Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-10 / 35. szám, péntek

119 1950 február IC cilFirm SászJó TEHELŇA POLTÁR KÖZÉP­HATVÉDJE ELMONDJA... Ahogy így elnézzük ezt a ke­reskedői vászcnkabátban álló csen­des fiatalembert, bizony nem is tud­juk jelképezni, hogy ő a „tlagy já­tékos", akiért sok egyesület ver­seng. Pedig, ez így van. Ulirin Lászlóról a Tehelňa Pohár fiatal, nagytehetségű középhátvédjével beszélgetünk. — 1929-ben születtem s így je­lenleg 20. azaz már márciusban 21 éves leszek. Poháron születtem s itt is kezdtem rúgni a labdát. Kö­lyökcsapatból az ifibe, majd a B. csapatba kerültem s 1948-iól pedig az első csapatnak vagyok- a tágja. — Hol szeret játszani? — Megvallva az igazat, én mint hátvéd kezdtem a futballt. Kétlábas játékos vagyok s így nem volt pro­bléma az, hogy me­iyik oldalon ját­szom — Hogyan lett kullancs ? — A labdarúgóre idszerek átalaku. lása hozta ezt talán magával. Az­előtt nem játszottuk a WM­rendszert s akkor mint hátvéd min­dig a belsöcsatárokat fogtam. Most, hogy megváltoztak a szerepek a hátvédeknek a szélsőkre kell vi­gyázniok. Ez nem „ízlett" nekem. Mindig belső játékos szerettein len­ni. Így nekem most a középhálvéd­szerep a legmegfelelőbb — Kinek és minek köszönheti, hogy formába lendült? — Kár az én tehetségemről, formámról beszélni. Nagyon sze­retek futballozni s ment valahogy jól a játék. Rengeieget köszönhe­tek edzőmnek, Kostyál Gyulának. Ö belőlem s a csapatból is kihozta a legtöbbet. — Mi igaz abból, hogy el akart menni? — En nem akartam elmenni, csak engem szerettek volna „elvinni". Engem a foglalkozásom, de a szí­vem is ma már ideköt... Így min­den ajánlatot kereken visszautasí­tottam. — Kitől kapott ajánlatot? — Több helyről is. — Rettenetes, hogy miként kell ebből az Uhrin fiúból mindent ki­húzni. Nagy csapat volt valameny­nyi? — Mi az hogy! A kerületi veze­tőcsapataink mellett több „D" baj­nokságban szereplő csapat is hí­vott. De nem akarom elhagyni Pol­tárt... Hogyan látta a csapat tagjainak mult évi szereplését? — Erről nem szívesen beszélek. Nem való. De álialánosságban megállapíthatom, hogy védelmünk általában jobbnak bizonyult a tá­madósornál. Ránk, hátul biztosan lehetett számítani... De mind a 11 fiú egyformán harcolt és küz­dött mindig. — Mit vár az új évadtól? — Most, hogy az új beosztás következtében elmegy tőlünk az első hat legjobb, bizonnyal mi is „előkelőbb" helyen végzünk majd a bajnokságban A csapat mégis erősödött á .így sikerebb évet vá­rok . . . Itt állnak a poltári vezetők is. Nagy szeretettel beszélnek Uhrin Lászlóról. Ez a nagyszerű kötésű, kemény és határozottan nagyte­hetségű futballista a pályán kívül a magánéletben is nagyszerűen meg­állja a helyét A poltári szövetke­zet agilis és szorgalmas vezetője .. '•-«—»..«..•..•..*.. Bemutat j uh a Spojené Závody Luéenee la bdarúgócsapatát Tömegsport lett Lučenecen a labdarúgás Lučenecen, a „sporť'-városban, az elmúlt futballidény egy ki s csalódást okozott. Me r t hát rég nem fordult elö az, ami most: hatodik helyen végzett Lučenec futballcsapata, a Spojené Závody. Rég? Még sohaľ Hiszen nem is olyan rége n arról keseregtek Lučenecen, hogy nincsen ellenfelük a környéken, A helyzet azonban az utóbbi években erősen megváltozott. A csapat 1949-ig komoly és vezető szerepet játszott a kerületi bajnokságban. De aztán a kedvezőbb gazdasági körülményeire