Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-14 / 38. szám, kedd

ÖJSZG 1950 február 14 Az ifjúmunkások új lendületet visznek a munkaversenybe (Folytatás az 1. oldalról.) tuk, hogy komolyan vették ami akciónkat, mert érezték, hogy Idővel az ifjúságra hárul majd az ö felelősségteljes munkájuk. A másik fökérdés, amelyet meg kellett oldani _ folytatta Kriska elvtárs — ami szervezetünkben igen sok nehézséget okozott, a nemzetiségi kérdés volt. Egyesek hangoztatták, hogy magyarok és szlovákok nem dolgozatnak együtt szervezetünkben. Ezek a rendbontók méltó feleletet kaptak, mert mégis sikerült az egységet megteremtenünk. Szervezetünk 60 százaléka magyarajkú s éppen ök tették lehetővé, hogy akciónkat sikeresen végrehajthassuk. A népek testvériségének elve üzemünkben mindinkább kimélyül s mi szövetségi tagok örülünk, hogy együtt dolgozhatunk a magyar ifjakkal s hogy mint egységes ifjúsági szervezet szerepelhetünk. — Az a tény, hogy 1948 februárjában Gottwald elvtárs nemcsak a Kommunista Pártot, hanem az ifjúságot is a helyes útra vezette, lehetővé tette, hogy jó eredményeket érjünk el, — folytatta ezután hozzászólását KriSka elvtárs, majd így * fejezte be beszédét: — Mi, a galántai Svit bútorgyár Ifjúsági szervezetének tagjai, azzal felelünk a háborús uszítóknak, hogy munkával bizonyítjuk be, hogy a kapitalizmus nem állhat fenn tovább és frázisaik sohasem fognak bennünket nyugalmsa, épitő munkánkban megzavarni. Priska József, a lučeneci Tátrabútorgyár CSM szervezetének elnöke is felszólalt és többek között ezeket mondotta: Mult év októberében alakítottuk meg a CSM üzemi szervezetét. Szervezetünk jól működött egészen addig, amig a második szakszervesett kongresszusra a felajánlott 1020 óra ledolgozását az üzemi bizottság meg nem akadályozta. Utána a taggyűlés megtartását ls megakadályozták. Az egyik üzemosztály mestere kijelentette, hogy a lányokat nem engedi a gyűlésre, mert a napi munkatervet még nem teljesítették. A gyűlést azért megtartottuk. Közben észrevettük, hogy az említett üzemben dolgozó leányok elhagyják munkahelyüket és hazamennek. A gyűlés után felkerestük a mestert s megkérdeztük, miért engedélyezte ezt s figyelmeztettük, hogy vagy becsületesen együtt dolgozik az ifjúsággal, vagy pedig hagyja el a vállalatot. Erre élesen azt a feleletet adta, hogy ne beszéljünk így ővele, aki húsz éve kommunista. Utána megállapítottuk róla, hogy azelőtt nyilas volt s ezért ült is. Ez az eset éberségre int mindnyájunkat. A Kommunista Párt lučeneci helyiszervezetét és a vállalat üzemi bizottságát pedig arra figyelmezteti, hogy sokkal több figyelmet kell szentelniök az ifjúság jó megszervezésének, mert csak így biztosithatjuk az ifjúmunkások tevékeny részvételét a szocialista építőmunkában. Povoda Károly az építészeti munkásifJakról szólott. — Eddig nehézségek merültek fel az építészetben dolgozó ifjúmunkások nevelésében. Arra kell törekednünk, hogy az építészetben is a régi előítéletektől mentes, a marxi-lenini tudással felfegyverzett dolgozókat neveljünk. Ebben az évben új lehetőségek nyíltak az építészeti szektorban. Eddig a tanoncok nevelése nem volt egységes, különféle helyeken dolgoztak s most kötelességünk és főfeladatunkká vált, hogy egységbe tömörítsük az építészeti szakban dolgozó tanoncokat. Ebből a célból kerületenként külön tanoncközpontokat létesítünk, melyek lehetővé teszik a tanoncok szak-, társadalmi- és politikai nevelését. A csehszlovákiai építészeti vállalat igyek'. szik a munkásság szaktudását növelni s ezért hat-nyolc