Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-18 / 66. szám, szombat

1950 -március 18 ÜJSZÖ Az állami költségvetési tervezet békés építőmunkánk tükre A Magyar Népköztársaság dokumentációs kiállítása Bratislavában Az 1950-es évi állami költségvetési tervezet a közeli napokban 9. parlamenti bizottság programjára kerül, miután benyújtották a Nemzetgyűlés p!é_ numának. Az első tárgyalást a költségvetési bizottság március 16-án nyitotta meg. Janous képviselő, parlamenti főelőadó, a pénzügyminiszter jelenlétében jelentést tett a bizottságban a gazdasági és politikai helyzetről, amelyen az állami költségvetési tervezet alapszik és rpegmagyarázta az egyes költségvetési csoportok szerkezetét. AZ ÜJ ALLAMI KÖLTSÉGVETÉS FELADATA. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az állami költségvetés megerősíti az uralkodó osztályt. Ez az uralkodó osztály a munkások és a dolgozó parasztok osztálya. A Nemzeti Front politikai kifejezője a munkások és parasz. tok szövetségének és a nemzet zömét képező dolgozók kormányának eszköze. Az 1950-es év költségvetése sokkal nagyobb mértékben világítja meg a nemzetgazdaságot, mint bármikor eddig. Az állami költségvetés tervezete még nem szocialista költségvetés. Nem öleli fel az egész nemzetgazdaságot, csupán fő és döntő részleteit. Eszközül szolgál a szerkezeti, vagy szervezet-technikai változásokhoz, amelyeken gazdaságunk átment vagy átmegy. AZ ALLAMI FIZETÉSEK, AZ ADÖ. RENDSZER ÉS A NEMZETI VALLALATOK KÉRDÉSÉRŐL. A parlamenti főelőadó az új állami költségvetés funkciójának kifejtése után érintette az állami alkalmazottak fizetésének kérdését. Mihelyt kidolgozzák és elfogadják a polgári állami közigazgatásban lévő alkalmazottak fi\ zetési törvényét és szabályzatát, e fizetési törvény végrehajtását pénzügyileg biztosítják 4.5 milliárd Kčs költségvetési résszeL A költségvetési tervezetben számításba veszik az egyenes adójövedelmet is, amit a legrövidebb időn belül törvénnyel rendeznek. Ez az irodalmi és művészeti tevékenységből folyó adó lesz, amelynek a jövedelme túlhaladta a 7 millió Kčs-t és az önálló kereseti adó, amelynek jövedelme túlhaladta a 100 millió Kčs-t A munka jövedelméből származó főadót, a bérekből származó adót úgy állítják össze, hogy megfeleljen a mai megváltozott társadalmi és termelési viszonyoknak és vonatkozásoknak. A nemzeti vállalatok abban az időben, amikor a szénnel és nyersanyaggal való ellátás nehézségekbe ütközött, az első hónapokban nem tudtak lényegesen hozzájárulni az állampénztárhoz. A februári győzelem után azon. ban a nemzeti vállalatoktól az állampénztárba különleges kereseti adó címén 1949-ben hozzávetőlegesen 14 milliárd Kčs folyt be. A KÖLTSÉGVETÉS TAGLALASA. Az állami költségvetés nem nemzetgazdaságunk pénzügyi tervezete, mint azt gyakran állították, de a pénz. ügyi tervnek része. Mivel azonban a nemzetgazdaság döntő és alapvető része a szocialista szektor szerinti gazdálkodás, ezért a mi állami költségvetésünk is átmenetet képez a szocializmus felé. Az állami költségvetést öt csoportra osztjuk: az állami közigazgatás a nemzeti bizottságokkal, az állami üzemek, az államkölcsön, a központi nemzetbiztosítás és a nemzetgazdálkodási alap költségvetésé. A KÖLTSÉGVETÉS TERJEDELME ÉS TARTALMA. Az állami költségvetés* a bevételi oldalon 131.629,800.000 Kčs összeget mutat ki, mig a kiadási oldalon 131.556,400.000 Kčs-t. Ebből látható, hogy 373,400.000 Kčs fölösleg maradt. Állami költségvetésünk tervezete tehát ismét aktív. AZ ALLAMI ÜZEMEK ÉS ÁLLAMKÖLCSÖN. A második csoport összetételében, amely az állami üzemekkel foglalkozik, változások történtek. Egyes nagy üzemek, mint az Állami Birtokok, az Állami Erdők, a Szállító Vállalatok és a Posta elestek, mivel nemzeti vállalatok, ká váltak. Ebben a csoportban minden egyes állami vállalat önállóan szerepel és 11.300,867.000 Kčs összegben aktív egyenleget mutat az állami pénz. tár bevételében. Aktívák