való tekintettel a szomszéd Opatová egymás után vitte el a csapat legjobb erőit. Lučenec neveltjei és szerzeményei így m a Opatova csapatát erősítik. Ez az oka annak, hogy a Spojené Závody Lučenec csapata ennyire visszaesett. Sőt a fenti körülmé­nyek után a szereplését dicséretesnek kell tartani. Hiszen a szétszéledt lučeneci csapat csupa hazai fiatal erőkkel kezdett s a tavalyi bajnoki szezon megindulása előtt még ilyen sikert sem jósoltak a lučeneci fiúknak s ha meglett volna a régi egy­séges szellem a csapatban s a fiúkból nem halt volna ki egy-egy meccsen a „szív", úgy talán niég szebb is lehetett volna a siker.... Aki ismeri az egyesület belügyeit, az nem csodál­kozik azon, hogv a nagy­mulhi Lučenec futballcsapa­ta nem szerepelt úgy a baj­nokságban, mini azl az ide­genek várták Mert le kell szegeznünk, hogy a mai összetételű Lučenec formá­ján felül szerepelt! Az em­lített játékosok távozása után teljesen legyengült csapat játékosállományát csupa ifjúsági játékosokkal kellett „felerősíteni". S az eltávozott játékosok helyé­re beállított ifjúsági játé­kosok beváltották a hozzá­juk fűzött 'reményeket. A csapatnak meg fele o után­pótlása van. Sok-sok tehet­ség bukkant már fel s még töhhre van kilátás, különö­sen most. hogy Krcsil Ru dolf a sokszoros csehszlo­vák válogatott játékos, a csapat új edzőjének irányí­tása és vezetése alatt fo­lyik a munka. A futball Lu­čenecen százszázalékos tö­megsport lett! Markó Gyula, a helyi So­kol elnöke mondotta a mi­nap. hogy — mi nem sportprimadonnákat akarunk nevelni, de oly n játékosokat, akik az élet­ben is megállják a helyü­ket. Ez a cél vezette a lučeneci vezetőséget akkor is, ami­kor az új évadra való fel­készülésnél is csupa hazai ? főleg régi, 'sajátneveiésíi játékosainak a visszaszerzé­sere fektette a fősúlyt. Lu­čenecen a fiatalságtól vár­ják a futballsport feljavulá­sát is! Ezek előrebocsátása után nézzük meg, hogy kik is voltak azok a játékosok, akik az elmúlt évben az el­ső csapatban szerepeltek? Ha alaposan utána nézünk a dolgoknak, akkor meg kell állapítanunk: hogy az elmúlt évben nem kevesebb, mint 32 játékost szerepel­tetett Lučenec az első csa­patban. Tavasszal még egy csomó régi, öreg jálékos is szóhoz jutott. Ősszel azon­ban mindjobban előretörtek a fiatalok. Vegyük őket sorba: Kik játszottak a csapatban ? K a c s á ti y i Mihály, ka­pus, 28 éves. autószerelő. Saját nevelésű játékos. Simon László, a tarta­ékkapus, 22 éves, kereske­dő. Szintén lučeneci neve­lés. K a c s á n y i János, a másik tartalékkapus, 22 éves, lakatos. Hátvédek: B o b i k Mi an. 23 éves, technikai tisztvlse'ö. Az \'V Bratislaváíói került Luče­necre Doby Sándor, 26 éves, festő. Anyaegyesülete Lu­čenec B o z ó . Tibor, 24 éves, hivatalnok. Más egyesület­' en. még nem is játszott. Fedezetek: M e I i h e r c s i k Ernő, 21 éves, hivatalnok. P och Gyula, 18 éves, kereskedő. S z 1 o b o d a Ferenc, 21 éves, kerekedő. Az N V Bratislavától került ide. H r c s k a József, 26 éves, kereskedő. Lučenecen kez­dett futballozni s már 8 éve tagja az első csapatnak. Csatárok: Páca Imre, 25 éves, hi­vatalnok K ácsán y i Lászo, 18 éves, diák. Rov­u ý János, 25 éves, gyári munkás. S z i k o r a István. 35 éves. tanár. M i z s é r János. 