Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-12 / 37. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 február 12, vasárnap 3 Kčs III. évfolyam, 37. szám A Szlovákiai Nemzeti Tanács köszönti a Köztársaság Elnökét Q 1ÍO k Ur! Ä Sílovák Nemzeti Tanács 1950 február 10-én és 11-én megtárgyalta Szlovákia összesített tervét, ötéves tervünknek erre az elhatározó fontosságú évére. Ebből az alkalomból meleg üdvözletét és hálájának kifejezését küldi Önnek ennek a nagyszerű programnak megalkotásáért, amelynek eddigi eredményei is büszkévé tesznek bennünket és fellelkesítenek. Éppen öt évvel ezelőtt, még abban az időben, mikor a győztes Szovjet Hadsereg felszabadította köztársaságunk területét, a Szlovák Nemzeti Tanácsban Kassán proklamálta Ön a csehek és szlovákok nemzeti frontja első kormányának nevében a szlovák nemzet magna chartáját, amely kinyilatkoztatta az új csehszlovák álüarnií politika alapelveit. Ez a politika a szlovák és cseh nemzet egyenjogúságára és baráti szövetségére támaszkodott az egységes népi demokrata Csehszlovák Köztársaságban. Már ez az új elnevezés a csehszlovák viszonylatban kifejezte a felújított. Csehszlovákia új jellegét s új erők felvételét vezetőségébe, népi erőkét, amelyek egyedül vannak hivatva a köztársaság ügyeit vezetni nemzeteink barátságának jegyében. A mai Szlovákia képe meggyőző kifejezése az ön erőfeszítésének, amelyet minden funkciójában, mind köztársaságunk vezetésében, mind a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetésében abban az irányban fejtett ki, hogy a magna chartával a szlovák nemzetnek szilárd alapot adjon. Midenekelőtt Önnek köszönhetjük a szlovák nemzetnek a cseh nemzettel való egyenjogúsága anyagi feltételeinek kitűzését és megvalósítását és a két nemzet testvéri együttélését. Itt van főként Szlovákia rendszeres iparosítása. Szlovákia iparosításának programjában az ön vezetése alatt az újjáépítés időszakában, a kétéves terv alatt és az ötéves terv első évében, tehát a második világháború befejezése után rövid öt év alatt több történt, mint ennek a kornak kapitalista fejlődése alatt Szlovákiában egy fél évszázad alatt. Szlovákia iparosításával egyúttal mentesíthettük földműveseinket a kapitalista és nagybirtokos elnyomás terheitől. Azoknak adtuk a földet, akik rajta dolgoznak s nagymértékben megkönnyítettük munkájukat a mezőgazdasági termelés gépesítésének megkezdésével is, amellyel megnyílt az átmenetnek széles útja a primitív, rabszolgaságba hajtó agrár kistermeléstől magasabb termelési fonnák felé a mezőgazdaságban is. Ezek a forradalmi változások történelmi fordulatot jelentenek Szlovákia társadalmi összetételében is. Már a mai napig iis megváltozott a tegnapi elmaradt agrár Szlovákia jellege a lakosság nagyrészével együtt, amely szerényen, nélkülözésben, sőt nyomorban tengődött a kezdetlegesen megművelt földeken és a modern ipar s fejOettebb fokú mezőgazdasági termelés országává vált. Számban és politikailag is növekedik a fiatal munkásosztály, amely bátran és sikeresen teljesíti történelmi küldetését, mint a társadalmi elöhaladás vezető ereje és ezzel nemzetünknek új arculatot formál s megszilárdítja az egész munkásosztály jelentőségét. A munkaerők és nyersanyagok eddigi tartalékából a közel és messzi külföld számára ma eleven, modern munkahely lett, mely tisztes megélhetést biztosít hazánk minden lakosának. Ez az új Csehszlovákia politikájának diadala. Ez a szocialista politika diadala! Ez diadala az Ön kezdeményezésének és erőfeszítésének, Elnök úr! A gazdasági és társadalmi élet alapvető megváltozásához szervesen kapcsolódik az átható kultúrforradalom, amelyre nincs példa a szlovák történelemben. Még soha nem látott mértékben kerül sor az ifjúság és felnőttek iskolázására. Az új főiskolákon a szlovák népnek oly tömege részesül magasabb műveltségben, mint soha azelőtt és oly nagy a tudományszomj, hogy az új könyvek kiadásai, amelyek példányszáma a München előtti évvel szemben húszszorosra emelkedett, távolról sem elégítik ki az