a következő állami vállalatok: a Csehszlovák Állami FNm, az Állami Fürdők és Gyógyfor. rások, a Csehszlovák Dohányjövedék, az Állami Osztálysorsjáték és az Állami Fogadási Irodák. A Csehszlovák Rádió költségvetése egyensúlyban van. A KÖZPONTI NEMZETI BIZTOSÍTÁS ÉS A NEMZETGAZDÁLKODASI ALAP. Ez a csoport először szerepel állami költségvetésünkben. Az öreg és munkaképtelen emberek biztosítását a jövőben nem bízzák a véletlenre vagy a jótékonyságra és nem lesz a tartaléktőke gyűjtésének kérdése. Az állam kezeskedik, hogy az öreg, vagy munkaképtelen emberekről olyan mertékben fog gondoskodni, amilyen mértékben nemzeti jövedelmünk és ahogyan fog emelkedni általános életszínvonalunk. A betegsegélyzői és jövedelmi biztosítás az 1950-es évben 7 millió" Kčs fölösleggel végződik. Végezetül a nemzetgazdálkodási alap ötödik költségvetési csoportjához a parlamenti főelőadó hozzáfűzte, hogy ennek az alapnak a berendezését már az 1945-ös évben a bányák és egyes ipari üzemek államosításáról hozott végzések alapján hajtották végre. Ennek a csoportnak a költségvetése ez idő szerint az állampénztárból 20 milliárd Kčs

:t kitevő juttatást számol el. Fokozatosan, ahogyan fejlődik a nemzeti vállalatok költségvetése a bevezetett egységes minta szerint, úgy kap. ja meg ez a költségvetési csoport anyagi tartalmát és ezáltal a tervszerű nemzetgazdálkodás fejlődését fogja szolgálni. Kiépítik a Szovjetbarátok Szövetségének orosz könyvtárait A Szovjetbarátok Szövetsége sikeres tagtoborzásával a legnagyobbszámú és leghatalmasabb tömegszervezetté növekedett. A városokban, falvakban, az üzemekben, hivatalokban és iskolákban a Szovjetbarátok Szövetségének új ágazatait létesítik. A felszaporodott tagság megszervezésére nem elegendők többé az eddig fennálló szervek, a járási titkárságok, ezért szükséges volt, hogy ezeket kiterjesszék kerületi titkárságokra, amelyek a tagok megszervezésén kívül kultúrtevékenységet is kifejtenek majd. Ennek folytán \ szükségessé válik, hogy a szovjet kultúra már meglévő központjain kívül, valamint az orosz könyvtárakon és olvasótermeken kívül, amelyek a járási titkárságok mellett létesültek, újabb orosz könyvtárakat és olvasótermeket rendezzenek be a járási székhelyeken is. Anyagot, t. i. könyveket, brosúrákat és folyóiratokat ezeknek a könyvtáraknak számára a Szovjetbarátok Szövetségének központja küld majd és ezeket rendszeresen kiegészíti, hogy a tagok számára a tanulás és nemes szórakozás bő forrása álljon rendelkezésre. Az idei Kossuth-díjasok a magyar demokráciában A magyar népi demokrácia kormánya most osztotta ki harmadszor a Kossuth-díjakat. 1948 március 15-én, amikor a Magyar Dolgozók Pártja po. litikai bizottságának javaslatára elsőízben adományozták a Kossuth-díjakat, a jutalmazottak egész életükön át kifejtett tevékenységükért nyerték az elismerést. Tavaly a díjakat a Magyarország felszabadulása óta végzett kiváló egyéni teljesítményekért adta ki a ma gyar kormány. Ezidén először és ezen. túl minden évben az elmúlt esztendő kimagasló teljesítményeinek alkotói kapnak Kossuth-díjakat. A Kossuth-díj egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy a dolgozó nép országában minden anyagi és erkölcsi el ismerés mértéke a népért végzett munka. Ezért övezi a magyai népi demokr ácia szeretete és megbecsülése a Kos. suth-díjasokat, az alkotó munka hőseit. i A Szabad Nép március 15-i számá- | ban közli a Kossuth-díjjal kitüntetettek | névsorát,- amelyben egyaránt ott találjuk az egyetemi tanárt, az orvostudomány kiváló képviselőit, a művészet és irodalom élmunkásait, de ott találjuk a kitüntetettek között az újjáépítés élharcosait, az új munkamódszerek beve. zetésével érdemeket szerzett fizikai dolgozókat is. Ott találjuk a Kossuth-dílas kitüntetettek között a sztahanovis:a-mozgalom élmunkásait, ami mutatja, hogy a fizikai munkában mind nagyobb szerephez jut a technikai képzettség, a gondolkodás és a