Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-12 / 37. szám, vasárnap

UJSZ0 Dr Bránik megbízott, a Tervhivatal elnöke a Nemzeti Tanács eié terjesztette Szlovákia 1950. évi összesített tervét Pénteken a Szlovákiai Nemzeti Tanács plénuma előtt dr. Julo Bránik elvtárs megbízott,a Szlovákiai Tervhivatal elnöke beterjesztette Szlovákia 1950. évi nagy összesített ter­vét. E terv felöleli a gazdasági és kulturális élet minden szakaszán végbemenő óriási forradalmi átalakulás minden mozzanatát és értékes segítséget nytijt feladataink áttekin­tésében az ötéves terv második évében, mely a terv teljesí­tése szempontjából döntő jelentőségű esztendő lesz. Szlová­kia iparosítása ma már nem szólam, hanem napjaink legra­gyogóbb és legszembetűnőbb valósága. Szlovákia iparosítása a köztársaság e részének népe boldog jövőjét jelenti. Dr. Bránik beszámolóját az alábbiakban teljes egészében közöljük. A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1950 ja­nuára 31-én hagyta jóvá Szlovákia ez évre szóló összesített gazáasági tervét. Első ízben történik, hogy államunk egységes gazdasági terve kereté­ben kidolgozták Szlovákia területi tervét. Az ilyen terv kidolgozásának kötelességét a Szlovák Terv­hivatal számára az 1949-es évi december hó 20-i 60. sz. kormányrendelet szabja meg. Az a feladat jutott osztályrészemül, hogy a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak Jelentést tegyek Szlová­kia ezen összesített tervéről és egyúttal jelentsem az elmúlt év tervének teljesítését. Engedjétek meg nekem, hogy bevezetőül hangsúlyozzam annak a ténynek jelentőségét, hogy mostantól fogva az össz-szlovákia területi tervet, mint Köztársaságunk egységes gazdasági tervének alkotórészét fogjuk kidolgozni. E tény mindenekelőtt közvetlen jelentő­séggel bír tervgazdálkodásunk fejlődésére, terve­zésünk tökéletesítését és jelentős elmélyítését je­lenti. Lehetővé teszi számunkra azt, hogy hatéko­nyabban törődjünk azzal, hogy gazdaságunk egyes szakaszai sészeikben úgy fejlődjenek ki, ahogy ez Szlovákia növekvő szükségleteiből, Szlo­vákia iparosításának feladataiból következik és hogy egyúttal összhangban legyenek az országos feladatokkal. Szlovákia összesített tervének egyúttal nagy po­litikai jelentősége is van. Mindenekelőtt arról ta­núskodik, hogy a kormány milyen következetesen és erélyesen valósítja meg Szlovákia gazdasági és szociális színvonalának felemelését a cseh ország­részek színvonalára, azt a programot, amelyet még miniszterelnöki.tisztségében az első Gottwald kor­mány elnöke. Köztársaságunk elnöke, Klement Gottwald hirdetett. „A cseh országrészek és Szlo­vákia közötti különbség kiegyenlítése — mondotta Gottwald elnök szlovákiai tartózkodása alatt a Szlovák Nemzeti Felkelés ötödik évfordulójának ünnepségein — nemcsak a szocializmus egyik cél­ja országunkban, hanem győzelmének egyenesen feltétele." A KSČ IX. Kongresszusán Viliam Široký az iparosítás programját úgy fejtette ki, mint a nemzetiségi kérdésnek szocialista programját a Csehszlovák Köztársaságban Lenin, Sztálin taní­tásának szellemében és Szlovákia összesített terve konkrét kifejezése annak a fő irányvonalnak, ame­lyet a KSČ IX. Kongresszusa mult év májusában kitűzött. A fentemlílett kormányrendelet ezért a Szlovák Tervhivatalnak egyenesen kötelességévé teszi az arról való gondoskodást, hogy Szlovákiában a gazdasági élet területileg tervezett szakaszai az összállami gazdasági élettel összhangban és Szlo­vákia szociális és gazdasági színvonalának foko­zatos