Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-17 / 65. szám, péntek

x Bratislava, 1950 március 17, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 65. szám Füleken megkezdődött a könnyűfém és fínomműszer iparüzemek kiküldötteinek szlovákiai munkaértekezlete (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Csütörtökön a reggeli érákban a füleki Kovosmalt kultúrházában a szokásos havi kétnapos megbeszélés­re jöttek össze Szlovákia könnyű­fém és finommüszCT iparüzemeinek kiküldöttei. Az első napon a verseny­irodák vezetői tartottak megbeszé­lést. A második napon pedig az ön­tésben dolgozó újítók és élmunkások aktívája tárgyalja meg a termelés­ben felmerülő kérdéseket, megvitat­ják a felmerülő nehézségeket, ame­lyek akadályozzák a terv teljesíté­sét, átadják egymásnak a munká­ban szerzett tapasztalatokat és újí­tásaikat, hogy így nyújtsanak egy­másnak segítséget a termelés meg­könnyítésében és a munkamenet megjavításában. Ezek a fémipari üzemek januárban és februárban a nehéz fémiparral együtt 101.1 százalékban teljesítet­ték a tervet. Ha a januári tervtelje­sitésben kisebb nehézségeik voltak is, kiküszöbölték az akadályokat és a szocialista munkaverseny nagyará­nyú kifejlesztésével (73%) sikerült a munkateremlékenységet fokozniok és előre lendíteniük a termelést. Ezeket a szokásos havi munkaér­tekezleteket a könnyűfém és a fí­nommüszer üzemek dolgozói részére fi. központi igazgatóságok már két eve rendezik, de a tapasztalatok, mint bevezető beszédében dr. Novák mérnök mondotta^ nagyban elősegí­tették a termelés fokozását. A ta­pasztalatoknak egyes üzemek közti kicserélése igen fontos szerepet tölt be a rokonüzemek termelési mene­tének tökéletesítésében és a terme­lékenység emelésében. Hogy jól dol­goznak ezek az üzemek, kitűnik az abból is, hogy a szlovákiai könnyű­fém és a fínommüszer iparüzemek az első helyen állanak most köztársa­gunkban. S a jó eredmény elérését nagyban elősegítette a termelésben elért tapasztalatok kicserélése. Az elmúlt hónapban tarott havi munkaértekezleten az egyik üzemi kiküldött kijelentette,, ha ezt a meg­beszélést nem tartották volna, sok évre .lett volna szükség, míg elnyerik azokat a tapasztalatokat, melyeket más üzemekben már hasznosítottak a termelésben. A munkaértekezlet első napján kö­zel 40 versenyirányító vett részt a megbeszélésen. Feladataikat komo­lyan veszik, mert jól tudják, hogy sok függ tőlük is a terv sikeres tel­jesítésének biztosításában. Ezért, mint dr. Novák bejelentette, szüksé­gessé vált a könnyű fémiparban dol­gozók versenyirányítóit iskoláztatni. Ez ázért szükséges, hogy feladatai­kat tökéletesen, szakszerűen láthas­sák el és pontosan, az üzemi szerve­zetekkel karöltve állíthassák össze a tervszétírásokat és erőteljesebben küzdhessenek a munkából elmaradás és a hullámzás ellen. Az első nap délelőttjén dr. Novák mérnök előadást tartott „Ember a termelésben" címmel, amelyben rész­letesen foglalkozott a dolgozók jel­lemével, ami szorosan összefügg a munkás termelőképességével. Stevo­ve János, a füleki zománcozó díszítő osztályának vezetője, az üzemi párt­szervezet nevében üdvözölte a jelen­levőket. Stevove elvtárs üzemosztá­lya az egyik legkiválóbb osztály, a szocialista munkaversenyt százszáza­lékban szervezte meg, jjzemében már 44 élmunkás járul hözzá a nagyobb