érdeklődőket. Szlovákia életének minden terén újabb hatalmas fejlődést érünk el az ötéves tervnek ebben a második évében, mikor az összesített terv szerint elsőízben múlja felül az ipari termelés értéke a mezőgazdasági termelését, amely szintén lényegesen növekszik a fokozott gépesítés hatása alatt, a szövetkezeti termelés további kifejlődésével és főként a mezőgazdasági termelés súlypontjának az állattenyésztésre való áthelyezésével. Meggyőző bizonyítéka a Szlovákia felépítésében történt haladásnak az ötéves terv második évében az a tény, hogy az ötéves terv első évéhez viszonyítva a gazdálkodás minden ágában a költségberuházások 30 százalékkal magasabbak lesznek, amiből az ipari termelésre az energetikával együtt 31 százalék jut és ezzel Szlovákia továbbhalad a gazdasági színvonal kiegyenlítésének útján a köztársaság nyugati részeivel, amit Ön, Elnök úr, a szlovák nemzeti szervek képviselőihez a mult év augusztusában intézett beszédében úgy jelölt meg, mint a szocializmus győzelmének (egyik célját és előfeltételét Csehszlovákiában. Teljes tudatában vagyunk annak, és velünk együtt népünk is, hogy gazdaságunk és egész társadalmi összetételünk alapvető átalakulása, úgyszintén a szocialista iparosítás és Szlovákia egész felépítésének irama azáltal válik lehetővé, hogy az új Csehszlovákia az iparilag fejlett nyugati részeivel úgy fogja fel Szlovákia felépítését, mint az állami program egyik alapvető részét. Szlovákia összesített terve azért mozgósíthatja egész munkásosztályunkat és a dolgozó népet ily nagy célok megvalósítására, mert az állami tervnek szerves részét képezi. Szlovákia akkumulációjának saját forrásai távolról sem lennének elegendők ily nagy beruházási feladatok teljesítésére, aminőket már a felszabadítás óta teljesítettek és aminőket tervünk az 1950. évre előirányoz. Szlovákia túlnyomó részt mezőgazdasági országból iparivá való átalakulásában, valamint elmaradott mezőgazdaságú országnak fejlett technikájú mezőgazdasági termelő országgá való átalakulásában, küzdve a technikai káderek és tapasztaltság elégtelenségeivel, a köztársaság nyugati részeinek tapasztalt tudósainak, technikusainak és kvalifikált munkásainak hathatós segítségére támaszkodik. A köztársaság nyugati részei munkásosztályának és technikus-kádereinek tradíciója és elért eredményei Csehszlovákia egész munkásosztályának s nemzetgazdaságunknak közös kincsévé válnak. A köztársaság nyugati része által nyújtott szervezési segély lehetővé teszi nekünk, hogy Szlovákiában sokkal gyorsabban építhessük fel gazdaságunk szocialista szektorát. E nélkül a segítség nélkül Szlovákia nem közelítette volna meg rövid öt év alatt mai színvonalát s az ötéves terv második évének küszöbén nem nyílna lehetősége olyan fejlődésre, amelyet Szlovákia összesített terve előirányoz. Ezek a megdönthetetlen tények kiemelik az új csehszlovák szocialista államiság életképességét és a szlovákiai nemzeti erők fejlődésének szerves összefüggését az államisággal. Szocializmus nélkül nem lenne Csehszlovákia. A szlovákiai fejlődés elképzelhetetlen a szocializmust építő Csehszlovákia nélkül. Erre tanítanak minket azok a tapasztalatok, amelyeket az országépítésünk eddigi méreteiből és üteméből merítettünk, valamint azok a kilátások, amelyek előtt állunk. Ezek az ismeretek megszilárdítják népünk tudatában a csehszlovák államhoz való új viszonyát, amely az Ön vezetése alatt mentesítette őket az évszázados elhanyagoltság, elmaradottság és igazságtalanság átkától. Ebből az új viszonyból szemmelláthatólag nő ki dolgozó öntudatunk és önbizalmunk csehszlovák szocialista hazaíiassága. A hallatlan építő lelkesedés és sikereink titka, amely a mai Szlovákiát jellemzi, abban áll, hogy minden becsületesen dolgozó szlovákiai ember, minden hazafi Csehszlovákia szocialista kiépítésének programjában megtalálja nemzeti-politikai vágyaink és céljaink kielégülését. Ezt mindenek, előtt a munkához való új öntudatos viszonnyal dokumentáljuk Szlovákia és köztársaságunk építésében. A szocialista munkaverseny és élmunkásmozgalom hatalmas fejlődése gyárainkban és építkezéseinkben, kis- és középparasztságunk élénk érdeklődése az új, fejletteb mezőgazdasági munkamódszerek iránt és a magasabb munka formák bevezetésének sokatígérő kezdetei, végül pedig értelrríiségünk részvétele az országépítésben ennek a tudatnak kifejezője és támogrr ''; is. Egyúttal legjobb biztosítékai :