műveltség. Az újjáépítés terén szerzett érdemek elismeréseként a következők kaptak 20 ezer forintos Kossuth-dijat: Aluszka Imre esztergályos a Weiss Manfréd-gyárból, Horváth Ede, a győ. ri vagongyár esztergályosa. Mindketten a gyorsvágás terén sztahanovista módszerekkel "elért kiemelkedő eredményeikért. Pozsonyi Zoltán budapesti kőműves, Fávik József mohácsi kőműves, Pozsonyi Zoltán a-gyorsfalazás terén elért több mint 7 ezer százalékos teljesítményéért, Fávik József 1136 szazaiékos teljesítményt ért el. 20 ezer forintos Kossuth-díjjal tűntették még kí Tóth János III. főmozdonyvezetőt, Lokker Antal fűtőt, Kertész András fű. tőt. Tízezer forintos Kossuth-díjat kaptak az újjáépítésben végzett munkájuk elismeréséül Panyi Ferencné bolyhozónő, óbudai fehérítő, Ormai Ar. pádné gyapjúszövőnő, Kovács János épitőbrigádos, Komló, Varga Barnabás fejtési vájár, Tatabánya, Margóczi István olvasztár, Diósgyőr, Bözsöny Lajos fémöntő, Budapest, Ott Józsefné és Ferenczi Ödön Győri Vagongyár, Márk János villamos hegesztő, Szőczei Sándor kovács, Budapest. Perédi Károly gépészmérnök, Gerecs Arpád és Kolonics János vegyészek, Hosszúpályi „Petőfi" termelő szövetkezeti csoport, V'incze Gábor szövetkezeti elnök-és Kéri Lajos párttitkár, mert a termelőcsoport terméseredményei gyen. gébb minőségű földön is túlhaladták az egyéni gazdák terméseredményeit. A hódmezővásárhelyi „Dózsa" termelőszövetkezeti csoport, Banga Imre, Gémes Ferenc, Égető Ernő, Dómján Bálint. A csoport és a kitüntetettek termelő munkájuk kiválóságával tűntették ki magukat. Szerencsmalom-tanya állami gazdaság és Homoioczky Imre gazdaságvezető, Kaspár Adolf, csorvá. si gépállomás vezető, Bolya József békéscsabai alközpont vezető, Tóth Mihály debreceni gépállomás vezető. A természettudományok terén végzett munka jutalmazásaként 20.000 forintos Kossuth-díjat kapott: A fizika terén kifejtett munkásságáért Gombás Pál műszaki egyetemni ny. r. tanár és Neugebaur Tibor egy. intézeti tanár. A mezőgazdasági tudományok terén kifejtett munkásságáért: Manninger Dezső agrár egyetemi ny. tanár a sertésorbánc oltóanyagának felfedezéséért. A matematika terén kifejtett munkásságáért: Rédei László egyetemi ny. r. tanár számelméleti és csoportelméleti kutatásaiban elért eredményeiért. Tízezer forintos Kossuth-díjat kaptak a természettudomány terén felmutatott munkásság elismeréseként Erdei Gruz Tibor, Fodor Gábor, Szabó Zoltán, Hetényi Géza, Szentágotai János egyetemi tanárok, Kemény Imre főorvos, Szédelmayer Kurt, Kreybig Lajos, Freund Mihály, Varga József, Winter Ernő, Tarján Gusztáv? Martini Károly, Kalmár László és Szőkefali Nagy Béla egyetemi tanárok. » A művészet és irodalom húszezer forintos Kossuth-díjával Veres Péter írót, a „Próbatétel" című novelláskötetéért, Illés Béla írót „Kárpáti rapszódia" és „Fegyvert és vitézt éneklek" című müvéért tüntették ki. Rajtuk kívül nagy díjat kapott még Weiner Leó zeneművészeti főiskolai tanár, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész, Padzai Pál szobrászművész, Csorba Géza szobrászművész, Mészáros Agnes és Latabár Kálmán színművészek, Nádasdy Kálmán és Bán Frigyes filmrendezők. Tízezer forintos Kossuth-díjjal tüntették ki a művészet és irodalom következő kiváló munkásait: Benjámin László, Kónya Lajos, Kadosa Pál, Farkas Ferenc, Simon Zsuzsa, Gellért Endre, ülés György, Hegyi Barnabás, Konecsny György. A pedagógia és közegészségügy terén a demokratikus nevelés gyakorlati munkájában elért eredményekért tízezer forintos Kossuth-dijat kapott Kovács József, a szovjet ösztöndíjasok kollégiumának igazgatója, Tar Lajos, a békéscsabai általános iskola igazgatója, Petényi Géza egyetemi tanár, Havas András, az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, Szakkai Antal, az OTI munkaegészségügyi osztályának vezetője. A megnyitáson résztvettek egy csoportja. Jobbról dr. Husák, dr. Pavlik, Košický, dr. Faltan, Baštovanský és Losonczy Géza