Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-04 / 30. szám, szombat
1950 február 4 UJSZ 0 ^JftuMÍLtíä už üzem éléit Minden talpalatnyi földön, ahol az emberi társadalom gyökeret vert, mindenütt a dolgozó kezenyoma fedezhető fel és ugyancsak a világ minden részén, ahol a kultúra fejlődésnek indult, ezt a fejlődést a munkáskéz kiapadhatatlan tevékenysége határozta meg. A munkáskéz teremtő jelentőségéről és nélkülözhetetlenségéről eddig minden társadalmi rendszer mélyen és titokzatosan hallgatott. Az eddig hatalmon lévő uralkodó osztályok közös megegyezéssel nemcsak kizsákmányolták a dolgozót, hanem emberi méltóságát és rangját is elsikkasztották. Érthető tehát, hogy ma, a népi demokráciánkban, ahol az építőmunka a dolgozó érdekében lendül előre, mindenütt az a törekvés érvényesül, hogy a dolgozó az őt megillető helyére jusson és mint vezető az üzemek és a gyárak élére kerüljön. Ott a helye, mert ha el tudja végezni a legnehezebb, a legsúlyosabb feladatokat, ha ki tudja emelni a folyókat medrükből, ha felhőkarcolókat tud építeni, akkor kétségtelenül arra is alkalmas, hogy a vezető szerepét hasonló lelkiismeretességgel tölthesse be. A népi demokráciának ez a hatalmas törekvése, hogy a dolgozót vezetöhelyre juttassa, gyors Iramban előrelendül. Ezért van az, hogy a munkások és földművesek gyermekei előtt egyetemeink nyitva állanak, tárt kapukkal várják őket és megadják nekik mindazokat a lehetőségeket, amelyek a tudomány és művészet elsajátításához szükségesek. A növekvő új nemzedék orvosai, mérnökei és tudósai már munkás- és földmű ves családokból kerülnek ki alapos megrostálás után. Csakis a képesség, a tehetség határozza meg ma munkáshazánkban bárkinek az elffbbrejutását. És bármelyik m ľ. n leás, aki elnyeri munkástársai bizalmát, akármelyik gyár vagy üzem élére kerülhet és az Igazi elvtárs hűségével és odaadásával kezelheti dolgozó társai vagyonát. Semmi Kétség, egy olyan munkásigazgató, aki társai bizalma révén került magas pozíciójába, nem fog sikkasztani és nem fogja elherdálni a munkáskéz révén nehezen szerzett vagyont. Ily.en igazgató hatványozott éberséggel fogja teljesíteni feladatát, mert ő pontosan tudja, mit jelent a munka. A KIRALYHELMECI VÍZMÜVEKNÉL. Minderre akkor kellett gondolnom, amikor Királyhelmecen arroj értesültem, hogy a Vízmüvek Szövetkezetében a régi igazgató heiyébe, aki sikkasztott, a munkáson egyöntetűen Karakó Józsefet, egy egyszerű munkást választottak meg igazgatójuknak. Amikor a munkások forradalmi tettéről tudomást szereztem, azonnal felkerestem a Vízműveket és itt kiderült, hogy egy hatalmasan szétágazó üzemről van szó, amelynek az a feladata, hogy a Bodiog, Latorcza és a Tisza közti területet megmentse a gyakori vízáradásoktól. Huba János hivatalnok egy térkép előtt magyarázza nekem az üzem vízszabályozó működését. A térképről azonnal leolvasható, hegy a bodrogközi lapály milyen veszélyeknek van állandóan kitéve. A területet övező fo'yókat ugyanis tavasszal és ősszel a hegyekről lezuhanó vízáradat megduzzasztja és természetesen a megdagadt folyók elhagyjáK medrüket és elárasztják az egész környéket. Az áradás megfosztja a bevetett földeket termésüktől, a forgalmat megbénítja és a környék lakóit gyakran hajléktalanná teszi. Huba János a következőket mondja : — Száz év óta folynak ezen a környéken a védőtöltések munkálatai. Természetesen ezeket a munkálatokat feudális alapon végezték és a védőtöltések kiépltésenek módját egy-egy grófnak a nagybirtoka határozta meg. Am a vízáradás nyilván nem respektálta a- feudá'is elveket, mert gyakran előfordult, hogy az áradás oly nagyméretűvé nőtt, hogy egyszerűen elmosta a tö'téseket. Ezért később szükségessé vált a védőtöltéseket egységes vonallá kiegészíteni. — A területet mindenkép meg kellett menteni — mondja Huba János —, mert nagyon gazdag és