hónapos tanfolyamokat rendez. Újabb munkaerőkre vár az építészet. Ezért nem elégséges, hogy csak a falragaszok útján hajtsuk végre a toborzást, hanem megfelelő környezetet is kell biztosítanunk a tanoncok számára. Az építészeti munkásifjak legfontosabb feladata, hogy fokozzák az építészetben a szocoalista munkaversenyt és fejlesszék az élmunkási mozgalmat. A vitában felszólalt Száraz József, a CSM žôzponti magyal titkára is, aki hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság az üzemekben s a munkahelyeken a legnagyobb testvéri egyetértésben dolgozik a szlovák ifjúsággal, résztvesz a szocialista munkaversenyben és az élmunkásmozgalomban, mert tudia, hogy csak így, közös munkával építheti boldog és szabad népek szocialista Csehszlovákiáját, ígéretesen fejlődik a szlovák és magyar ifjúság közötti viszony kulturális terén is és ez kedvező hatással van országunk népeinek kapcsolataira. Ojabb és ujabb felszólalók jelentkeznek. Még sokan, komáromiak, apátfalvaiak, trnavaiak, podbrezovaiak s még számos üzem dolgozója mondotta el ezen a konferenciára értékes hozzá szólásait. Az ifjú-élmunkások tábora szüntelenül gyarapszik. A bratislavai kerület, ben például az élmunkási könyvecskével kitüntetett élmunkásoknak 32.8 százaléka az ifjú dolgozók köréből került ki. A fiatal élmunkások szilárd bzialommal tekintenek a jövőbe és a konferencián hozott békehatározatukkal újból bizonyságot tettek arról, hogy vállalják a világ dolgozóinak legszentebb célkitűzésének teljesítését: a békés együttélés megteremtését. Elítélték a iitilavai árulókat és terroristákat A brnoi állami bíróság szenátusa február 7-től 11-ig tartó ülésein tárgyalta 23 kereskedő és iparos csoportjainak esetét, akik kapzsiságukban államellenes csoportalakítására vetemedtek. amely államellenes úszító röplapokat sokszorosított és terjesztett, valamint külföldre szöktetett egyes személyeket s államunk külföldi ellenségeinek fontos gazdasági, politikai és katonai híreket szolgáltatott kiEz a terrorista csoport továbbá nemzeti .vállalatok vezető személyeinek legyilkolását készítette elő. A szenátus a főbűnösöket halálraítélte, kettőt életfogytiglani börtönre a többit 12— 25 évig terjedő börtönbüntetésre s egyet négy évre. Mint mellékbüntetést 10—30.000 Kčs-:g terjedő pénzbüntetést szabott ki és vagyonuk elkobzását. Robineau az Atlanti-tömb kéme volt A francia kémek szczecini perének pénteki tárgyalásán folytatták a tanúkihallgatásokat, A tanuk elmondották, hogyan szervezte be őket a francia kémszolgálat. K'jelentették, hogy Robineau. Klimczak, Pielacki, Drouet és R.achtan vádlottak különféle jelentéseket, főképpm katc -.i jellegű értesüléseket követeltek a toborzottaktólA bíróság ezután bemutatta Robineaunak azokat az okmányokat, amelyeket Pielacki letartóztatása alkalmával találtak, köztük a repülőterekre vonatkozó tervrajzokat is. Robineau beismerte, hogy az ő részére készítették. ezeket a katonai jellegű tervrajzokat. Azt ís beismerte, hogy a katonai kimkedés, amelyet ő és a franca kémszolgálat tagjai Lengyelországban kifejtettek, az Atlanti-tömb országainak érdekeit szolgálta. 