaságilag kizsákmányolták és megfosztották alapvető emberi jogaiktól. A kapitalista államban a vallási egyenlőség és összeférhetőség megvalósíthatatlan volt. A dolgozó nép felismerte, hogy az igazi szabadság, az önállóság és függetlenség csak a kapitalizmus kiküszöbölésével, a szocializmus felépítésével és a Szovjetúnió és a népi demokratikus államok szövetségével és barátságával érhető el. A legkisebb kétség sem fért ahhoz, hogy a társadalmi rend átalakulása hatással lesz az egyházakra is, A hívek megértették, hogy az új viszonyokban az egyháznak nagy lehetőségeik nyílnak, hogy a keresztény elveket necsak hirdessék, hanem becsületesen és következetesen meg is valósítsák. Ennek a forradalmi változásnak jelentőségét azonban máskép fogta fel a római katolikus egyház vezetése és néhány más egyház vezetője. Az ő programjuk a felfordulás, a bi^lmatlanaág és a gyűlölet minden haladó szellemű megnyilvánulás iránt. A püspökök, akik engedelmeskedtek a Vatikán ellenséges parancsainak, abban a reményben vettek részt az áruló tevékenységben, hogy az új világháború lehetővé teszi a kapitalista berendezés felújítását. Ez valóban figyelemreméltó programja volna a keresztény szeretetnek! A katolikus papok és hívők programja ellen, akik becsületes munkával, kölcsönös szeretettel békés és örömteljes életet építenek, a római katolikus egyház vatikáni vezetősége a pusztulás, a háború és gyűlölet programját tűzi kí. Erre a célra megkísérli, hogy összpontosítsa a reakció erőit, melyeket a februári győzelem zúzott széjjel. Ugyanezt a célt szolgálja az a vatikáni felhívás is, amely a keresztényeket a szocializmus elleni tömörülésre hívja fel. A mi katolikusaink mér régen elhatározták, kinek az oldalán áll majd az osztálynélküli társadalomért folytatott nemes harcban. Senki sem igyekszik őket megnyerni olyan tevékenységnek, amelynek jellege ellentétben áll a tiszta kereszténység alapelveivel. A katolikusok aktív és termékeny részvétele a szocialista társadalmi rend felépítésében biztosítja az egyház működésének gazdasági feltételeit. A püspökök a dolgozó nép iránti gyűlöletükben olyan alacsonyra süllyedtek, hogy szívesebben látnák az egyházat hanyatlásban és felbomlásban, mint hogy az egyház segítséget és támogatást kapjon a népi demokratikus államtól. „Minél rosszabbul megy, annál jobb" — ez az ő jelszavuk Ezt az álláspontot csak úgy érthetjük meg, ha emlékezünk arra, hogy az egyházi urak ezt a februári puccsistáktól és összeesküvőktől vették át Azonban rosszakaratú kívánságuk nem teljesedett. Sem a csehszlovák népnek, sem az egyházaknak nincs roszszabb dolguk. Ellenkezőleg, amíg hozzájárulnak a társadalom és a vallásos egyesületek átépítéséhez, megkapják érdemeik szerinti igazságos részüket. Hiába törekszik néhány egyén a Vatikán parancsára arra, hogy az egyházat mint egészet harcba vonják az állam ellen. Népünk jól megkülönbözteti a konkolyt a bázától. Mint mások, az egyházak és vallásos egyesületek is érdemük szerint kapják részüket. Az egyház sem panaszkodhat, hogy nem volt alkalma bebizonyítani a népi demokratikus állam Iránti pozitív állásfoglalását. A dolgozó nép időben megteremtette az összes egyházak működése számára a kedvező feltételeket. Most csak rajtuk múlik, hogy ezeket a feltételeket kihasználják nemcsak saját érdekükben, hanem népük és államuk érdekében is. 8,398.995.000 koronát irányoz elő a költségvetés a csehszlovák iskolák céljaira A kultúrbizottság ülésén dr. Nejedlý miniszter beszédet mondott, amelyben foglalkozott az iskolapolitika néhány kérdésével. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú iskolára kell ma a legnagyobb súlyt helyeznünk, mert ez az a kapu, amelyen fiatalságunk az életbe lép, akár tovább tanul, akár mindjárt munkába fog. A tankönyvek és a nevelés kérdése ezért nagy fontossággal bír. A főiskolákról szólva Nejedlý miniszter kijelentette, hogy a kormány jóváhagyta az új főiskolai törvény javaslatát. Az új törvény szerint a hittudományi fakultássok az egyházi hivatalok alá fognak tartozni. Az idei költségvetés 23 millió koronával gondoskodik a pionírokról Is. Jankovcová közellátásügyi miniszternő beszéde Az elmúlt év tapasztalatain és hibáin okulva — mondotta a gazdasági bizottság ülésén Jankovcová miniszternő —, ebben az évben jobban felkészülünk a felvásárlásra. Mindenekelőtt hisszük, hogy az EFSz-ek fokozott termelékenysége, valamint a csehszlovák állami birtokok termelékenysége ebben az évben nagyobb beszolgáltatásokat biztosít számunkra a felvásárlásnál. A multévi felvásárlás tapasztalatai után az a törekvésünk, hogy erre az évre a felvásárlási tervet a helyi kerületi és járási népi közigazgatás szerveivel szoros együttműködésben dolgozzuk ki. Csak a helyi, járási és kerületi funkcionáriusok ismerhetik pontosan a termés helyi feltételeit, a raktározási és szállítási lehetőségeket, a vidék termelési saijátosságait és ennek megfelelő intézkedéseket tudnak tenni a felvásárlás biztosítására. Ebben