termékeny vidék ez. Talaia nagyon alkalmas búza-, rozs-, dohány- és szőlőtermelésre, de főleg a marhatenyésztés nagyon eredményes itt. Ezért minden talpalatnyi föld megmentééért küzdenek. Miután a régi republikában a töltést 8 kilométerre a Latorczátó! építették ki, majdnem 14 000 kat. hojd terület van kitéve az árvíznek. Ezt a területet akarja most népi demokráciánk megmenteni és ezért indultak meg az újabb töltésmunkálatok, amelyeket tíz évre irányoztak elő. — E munkálatokon kívül a már megvédett területen — teszi hozzá Huba szakértelemmel — az összes belvizek levezetését a szobotori főcsatorna építésével akarjuk megoldani. Ügy beszélik, hogy itt nálunkt is meg akarják szervezni a „Trať mládežt". Ďuriš földművelésügyi miniszternek szívügyévé vált ennek a vidéknek a teljes megmentése. És most tessék figyelni, mert a Vízműveknek itt nagyon bonyolult fel. adatai vannak. Majdnem a fantasztikummal határos, amikor Huba János mosolyogva kijelenti, hogy vannak o'van száraz évek is, amikor ezen a vidéken nehezen jut az ember egy veder vízhez. Ezért tervbe vették 4.000 hektáron az öntözési tervek elkészítését. Az öntözési hálózatba a Latorczából szivattyúznák a vizet, amely aztán ellátná az egész vidéket szárazság idején vízzel. Az öntözési rendszernek tervezési munkálatai már folyamatban vannak és a költségvetése 13.000.O00 !;.. tervet is Ďuriš miniszter szorgalmazta. AZ ÜJ IGAZGATÓ. Ezt a tájékoztatást az üzemről azért adta Huba János, mert az új igazgató, Karakó József a ROH elnö&s m. , * - - -'i, « : VŕS ; ^ ><> • í' i - * ..> N í d S > • t, Af'i ' iňiS ^ Si SM Km mm Karakó József, a munkásigazgató ke is és rendkívül el van fog'a'va. Három órakor Itt keil lennie a gyűlésen, de még mindig velem beszélget, ezért inkább a személyére, mint az üzemre terelem a beszélgetést így tudom meg, hogy 22 éve dolgozik eb ben az üzemben. 1926-tól tagja a Pártnak, attól a pillanattól kezdve, amióta a Párt ott megalakult. Apja csizmadia volt, 12-en voltak testvérek és rendkívü'i nyomorban éltek. Egyszobás lakásuk volt és ugyanabban a szobában volt a műhely is. Testvérei közül négyen maradtak él. ve, a többi elpusztult a rendes táplálkozás hiánya miatt különféle betegségekben. — Látod, ilyen nyomorból, ilyen mélyből kerültem én fel — mondja Karakó elvtárs remegő hangon, meg. indultán — és mindent a Pártnak köszönhetem, mert azt, amit tudok, csak a munkásmozgalom révén szereztem. £n tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy úgyszólván újjászülettem azon a napon, amikor szovjet testvéreink bevonultak. Ezt a napol, 1944 nov. 26-át, soha el nem felejtem. A Tisza és Latorcza közötti megrongált védőtöltés helyreállításánál, ők voltak azok, akik segédmérnöknek neveztek ki. 700—800 munkatársam dolgozott akkor a kezem alatt és én becsületesen megálltam a helyemet. De hát vég eredményben kellett, hogy valamit elsajátítsak abból a munkából, amit 22 esztendeig végeztem. — Amikor a régi igazgatót elmozdították az állásából — folytatja Karakó elvtárs — és két évi munkatáborra ítélték sikkasztás miatt, az üzem munkásai egyöntetűen engem választottak meg igazgatónak, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nép fia vagyok, közéjük tartozom, éppúgy dolgoztam mint ők, tehát minden körülmények között megvédem az érdekeiket. Bevallom, ez nem is esik nehezemre, mert egyazon érdekeink vannak. Karakó elvtárs 45 éves lehet, de amikor elmondja a választás eredményét, úgy pirul az izgalomtól és a büszkeségtől, mint egy fiatalember. Remegő hangjában van valami mélyen megindító, ami bizonyítja becsű, letességét és egyben azt is bizonyítja, hogy igazgatói rangját megérdemelte. — Óriási meglepetés volt ez számomra — mondja Karakó elvtárs — és ezt a napot, december 21-ikét emlékezetem híven megőrzi. Tudod-e, milyen megtiszteltetést jelentett ez számomra, hogy