17 éves. cipész. D o­m o k János 18 éves. mun­kás. Valamennyi saját ne­velésű játékosa az egyesü­letének. A fentieken kívül még az alábbi játékosok szerepeltek •AZ első csapatban: V a 1 t i­n y i Pál kapus, 19 éves, autószerelő. Hátvédek: G á 1 1 k Tibor. 20 éves, au­tószerelő. Megyeri Bar­na, 23 éves. autószerelő. e g v e r i László, 21 éves, munkás. S c h w a n t n e r Pál, 17 éves, nyomdász. Halfok: Pócsik Gyula. 18 éves. kereskedő. Katona Jó­zsef. 24 éves, szabó. K a­c s á n y i Zoltán, 27 éves, hivatalnok. Csatárok: K i S s Zoltán, 20 éves, Kereskedő. K r o p k a Jó­zsef, 36 éves, altiszt. U r­háncsok Sándor, 21 éves, kereskedő. L e e k Iván, 22 éves, íöiskoai hallgató. Kollár Sándor. 23 éves, munkás. Simon József, 27 éves. cipész. Ezek a játéko­sok is valamennyien lučeneci nevelések, akik a második, ii'etve az ifjúsági csapatból örültek íel az „egy"-be, il­ve mint régi ,.egy"-isták ..magas" koruk miatt ke­. "iítek ki a csapatból. A fenti 32 játékos közül Bobikot és Szlobodát ki­véve. — valamennyi lufene­i .hajtás". Bobik és Szlo­!:oda már negyedik éve ját. zának Lučenecen. Az egész ív i szereplést tekintve, meg <ell jegyeznünk még, hogy MeÜchercsik Ernő Szloboda Ferenc és Kacsányi László • rvesületének va'amennyi mult évi mérkőzésén részl­viltek. (- s —) neú cta p e s tl ip ô r lLemL Nyilatkoznak a résztvevők az asztaltenisz VB döntőiről totytrtatí • Tizennyolc játékossal utazik Bécs­be az XV Bratislava. Mint már je­lentettük, a csehszlovák labdarúgó­bajnokság győztese, az NV Bratisla­va szombat és vasárnap a bécsi Slo­van labdarúgótornáján vesz részt. Az NV Bratislavával, melynek veze­tője Ing. Gross, a következő 18 já­tékos utazik az osztrák fővárosba: Rajmann, Tomanovič, PIško, Veng­lár, Ružovič, Hložek, Steiner, dr. Balázsy, Vičan, Jajcaj, Laskov, Pa­žický, rng. Teóelhoff, Preis. Šimans­ký, Malatinský, Skýva és Hlavatý. • Külföldi jégkorongeredmények: Lengyelország: Stal Katovice —KTH Kryhica 4:10, Légia Varšava —Ogni­wo Cracowia 5:6, Kolejarz Toruň — Piast Cieszyn 3:2, Gwardia Krakow —Wlokniarz Walbrzik 6:1. A világbajnokság megnyitása óta nem láttunk' annyi külföldi játékost és vezetőt a Sportcsarnokban, mint a vasárnapi döntőkön. Mindenki megjelent, mindenki lótni akarta, a világbajnokság legnagyobb érdeklő­déssel várt küzdelmeinek, az egyéni és a páros számoknak döntőit. Az érdeklődők nem is csalódtak, mert javarészt magasszínvonalú, érdekes, izgalmas mérkőzéseket láthattak. Különösen a nöi egyes döntő ara­tott nagy tetszést. P r i t z i. az osztrák volt világbaj­noknöje ebben az évben először nem szólt bele a végküzdelmekbe. A dön­tőről így beszélt: Gyönyörű mérkőzés volt. Mind­ketten bátran, jól játszottak. Takti­ka és technika, lecsapások és védé­sek. egyszóval minden szerepelt ezen a mérkőzésen, ami csak szép ebben a sportágban. Farkas Gizi. ha többet üt, főleg veszélyes fonákjával, akkor talán másképpen is alakulhatott vol­na az eredmény. És most hallgassuk meg Farkas Gizinek a véleményét: ROSEANU JOBB VOLT. Nem ütöttem elég fonákot, néha éreztem, hogy határozatlan vagyok. A játékvezetői hibák is befolyásol­ták idegeimet. Ez nem kifogás, csak egy mellékkörülmény, amely azonban szintén hozzájárult az eredmény ki­alakulásához. Ez a verseny jó lecke lesz nekem a jövőre nézve. Komo­lyabban, sokkal alaposabban kell ez­után készülnöm. Bergmann is így nyilatkozott: — Tudom jól. hogy ez a mérkőzés nem illett be világbajnoki döntőnek. Mégis így kellett ennek lennie. Az előző mérkőzéseken