Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-09 / 34. szám, csütörtök

UJS20 1950 február 9 Szlovákiai magyar parasstarc 1950-ben A politikai képzettség előfeltétel minden téren ahhoz, hogy jó munkát tudjunk végezni. Bús István ezzel a kijelentésével utat mutat de jellemzést is ad önma. gáról. Majd visszapillant eddigi életére és ezt mondja: _— Minden szülőm és ősszülőm abból élt, tengődött, amit két keze munkájával és verítéke hullásával egyik napról a másikra keresett. Mit adott nekem a kapitalista rendszer? Kétéves voltam, mikor az apám a világháborúba ment. Ott is pusztult el. Hát én nem olyan sorsot akarok adni gyermekeimnek, mint amilyen nekem jutott osztályrészül. Azt akarom, hogy gyermekeim a béke építésének munkáját tanulják meg és ne essenek áldozatul a kapitalista kizsákmányolásnak. — A falu problémája. Ez az, ami ma mindnyájunkat foglalkoztat. Az egyiket így, a másikat úgy. Ügy értem, hogy az egyik rész, a kis. és középparaszt, va'e együtt a mezőgazdasági munkásság, a szocializmus megvalósításában látja jövőjét, a másik rész a nagygazdák, a kulákság, kézzel-lábbal tiltakozik ellene mert önző érdekeit szétrombolja a kisparaszt felfelé törekvése. — Parasztságunk évszázadokon keresztül megszokta hogy úgy gazdálkodott, ahogy akart. Nem törődött vele senki, nem tanitották, nem irányították, mert hát mi lett volna az urainkból, ha a paraszt okoskodott volna. Szerintük elég volt, na a parasztnak annyi esze volt, hogyha eső esett, akkor eresz alá áll. Így is nézett ki aztán a paraszt élete Ma viszont a szocializmus minden lehetőséget megad a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésére. — Hogyan és miben látod a parasztság felemelését? — kérdem. — Csakis az egyesülésben, a közösségben. A földműv-s szövetkezetek megalakítása és azok munkája tudja csak biztosítani parasztságunk emberibb jövőjét Bizonyítják ezt a már működő szövetkeze* ek, melyeket példaképen lehet a kételkedők e:é állítani. Az a hiba. hogy parasztságunk annyira belerögződött megszokott életmódjába, hogy sokan el sem tudják képzelni, hogy a' másképpen is, jobban is lehetne. Súlyos hiba az is, hogy megszokta már és a bőrén tapasztalta, hogyha az elmúlt kapitalista kormányzat akart vele valamit, annak csak min. dig kárát szenvedte. Bús elvtárs a mezítelen valóságot látja. Tény, hogy az „ígéretföldje" voltunk. Parasztságunk mióta csak választójoggal bíi, a választások előtt a söröshordók tetejéről már annyi ígéretet kapott, hogyha annak csak egy százaléka valósult volna meg, akkor falvaink a tejjel-mézzel folyó Kánaán földje volnának. Parasztságunknak most viszont látnia kell, hogy népi demokráciánk sorsának irányítását saját kezébe adta és kormányzatunk hatalmának teljes súlyával támogatja és őrködik felette, hogy a szocializmusba való bekapcsolódásával életszínvonalának emelését biztosítani tudja. — Kis. és középparasztságunk hala. dásának első számú ellensége a ku'ákság — folytatja Bús elvtárs —, amely minden megalapított földműves szövetkeeztben koporsóját látja. Természetes valami, hogy a kulák aztán kézzel lábbal tiltakozik a szövetkezés ellen. De mi tudjuk — és Bús elvtárs hangja a jövőbe vetett bizalomtól cseng —, hogy az a néhány kulák az idő kerekét megállítani nem tudja. Parasztságunknak az a része, amely mindig csak keresves munkájával tudott megélni, ke