munkástársaim bizalmát megnyertem?... én erről be, szélni sem tudok — mondja ellágyult hangon — irántuk való hálámat talán csak úgy róhatom le, ha minden képességemmel szolgálni fogom az érdekeiket. Nem tudok egyebet mondani. Az első pillanatokban, amikor értesültem kinevezésemről, azt hittem, hogy álmodom, de az igazi öröm csak később következett, amikor a falu gazdái és a munkások a Latorczatöltésről egyenként jöttek hozzám gratulálni a nagy eseményhez. Láttam rajtuk, hogy szívből örülnek nekem és én hasonlóképp örültem nekik. Nagy ünnep volt ez nekem és ez az ünnepi érzés kíséri ma is lépten-nyomon munkámat. Szabó Béta. ANATOLISZ SZUROV: A legnagyobb futószalag A nagy szovjet nép egyetlen családként él a sztálini korszak dicső történelmében. A szovjet emberek szeretik a jövőt és a jelent, mert látják a Sztáün-vezette ország és a Párt nagy tetteinek gyümölcseit: hogyan lesz mind egyre erőteljesebbé és virágzóbbá a szovjet hatalom. Látják azt, hogyan diadalmaskodik Lenin és Sztálin eszméje, amelynek zászlaja alatt már 800 millió ember él és küzd a földön. A nagy Sztálin mindenre kiterjeszti figyelmét, mindenkinek a munkáját gondos figyelemmel kíséri. Pl. a vasutasok munkájának sajátosságát egy szóban határozta meg: futószalag Ez egységes összehangolt közösséget jelent, amelynek minden tagja az egész fontos és nélkülözhetetlen részének érzi magát. Az egyes dolgozók erőfeszítésétől függ a közösség munkájának sikere. Egy rosszul dolgozó kocsirendező, vagy lakatos tönkreteheti a közösség munkáját. Ha megfigyeljük, hogy mi történik a szovjet iparban és mezőgazdaságban, akkor ugyanilyen, de méreteinél fogva sokkal hatalmasabb futószalagot látunk a szovjet szocialista népgazdaságban. Igen érdekes és tanulságos esetet mondok el például. Alexander Csutkih szövőipari mester a Szovjetúnió egyik legismertebb munkahőse. Szabadságát egy déli üdülőben töltötte. Szackij kubáni traktorvezető meghívta, látogassa meg őket, nézze meg, hogyan dolgoznak a kubáni kolhoz-parasztok. Csutkih elfogadta a meghívást. A találkozás alkalmával elbeszélgettek. Szackij kifejtette, hogy a textilanyag minősége a gyapjú minőségétől függ, B gyapjú minősege a jószág szakszerű gondozásától. Ennek főfe'.tétele pedig az, hogy a jószág a legjobb minőségű takarmányt kapja. Tehát a textilanyag minősége a mezőgazdaságban dolgozóktól függ, akik viszont az ipartól függenek, anrely a traktorokat adja nekik, továbbá az olajmunkásoktól, akik a traktorokat üzemanyaggal látják el. Íme itt ugyanaz a futószalag adódik, csakhogy az ország egész nép. gazdaságára kiterjedő mértékben. Ha tovább folytatjuk Szackij gondolatmenetét, akkor el kell ismerni, hogy az iró, a művész és a tanító is résztvesz e nagy futószalag munkájában. Az egyik a jövő szakmunkásait neveli, a másik az író —, akit joggal neveznek „az emberi lélek mérnökének" — műveivel hat a szocialista ember jellemének, öntudatának és akaratának kialakulására. Így látják ezt a szovjet emberek. Ezért van, hogy a sztachanovisták és az újítók tapasztalata oly gyorsan elterjed az egész Szovjetúnióban, a munkás és a tudós a legteljesebb együttműködésben küzd a termelési sikerekért és hatalmas méreteket öltött a kiváló minőségért harcolók szocialista versenye. A vasutasok garantálják a teherszállítmányok határidőre történő célhoz juttatását, a moszkvai textilmunkások csak elsőrendű minőségű termékeket állítanak elő, a gyorsesztergályosok a gyors munka mellett pontos és selejtményes gyártmányokat készítenek Ezeket az embereket a szocialista verseny nevelte fel a bolsevik párt és a nagy Sztálin vezeti őket. OK valamennyi szabadságszerető nép példaképei. A felszabadított Kínában A KlNAI NÉP történetében új korszakot nyitott a Kínai Népköztársaság megalakulása. Ezt Kína demokratikus erőinek a burzsoáföldesúrj reakció és az