Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-10 / 35. szám, péntek

Ili SZU 1950 február 10 z ötéves terv építője DCnzth^ JZafôi éimuitkÁL A Párt jelszavát „Aki kommunista, az élmunkás", a gyakorlatban elsőnek az öreg harcos kommunisták viszik át az életbe, akik a múltban is a Párt utasítására mindig oda álltak, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A mult súlyos harcai után munkásosztályunk legöntudatosabb tagjai, a párttagok előtt az a cél lebeg, hogy a termelésből, az ötéves terv teljesítéséből kommunistákhoz méltóan vegyék ki részüket. Keszely Lajos, a sellyei traktorállomás vezetője, ezek közé az öntudatos elvtársak közé tartozik. Ö már teljesítette a jelszót: „Aki kommunista, az élmunkás", hisz az idei országos versenyek során szlovákiai viszonylatban második díjat nyert és munkájának elismeréseképpen egy motorkerékpár-jutalmat kapott. Keszely elvtárs munkaeredménye 660 hektár föld megművelése, 19.6 vagoii gabona és 44 kilométer fuvarmunka volt. A prágai konferecián ő is résztvett és az egybegyűlt traktoristák előtt Duris földművelésügyi miniszternek ígéretet tett, hogy az 1950. évi munkatervben az 1949. évben végzett munkáját túlteljesíti. Tehát nemcsak teljesíteni akarja az előírt terveket, de azt sok százalékkal túl is akarja szárnyalni. Az 1950. évre szóló munkaterve 828 hektár középszántás, a IX. Pártkongresz" sziusra felajánlotta, hogy traktorát tökéletesen megjavítja. A vágsellyei traktorállcmás egyébként a köbölkúti traktorállomást versenyre hívta ki. Kíváncsian várjuk a nemes verseny kifejlődését. Az élmunkás Keszely Lajos elvtárs a traktorállomáson teljesített ragyogó munkán kívül pontosan teljesíti pártkötelességeit is. Fejleszti, neveli önmagát és magával együtt fejleszti és neveli dolgozó munkatársait is. Mint a traktorállomás üzemi pártszervezetének elnöke, a pártoktatás évének keretében tanulócsoportot vezet. Szerény, öntudatos magatartásából, szavaiból és tetteiből kiviláglik a Párt hűséges katonájának kiváló eredményeket elérő élmunkásának példaadó alakja. Keszely elvtárs nem mai tagja a Pártnak, hanem régi harcos. A csehszlovákiai Kommunista Párt illegális harcaiban is résztvett és 1936-tól tagja a Pártnak. De szoros kapcsolata régebb időre tekint vissza. Még mint fiatal komszomolista résztvett az úgynevezett „Sebesi"-féle sztrájkban. A sztrájk egyik szervezője volt, sőt egyik szervezője volt a

z 1938-as nagy tornóci manifesztációnak is. — KalapHáborű Amerika, Európa és Japán között. Az Egyesült Államok kalapgy2l\sainak szövetsége arra kérte a washingtoni külügyi hivatalt és a Marshall-segélykezelőséget, hogy tiltsák be a kalapbehozatalt. Azt hangoztatták, hogy az európai és a japán kalapok behozatala az Egyesült Államokban hovatovább csődbe kergeti valamennyi amerikai kalapgyárat. — Megfagyott Izrael narancstermése. A hó és a jég a becslések, szerint többmilliós sterling kárt okozott Izrael narancstermésében. Izraelt a hét végén árasztotta el a hatalmas hóvihar. Izraelben minden közlekedés megszűnt és Haifában megbénult az egész forgalom. A tengeren hatalmas hullámverés huszonöt hajót akadályoz meg abban, hogy befusson a kikötőbe. A szovjet kohászat hatalmas sikerei A szoviet fémkohäszat történetében 1949-et mint a nagy teljesítmények évét fogják em'égetni. A kuznyecki kombinát az acél és hengerelt áru termelésében az ötéves terv három éve alatt elérte azt a színvonalat, amelyet a terv végére irányozták elő. A donyeci „Vorosiiov"-gyár és a zlatouszi fémkohászati gyár már befejezte ötéves tervét. A munkamódszerek tökéletesítése és a szovjet fémkohászok odaadó munkája szülte ezeket a hatalmas eredményeket. A moszkvai „Sarló és Kalapács"-gyár dolgozói példát mutattak, hogyan kell a munkaversenyt fokozódó lendülettel folytatni és szüntelenül növelni az eredményeket. Az egyik acélöntő a kemencealaptér egy négyzetméterére eső acéltermelést 17.8 tonnára emelte. Tapasztalatát felhasználva, a többi acélöntő is nagymértékben fokozta munkatermelékenységét. Ma már a gyárnak van olyan acélöntője, aki 19.2 tonnát termel négyzetméterenként. Ezek a nagyszerű sikerek elsősorban a szovjet embernek a munkához való szocialista visáonyában gyökerez. nek.Mehamed Zinurov, a magnitogorszki fémkohászati kombinát acélolvasztója, a háború utáni ötéves terv évei alatt a terven felül 4 ezer tonna acélt termelt. Ilyesmi azonban nemcsak egyesek rekordja, hanem tömegjelenség. _ A nagy szakmai tudást s kitűnő munkaszervezést igény'.