resi az utat a jövő felé. Tudjuk. hogy a faluban még sok a felesleges munkaerő. Ezek akár tudatosain, akár tudatlanul a kulák érdekeit szolgálják és kizsákmányoltalak magukat, ha a kulákoknak dolgozni mennek. Munkájukkal a kulák életét hosszabbítják és sa iát életszínvona'uk emelését késleltetik. Azonban a saját zsírjában fojtjuk meg a kulákot. ha a mezőgazdaság tervszerűsítésével a felesleges — Január hónapban a magyarországi üzemekben a legjobb munkásokat és alkalmazottakat k"tüntetésekkel és pénzjutalmakkal jutalmazták. 4299 dolgozó kapott ezüstcsillagot, 3287 dolgozó megkapta az élmunkás kitüntetést és 992 szellemi munkást jutalmazták meg mintaszerű munkájáért. A kitüntetettek között 813 asszony is van. — A kínai hadseregnek azok az egységei, melyek nem vesznek részt közvetlenül a hadműveletekben, résztvesznek az új Kína gazdasági felépítésében. Több katonai egység már termelési terveket is dolgozott ki és bizottságokat szerveztek, melyek a munkát kiosztják. — A Kuomintang 7 millió katonát vesztett. A kínai népi hadsereg főparancsnokságának közlése szerint a Kuomintang-hadsereg 1949 második felében 1 millió 754.220 embert vesztett. A 3 és fél évi harc folyamán a Kuomintang teljes egészében 7 és fél millió katonát vesztett. munkaerőket a faluból kivonjuk. Még egy dolog van, amit a ku'áknál nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ma, amikor a szocializmus építésében úgyszólván az egész vonalon munkáshiánnyal küzdünk, a kulák még mindig csak a mások munkáján élősködik, maga nem dolgozik, tehát az ő munkaereje még mindig kihasználatlanul hever. Nagyon üdvös intézkedés volna az. amely a ku'ákot munkára kényszerítené, hogy ne mások kizsákmányolásából. hanem saját munkájából éljen meg. — Kis- és középparasztságunk — fejezi be beszélgetesünket Bús elvtárs — örökké elégedetlen volt sorsával és joggal. Nem emberhez méltó élet volt, amit a kisparaszt azelőtt élt. Az örökös robot és a nyomorgás volt. Parasztságunknak az Egységes Földműves Szövetkezetekbe való bekapcso. lódása, minden lehetőséget megad az emberhez méltó életre. A földművelés gépesítésével munkáját csökkenti, föld. jét jobban művelhet' és ezáltal jövedelmét emelheti Azt üzenem tehát minden földművesnek- itt az idő. hogy sorsának irányítását saját kezébe vegye és úgy a saját, mint gyermekei jobb jövőjét biztosítsa. Szövetkezzen olyan erős egységbe, amely elég erős lesz ahhoz, hogy' a kitűzött feladatokat végre tudja hajtani és szembe tudjon szállni minden ellene irányuló támadással. (—ó) Az ipari építkezéseken megvalósítják a féli tervet — A bolgár ipar sikereiről. A bolgár iparügyi minisztérium üzemei ez év első hónapjában igen sikeres termelékenységről tesznek tanúbizonyságot. Ez év januárjának termelése mult év ugyanezen hónapjához viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. — A párizsi rendőrség a diákok ellen. A párizsi Sorbone mintegy ezer diákja csütörtökön tüntetést rendezett a földalatti villamos nemrégiben felemelt árai miatt. • A rendőrség beavatkozása tíz | diák megsebesítésével járt. — Nyugat-Németcrszág vasutasainak győzelme. A nyugatné" metországi vasutak a vasutasok § tízezreit bocsátják el törvényellenesen. A kasseli munkabiróság, ahová 81 elbocsátott vasutas fordult orvoslásért a nygaťnémet- országi vasúttársaság intézkedése ellen, kinyilvánította, hogy a vasutak pénzügyi nehézségei nem elég ok az alkalmazottak elbocsátására. A bíróság elismerte az elbocsátott alkalmazottak panaszának jogosságát és kimondotta, hogy állásukat jogos ok nélkül vesztették el. Olyan széles szervezett téli építkezési munkákkal, mint aminőbe az idén belekezdtünk, most találkozunk csak először. Az idei téli szezon tulajdonképpen próba s tapasztalatait a következő téli szezonban felhasználjuk majd. Ha az idei téli szezon megvalósításánál mutatkoznak is különféle akadályok, hiányok, ma már teljes joggal megállapíthatjuk, hogy nagyon értékes eredményeket is hozott és a bőséges tapasztalatok egész sorát. A téüi terv teljesítésének egyik legnagyobb akadálya az ipari építkezéseken egyre inkább megmutatkozó munkaerőhiány. A téli időszakra az ipari építkezéseken annyi emberrel számítottak, akiknek a száma a rendes állapot 65 százalékát tenné ki csupán Ma már láthatjuk, hogy az eredetileg tervezett létszámnak kb. 10 százaléka hiányzik, aminek súlyos hatása van a terv pénzügyi teljesítésére. Bár néhány fagyos nap megnehezítette a téli munka akcióját, általában az időjárás nem volt túl kedvezőtlen és ezt a néhány nap késést be lehet még hozni. Mindezek ellenére az ipari építkezések figyelemreméltó munkaeredményeket hoztak. A bratislavai ipari építkezéseken a téli munka eredményei a következők: némely építkezésen háromszor annyi munkás dolgozik, mint az eredetileg tervezett szám volt és a tervet 240 százalékra teljesítették. Az adminisztratív épület építkezésénél a munkásság kb. 20 százaléka hiányzik, de a terv teljesítése 190 százalékos. A BTZ építkezéseknél a munkásság száma 20 százalékkal nagyobb, mint a terv előirányzata és 190 százalékos eredményt érnek el. A TSU építkezésnél a tervet a munkaerők teljes számával 170 százalékra teljesítik. A fagyasztók építkezésénél alacsonyabb munkaerővel is elérik a 103 százalékot. A főraktár építkezésénél 115 százalékra teljesítik a tervet. De másutt is elég jól haladnak az építkezések. Ebből is látható, hogy Szlovákiában a téli terv munkái megindultak és sokhelyütt sikeresen haladnak előre Bebizonyult, az, hogy az építészetben lehetséges téli munkát is végezni és ez egyedül az építkezésen dolgozóktól és azok szervezettségétől, valamint az építkezések műszaki előkészületeitől függ. Az üzemvezetőség gondosan követi a téli akció lefolyását, hogy megállapítsa az esetleges hiányokat és ott, ahol ezek előfordulnak, azonnali gyors javulást érjen el. Moszkva és környékének* hatalmas fejlődése Moszkva és környékének statisztikai hivatala közzétette a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó 1949. évi állami terv eredményeit. A felsorolt adatok azt bizonyítják, hogy a szovjet főváros vállalatai rendkívül eredményesen dolgoztak. A moszkvai ipar az évi termelési tervnek 107% arányban tett eleget. Az ipari termelés 1948hoz viszonyítva, 19%-kai emelkedett és jelentős mértékben felülmúlja az 1940. évi, háború előtti termelést. A moszkvai és moszkvakömyékl vállalatok 1948-hoz viszonyítva 18%-kal több acélt, 20%-kal több hengerelt árut, 11%-kal több szenet, 26%-kal több trolleybuszt, 70%-kai több kotró- és szövőgépet, 20%-kal több szövetet, 17%kal több cipőt, továbbá 100%-kai több órát gyártottak. Igen sikeresen dolgozott a moszkvai vidék mezőgazdasága is. A gabonaés burgonyatermés nagyobb volt az 1948. évinél és felülmúlta az 1940. évit is. A kolhozok az őszi vetési előirányzatot 103% arányban valósították meg. Növekedett a mezőgazdaság technikai felszerelése is. A moszkvai vidék gép- és traktorállomásai 1949-ben 41%-kal több munkát végeztek el, mint egy évvel azelőtt és 63%-bal többet, mint 1940-ben. Az építkezési beruházások a mult évben 17%-kal múlták felül az 1948. évi beruházásokat, a lakóházépítés terén az emelkedés pedig 27% körül mozgott. A szovjet kereskedelem is igen nagy forgalmat bonyolított le. Moszkvában és Moszkva környékén a mult évben az 1948. évinél jóval nagyobb mennyiségű kolbászt és tésztaárut, cukrot, cukrászsüteményt, gyapjú- és selyemszövetet, kötött- és szövöttárut, cipőt és egyéb cikket adtak el. Emelkedett a vidéld piacokon mezőgazdasági termékekben Is a forgalom, az áruk viszont lemorzsolódtak. A moszkvai és moszkvakörnyéki vállalatok munkáslétszáma 1949-ben 48.000 ifjú, szakképzett munkással növekedett. Marxista-leninista sarok Tekintettel arra, hogy az elmúltnapokban elvtársaink ismét sürgették a rendszeres oktatást a csütörtöki és vasárnapi számokban „Marxista-leninista sarok" című cikksorozatunkkal, újra segítségére sietünk ezen a téren is munkásságunknak és dolgozó parasztjainknak. A marxista-leninista sarok előadássorozatának első részében a kritikával és önkritikával foglalkoztunk, aztán rátértünk Sztálin elvtársnak a „Leninizmus kérdéseiről" tartott előadásaira, amelyből a „Leninizmus alapjai" fedezet első négy szakaszát közöltük. Most ezt a cikksorozatot tovább folytatjuk éspedig az ötödik szakasszal, a parasztkérdéssel. Kérjük olvasóinkat kísérjék figyelemmel lapunk csütörtöki és vasárnapi számát, mert igen fontos útmutatást szerezhetnek maguknak a marxista-leninista sarok rendszeres olvasásával. A PARASZTKÉRDÉS. Ebből a témából négy kérdést ragadok ki: ezek 1. a kérdés feltevése, 2. a parasztság a polgári-demokratikus forradalom idején, 3. a parasztság a proletárforradalom idején, 4. a parasztság a szovjethatalom megszilárdulása után. 1. A kérdés feltevése. Némelyek azt hiszik, hogy a leninizmusban a parasztkérdés, az alapvető kérdés, hogy a leninizmus kiindulópontja: a parasztság, a parasztság szerepének, jelentőségének kérdése Ez teljesen helytelen. A leninizmus alapkérdése, kiindulópontja nem a parasztkérdés, hanem a proletariátus diktatúrájának kérdése, a diktatúra kivívásának, megszilárdítása alapfeltételeinek kérdése. A parasztkérdés, mint a proletariátus szövetségesének kérdése a hatalomért való harcban, ebből a problémából folyik. Ez a körülmény azonban semmiesetre sem fosztja meg a ľ.rasztkérdést attól a komoly, ége"2

n aktuális jelentőségtől, amellyel oroletárforradalom számára kétségt-'enül rendelkezik. Ismeretes, hogy 3 -arasztkérdés komoly feldolgozása az orosz marxisták soraiban éppen az első forradalom előestéjén kezdődött (1905), amikor a cárizmus megdöntésének és a proletárhegemónia megvalósításának kérdése a maga teljes nagyságában állott a párt előtt, a proletariátus szövetségesének kérdése pedig a küszöbön álló polgári forradalomban égetően aktuális jelleget öltött Ismeretes az is, hogy a parasztkérdés Oroszországban még aktuálisabb jellegű lett a proletárforradalom idején, mikor a proletariátus diktatúrájának a diktatúra kiharcolásának és megszilárdításának kérdése ahhoz a kérdéshez vezetett el, hogy kik lesznek a proletariátus szövetségesei a küszöbön álló proletárforradalomban. És ez érthető: aki a hatalom felé tart, aki hatalomra készülődik, annak lehetetlen nem érdeklődnie igazi szövetségesei iránt. Ebben az értelemben a parasztkérdés a proletárdiktatúra általános kérdésének egy része és mint ilyen, a leninizmus egyik legégetőbben aktuális kérdése. A II. Internacionálé pártjainak egykedvű közönyét, sőt egyenesen elutasító magatartását a parasztkérdéssel szemben nem magyarázhatjuk meg kizárólag a nyugat; fejlődés sajátosságaival. Ez a közöny mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy ezek a pártok a proletárdiktatúrában nem hisznek, a forradalomtól félnek és nem is gondolnak arra, hogy a proletariátust hatalomra vezessék. Már pedig, aki a forradalmaktól fél, aki a proletárokat nem akarja hatalomra vezetni, az nem is érdeklődhetik a proletariátus szövetségesei iránt a forradalomban — annak közömbös és nem aktuális a szövetségesek kérdése. A II. Internacionálé hőseinél az ironikus magatartás a parasztkérdéssel szemben a jómodor jelének

1, az „igazi" marxizmus jelének számít. A valóságban persze nincs ebben porszemnyi marxizmus som, mert hiszen a közönyösség egy olyan fontos kérdéssel szemben, amilyen a parasztkérdés, a proletárforradalom előestéjén annyi, minit a proletariátus diktatúrája tagadásának másik oldala, a marxizmus egyenes elárulásának kétségtelen jele. A kérdés így áll: ki vanak-e már merítve azok a forradalmi lehetőségek, melyek a parasztság mélyén, létének bizonyos feltételeinél fogva lappanganak, vagy sem és ha nincsenek kimerítve, van-e reménység, van-e alap ezeknek a lehetőségeknek a kihasználására a proletárforradalom számára, arra, hogy a parasztságot, kizsákmányolt többségét, a burzsoázia tartalékából, ami a nyugati burzsoá forradalmak idején volt és aminek ma is megmaradt, a proletariátus tartalékává, szövetségesévé változtassuk át? A leninizmus erre a kérdésre igennel felel, vagyis elismeri, hogy a parasztság többségének soraiban forradalmi képességek rejlenek és hogy fel lehet őket használni a proletárdiktatúra érdekében. A három oroszországi forradalom története a leninizmus idevonatkozó következtetéseit teljesen igazolja. Ebből folyik az a gyakorlati következtetés, hogy a parasztság dolgozó tömegeit a leigázás és kizsákmányomás elleni harcukban, az elnyomatástól és nyomorúságtól való megszabadulásért vívott harcukban' támogatni, feltétlenül támogatni kell. Ez persze nem azt jelenti, hogy a proletariátusnak minden parasztmozgalmat támogatnia kell. A parasztság olyan harcának és olyan mozgalmának támogatásáról van itt szó, mely közvetlenül vagy közvetve megkönnyíti a proletariátus felszabadító mozgalmát, amely így, vagy amúgy a prolietárforradalom malmára hajtja a vizet, mely elősegíti, hogy a parasztság a munkásosztály tartalékává és szövetségesévé váljék, 2. A parasztság a polgári-demokratikus forradalom idején. Ez az időszak az első orosz forradalomtól (1905) a másodikig terjed (1917 februárjáig bezárólag). Ennek az időszaknak jellegzetes vonása: a parasztság felszabadulása a liberális burzsoázia befolyása alól, a parasztság eltávolodása a kadetoktól,* a parasztság fordulata a proletariátus felé, a bolsevikok pártja felé. Ez időszak története a kadetok (liberális burzsoázia) és a bolsevikok (proletariátus) harcának története a parasztságért. Ennek a harcnak sorsa a duma-periódussal dőlt el, mert a négy duma időszaka szemléltető oktatást nyújtott a parasztságnak. Ez a lecke kézzelfoghatóan mutatta meg a paraszságnak, hogy a kadetok kezéből sem földet, sem szabadságot nem kap, hogy a cár teljesen a földesurakkal tart, a kadetok pedig a cárt támogatják s hogy az egyetlen erő, melyenk segítségére számíthat — a városi munkásság, a proletariátus. Az imperialista háború a duma-periódusnak ezt a tanulságát még csak megerősítette, amennyiben betetőzte a parasztság elfordulását a burzsoáziától s teljessé tette a liberális burzsoázia elszigetelését, mert a háború évei nyilvánvalóan megmutatták, mily hiú, mennyire csalóka minden reménykedés abban, hogy a cártól és a cár burzsoá szövetségeseitől meg lehet kapni a békét. A duma* Kadetok — rövidítés (ká és dé) a konsztitucionális (alkotmányos) demokrata párt nevének kezdőbetűiből. A kadetpárt a liberális-monarchista burzsoázia pártja volt. A pártot 1905ben alapították. periódus szemléltető oktatása nélkül lehetetlen lett volna. így alakult ki a munkások és parasztok szövetsége a polgári demokratikus forradalomban. így alakult ki a proletariátus hegemóniája (vezető szerepe) a cárizmus megdöntéséért vívott közös harcban, az a hegemónia, amely az 1917-es februári forradalomhoz vezetett. A Nyugat polgári forradalmai (Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria), mint ismeretes, mjLs úton jártak. Ott a forrad alomban'a hegemónia nem a proletariátusé volt, mely gyöngeségénél fogva nem volt és nem is lehetett önálló politikai erő, hanem a liberális burzsoáziáé. Ott a parasztság a feudális rend alól való felszabadulását nem a kisszámú és szervezetlen proletariátus, hanem a burzsoázia kezéből kapta. Ott a parasztság a régi rend ellen a liberális burzsoáziával haladt együtt. Ott a parasztság a burzsoázia tartaléka volt. ott a forradalom ennek folytán a burzsoázia politikai súlyának hatalmas megnövekedésére vezetett. Oroszországban viszont a burzsoá forradalom éppen ellenkező eredményekkel járt. A forradalom Oroszországban a burzsoáziának, mint politikai erőinek nem megerősödésére, hanem gyengítésére, nem politikai tartalékainak megsokszorozódására vezeteitt, hanem fő tartaléka, a parasztság elvesztésére. A burzsoá forradalom Oroszországban nem a liberális burzsoáziát vetette az élre, hanem a forradalmi proletariátust és köréje tömörítette a sokmilliós parasztságot. Többek között ez magyarázza meg azt a tényt, hogy a burzsoá forradalom Oroszországban viszonylag rövid idő alatt nőtt át proletárforradalommá. A proletariátus hegemóniája a proletariátus diktatúrájának csírája és hozzá vezető lépcsőfok volt. [(Folytatjuk.)