amerikai imperialisták fölött aratott győzelme tette lehetővé. Kína rálépett a népi demokrácia és nemzeti függetlenségének kiépítése útjára. Az államhatalmat a nép gyakorolja. A nép hatalmát a gyakorlatban a különböző fokozatú, általános szavazással megválasztott népgyűlések valósítjá kmeg. A törvényhozó hatalom legfőbb szerve a kínai Nemzetgyűlés, ennek összehívásáig a Központi Kormány tanács, amelyet a demokratikus politikai pártok, Kína lakossága társadalmi szervezeteinek és nemzetiségi csoportjainak képviselői választanak konferenciájukon. A jelenlegi történelmi időszakban a kínai nép alapvető feladata a félhűbéri rendszer megszűntetése. Ezt nemcsak a politikai életben, hanem a gazdasági életben is keresztül kell vinni. Különösen a kínai falvakban, ahol a megalázó fél-hűbérj rendszer volt a kínai reakció támasza, százés százmillió paraszt embertelen kizsákmányolásának legfőbb formája. A földesúri fél-hűbéri maradványok fékezték a legjobban Kína gazdasági fejlődését. A NÉPI HATALOM a múltból fennmaradt évszázados örökség felszámolására és a széles paraszttömegek helyzetének megkönnyítésére már az új forradalmi rend megteremtése és megszilárdítása, a népi hatalom végleges szerveinek kialakítása idején határozott tettekkel hajtja végre a földreformot. A földesúri földeket elkobozzák és ellenszolgáltatás nélkül adják oda a parasztoknak. A földreform óriási jelentőségét bizonyítja, hogy Kínában a Kuomintang-uralom alatt a falusi lakosság 8 százalékát kitevő földesurak és kulákok tulajdonában voltak az összes földterületek 70—80 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a falvak lakosságának töb bmint 9 százaléka vagy egyáltalában nem rendelkezett földdel, vagy csupán jelentéktelen nagyságú föld volt a birtokában. Ma már 150 millió kínai paraszt jutott földhöz. A FORRADALOM győzelme Kínában biztosította a kínai nép másik rendkívül fontos történelmi feladatának megoldását: arkülföldi imperializmus uralmának meszűntetését és Kína félgyarmati függőségének felszámolását is. Kínában is, akárcsak számos függő országban, a háború előtt angol, japán, amerikai és egyéb imperialisták uralkodtak. Japán leverése 1945-ben végetvetett a japán imperializmus uralmának. Azonban a háború alatt és a háborút követő években döntő pozíciókat ragadott magához az amerikai imperializmus. Ez látta el fegyverrel és ez részesítette támogatásban, gazdasági és katonai segítségben a reakciós Kuomintanghatalmat abban a harcban, amelyet Kína demokratikus erői ellen folytatott. A háborút követő időszakban tehát a kínai nép főellensége az amerikai imperializmus lett. A népi felszabadító hadsereg győzelmei Kínában meghiúsították f USA terveit. Végetvetettek az ir. perialist a uralomnak és ezzel félszbadították az országot a külföldi fű gés alól. A népi hatalom az egé, i nép támogatásával megszüntette í imperialisták valamennyi erőszakk szerzett „jogait" és kiváltságait. . japán imperialisták kínai birtoka és vagyonát elkobozták és az állar. az egész nép tulajdonává tették. / többi imperialista állammal fennál szerződéseket és megegyezéseket f lülvizsgálják, abból a szempontba megfelelnek-e azok az egyenjogúsá a kölcsönösség, valamint Kína nem zeti szuverénitása és területi sértetlensége tiszteletben tartásának. A k' naí népi kormány politikája ezzel k kapcsolta a külföldi tőke befolyás nak lehetőségét, megteremti az o szág politikai és gazdasági, nemze. függetlenségének alapját, kizárja a: hogy külföldi imperialisták, akik demokratikus átalakulást és a nen zeti függetlenség megszilárdítását z varnj szándékoznak, beavatkoznr az ország belügyeibe. EGYIK LEGNAGYOBB alkotó fel adatként Kína évszázados gazdasá elmaradottságának felszámolása é a kínai nép előtt. Olyan élenjáró oi szággá kell átalakítani Kínát, ame' teljesen biztosítani tudja gazdasá önállóságát. Igen