ő gyorsolvasztások száma sokezerre rúg Az azovi acélgyárban például 9 hónap alatt több mint ezer, a magnitogorszki kombinátban pedig több mint 1600 gyorsított öntést végeztek. A szovjet fémkohászat bölcsője mellett ott állt a nagy Sztálin. Ö teremtette meg a magnitogorszkij. kuznyecki óriés-kombinátokat, a zaporozsjei és azovi acélműveket, a Kaukázus és Közép-Ázsia fémkohászatát. Sztálin vezette ragyogó felvirágzás felé a szovjet fémkohászatot a legtökéletesebb új technikai felhasználásával. A szovjet fémipar fejlődését — mint a szovjet népgazdaság többi ágának fejődését is, a fémkohászok jólétének és kultúrájának további eme'kedése kíséri. A mult esztendőben 760.000 négyzetméternyi területen új lakóházak, mniden kényelemmel berendezett lakásokkal épültek számukra. A többemeletes modern hakóházakon kívül többezer családi házat is építettek a fémkohászoknak Ezeket a családi házakat kedvezményes feltételek mellett vásárolhatták meg. Az állami építkezések mellett a fémkohászok — állami segítséggel — több mint háromezer házat építettek maguknak. Az új lakónegyedek fákkal övezett területeken létesültek, a laásokat központi fűtéssé

1, modern fürdőszobával, állandó melegvizszolgáltatással látták el. 157 napközi otthon és bölcsőde, 22 kórház, 20 poliklinika, 33 fürdőépület, 30 mosoda, 68 iskola, számtalan klub, 61 új könyvtár létesült újabban a fémkchászok számára. Kravcsenko póruljárt 15 millió frank kártérítést követelt 9 millió perköltséget fizet A reakciós sajtó nyugaton és vele együtt az amerikai tőkések szolgálatában álló adóállomások hatalmas port vertek föl azzal a Párizsban lejátszódó perrel kapcsolatosan, amelyet Viktor

1 Kravcesnko, a szovjet nép árulója indított a Les Lettres Franjaises ellen, illetőleg e haladó francia lap két szerkesztője, Wurmser és Morgan ellen. Mint ismeretes, a francia lap leleplezte Kravcsenko aljas hazugságait, pellengére állította hazug adatait, amiért is Kravcsenko az amerikai töke segítségével pert indított a lap és a két újságíró ellen. Tizenötmillió frank kártérítést követelt azért, hogy a sajtó által publikált igazság becsületében sértette és a Les Lettres Franjaises megállapításai hamisak. A per tolyamán a tanuk meghallgatása után bebizonyult a francia haladó lap állításainak helyessége, természetesen azonban a francia bíróságok Truman és a nyugati imperializmus utasr (ásai alapján nem menthették fel a Kravcsenko hazugságait leleplező Wurmsert és Morgant. Mindkét fél az elsőfokú bíróság ítélethozatala ellen fellebbezett. A tavalyi ítélet szerint a „vádlottaknak" 150.0C0 frank kártérítést kellett volna fizetniök Kravcsenkonak. A fellebbviteli bíróság azonban most az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a három perbefogottra más „büntetést" szabott ki. Kötelezte a Les Lettres Fran?aiset. valamint két munkatársát, hogy egyenként egy frank kártérítést fizessenek. Minden egyes perbefogottat tehát arra ítélték, hogy Kravcsenkonak kezéhez egy fnankot fizessenek. Ugyanakkor Kravcsenkonak kell a pefrel felmerült öszszes költségeket viselnie, ami nem kevesebb, mint kilenc millió frankot tesz ki. Ügylátszik, Franciaországban is rájöttek már, hogy Kravcsenko becsű, lete nem sokat ér. Elárulta hazáját, rágalmakkal és hazugságokkal telített könyvével nemcsak a világ haladó polgárai előtt vált becstelenné, de amint a fellebbviteli