r

,nak, hogy a messzemenő elhatározások, amelyek Szlovákia összesített tervében is kifejezésre jutottak, tettekké _ válnak Szlovákia érdekében és a köztársaság hasznára. Csehszlovákia így az Ön kezdeményezéséből és az Ön vezetésével új, jelentős példává lesz, amely megerősíti a nemzetek egy államban való testvéri együttélése lenini-sztálini elrendezési módjának hatalmas életerejét. Ez a csehszlovák kommunista párt politikájának győzelme! Ez az Ön állam férfiúi munkájának diadala! A jelentős sikerek mellett, amelyeket az eddigi országépítés folyamán elértünk és azok mellett a kiváló távlatok mellett, amelyeket nekünk Szlovákia összesített terve nyit meg az ötéves terv második esztendejében, igenis tudatában vagyunk azoknak nehézségeknek, amelyek előtt állunk és azon kérdések szövevényességének is, amelyeket sikeresen akarunk megoldani. Szemtől szembe a munkaprogrammal az ötéves terv második esztendejében emlékezetünkbe idézzük azokat a szavakat, amelyeket ön 1949 augusztus 27-én mondott a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Tes. tülete képviselőinek: „Mindig figyelme tek előterébe kell helyezni a fennálló hiányok kiküszöbölésének kötelességét, amely hiányok a rohamos növekedés hiányai". Tudatában vagyunk annak, hogy a mi előrevezető utunk a szocializmus teljes győzelme felé nem lesz könnyű. Ebben az esztendőben nagy kitartást megkövetelő, de hálás munka vár reánk: kiszélesíteni és elmélyíteni a kezdet eredményeit a mezőgazdasági szövetkezeti téren, mert mély igazságot tartalmaznak az ön szavai: „Nem lesz nálunk szocializmus a falunak a szocializmushoz való áttérése nélkül". Készek vagyunk a szocializmus és Csehszlovákia ellenségei nyakas és alattomos ellenállását visszaverni és ártalmatlanná tenni, akik újra meg újra megkísérlik a mi nagy művünket meg. hiúsítani. És szemtől szembe előhaladásunk ellenzőinek alattomos törekvéseivel eszünkbe idézzük azt a határo zottságot, mellyel Ön két évvel ez előtt, a dicső februárban, a csehszlovák dolgozó nép élén egyszer s mindenkorra megfosztotta Csehszlovákia el lenségeit annak lehetőségétől, hogy fejlődésünk irányát megfordítsák és ennek a fejlődésnek utat nyitott a szocializmus felé. Köztársasági Elnök úr, fogadja hálánk kifejezését és ígéretünket, hogy minden erőnket kifejtjük Szlovákia felvirágzásáért a szocialista Csehszlo vákiában. KAROL ŠMIDKE s. k„ a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. JllciL LZjáituiiik taľtahnÁbóL • A Szlovákiai Nemzeti Tanács köszönti a Köztársaság elnökét. t Szlovákia összesített gazdasági tervéről. (Dolanský miniszter és Bránik megbízott beszámolói.) A pártoktatás évéről. Levicei sportriport. — Rádióműsor. t HORÁK, megbízott: CSATLAKOZUNK AZ BÉKEFRONTHOZ Az SzNR békehatározatának vitáján Horák Sándor postaűgyl megbízott tartott beszédet, melynek elején felvetette a kérdést: Háború vagy béke? Élet vagy halál? Megsemmisítés, pusztítás, rombolás, vagy növekedés, felvirágzás és felépítés? — Hiszem, hogy nincs a világon ember — mondotta Horák megbízott —, aki ne vetné el az itt felvetett alternatíváknak első részét és nem dicsérné a másodikat. Ebben az emberiség egyetért. És mégis a béke kérdésében két táborra oszlik azért, mert az embereknek különféle szempontjaik vannak a két kérdésben. Az első: kinek a számára békét? A második: hogy kell elérni és megtartani a békét? Az első kérdésre egyesek azt felelik: Békét mindenki számára. Békét a nagy- és kisnemzetek számára. Békét a fehérek és színesbőrűek számára. Békét a munkásoknak, földműveseknek és a dolgozó értelmiségnek. Mások a kérdésre így felelnek: békét a hatalmasok, az erős és nagy nemzetek számára, akiknek