kiegyenlítésével a cseh országrészekkel fej­lődjenek ki. Szlovákia összesített terve kifelé is jellegzetesen bizonyítja azt a tényt, hogy a Csehszlovák Köztár­saságban a lenini-sztálini nemzetiségi politika el­vei szellemében a szlovákiai dolgozó népnek nr'n­den lehetősége megvan arra, hogy szabadon fej­leszthesse ki alkotó erőit és alkotó kezdeménye­zését. Az ötéves terv első évének eredményei és sikerei Szlovákia összesített terve gazdaságunk na­gyobb fejlődését rajzolja meg az összes szakaszo­kon, sokkal nagyobbat, mint amit eddig elérhet­tünk. Ezért minden dolgozóra nagyobb és súlyo­sabb feladatokat is szab. Nagyobb feladatokat azért tervezhetjük, mert az elmúlt év eredményei sági szakaszoknak gyorsabb fejlődését ez évre azért terverhetjük, mert az elmúlt év eredményei és sikerei az ilyen fejlődés számára megteremtet­ték az összes feltéteket. Tisztelt barátaim, enged­jétek meg nekem, hogy níindenekelőtt összefoglal­jam országépítő erőfeszítéseink fő gazdaságpoli­tikai eredményeit és sikereit. Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy a gazda­sági tervet az összes szakaszokon teljesítettük és néhány jelentős szakaszon túlléptük. Az 1948-as évben, a kétéves terv második évé­ben voltak még olyan szakaszok, amelyeken a terv teljesítésével veszedelmesen hátramaradtunk. Or­szágos méretekben ilyen szakasz volt az építészet. Ezenkívül voltak olyan szakaszok, nevezetesen a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági ter­mények felvásárlása, ahol főleg Szlovákia gyenge pont volt. Hála a Kommunista Párt vezette dolgozó népünk nagy erőfeszítéseinek az építészetben, a mezőgazdasági termelésben és felvásárlásban mu­tatkozó veszedelmes hátramaradást sikerült fel­számolni és a terv teljesítését az összes szakaszo­kon biztosítani. Szlovákia megszűnt a terv teljesí­tésének gyenge pontja lenni. Ez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy ezeken a szakaszokon és sok más szakaszon nincsenek már súlyos, sőt igen sú­lyos hiányok, azonban nyilvánvaló, hogy itt meg­történt a lényeges fordulat és éppen e fordulatnak hála előrehaladásunk ütemét meggyorsíthatjuk. Az ötéves terv első éve a szocialista szektor to­vábbi jelentős megszilárdulását és ezzel népi de­mokratikus rendszerünk gazdasági alapjának to­vábbi megerősödését hozta. A szocialista üzemek az iparban már a termelés 97%-át szolgáltatták és ebben az évben az ipari tőkéselemeket gyakorlati­lag felszámoljuk. A szocialista szektor részesedése az építészeti munkákban tavaly már 93.4%-ot tett ki és ebben az évben eléri minimálisan a 96.8%-ot. A nagykereskedelemből teljesen eltávolítottuk a tő­kés elemeket és a szocialista egységek részvétele a kiskereskedelem forgalmában az elmúlt évben már 72.9%-ot tett ki. A kézműves iparban is kiter­jedt a szocialista szektor. Ezen az alapon jelentős eltolódások álltak be a lakosság szociális össze­állításában. Az alkalmazottak átlagos száma az 1949-es év utolsó negyedében 789.000-t tett ki, va­gyis 125.000-el, tehát 18.4%-al többet, mint 1948­ban és ebből a nagy többség a szocialista szektor­ban dolgozott. A munkásosztály számbeli ereje is nőtt, mégpedig főleg az ipari munkásságé, amely 10%-os növekedést ért el. Szlovákia lakosságá­nak szerkezetél a szocialista szektor praduktív dol­gozóinak gyors növekedése jellemzi. Az ötéves terv első évében országépítési felada­taink sikeres teljesítése crsak azért volt lehetséges, mert tömegesen tűntek fel a munka új szocialista formái. Az üzemekben, az építkezéseken