bíróság ítéletéből kitűnik, a francia bíróság sem tartotta érdemesnek, hogy e hazaáruló vélt sérelmének igazat adjon. A kormány megállapította a gépmunkák árait A földmüvelésügyi minisztérium hirdetményt adott ki, amellyel meghatározza az állami gépállomásoktól elvégzett mezőgazdasági gépmunkák árát. A gépmunkák ára négy csoportra -oszlik fel, a mezőgazdasági üzemek nagysága, az Egységes Földműves Szövetkezetek taglétszáma szerint, végül az Egységes Földműves Szövetkezetek termelési formái szerint. Ezidőszerint a földművelésügyi minisztérium a szántás és a cséplés árait szabályozza. Később megállapítja majd z aratási munkálatok árait is. A szántási munkálatok árai az alábbiak: Egy hektár szántása a következőképpen lett megállapítva: i. Kčs n. kčs m. kčs ív. kös Tarlóhántás 275— 220— 165.— 138— Középszántás 450— 360.— 270.— 225— Mélyszántás 603— 482— 362.— 302— Traktorral való vetés 153— 122— 92— 77— Hereszántás 763— 610— 458— 382.— Vetés előkészítés 114.— 91— 68 57.— Az első oszlop árai a hűsz hektárig rendelkező fölművesekre vonatkoznak, akik nem tagjai az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, valamint a húsz hektáron felüli földművesekre és az Egységes Földműves Szövetkezetek azon tagjaira, akik nem teljesítették a termelési és beszolgáltatási kötelezettségeket. A második oszlopban feltüntetett árak azokra a földművesekre vonatkoznak, akiknek birtoktestük nem haladja meg a hűsz hektárt, tagjai az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, teljesítették a termelési és beszolgáltatási kötelezettségeiket és az Egységes Földműves Szövetkezet keretein belül közösen szervezik és végzik a munkát. A harmadik oszlopban feltüntetett árak az Egységes Földműves Szövetkezetekre vonatkoznak, amelyek az egységes vetési eljárást legalább 50 hektárnyi területen bevezették és legalább öt hektárnyi kiterjedésű táblákban. A negyedik hasábban feltüntetett árak azokra az Egységes Földműves Szövetkezetekre vonatkoznak, amelyek közös vetési terv szerint dolgoznak az egész határban. A felüntetett árak a legmagasabbak és ezekben már bentfoglaltatik a traktor, a függő gépek, a gépesített eszközök, a sofőr, valamint mindazon személyeknek díjazása, akik a gépek körüli munkát végzik, továbbá a géphez szükséges hajtóerők, kenőeszközök és végül a gépek helyreszállítása. A. ZÁPOTOCK? 9 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZARI DEZSŐ „... És itt, a szenny, a szidalmak, a sikamlós megjegyzések, a fiúk és lányok kétértelmű dalai közepette kisgyerekek nőttek fel, akik már 10 éves korukban teljesen romlottak voltak. A szenvedésnek és az erkölcsi szennynek ebben az egyvelegében testi és lelki nyomorékokká lettek az emberek ..." „... Munkát vállaltam a smichovi Richter'féle fonodában. Azt hittem, hogy jobb körülmények közé kerülök, de csak csöbörből-vödörbe jutottam. A fonodában reggeli fél 6-tól esti 7 óráig folyt a munka szünet nélkül, de a fiúknak és lányoknak, akiknek munkája a „berakásból" állott, már 5 órakor ott kellett lennick, hogy kitisztítsák és megolajozzák a gépeket, nehogy azok napközben akár egy pillanatig is vesztegeljenek. A munkások itt akkordra dolgoztak, teljesítménybért kaptak és ezért egyik munkából a másikba hajszolták a gyermekeket. S ha minden parancsot nem teljesítették nyomban és zokszó nélkül, ütlegelni kezdték őket, vagy odahívták a német mestert, aki állandóan kötéllel a kezében jelent meg a műhelyben. Az így rivallt rá az fjúkorúakra: „Te cemtelen fráter (vagy kurva), veszek a kötél és összetörök a nyakad!" — és hogy a kötél se legyen hiába a kezében, a legtöbb esetben véresre verte a szerencsétlen gyerekeket. És a 14 órás munkanap, a szidalmak és az ütlegek fejében az ilyen kis rabszolga hetenként 1 forint 25 krajcár bért kapott." A saját tapasztalatait elmondó munkás visszaemlékezéseiből vett idézetek megmutatják, hogyan festettek a munkaviszonyok a gyárakban abban