az évben tehát átdolgozott felvásárlási tervvel, tökéletesebb felké. szültséggel kezdjük a felvásárlást, mint tavaly. Tudjuk azonban, hogy a legfontosabb tényező a népi szervek együttműködése és hathatós segítsége. A felvásárlási terv teljesítése nemcsak a közellátás biztosításának előfeltétele, hanem az élelmiszeripar legfőbb alapját is képezi. Az élelmiszeriparban is bevezetnek további munkaváltásokat és minél nagyobb számú nőt kapcsolnak be a termelésbe. Nagy figyelmet szentelnek a szocialista munkaversenyeknek, az élmunkásmozgalomnak és újitómozgalomnak tömegmozgalommá való kifejlesztésére. Az élelmiszeripar felvirágoztatására — ami a növénytermelést illeti — a költségvetés a burgonyaipar racionalizálását követi, valamint a gyermektápszerek termelésének felvirágoztatását a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar kifejlesztését. Szlovákiában, amely ebben a tekintetben jelentősen elmaradt Csehország mögött, tejcsarnokok felépítésére 35 millió koronát irányoz elő a költségvetés. DR. GREGOR A KÜLKERESKEDELEM FELADATAIRÓL. A gazdasági bizottságban dr. A. Gregor külkereskedelemügyi miniszter beszélt a külkereskedelem eddigi munkájáról és feladatairól. Kiemelte múltévi külkereskedelmünk aktív jellegét, amely 907 millió korona aktívumot mutatott kl. Külkereskedelmünk kedvező fejlődése — mondotta Gregor miniszter — nagyban hozzájárul az ötéves terv első évi tervének teljesítéséhez. Kivitelünk és behozatalunk emelkedése és külkereskedelmünk kedvező mérlege annál nagyobb sikert jelent, mert a kapitalista államokban a külkereskedelem fejlődése az elmúlt évben éppen ellenkező volt. Ebben az évben is elsődleges feladatunk, hogy kereskedelmünket tovább fejlesszük a tervszerűen gazdálkodó államokkal, mindenekelőtt a Szovjetúnióval. Az úi üzletek és kereskedelmi szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk, reális alapo* nyújtanak ipari termelésünk fokozására. Oj feladat áll előttünk. Gazdasági kapcsolatainkat kibővíteni a demokratikus Németországgal, amellyel megegyezést kötöttünk, további feladatokat, hogy felvegyük a kapcsolatokat s az árucserét a demokratikus Kínával, — mondotta beszéde befejező részében dr. Grekor külkereskedelmi miniszter. Bratislava felszabadulása ötödik évfordulójának megünneplése Április 2—4. között ünnepli Nagy. Bratislava dolgozó népe a fasiszta elnyomatás alól a szovjet hadsereg által való felszabadításának ötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból a Központi Nemzeti Bizottság összes szervezeteivel együtt ünnepségeket rendez a következő műsorral: Április 2-án nyílik meg a „Csehszlo. vák nép harca a szabadságért" című kiállítás, amelyet a csehszlovák hadse. reg a Központi Nemzeti Bizottsággal együtt rendez a Tátra szálló nagytermében. Április 3-án 20 órakor a Központi Nemzeti Bizottság ünnepélyes ülést tart a Nemzeti Színházban, amelyen dr. O. Pavlik egyetemi tanár, a tájékoztatási és népművelésügyi megbízott mond beszédet. Az ülésen átadják a díjakat az ezévi tudományos, művé. szeti és élmunkásmozgalom kitüntetettjeinek. Az ünnepélyes ülés második részében a szlovák filharmónia hangversenye szerepel. Április 2.án II órakor a Slavinán koszorúkat helyeznek el a tömegsírokon. Az ünnepi beszédet A. Horák postaügyi megbízott tartja. Délután 16 órakor leleplezik a győzelmes szovjet hadsereg emlékművét a Vigadó előtti téren. Az ünnpei beszédet Jeleň tábornok, Novikov szovjet főkonzul és dr. Kurták, a Központi Nemzeti Bi. zottság elnöke, mondják. Este két szovjet film ünnepélyes bemutatója következik. Egészen április 8-ig emlék, ünnepélyeket tartanak az iskolákban, munkahelyeken, üzemekben, hivatalokban, katonaságnál és a nemzetvédelmi szerveknél. Ezen ünnepélyek keretében további két gyermekjátszóteret és négy gyermekmenhelyet nyitnak meg. A párizsi kommün 79-ik évfordulójának ünnepségei A párizsi kommün 79. évfordulójanak tiszteletére szombaton Párizsban ünnepi akadémiát rendeztek a LlHumanité igazgatójának s a francia Kommunista Párt központi bizottsága tagjának, Marcell Cachinnak elnöklete alatt a közönség nagy részvételével. Az elnök megnyitó beszédében megállapította, hogy a párizsi kommün gonlodatát a Szovjetunióban valósítot. ták meg. A párizsi kommün tagjainak üldöztetését összehasonlítva azzal a bánásmóddal, amelyben a mostani kormány részesíti a kommunistákat, Mar. cell Cachin bejelentette: A párizsi kommün tagjai öntudatosak és eltökéltek. Olyan módszerek birtokában vannak, amelyeket hős elődeik 1871-ben nélkülöztek, övék a jövő s ez a jövő mindinkább közeledik hozzánk. Francois Billouix kommunista kép. viselő ezután ismertette a párizsi kommün történetét, összehasonlította a francia burzsoázia árulását 1871-ben azzal az árulással, amelyet a mostani burzsoázia követ el. Beszéde befejező részében kijelentette, hogy Franciaor. szág Kommunista Pártja el van tökélve arra, hogy megvalósítsa azokat az eszméket, amelyekért a párizsi kommün tagjai életüket áldozták.