új szocia­lista légkör lett úrrá. Rendesen kiszellőzött és nem bürokratizmustól penészedő az irodai helyiség. Eb­ben az új légkörben kiterjedt a szocialista munka­verseny és az élmunkásmozgalom, mint a szlo­kiai dolgozó ember munkához való új viszonyának kifejezése. Ebben a légkörben a szlovákiai falu ar­culata is megváltozik. A szlovákiai munkásság több, mint fele résztvesz a szocialista munkaver­senyben. Van már tízezerszámra élmunkásunk, ezerszámra újítónk és a szocializmus öntudatos éoítőinek sora is, áthatva nagy céljainktól, szívvel­lélekkel csatlakozva a szocializmus ügyéhez, ál­landóan növekszenek. Sztálin a szocialista országépítés nagy szerve­zője arra tanít bennünket, hogy a szocializmus si­keres építésének alapfeltétele a munkásság és a kis- és középparsztság erős szövetsége. Tavaly ez a szövetség jelentősen megszilárdult. Munkásaink szervezett segítsége a parasztságnak a gépek javí­tásában, együttműködésük a kultúrtevékenység­ben, a város és falu közötti áruforgalom emelése, főleg azonban az ipari áruszállítások növekvő áramlata a falura: a dolgozó parasztság széles tö­megeit meagyőzték arról, hogy a munkásosztály hű szövetségesük és hogy a munkásosztály veze­tésével elérik a jólétet, a boldog és örömteli életet. A munkások és dolgozó parasztok szövetségének megszilárdulására nagy jelentőséggel bír az Egy­séges Földműves Szövetkezetek megalakítása, amelyek sikeresen terjednek és parasztságunkat maaasabb termelési formák felé vezetik. Az a tün­tető mód, ahogyan ez év kezdetén parasztságunk aláírta a mezőgazdasági termékek termeléséről és beszolgáltatásáról szóló szerződéseket, további jelentős hozzájárulás a munkásság és a kis- és középparasztság szövetségének megszilárdításá­hoz. A szocializmus építésében elért sikerek még job­ban megszilárdították a csehek és szlovákok test­vériségét. Szlovákia dolgozó népe igen jól meg­érti azt, hogy a cseh dolgozó nép segítsége, a cseh országrészek fejlett ipara és szakemberei és az állandó és nagyvonalú gondoskodás nélkül, amely­lyel' a KSČ Központi Bizottsága és Gottwald elnök személyesen, a kormány és a központi szervek Szlovákia iparosításának és gazdasági fejlődésé­nek problémáit megoldják, lehetetlen volna elérni azokat a nagy sikereket, amelyek ma bennünket joggal töltenek el az elégtétel érzésével. És a cseh dolgozó nép közvetlen szemléletből győződik meg arról, hogy Szlovákia fejlődése a Köztársaság íej­lődését jelenti. Országépítési sikereink végül megszilárdították népünk testvériségét és barátságát a Szovjetúnió­val. Sztálin generalisszimusnak, az egész világ dol­gozói nagy vezérének és tanítómesterének 70. szü­letésnapja a szlovákiai dolgozó nép nagy ünnepe volt, amely önként manifesztálta odaadását és hű­ségét a Szovjetúnió iránt, valamint szeretetét és tiszteletét a nagy géniusz, Sztálin elvtárs, a szocia­lista országépítés felülmúlhatatlan mestere iránt. Lényegesen kiterjedt a Köztársaság és a Szovjet­únió közötti gazdasági együttműködés és kiterjedt a többi népi demokratikus országokkal való együtt­működés is. A Szovjetúnió és a népi demokráciák részesedése külkereskedelmnükben már tavaly 40—50%-ot tett ki. Ez nemcsak Köztársaságunknak a Szovjetúnióval és a szocialista tábor többi álla­maival való állandóan szorosabb együttműködé­sének eredménye, hanem ezen államok gazdasága nagy fejlődésének eredménye is. Annál jelentő­ségteljesebb ez a fejlődés, mert ugyanakkor megy végbe, mint a gazdasági válság a kapitalista álla­mokban, amelyeknek