államtitkár. Karol fmid/ee, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta Losonczy Géz* államtitkár tisztelgő látogatását. tCilent munkásigazgató a szlovákiai építészeti iparban A Csehszlovák Építőipari üzem nemzeti vállalat Szlovákiában további munkások soraiból származó igazgatókat nevezett ki a szlovákiai építő üzemek vezetőivé. Mind a kilenc igazgató a „malteros kanálnál" kezdte életpályáját. Kis, egyszerű ítömüvesek közül tűntek ki lelkiismeretes és becsületes munkájukkal és kerültek építőiparunk vezető helyeire. A kapitalista rendszer alatt ez nem lett volna lehetséges. Munkásaink osztályrésze a kapitalista rendszerben csak a robot volt. Érvényesüléshez csakis a népi demokrata rendszer idején jutottak, amely meg tudja becsülni a dolgozó emberek képességeit. Ma építőiparunk élén munkások állanak, akik alaposan ismerik az építőipar kérdéseit és ezért várható, hogy az ezévi építési feladatokat nemcsak teljesítik, de jelentősen túl is teljesítik. Építőipari igazgatásunk élére olyan munkások kerültek, akik munkájukkal kivívták a legmagasabb elismerést. Mindegyikük gazdag tapasztalatokkal rendelkezik szakmájában, amelyeket nemcsak hazánkban, de külföldön is szereztek. Egyik közülük Dittinger Viktor, a közismert élmunkás. Építőiparunk igazgatásának újonnan kinevezett vezetői a következők: az első építészeti igazgatóság vezetője Maczek Ferenc ács, a második építkezési igazgatóság vezetője Dittinger Viktor. Már mint pallérok kitűntek képességeikkel és szorgalmas munkájukkal elérték az élmunkás címet. Építkezéseiken nagyon szépen fejlődött a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom. A harmadik építészeti igazgatóság vezetője Ondrovcsák János, aki kisgazdálkodó családból származik és kitanult kőműves. A negyedik építészeti igazgatóságra Nacsalka Józsefet nevezték ki, aki munkáscsaládból származik, kitanulta a kőmüvesmesterséget, majd mint pallér dolgozott. Üj hivatalában azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az ötéves tervet 5 "százalékkal túlteljesítsék. Az ötödik építészeti igazgatóság élére Jezs Valtert nevezték ki, aki épület asztalosságot és ácsmesterséget tanult. Mint -elömunkás dolgozott a vitkovici vasgyár hídosztályán, majd Zlinben működött és később pallér lett. Külföldön mint pallér dolgozott, Perzsiában, Teheránban és Adisz Abebában. Szabályozó munkát végzett Kelet-Szlovákiában. 100 százalékos teljesítményt nyujtő, sikeres munkájáért az élmunkás címmel tüntették ki. A hatodik építészeti igazgatóság új vezetője Majer Máté, munkáscsaládból származik. Kőművesnek tanult és mint pallér dolgozott különféle építkezéseken. Vezető állásában most nagy súlyt helyez az ifjúság helyes nevelésére és az így átnevelt utánpótlással akarja teljes egészébeii felvirágoztatni a szocialista munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat. Az ötéves tervnek legalább 10 százalékos túlteljesítésére kötelezte magát. A hetedik építészeti igazgatóság vezetője Schua Rudolf, aki szintén kőművesnek tanult. A munkásokat a legszélesebb méretekben be akarja szervezni a szocialista munkaversenyb© és az élmunkásmozgalomba, hogy így 100 százalékkal túlteljesít, hessék a tervet. A nyolcadik építészeti igazgatóság vezetője Veverka Antal, aki a munkaerők megszervezését akarja javítani, hogy ezáltal necsak teljesítsék az ötéves terv feladatait, hanem legalább 10 százalékkal túlteljesítsék. Veverka Antal földműves családból származik és kőművesmesterséget tanult. A kilencedik építészeti igazgatóság vezetője Pastrnák Mihály, aki munkáscsaládból származik és kőművesnek tanult. Mint kőműves dolgozott különféle helyeken. így többek között Kanadában is. Szociális* ta munkaversennyel és élmunkásmozgalommal akarja elérni az építkezéseken a magasabb teljesítményeket és föfeladatául tűzte ki a munkásságot a szocializmus szellemében nevelni. Kötelezte magát, hogy az ötéves tervet 20 százaiékkal túlteljesíti. \ /