1949-fcen 40 százalékkal emelkedett a román ipari termelés A minisztertanács mellett működő Állami Tervhivatal közleményt adott ki, amelyben megállapítja, hogy a mult évben az ipari termelés 40 százalékkal emelkedett az 1948-as évhez viszonyítva. Az állami tervet a román dolgozók a kitűzött határidő e'ő'tt 20 nappal fejezték be és az előirányzott mennyiségnél átlagban 8 százalékkal többet termeltek Ma már a román ipar saját erejéből golyócsapágyakat, bonyolult textilgépeket, gőz- és villanygépeket és precíziós műszereket is előállít. A mult évi terv előirányzatának sikeres teljesítése, sőt túlszárnyalása megteremti a feltételeket az 1950-es terv sikeres teljesítésére. — Ausztriában baloldali választási tömb létesült a márciuci községi választásokra. A Kommunista Párt és a haladó szocialisták jelöltjei közös listán indulnak. A KÉP ÉRDEKEIÉRT KÜZDÜNK (Folytatás az 1. oldalról.) békét és a nemzeti függetlenséget. 3. Jelentékenyebb anyagi eszközöket szociális szolgáltatásokra, lakásépítkezésekre, egészségvédelemre és köznevelésre. 4. Szť.ssebb demokráciát, mégpedig nemcsak a választásokon, de az üzemekben, a fegyveres erők alakulataiban és helyi ügyekben is. 5. Mindazok egységét a munkásmozgalomban, a munkáspártban és a Kommunista Pártban, akik őszintén harcolni akarnak ezekért a célokért és a szocializmusért Követeljük a Malájban folyó háború beszüntetését és valamennyi gyarmati nép számára jogot követelünk a teljes politikai, gazdasági és nemzetiségi függetlenségére. Követeljük az öszszes angol katonai és rendőri csapatok azonnali kivonását a gyarmatok területéről és felhívjuk az angol munká. sokat: utasítsák vissza a gyarmati népek elleni háborúk céljait szolgáló fegyverek gyártását és szállítását. Együttműködést követelünk a többi országok munkásaival, hogy megakadályozzuk a tőkések dühös támadását a dolgozók létjogai ellen. A jobboldali munkáspárti vezetőknek az az egyik legnagyobb bűnük az angol munkásmozgalom ellen, hogy szakszervezeteinket a szakszervezeti mozgalom szövetségének és testvériségének, Szakszervezeti Világszövetségnek elhagyására kényszerítették. Követeljük, hogy külkereskedelmünk a szocialista Szovjetúnió, a közép- és délkeleteurópai népi demokratikus országok és a Kínai Népköztársaság felé vegyen irányt, ahol az életszínvonal szüntelenül emelkedik és ahol nincs és sohasem lesz gazdasági válság. Ezeknek az országoknak szükségük van a mi áruinkra, nekik pedig olyan áruik vannak, amelyekre nekünk van szüksé. günk. Ezenkívül békéért vívott harcunkban arra kell törekednünk, hogy teljesíthessük a harci időszak kötelezettségeit. Eden maga is beismerte, hogy nincsen a földkerekségen egyetlen olyan hely sem, ahoi az angol és szovjet érdekek öszeütköznének. Húszéves barátsági szerződésük van a Szovjetúnióvai! Anglia államférfiai azonban a háború befejezése után még egyszer sem készültek arra, hogy szabadon és nyíltan megvitassák a vitás nemzetközi kérdéseket a Szovjetúnió államférfiaival. Anglia államférfiai úgy mentek minden konferenciára, hogy előzetesen titokban tanácskoztak az amerikaiakkal s jóelőre olyan utasításokat kaptak tőlük, amelyek megkötötték a kezüket. Be keli tiltani az atombombát. A Szovjetúnió nem egyszer javasolt különböző módszereket az atomerő gyártásnak felügyeletéie és ellenőrzésére és az atomfegyver betiltására, de a munkáspárti kormány tovább támogatja az atomfegyver megőrzésének amerokai tervét. Röviden ez az Angol Kommunista választási programja. A mi politikánk az a politika, amelyet népünk óhajt és amelyre országunknak szüksége van. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számában megjelent cikkből.) Sztrájktörők és kémek az imperialisták szolgálatában A Novoje Vremja legújabb száma cikket közöl a Londonban összetákolt „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége" tevékenységéről. E szervezet rövid fennállása alatt már igen sok tény bizonyítja, hogy a szövetség közvetlen feladata: hozzájárulni az amerikai imperializmus terveinek megvalósításához. Tevékenységének áruló, bűnös Irányát mindenekelőtt az tanúsítja, hogy a szövetség szervezkedni kezdett a béke híveinek mozgalma ellen és sztrájktörő intézkedéseket tett az amerikai hadianyagszállitmányok biztosítására. A szövetség Nyugat-Európa militazizálása, valamint az amerikai hadianyagszállítás ellen harcoló munkásosztály akcióegységét igyekszik meghiúsítani. A szakszervezeti reakciósok tevékenységének lényege a sztrájktörés. Együttműködve az imperialistákkal a háború előkészítésében, a munkásosztály árulói összpontosították erejüket, hogy teljesítsék a monopóliumok által számukra Kijelölt második feladatot: a kémkedést és a felforgató tevékenység szervezését. A brüsszeli szövetséghez közeledő nyugatberlini úgynevezett „független szakszervezeti ellenzék" példája mutatja, hogy a „szakszervezeti tevékenységnek" ez az új, különös válfaja milyen csodálatos formát ölt. A reakciósok e csoportjának „függetlensége" a valóságban így fest: Németországban és Németország határain túl is ismeretes, hogy a berlini „ellenzékiek" teljes mértékben az amerikai megszálló hatóságok befolyása alatt állnak és az azok által kiszabott feladatokat teljesítik. A „független szakszervezeti ellenzék" külön bizottságot létesített Nyugat-Berlinben, hogy kémkedést, felforgató tevékenységet és romboló cselekményeket szervezzen a város keleti övezetében. A munkásellenesség új ügynökségének hangzatos szakszervezeti cégére kevés embert vezet félre — írja befejezésül a Novoje Vremja. A. ZÁPOTOCKÝ 1

2 ÜJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZ ARI DEZSŐ Az állandóan fokozódó sztrájkmozgalmak és az ezzel kapcsolatos nyugtalanság és tüntetések hatása alatt 1870. április 7"én kiadták az egyesülési szabadságról szóló törvényt. Ezzel a törvénnyel megváltozott az addigi helyzet. Lehetővé vált, hogy a munkások szakszerveze" teket alakítsanak és jobb munkafeltételekért harcoljanak. A munkásoknak tehát 1870-től kezdve megvolt a törvényes joguk szakszervezetek létesítésére. Ez azonban távolról sem jelentette azt, hogy ezt a törvényt és ezt a jogot a maguk javára kellőképpen kihasználhatták volna. Nem elég a törvény, amely bizonyos jogokat biztosít, az is szükséges, hogy a közigazgatási apparátust, a bíróságokat és a bírákat rákényszerítsék a törvény helyes alkalmazására, nehogy reakciós elfogultságukban megfosszák a munkásokat törvénybiztosította jogaiktól. Kötetekre terjedő regényeket lehetne írni arról, hogy felülről jövő utasításra és a tőkések nyomására a cseh hivatalnokok és bírák is hogyan üldözték a cseh munkásokat és a törvényben kifejezett jogaik ellenére hogyan ítélték el, hogyan börtönözték be őket. A munkásmozgalom minden úttörőjének élete felér egy ilyen regénnyel. Ilyen regény Ladislav Zápotocký szabómunkás élete is. Saját szakmája munkásságának szervezésével kezdte tevékenységét. Az 1869-ben szervezett bérmozgalom sikertelenségéről már említést tettünk. Ladislav Zápotocký 1873 elején szüleinek a kisoldali Bretislavová ulicán lévő lakásába bizalmas gyűlést hívott össze, amelyen 12 szabómunkás jelent meg. A lakás egyetlen szobából állt, amely egyben szabómühely is volt. Itt dolgozott Ladislav Zápotocký gyámjával együtt. Ez volt a konyha és ez volt az 5 tagú család hálószobája is. Ladislav Zápotocký anyjának, második házasságából, két gyermeke született, egy leány. Anna és egy fiú, Matej. Ladislav Zápotocký a gyűlésen beszámolt a szabószakmában uralkodó nyomorúságos viszonyokról. — A