nagy és nehéz fe adata ez, különösen, ha figyelemt vesszük, hogy Kina még lényegébe agrárország, ahol az ipari termek nem haladja meg az ország össze termelésének 10 százalékát. A kín: népi demokratikus államnak azonba: ma már hatalmas politikai és gar dasági tényezői vannak az orszá iparosításának keresztülvitelére é meggyorsítására. A földesúri real ció, a nagytőke és a külföldi impe rializmus uralmának gazdasági gye kerei a súlyos csapások alatt meg semmisültek. A japán imperialisták és a nagy burzsoázia vagyonának (úgynevezet bürokrata-tőke) elkobzása és állam tulajdonba vétele révén hatalma gazdasági alapok összpontosultak a állam kezében. A gazdasági életbe: hozzálátnak a tervgazdálkodás elve n-ek alkalmazásához. A népgazdasé államosított szektora — az egész né' tulajdonát képező Ipar, közlekedt és a pénzügyek melett fejlődnek .szövetkezetek és a társadalmi gazdálkodás egyéb formái. Ez lehető', teszi az állam számára, hogy olya új tényezőt állítson működésbe, am lyen a tervgazdálkodás, amely el fogja mozdítani az ipari termeié növelését és az ország iparosításé A kínai nép demokratikus építés élén a kínai munkásosztály halaKommunista Pártja vezetéséve' amely Lenin-Sztálin nagy tanítási követve és a Szovjetúnióban lefol. szocialista építés tapasztalataim felhasználásával új és boldogabb él< felé vezeti a kínai népet. A Kommv nista Párt vezetése legfőbb biztosi téka a kínai nép sikeres előrehal® dásának a demokratikus átalakulá nagy útján. Mire késsül a szovjet tudomány 1950-ben Kiváló szovjet tudósok nyilatkoztak a „Literaturnaja Gazettá"-ban 1950. évi terveikről. Oparin akadémikus az élet keletkezésének kérdésével foglalkozik s elmondotta, hogy e problémát már huszonhét esztendeje tanulmá nyozza. „Bízom abban, hogy 1950 elején befejezem „Az élet keletkezése a földön" című könyvem harmadik kiadásának előkészítését és bővítés ként belefoglalom a szovjet tudósok legújabb eredményeit ae összehasonlító biokémia terén végzett kutatások során, valamint a micsurini biokémia területén". Liszkun akadémikus 1950-ben foly. tatja az állatfajták kialakításának kérdéseivel foglalkozó munkáját. Kísérletei a háziállatfajták produktivitásának növelésére, hasznos gazdasági és faji tulajdonságaik emelésére irányulnak. E feladat megoldására ötven év alatt nagy anyagot gyűjtött össze, amelyet 1950-ben kfván feldolgozni. Zavarickij akadémikus elmondja, hogy kutatásalt a geológiai, a vulkánológia és a meteorit-tudomány területén végzi. Az utóbbi években egész sor expediciót vezetett Örményországba és a Kamcsatka-félszigetre. Hatalmas tudományos anyagot halmoztak fel, most ezek feldolgozásával fog'alkoznak. Tarlé akadémikus, a kiváló történész 1950-ber majdnem kizárólag Nagy Honvédő Háború összegyűjti" anyagának feldolgozásával foglalk zik. A Szovjetúnió növénytermesztő intézetét Eihfeld akadémikus vezf Nyilatkozatában elmondja, hogy 19C ben a természet átalakítása nagy szt. lini tervének végrehajtásával kapcs< lartos munkákkal foglalkozik. Szemi lyesen vesz részt az Észt Köztársasá mocsaras vidékének kiszárítása és terület kihasználásával kapcsolaté munkákban Munkatervének egyl legfontosabb része egyes mezőgazdr sági növények északon való meghom sftására irányul. De még ennél is for tosabbnak tartja az élenjáró mezőga? dasági munkások bevonását munk;' jába, akikkel közösen kíván alkotó te vékenységet folytatni. Berg akadémikusnak, a kfválő föld rajztudósnak 1950.ben jelenik me< Nagy orosz utazók" című ifjúsác műve, amelyben je'es orosz világuts zók és kutatók expedícióiról beszé Ugyancsak 1950-ben fejezi be mái húsz évvel ezelőtt megkezdett munkáját, a „Szovjetúnió földrajzi zónája' című művét. Kiegészíti és kiadásra készíti elő a „Szovjetúnió természeti világa", valamint a „Szovjetúnió édesvízi halai" című műveinek befejező köteteit.