a kis nemzetek engedelmességgel tartoznak. Békét a kiválasztott fajok számára, amelyeket az alsóbbrendű fajtáknak szolgálniok kell. 1945-nek azon a virágos, illatos májusi reggelén, amikor kihirdették a háború végét, az emberek örömmel borultak egymás karjába és esküdöztek, hogy soha többé nem akarnak háborút. így beszéltek a katonák, akik a frontról tértek haza. így beszéltek az anyák, testvérek, feleségek, akik halálos szorongásban éltek iiaik, fivéreik és férjeik életéért és akik ezek hazatértével megszabadultak e nyomasztó tehertől. így beszéltek fájdalomtól megtörve azok is, akiknek kedveseik nem tértek vissza. így beszéltek gyerekek és öregek, akik félelemtől haldokoltak sötét, nedves és hideg óvóhelyeiken. így beszéltek azok, akik mint üldözött vadak bolyongtak a hegyekben. így beszélt minden épeszfi ember, mert mindenki saját szemével győződött meg róla és tapasztalta, hogy a háború bestia, az ember kegyeilen ellensége és az ember művének cinikus pusztítója. Csak az emberek egy fajtája gondolkozott másként: a patkányemberek, kik csak az emberi vér áradatában tudnak élni, az emberragadozók, kiknek tápláléka felebarátuk széttépett hullája, emberhiénák, akik azt gondolják, hogy csak úgy élhetnek, hogyha a többi, az úgynevezett emberfelesleg, helyet csinál nekik és eltávozik a világból. Gyárosok, hatalmas raktárok tulajdonosai, akik egész gyártásukat háborús termelésre rendezték be, magántőkés ipari vállalatok uralkodói és nagybirtokosok, akik rájöttek, hogy valahol a világon dolgozó tömegek megszervezett ereje saját maga is ipart tudott felépíteni és a földet meghódítani: ezek újból a köztudatba dobták a szót — háború! A föld békés lakossága ezeket az embereket idejében leleplezte. Ujjal mutattak rájuk, hogy mindenki lássa és Ismerje őket. A világ nyugalom- és békeszerető erői, asszonyok és anyák, különböző nemzetek fiatalsága és gyermekei, különböző országok iiai és lányai, a világ tudósai, írói, költői, művészei, minden vallásfelekezet papjai, a munkások széles tömegei, békés parasztok és katonák, kik készek védeni a békét, mindig eTősebb hangon kiáltják: Békét akarunk! Az ő békedaluk hangzik egyik pólustól a másikig és nem ismer határokat. Ezt a dalt mely a béke képviselőinek egyszer párizsi, egyszer prágai, majd tokiói, moszkvai, budapesti vagy new-yorkí kongresszusán hangzik fel, ezt a dalt már senki sem fojthatja el és el nem nyomhatja. Engedjék meg, hogy a békének ehhez a dalához mi is hozzájáruljunk azzal a határozattal, melyet itt megszavazunk s mellyel értésére adjuk a világ minden nemzetének és minden szenvedő embernek, de a sátánoknak is, hogy mi a mi véleményünk a háborúról és a békéről. Üzenjük, hogy a háborút elvetjük, de nem félünk tőle és ha mégis akaratunk ellenére bekövetkezne, meg vagyunk róla győződve, hogy a világ békés erőinek győzelmét hozza. Elvetjük a háborút, az emberiesség, a keresztény szeretet nevében és mindenek nevében, ami valaha is az embreknek szent volt. Elvetünk minden háborút, kivéve az önvédelmi háborút, mert minden más háború gaztett és bűn. Elvetjük a háborút, mint a világ gazdasági egyensúlya helyreállításának és a munkanélküliség kiküszöbölésének állítólagos eszközét. Mi a békeerők oldalán vagyunk és akarunk maradni továbbra is! A világ békeerőinek legfőbb bástyája a mi nagy barátunk, felszabadítónk és védelmezőnk, a Szovjetúnió, élén a hatalmas, nagy és megfontolt Sztálin generalisszimusszal. Ehhez a béketáborhoz csatlakozott hozzá önvédelmi harc után a népi demokrata Kína népe is. Ide tartoznak azok a nemzetek, akiket még ma is csak azért gyilkolnak le, mert emberi jogaikat követelik. A béke táborába tartoznak a dolgozó nök és gyermekek milliói és a kizsákmányoltaknak és munkanélkülieknek milliói azokban az államokban, ahol a kormány rúdját még a háborús bujtogatok fogják. A béke táborának sorai egyre jobban növekednek. Hozzájuk csatlakozunk szavunkkal, Szlovákia népeinek szavával, hogy minél szorosabb kapcsolatban egy egységes békefrontban egyesüljünk veilükt