legnagyobb bajiunk az alacsony bér és a végtelen munkaidő. A mesterek egyre-másra megszüntetik a műhelyeket és a munkát kiadják az ú. n. darabszabóknak. Fiatal szabómunkás Prágában nem jut munkához, legfeljebb valamelyik darabszabónál. De azt magát is nyomorúságosan fizetik és kizsákmányolják s ezért az ilyen darabszabó alkalmazottjának kétszeresen nehéz az helyzete. A műhelyek egészségtelenek, többnyire amolyan sötét lyukak. A darabszabónak többnyire csak egy szobája van, ott van a műhelye is. Ezt láthatjátok itt, gyámom lakásában. Hűhelyünkben egész nap félhomály uralkodik. A napsugár nem ér el idáig. Itt dolgozunk gyámommal. Anyám itt föz és mos. Lakásunk sötét, állandó a bűz és rossz a levegő. Nem csoda, hogy gyámomnak előrehaladott tüdőbaja van. Fiatalabb testvéreimnek itt kell tanulniok. A jelenlegi munkaviszonyok között nincs reményünk arra, hogy a helyzet megjavul. És errnél rosszabb helyzetről is tudok. Akadnak darabszabók, akiknek még több a gyerekük. Alkalmazottaik is náluk laknak. Ilyen körülmények között lehet-e emberi életet élni? Hogyan beszélhetnek ilyen viszonyok mellett erkölcsről, kultúráról, műveltségről és rendes nevelésről? Ez nem élet, barátaim, hanem csak vegetálás, robotolás és reménytelen haldoklás. Ettől meg kell szabadulnunk. Össze kell fognunk, követeléseket kell támasztanunk és harcolnunk kell e követelések teljesítéséért. Ilyenformán beszélt a fiatal Zápotocký. A munkások bólogattak. Helyeseltek. Elhatározták, hogy akcióba lépnek. További gyűléseket hívtak össze. A gyűlések résztvevői megfogadták, hogy felvilágosító munkát folytatnak majd barátaik között és új embereket hoznak magukkal a gyűlésekre. ígéretüket beváltották. Azokon a gyűléseken, amelyeket az Óvárosi-téren lévő „Arany Láda" vendéglőben, a kisoldali Luzsická-ulicén lévő Prosek" fogadóban rendeztek, igen sok prágai szabómunkás volt jelen. Megfogalmazták kívánságaikat. Követeléseik ezek voltak: 25 százalékos béremelés, a varráshoz szükséges kellékeket a munkáltató szerezze be, rendezzenek be műhelyeket és szüntessék be a házimunkát. Soká folyt a vita akörül, vájjon követeljék-e a tízórás munkaidő bevezetését. Ezt a követelésüket feladták, mert megállapították, hogy értelmetlen. Amíg fennáll a házimunka intézménye, a munkaidő megrövidítését követelni nem érdemes. A munkaidő leszállításának követelésével csak akkor lehet majd előállni, ha elérték a műhelyek létesítését és a házimunka megszüntetését. A gyűlésen a prágai szabómunkásokhoz szóló felhívást fogalmaztak meg. Röplapokat adtak ki, amelyek nagyrészét Ladislav Zápotocký maga osztotta szét a prágai szabómunkások között. A követeléseket közölték a szabómesterekkel. Követeléseik átnyujtására a legalkalmasabb időszakot, a húsvét előtti hetet választották. A szabószakmában ilyenkor volt a legtöbb munka. A régi szokás és hagyomány ugyanis megkövetelte, hogy húsvétra új ruhát öltsön az ember, nehogy, mint népiesen mondották, a húsvéti bárány lerondítsa. A munkáltatókat meglepte a szabómunkások mozgalma és ezért engedtek a követeléseknek. Azonnali hatállyal teljesítették a béremelésre vonatkozó követelést. Megígérték, hogy a többi követelést is teljesíteni fogják. Erre azonban haladékot kértek, mert erről, szerintük, tárgyalni kellett és — mint mondották — húsvét előtt annyi a dolguk, hogy nem marad idejük gyűlésezésre. De amint túl lesznek az idényen, a mesterek mérlegelni fogják a követeléseket, amelyeket teljesíteni akarnak. A szabómunkások egyetértettek ezzel az állásponttal. (Folytatjuk.)