az időben, amikor még nem voltak munkásszervezetek és nem volt munkásmozgalom. Tőkés gazdálkodásunk fejlődésének első szakaszában magától értetődőnek tartották a gyermekmunkát. A védtelen gyermekeket és különösen a fiatal lányokat minden tekintetben kihasználták és kizsákmányolták. Ausztriában 1834"ben hivatalos vita kezdődött a gyermekmunka létjogosultságáról. Akkoriban felszólították a cseh gyárosok szervezetét, az ú. n. Cseh Iparfejlesztő Egyesületet is, hogy közölje ezzel kapcsolatos véleményét. Az egyesület válaszában közölte, hogy „a gyermekek a téli hónapokban csak 8 órát dolgoznak, a többi időt az iskolában tölthetik és ezért a gyermekek pénzkereseti tevékenységének mindennemű korlátozása lerontaná életviszonyaikat és megbontaná a gyárak termelési rendjét". A cseh tőkések és vállalkozók már az ipari fejlődés kezdeti szakaszában is így fogták fel nemzeti és hazafias küldetésüket és nemcsak a felnőtt dolgozók munkáját, hanem a gyermekekét is könyörtelenül kizsákmányolták. Külön figyelmet érdemel a gyárosoknak az a kijelentése, hogy a gyermekek a téli időszakban csak 8 órát dolgoznak naponta. Ilyenkor a munkanap azért tartott csak 8 óra hosszat, mivel télen korán sötétedett és a gyárosok a világítást nem tartották kifizetődőnek. Ezzel szemben nyáron a hatéves gyermekek is virra" dattól alkonyatig dolgoztak. Hosszú évekig tartó vita után 1857-ben kiadták az „Ipari Szabályzat "ot, amely a „Gyermekek alkalmaztatása" című fejezetében megállapítja: „10 éven aluli gyermekeket egyáltalában nem szabad alkalmazni. 10 és 12 év közöttieket pedig csak nagyobb üzemekben és csak akkor, ha felmutatják a községi elöljáróság által kiadott írásbeli engedélyt, amelyet az apa, vagy a gyám kérésére állítanak ki. De a gyermekeket ilyen esetekben is csak olyan munkára lehet fogni, amely nem árt egészségüknek és nem akadályozza testi fejlődésüket. Az írásbeli engedélyt csak akkor lehet kiadni, ha a gyermek az iparüzemben végzett munka mellett rendesen látogathatja az iskolát, vagy pedig, ha a

z iparüzem tulajdonosa külön iskolák létesítésével gondoskodik arról, hogy a gyermek eleget tehessen a tanügyi hatóságok előírásainak." Az „Ipari Szabályzat" e cikkelyét változtatlanul átvették az 1883 március 15"én kelt törvénybe is, amely megváltoztatta és kiegészítette az 1857'ben kiadott „Ipari Szabályzat"-ot. A gyermekmunka igénybevételének tilalma, mint látjuk, 10 éves korig védte a gyermeket. 10 és 12 év közötti gyermekeket alkalmazni lehetett a gyárakban és üzemekben, amennyiben szüleik beleegyeztek ebbe. Ezt a szülői beleegyezést azonban egyenesen kikény" szerítették a munkáscsaládok nyomorúságos lét" és bérviszonyai. De a gyermekeket a törvény rendelkezései ellenére továbbra is munkára fogták az üzemekben. A törvény egymaga nem korlátozta a gyermekmunkát. A gyermekmunka csak akkor szűnt meg, amikor a munkásmozgalom elég erős volt már ahhoz, hogy szervezett hatalmával kikényszerítse a törvény megtartását. A 12 évnél idősebb gyermekek alkalmazását az 1883. évben hozott törvény sem tiltotta meg. E törvény 87. cikkelye a munkaidőre vonatkozóan a következő rendelkezéseket tartalmazza: „A munkidő 14 éven aluli személyeknél nem haladhatja meg a napi 10 órát, 14 és 16 év közötti személyeknél pedig a napi 12 órát." A törvény a továbbiakban így rendelkezik: „Rendkívüli esetekben csak a hatóságok engedhetik meg átmeneti időre, legfeljebb 4 hétre a 16 évnél fiatalabb munkavállalók munkaidejének napi 2 órával való meghosszabbítását." Látjuk tehát, hogy a munkaidőre vonatkozó törvényes rendelkezések annyira rugalmasak, az ellenőrzés pedig annyira elégtelen volt, hogy a törvény megkerülése és megszegése elé nem gördült komoly akadály. Ha a törvény lehetővé tette, hogy 14 éves gyermekek munkaidejét 14 órára hosszabbítsák meg, a 14 évnél fiatalabb gyermekeket sem védte meg senki és semmi attól, hogy napi 14 órát robotoljanak. .(Folytatjuk.)