az amerikai imperialista ra­gadozók Marshall-terve csupán nyomort és mun­kanélküliséget hozott. Boldogok vagyunk, hogy Szlovákia dolgozó népe szerény munkájával hoz­zájárult a szocialista tábor gazdasági megerősö­déséhez, hogy becsületesen teljesítette feladatait és ezzel hozzájárult a Szovjetúnió vezette béketá­borának megerősödéséhez, hatalmának és súlyá­nak megszilárdulásához. Szlovákia iparosításának üteme Az alapvető kérdés, amellyel foglalkoznunk kell, az iparosítás kérdése, Szlovákia szocialista felépí­tésének feladata és főleg ezen iparosítás ütemének kérdése. Az iparosítással szorosan összefügg a me­zőgazdasági termelés emelése is. Ezért gazdasági fejlődésünk döntő kérdése ipari termelésünk emel­kedése. Ez az emelkedés az elmúlt esztendőben 13.4%-ot tett ki és ebben az évben összehasonlítás­ban az 1949-es évvel 14.6%-ot jelent. Az egész ipari termelés térfogata az 1948-as évvel szemben válto­zatlan árakban 50%-ot tesz ki. Ez annyit jelent, hogy ipari termelésünk térfogata már ebben az évben is háromszorosa lesz az 1937-es termelésnek. Az ipari termelés emelkedésének olyan ütemébe kezdtünk tehát, amely kapitalista országokban teljességgel lehetetlen. E tény jelentősége még jobban kitűnik akkor, ha összehasonlítjuk Szlovákia ipari fejlő­désével, az utolsó évtizedekben a háború előtt. Egész évtizedeken át Szlovákia ipara ténylegesen nem növekedett, hanem csökkent. Az iparosítás üteme és fejlődése jellemzi továbbá az ipari és energetikai felépítés terjedelme. Az ipari és ener­getikai építkezések terjedelme az elmúlt évben az 1948-as évvel szemben kereken 10%-kal növeke­dett és ebben az évben az 1949-es évvel szemben 31 %-kal íog emelkedni. Ha nem is ilyen mértékben, de lényegesen növekszik az építészeti termelés, minden további szakaszon. Szlovákia iparosítása az ipar nagy átépítésének alkatrésze a Köztársasáqban, amely átépítésnek főrésze a nehézipar kiépítése és a nehézipar kere­tén belül az ötéves terv íőíeiadata a kohászat és a nehéz gépipar fejlesztése. Országos méretekben Szlovákia résztvesz a nehézipar és főleg a nehéz gépipar felépítésében, mégpedig jelentps részese­déssel. A nehéz fémipar részesedése a szlovákiai egész fémfeldolgozó iparban tavaly 47.7 %-ot tett ki, az 1950-es évben pedig már 57.3%-ot fog kitenni. A mezőgazdasági termelésben az állattenyész­tés részesedése rohamosan emelkedik, mégpedig az elmúlt évvel szemben 41.7^-kai, úgyhogy az egész mezőgazdasági termelés emelkedése 17.7 százalékot tesz ki. Az ipari termelés rohamos emel­kedése Szlovákia gazdasági szerkezeiének válto­zását hozza magával. 1948-ig a termelés értéke sze­rint Szlovákia túlsúlyban a mezőgazdasági terme­lés jellegét, mégpedig az elmaradott, kevéssé pro­duktív termelés jellegét mutatta. Már tavaly el­értük az ipari és mezőgazdasági termelés meg­közelítően azonos térfogatát. Ebben az évben az ipari termelés már nyilvánvaló fölényben van, an­nak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelésben jelentős fejlődés van tervbevéve. Az ipari és mező­gazdasági termelés térfogatának kölcsönös viszo­nyát ebben az évben 52:48 számok fejezik ki, ami annyit jelent, hogy Szlovákia ipari, gazdasági or­szággá lesz. Az ipari és mezőgazdasági termelés, közlekedés, kereskedelem stb. fejlődése maga után vonja a nemzeti jövedelem emelkedését. Előzetes szám­adatok szerint a nemzeti jövedelem tavaly az 1948-as évvel szemben 11 %-os és az ez évi 15%-os emelkedést mutat fel, amely gyorsabb növekedést,

Next

/
Thumbnails
Contents