termelékenység eléréséhez. Beszédé­ben hangsúlyozta az egyes, üzemek­ben szerzett tapasztalatok kicserélé­sének nagy jelentőségét. Az értekezlet délután folytatódott. A vita során minden egyes üzem kiküldötte éles kritikai hangot ütött meg, bírálták az elért eredményeket, egységes és magasszínvonalú vita ke­letkezett, amelynek során elsőnek Apfel elvtárs, 1 a trnavai Kovosmalt­ból, utána Madarász elvtárs a Tesla­üzemből szólaltak fel, egymás munká­ját bírálva. A vita a késő esti órákig elhúzó­dott, a munkáskiküldöttek nagy fi­gyelemmel kísérték' a vitában felszó­laló elvtársak hozzászólásait. Kovács Gábor šfurovoi kőműves egyéni versenykihívása Szlovákia kőműveseihez (V. J.) Štúrosovo 4—5 ezer lakosú község. Az itt lakók egy része földeken dolgozik, mintegy 80—100 ember az itteni malom­ban, keményítőgyárban dolgozik, a dolgozók többi része Bratislavá­ba jár építkezésekre. Itt, ebben a községben lak'ik Kovács Gábor 35 éves kőműves, aki egyéni versenyr e akarja kihívni az élmun­kásokat Szlovákia egész területén. Meggyőződése szerint bárkivel fel tudja venni a versenyt. Meglátogattuk štúrovói lakásán és a következőket mondotta: I — Szlovákia bármely részében hajlandó vagyok kőműves élmun" kásokkal versenyre kelni. A helyszínre kimegyek bármilyen kőművesmunkára. Azonban csu­pán egyéni versenyről lehet szó, mert meggyőződésem szerint ab" | ban mutathatja meg ki"ki legjob­ban képességeit. Ügy képzelem el a dolgot, hogy 48 órát dolgozok le versenyben egy helyen, az­után tovább mehetek és másik üzemben folytathatom ezt ugyan­csak 48 munkaórán keresztül az ott lévő élmunk ásókkal. Meggyő­ződésemet, hogy a verseny kihí­vást állom, arra alapítom, hogy tízórai munkaidő alatt egy mun" kással napi 7—7Vs köbmétert fa­laztam már a nánási Állami bir­tokon lévő építkezésen. Ugyan­akkor a régi rendszerben tíz óra alatt két és fél köbméter volt a legnagyobb teljesítmény, míg tu­domásom szerint most négy köb' rfiéter a norma. •18 hónapig dolgoztam Cseh­országban, ahová önként mentem 1947 augusztusában. Itt^két cseh kőművest hívtam ki versenyre és 12 ablakkal többet állítottam be mint ők ketten. Szeretném Pozso­nyi Zoltán # magyarországi kő­műves élmunkás teljesítményével felvenni a versenyt, amennyiben erre lehetőség kínálkozik. Cseh­országban h at kőműves dolgozott velem együtt innen Štúrovoról. Kilenc darab egyemeletes négy" KOVÁCS GÁBOR štúrovoi kőműves, egyéni versenyre hívja ki Szlovákia kőműveseit. lakásos épületet falaztunk és va­koltunk ezalatt be. Én vállaltam a falazást é s 45.600.— Kčs't kap­tunk egy épület falazásáért. A trutonvói járásban lévő Male Svatonovicén volt munkahelyünk. Havi keresetem 12—13 ezer Kčs volt, annyira rúgott teljesítmé­nyem következtében a jövedel­mem. Egyetlen vágyam, hogy egyéni versenyben mérhessem össze tudásomat és képességeimet O. PAVLIK: - r r A MAGYAR DOKUMENTÁCIÓS KIÁLLÍTÁSRÓL Szlovákia legkiválóbb kőműves élmunk ásaival. Hogy személyi adataimról és életemről is mondjak néhány szót, erről talán csak annyit, hogy a csehszlovák hadseregben két évig szolgáltam és négy hóna­pig a mozgósításkor. A háború alatt 1944'ben Sopronból egészsé­gi szabadságra jöttem haza és da­cára, hogy vissza kellett volna mennem, otthon maradtam. Mi­kor az oroszok először jöttek be hozzánk, rendőr voltam. A néme­tek 1945. február 18"án visszaver­ték az oroszokat és bejöttek újra a községbe és március 7"én a nyi­lasok több társammal együtt ha­talmas ágyútűzben átvittek a Dunán és Esztergomba büntető­századba osz;tottak be. "-Amikor Pápánál áttörték a vonalat, el­szöktem, felkerültem Ausztriába, ahonnan a zsidó munkaszolgála­tosokkal tértem vissza. A helybeli pártszervezetnél kö­zölték, hogy Kovács Gábornak valóban szándéka versenyre hív­ni ki Szlovákia legjobb kőműve­seit és ebben az irányban már ír­tak is a nyitrai építkezési üze­meknek, hogy hol kezdhetné meg Kovács Gábor a versenyzést. Ez* ideig onnan erre válasz nem ér­kezett. Véleményünk szerint Kovács Gábor štúrovoi kőművesnek - a legrövidebb időn belül alkalma nyílik egyéni Ŕépességeit, munka­kedvét tudását összemérni Szlovákia legjobb kőműveseivel, hogy ezzel a nemes versennyel köztársaságunkban az építés még gyorsabb ütemet kapjon. Dr. Ondrej Pavlik tájékoztatás­ügyi megbízott a Magyar Népköz­társaság dokumentációs kiállításá­nak megnyitó ünnepségén Bratisla­vában, mint ahogy azt már az Üj Szó tegnapi számában jelentettük, beszédet mondott. Dr. O. Pavlik a következőket mondotta: A kiállítás, amelyet itt megnyi­tunk, többszörös jelentőséggel bir számunkra és többszörös tanulságot ad nekünk. Elsősorban a magyarországi hala­dó erők dicsőséges harcáról és győ­zelméről ad számot. Rövid képsoro­zatokban magyarázza a magyaror­szági Kommunista Párt hősi küz­delmét, amely a kapitalista terror legsúlyosabb körülményei között, a feudálisok és a fasiszták terrorja ide­jén a munkásosztály élén a . magyar dolgozó nép érdekében rendíthetetle­nül a szabadság zászlaját hordta. A Párt hü tagjai valóban nagy elisme­rést és tiszteletet érdemelnek a szo­cializmus ügye érdekében végzett munkásságukért. A magyarországi kommunisták az önfeláldozás, a hő­siesség és a kitartás példáját szol­gáltatták az egész világ számára a Horthy-féle rendszer legnehezebb kö­rülményei között is, amely rend­szert a feudális és kapitalista fasiz­mus támogatott. Nem törte meg őket a börtön, sem az állandó illegalitás nehéz feltételei közötti munka, sem pedig az akkori uralkodó osztály brutalitása. A magyar nép dicsősé­ges történelmi hagyományaira vala­mint a magyar munkásosztály ön­tudatosságára támaszkodva harcoltak Magyarország új. szabad életéért, hazájuk új helyzetéért. A Horthy­rezsim fullasztó légkörében ország­szerte állandóan ápolták az ellenál­lás szikráját és lángralobbantották, Magyarországnak a szovjet had­sereg által való felszabadítása után alapjaiban új népi Magyarországot építettek. A magyar kommunisták kitartóan és tántoríthatatlanul har coltak a nagyurak rendszere ellen, amely elnyomta a magyar népet és készséges szövetségese volt a világ­imperializmus legreakciósabb erőinek. Ez a kiállítás megmutatja továbbá nekünk azt a nagy darab utat, ame­lyet már megtett, a magyar nép fel szabadulása óta. Mutatja a fiatal né­pi demokrácia kemény küzdelmét a külső és belső reakció intrikáival. A magyar dolgozó nép a munkásosz­tály vezetésével, élén a kipróbált Kommunista Párttal, szétzúzza a burzsoá pártok demagógiáiját, lelep­lezi vezetésük reakciós és kémtevé­kenységét. A munkásosztály egyesül a marxi-lenini párt vezetése alatt, legyőzi a reakciót és kiveti politikai pozícióiból. A fiatal magyar népi de­mokrácia lemetszi a Mindszenty­összeesküvés utálatos polipkarjait, azét az összeesküvését, amely az im­perializrmis szolgálatában áll. És vé­gül a Magyar Dolgozók Pártja meg­szabadul erőteljes módon a titoista kémektől és árulóktól, akik Rajk és társai személyében Magyarországot kí akarják ragadni a béke és a szo­ciaüzmus táborából és az imperia­lizmus táborába akarják besorozni. És ugyanebben az időben a magyar nép a reakcióval folytatott állandó küzdelemben nagy sikereket ér el a gazdasági és kulturális felépítés te­rén. A romokból, amelyeket a fasisz­ták hagytak maguk után Magyaror­szágon, a magyar dolgozó ember szorgalmas munkájával gazdaság épül ki. A dolgozó nép, pártjának .okos politikájával vezetve, végez a katasztrofális inflációval, gyorsan új­jáépíti a gyárakat, helyreállítja a közlekedést és az összes gazdasági berendezéseket. Hároméves tervében, amelyet jóval határidő előtt fejez be. két év és 5 hónap alatt megveti® az elhanyagolt ország gazdasági és kul­turális fejlődésének szilárd alapjait. És ma a magyar nép, amely soraiban tömegalapon fejleszti ki a szociális munkaversenyt és az élmunkásmoz­galmat, a sztahánovista mozgalmat, már az ötéves terv feladatait teljesíti és gyors léptekkel halad előre a szo­cializmus felé. A szocializmushoz ve­zető úton figyelemreméltó sikereket érnek el a falvak is: a szövetkezeti mozgalmat a mezőgazdasági terme­lésben. Politikai és gazdasági téren elnyert sikereinek köszönhető, hogy a magyar népi demokratikus i köztár­saság ma a béke táborának fon'os tényezője, azon békés erők táborának, amelyek a Szovjetunióra támaszkod­nak. A magyar dolgozó nép vezető­je. Rákosi Mátyás, áki nagy 1 tapasz­taltsággal vezeti a magyar kommu­nisták politikáját, ezért teljes jog­gal mondhatta, hogy „Magyarország többé nem rés, hanem szilárd bástya a béke frontján". Ez a kiállítás és már maga az a lény is, hogy ezt a kiállítást Bratisla­vában nyitjuk meg, más dologra is megtaníthat bennünket. Megtanít min­ket arra, hogy a nemzetek közötti kap. csolatok alapjukban megváltoznak, ha élükre a munkásosztály áll. A múltban szlovákok és magyarok között, — a burzsoá-demokrata Csehszlovákia és Horthy Magyarországa között — min­denki előtt ismeretes ellenségeskedés volt. Ezt az ellenségeskedést mindkét oldalon a kapitalisták és nagybirtoko­sok uralkodó osztálya szította. Ez az osztály okozta a nemzetiségek elnyo­mását, ez szított ellenségeskedést és gyfílöletet nemzeteink között. A kapi­talizmus érdeke volt, hogy ezt a vi­szonyt fenntartsa. A dolgozó nép győ­zelme mindkét országban megváltoz­tatta nemzeteink egymásközötti vi­szonyát. Ma a népi demokrata Cseh­szlovákia és Magyarország barátok és szövetségesek. Ma a kölcsönös tiszte­let, szeretet és barátság légkére ala­kul ki a magyar és csehszlovák nép között. Sztálin alapelvei szerint oldják meg országaink nemzetiségi kérdéseit és szoros barátságot kováQsolnak a két ország közölt. Szabadon fejlődnek nemzeteink egymás szomszédságában, gyorsan haladnak előre, nem állnak egymás útjába és nem gördítenek akadályokat egymás elé, ahogy azt mindig tették a burzsoá nacionalisták. A szlovák naciona­listák, a szlovák problémát a magyarok plieni harcban látták és a magyar nacionalisták viszont a vissza­vágást és a revizionizmust propagál­ták. És ma nemzeteink látják, hogy a probléma máshol volt, a kapitalista