mindketten meg­mutattuk, hogy mit tudunk. Egymás ellen csak taktikával érvényesülhet­tünk. Az első két játszmában ütni próbáltam, de azután láttam, hogy Soós ellen ez nem vezet célra. Elha­tároztam. hogy időre játszom. Még sokkal jobban vigyáztam a labdákra, s igyekeztem néhány labdaelőnyre szert tenni. Amikor ez sikerült, ak­kor Soósnak nem maradt más hátra, mint az ütés. Ez pedig nekem jelen­tett előnyt. így győztem. Soós még soha ilyen jól nem játszott, mint ezen a világbajnokságon. A VB népszerű, mindig kedves an­gol Woodcock-bácsija nagyon hara­gosan beszélt a döntő után: — A férfiegyes világbajnokságra már évekkel ezelőtt felajánlott tisz­teletdíjat nem adtam át a győztes­nek. Nem ilyen játékra gondoltam, amikor felajánlottam. Sidó érdemelte volna meg a győzelmet. M. Cerniahowsky, a lengyelek ve­zetője mást kifogásol: — Váňának helye lett volna az el­ső négy között. Bergmann nem a tu­dása, hanem a jó idegei segítségével került a döntőbe. Sidónak is a dön­tőben lett volna a helye ... És mit mond Sidó: — Megértem Bergmannt és Soóst. Nagy tétről volt szó, nem lehetett csak a szép játékra fektetni a súlyt. Már nekem le kellett volna győznöm Bergmant. Ügy éreztem, hogy sike­rülni is fog, de . .. magamsem tudom miért nem sikerült. Pedig ha valaki legyőzheti ót, akkor az én vagyok ... A férfi egyes döntő hullámai még el sem csendesültek S JÖTT A NAGY MEGLEPETÉS: A FARKAS—ROSEANU PÁR VERESÉGE — Olyan erőtlenül mozgott a ma­gyar és a román versenyzőnő, mint­ha nem is akartak volna küzdeni — mondotta M. Pruliere, a franciák ver zetöje. — Az első játszma után még azt hittem, hogy győz a papírforma. De azután teljesen megváltozott a helyzet. Beregi nagyszerűen táma­dott, Elliot pedig jól készítette elő a helyzeteket, sőt maga is sokat és jót ütött. Nem voltak egy kicsit elbi­zakodottak Farkas Giziék ? ... Horn Egon. a románok vezetője határozottan cáfolja ezt: — Farkas Gizi két nehéz mérkő­zéssel a lábában, Roseanu pedig a közel kétórás várakozástól és szur­kolástól fáradtan, idegesen és éhesen állt asztalhoz, ez volt a baj. Megkö­zelítőleg sem nyújtották azt. amit vártunk tőlük. El kell azonban is­mernem. hogy ellenfeleik jól játszot­tak. Nekem különösen Elliot játéka tetszett. * Már hajnal felé járt az idő, ami­kor a Sportcsarnokban kialudtak a lámpák. A csehszlovák versenyzők­kel tartottunk hazafelé. S t i p e k so­kat mókázott az úton, csak egyszer volt komoly az arca, amikor ezt mondta: — Szép volt, jó volt, csak az a baj, hogy hétfőn reggel már el kell hagy­nunk Budapestet. 2)* J&aíáisq József AZ NV BRATISLAVA JÁTÉKOSA ELMONDJA . Dr, Balázsy Józsefet'• az irodájá­ban találjuk a Cedok nemzeti vál­lalatnál, ahol vezető állást tölt be. Szinte fájt a szívünk, hogy mun­kájában zavartuk meg. mert aho­gyan láttuk, igazán rengeteg a munkája. A dolgozók rekreációját állítja össze, közben egy luxus-autóbusz képét mutatja. — A vonaton kívül ezen fogjuk szállítani a résztvevőket és igazán nagyon olcsó áron. S még tovább folytatná, ha nem figyelmeztet­nénk, hogy mi spOrtinUrjut ké­rünk s a Čedok munkájáról pe­dig majd más rovatban számo­lunk be. hogy a dolgozók nagy tömege informálva legyen a Če­dok munkájáról és erőfeszítései­ről, — Mi a véleménye a WM-rend­szerről? — kérdezzük. — Furcsának tűnik a kérdés, pláne most, amikor már annyi szó esett róla és mikor az egész fut­ball-világ ezt a rendszert szorgal­mazza. Bizotiyára vannak sokkal jobb szakértők, mint én és ha ezek így döntöttek, akkor én már csak az egyéni véleményemet csa­tolhatom az egészhez. Szerintem a legnagyobb előnye a WM-rend­szernek abban rejlik, hogy tech­nikailag gyengén felkészült csa­patnak jó kondíció mellett a WM nyújtja az egyedüli lehetőséget ahhoz, hogy a mérkőzésből győz­tesen kerüljön ki. Minden futball­látogató ismeri a kullancs-szere­pet, azaz a játékosnak a játékos­ra való vigyázását. Most már lehet az a játékos a legnagyobb tudású, de ha lassú, a labdához, a labda kezeléséhez nem jut, mert kullan­csa, aki gyorsabb, a labda átvé­tele előtt megelőzi s így megtör­ténik, hogy ilyen nagytudású já­tékosnak át kell adni a iabdát. Áttörni a WM-rendszert, főleg, ha ez kombinálva van a les-rend­szerrel, ahogy azt csapatunk prak­tizálja. nagyon nehéz dolog. Vélet­lennel nem lehet számítani. Ez csak nagyon ritkán sikerül és in­kább a védőjátékosnak a hibá­ján, mint a támadó ellenfélnek a sikerén múlik. Minden rendszer­nek megvan az ellenfegyvere. Mi­kor mi bevezettük ezt a módszert, mindjárt a kezdetén megfejtettük az ellenfegyverét arra az esetre, ha az ellenfél ezt tőlünk eltanul­ná, — Meg kell említenem, hogy hi­ba arra gondolni, hogy a WM ki­mondottan deffenziv rendszer, ab­ban az esetben, ha azt a gyön­gébb képességű csapat játssza. A jobb képességű csapatnak ez ki­mondott támadórendszer. Egy­részt biztosítja, — mivel há­rom hádvéddel védekezik — az ellenfél védelmének széjjelhúzá­sát, másrészt a „bűvös négyszöggel az előreküldött három csatárnak nagy lehetőséget nyújt. A bűvös négyszög alatt az összekötök és a fedezetek kombinációját négy­szög alakban értjük. Különösein a fedezetek játéka fontos. Ezt nem azért mondom, mintha, a magam posztját akarnám kiemelni, hanem mert ez így van. A fezezőjátékos, a fedezet azáltal, hogy a labdát előrehozza és rákényszeríti az el­lenfél védőjátékosát a kitörésre, egy csatárt, legtöbbnifire a rábí­zott összekötőt hagyja szabadon, aki aztán azáltal, hogy megtá­madják, megint egy szabadonha­gyott játékost küldhet előre. Te­hát egy játékos fedezet nélkül marad. Ugyanakkor a védekezés­ben is a legnehezebb és legfárasz­tóbb feladata van, mert a csatár­sorban egy elveszett labdáért visz­sza kell térni és azt megszerezni, hogy támadást indíthasson. — De azt hiszem, már eleget beszéltem. Még csak egyet akarok említeni a szurkolók részére. Az a szurkoló, aki csapatával akar utazni a Cedok rendezésében, for­duljon hozzánk éš mi áz érdeklő­dők részére különvonatot állítunk i össze. Címünk: Bratislava, Stali­í novo nám. 7. Telefon: 346—54. • Két svéd asztaltenisz győzelem. A svéd asztalteniszezők, akik útban ha­zafelé Csehszlovákában négy mérkő­zést játszanak, tegnap, az egyik csapat Pöstyénben, a másik Parti­zánskeban 3:2 arányú győzelmet aratott. A pöstyéni csapat Tokárral megerősítve állt ki, aki Cederholmot 3:0-ra, Flisberget 3:l-re győzte le. OJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőst >? kiadóhivatal: Bratislava Jesenského 8.. II em Telefon 262-77 Fő- és fele losszerkesztő: Lőrincz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravd .;rafikí-i és kiadó vállala'ok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540 , íi évre 270 , % évr e 135 — T 1 hónapra 45.— Kčs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents