Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-05 / 31. szám, vasárnap

AZ EMBER ES A VILÁG Nem! Mert vannak a természetben olyan folyamatok, olyan jelenségek, amiket nemzedékek hosszú sora alatt sem figyelhetünk meg. (Folytatása következik.) III. Az ember kiemelkedése az állatvilágból. Az emlősállatok némelyike már aránylag közel áll az emberhez. A emberi test belső felépítése teljesen megegyezik az emlősök szerkezetével. Különösen az emberszabású majmok hasonlítanak az emberhez és nem egy hasonló tulajdonságuk van. (Pl.: szemük közel van egymáshoz, mint az embernek, vérükben teljesen azonos anyagok vannak.) Mégis a különbségek olyan nagyok, hogy az embert a mai emberszabású majmoktól nem lehet leszármaztatni. Oldalági rokonai, de nem ősei az embernek. Az emberszabású majmok egy része elhagyta az erdőt, testtartásuk kiegyenesedett és kénytelenk voltak a lábukon járni. Kezükkel i- ár nem kellett kapaszkodni és így más tevékenységekre is fel tudták használni. Fejük nem lógott előre, ami az , agykoponya fejlődését tette lehetővé. Körülbelül egymillió évvel ezelőtt hatalmas éghajlati változásokon ment keresztül a Föld. A sarkvidékekről hatalmas jéghegyek csúsztak le. Ezrei és milliói pusztultak el azoknak az állatoknak, melyek nem tudtak elmenekülni. Az ásatások most hozzák felszínre csontjaikat. De az emberszabású majmok egyrésze még így is életben maradt, továbbfejlődött és kiemelkedett az állatvilágból. A tudósok megállapítása szerint, félmillió évesnél idősebb csontmaradványokat találtak a mult század végén Jáva szigetén. Ezeknek félig emberi, félig majom jellegük volt, amiért majomembereknek nevezték el őket. (Folytatjuk.) Vf-PAM A )ZI l/UHK HA OAtMKAT ZEN&ÜK, EL-FE-ÍEJ TIJNK HlHOEN tAJT

l6ANArűT

/ KIStALU, VAROS DALOL tlOiTAH n vetvi VELŰHK . KÖtZÖMTlK VEPeiHKA fzA&ADSA(,0T. ^ÖKurfüt m tk * z e-let i A huhiíA is dalúlí/a , m tur leíjobi SAAArSfur m * HAACHňk L&YWAh, HetrwCtALMNWUle* ílAp bOLGOZl ,ALKOÍI _ if HUH nyozHerAVIUa-. hm* OALOLHÍ, NEVETNI, N INT CYíKHEK, fíllNKA Köt t SN / HA K CL L A HARC6AN SlA&Aű HALUNKAT ELVISZIK A SZELEK S1A6AO Kthatol - küxoo V/ernAft<a kCPA: KÔNNÝBII AZ ELÍT 3T6... MAGYAR SZŐVE &P. Szűcf fi£U K. CST'RI

N: q+amcsat&án A „Szibéria" szép óceánjáró gőzhajó befejezi Vladivostok—Kamcsatka közti útját és kiköt az avancsini öbölben. Északra és délre sokszáz kilométer hosszat tűzhányók hegyes csúcsai vonulnak. A legmagasabbakat világos felhők borítják. Mialatt a gőzös kiköt, az Utasok érdeklődéssel nézik a petrcpavlovszki kikötőt, mely az egyik legjobb szovjet kikötő. A hajó fedélzetéről egy nagy város tűnik z utasok elé. A város közepén márványszobor emelkedik, a szovjet állam nagy alapítójának, Leninnek szobra. A főtéren, ahol az emlékmű áll, 1922. év végén a partizánok a beavatkoeó külföldi katonák és a fehér gárdisták kiverése után a szovjet rendszert nyilvánították érvényesnek. Attól az időtől kezdve Kamcsatkában hatalmas változások mentek végbe. A sztálini ötéves tervek éveiben itt kiépítették az ipart és a mezőgazdaságot. Hatalmas fejlődést ért el a halászat és a vadászat is. Kifejlődött e terület adminisztratív és gazdasági központja, Petropavlovszk, amelynek most harmincszor több lakosa van, mint a forradalom előtt volt. A városban van színház, mozi, múzeum, könyvtár, három iparIskola és 17 közép- és alsóIskola. Ez évben hatalmas összeget szenteltek. Petropavlovszk berendezésére. Nemrégen fejezték be a pártnevelés kerületi házának építését. Ebben a városban modern szállodák, szülészeti klinika, gyermekbölcsödék és más szép épületek vannak. Az utcákon és a tereken beültetett fák díszelegnek. Nagyon érdekesek e város történelmi emlékei, köztük Petropavlovszk alapitójának, a dicső orosz Írónak, Vitusz Beringnek emlékmüvei, aztán ft „Dicsőség" tornya és emlékmüve, a város hősi védői emlékére, akik az angol-franeia beavatkozók ellen védték 1854-ben a várost. Gyakran mennek el a város lakói ahhoz az emlékoszlophoz, amelyet azoknak a szovjet katonáknak a tiszteletére állítottak, akik hősi halált haltak 1945-ben a japán imperialisták elleni harcokban. Petropavlovszk dolgozói az egész szovjet néppel együtt tevékenyen küzdenek a háború utáni ötéves terv idejében való teljesítéséért. Nagy sikereket értek el a kereskedelmi hajóvállalat tengerészei, különösen az „Anatolij Szeröv" és a „Kokkinaki" gőzösök legénysége. A város üzemeiben szívélyes visszhangot keltett Csutkich Alexander moszkvai munkásnak, a Sztálin-díj nyertesének kezdeményezése. Az „első minőségű brigád" címmel voltak kitüntetve a Cholzinyev fiatal mester vezetése alatt dolgozó géplakatosok, Pitonyin mester kikötömunkásai, stb. Ezek az emberek rendszeresen túlteljesítik a normákat, nagy anyagmegtakarítást érnek el és csak elsőrangú termékeket termelnek. Kamcsatkában új városok és járási központok alakultak, úgymint Uszty Kamcsatka, Uszty Bolsereck. A jelentéktelen halászat helyett a minisztérium a halipar számára hatalmas üzemeket állított itt fel, amelyek a legmodernebb gépberendezésekkel vannak ellátva. A halak mindennemű feldolgozási módja gépesítve van. Pl. egy ilyenfajta üzem a Mikojánov-kombinát, aztán a Bolserecky és a Kichcsinszkij üzem, stb. Az ötéves terv gyors teljesítéséért harcoló munkások első soraiban halad a „Paltusz", „Lebegy" és „Burevesztnyi" hajók legénysége. Kamcsatkában sok kolhoz van a halászat és a fókatenyészet számára. Köztük a legelső helyen áll a „Turvaugin" kolhoz, amely egyre nagyobb mértékben növeli gazdaságát. A mult esztendőben a kolhoz 105 százalékra teljesítette a tervet. Ebben az esztendőben öt új házat emeltek ott. A felismerhetetlenségig változott meg Szedanka-Oszedlaja falu a tagili járásban. Területén fekszik a „Május elseje" kolhoz. A háború utáni időkben ez a kolhoz iskolát, kórházat, olvasótermet és számos lakóházat épített. Kamcsatka nemzetgazdaságának minden ága nagy változáson ment keresztül és mindenütt igen sok újítást vezettek be. A cárizmus idejében az itteni lakosság között rengeteg ragályos betegség terjedezett. Csak a szovjet rendszer biztosította Kamcsatka lakosai számára az állandó orvosi segélyt. Kamcsatka bármely részére is tekintünk, észrevehetjük, hogy micsoda nagy változásokat és eredményeket hozott itt a szovjetrendsfcer. Kamcsatka, a cári Oroszország távoleső és sötét földje, most Lenin és Sztálin által megalakított és épített országban új és boldog időket él. Kamcsatka dolgozói az egész orosz néppel együtt résztvesznek nagy lelkesedéssel a kommunista társadalom hatalmas kiépítésében.