rendszerben, abban, hogy a nemzetek élén burzsoázia állt. Ma, amidőn nem­zeteink élére a munkásosztály került, a nemzetközi kommunista párt vezeté. sével, amidőn véget vetettek a ki­zsákmányoló osztályok uralmának, most nemzeteink a fejlődés és kölcsö­nös barátság útjára léptek. A kapita. lizmus eltörlése egyet jelent a nem­zetek közötti ellenségeskedésnek, a nemzetiségek elnyomásának és a na­I cionalizmus által kiváltott viszályok­nak megszüntetésével. Nemzeteink pél­dája újból bebizonyítja a nemzetiségi kérdésről szóló lenini-sztálini tanítás igaz voltát. És végül ez a kiállítás újból figyelmeztet minket a Szovjet­únió világtörténelmi jelentőségének tenyere. A Szovjetúnió létezése és hatalmas fejlődése volt az. amely Ma­gyarország Kommunista Pártjának és haladó erőinek a két világháború kö­zött reményt adott' a győzelemre és erősítette őket harcukban. A Szovjet­únió szabadította fel Magyarországot éppúgy, mi^t minket és más országo­kat, a fasizmus alól. A Szovjetúnió volt az, amely az első pillanattól kezd­ve segítette a magyar dolgozó népet gazdasági újjáépítésében, iparának, közlekedésének üzembehelyezésében és nehéz közellátási kérdéseinek megoldá­sában. A Szovjetúnió önzetlen támo­gatásban részesíti Magyarországot épúgy mint minket és sok más orszá­got és segíti őket újjáépítésükben. A Szovjetúnió előbb hazaengedi a ma­gyar hadifoglyokat, elengedi a magyar jóvátételeket, nyersanyagot szállít stb. • Ezért Magyarország, épúgy, mint mi is, minden lépésében tudatában van annak, hogy a Szovjetuniónak köszön, heti az ország szabadságát és felvirág­zását, neki köszönheti azt, hogy az ország megszabadult a középkori el­maradottságától és a szabadság és emberi méltóság útjára lépett. Ezért a magyar dolgozó nép is újból és újból szeretetének és odaadásának ad kifeje­zést, amelyet a Szovjetúnió és a nagy Sztálin iránt érez. Ez a Szovjetúnió iránt érzett szeretét is hozzájárul a csehszlovák és a magyar nép baráti kapcsolatához, megerősíti a nemzeteink közötti kapcsolatokat. Mert a Szovjet­unióhoz való viszony nemcsak a ' szo­cializmus és a proletár internacionaliz­mus elveihez való ragaszkodásnak a próbaköve, hanem a világbéke és a nemzetek közötti Béke Híveinek tábo- \ rához való tartozást is jelenti. Losonczy államtitkár visszautazott Budapestre Losonczy Géza államtitkár, aki a Magyar Népköztársaság dokumentá­ciós kiállításának megnyitására ér­kdzett Szlovákia fővárosába, ma, csüt.örtöKön délelőtt tisztelgő látoga­tást tett a szlovákiai közélet vezető tényezőinél. Ma délelőtt először Karol Šmidkét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét látogatta meg, majd dr. Gustáv Husákot, a Megbízottak Tes­tületének elnökét, dr. O. Pavlik egyetemi tanár, tájékoztatásügyi megbízottat, akinél a látogatás ide­je alatt ott volt Laco Novomeský iskolaügyi megbízott is. Losonczy Géza államtitkárt ma délelőtt tett látogatásai során Vándor József, a Magyar Népköztársaság bratislavai fökonzula és a tájékoztatási meg­bízotti hivatal részéről Košický szer­kesztő kísérték. A beszélgetések min­denütt igen szívélyesek voltak és fő­leg a csehszlovák-magyar baráti kapcsolatok elmélyítését érintették. Losonczy Géza államtitkár csütörtö­kön délután elhagyta Szlovákia fő­városát és Budapestre utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents