Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-03 / 29. szám, péntek

1950 február 3 UJSZ0 Ad öntudat péľdáfa Konstan tin H a b a r o v, Magnito­gorszk legfiatalabb kohómestere. Még élénken emlékszik arra az idő­re, amikor ötéves korában szüleivel átköltöztek az épülő iparvárosba Soha nem felejti el ezt az időt. Látta az ércbánya születését és az első nagy olvasztókemence üzembehelye­zését. Alig 8 éve annak, hogy a fiatal komszomolista, mint az ipariskola végzett növendéke, bekerült a gyár­ba. a kohászok dicső családjába. Ez még a háború nehéz napjaiban volt, amikor sokkal több vasat kellett ter­melni, mint békében. Hamar elsajá­tította a szakmát és szilárdan meg­állta helyét a munkában. Szívének egész melegét vitte munkájába. Az 1941 év végén gázossá nevezték ki, néhány hónap múlva már ő volt az üzem egyik legjobb gázosa. Az egész országban beszéltek róla, leveleket kapott ismeretlen szovjet emberek­től — elismerő, dicsérő, köszönő le­veleket. A sikerek nem szédítették meg. Még több követelménnyel lépett fel önmagával szemben. Fokozott erő­vel tanult és képezte magát. Szívós munkájának eredményeként Kons­tantin Habarov az 1 sz. nagy olvasz­tókemence mestere lett. Munkája nyomán tökéletesedett a kohók adagolásának technológiai fo­lyamata. A hőfok szabályozása el­lenőrző és mérőberendezés segítsé­gével, önműködően történik. Haba­rov csak a csillogó műszerfalat fi­gyeli. Érdekesnek találja, ha várat­lan bonyodalom merül fel,mert mindig megtalálja a kiutat és kija­vítja a hibát. Nagy megelégedést je­lent számára az a tudat, hogy önál­lóan, segítség nélkül megoldja a bo­nyolult feladatokat. Habarov szűkszavú, de amikor munkájáról, gyáráról beszél, büsz­keséget lehet kiérezni szavaiból. A nagyolvasztó az utóbbi időben csak kiváló minőségű nyersvasat termel és az ide beosztott munkások túlteljesítették a szocialista tervet. Nem kis része van ebben Habarov­nak. Tudja, hogy a termelésnek nö­vekednie kell. mert ki elégedhetik meg azzal, amit ma elért? A szocia­lista országokban a dolgozók saját jólétüket segítik elő, ha többet ter­melnek. Habarovnak társadalmi ügye a munka, hazafiúi kötelességének te­kinti, hogy mindig kiváló teljesít­ményt nyújtson. Sokat tanul, hogy tudásával, tapasztalatával még na­gyobb sikereket érhessen el munka­helyén. Több, jobb vasat akar ter­melni, hogy ezáltal több anyag jus­son a gépgyárakba, még több gép álljon a termelés szolgálatába. Habarov most két éve már a mes­terek iskolájában tanul. Aki nem akar elmaradni a fejlődő élettől, an­nak állandóan tanulnia kell, fejlesz­tenie kell saját magát is, hogy lé­pést tarthasson. Habarov is, ha el­végzi a mesteriskolát — tovább jár majd a főiskolára, hogy mérnök le­gyen — kohómérnök. Habarov csak egy a szovjet fiatal­ság hatalmas tömegéből, de példája a zegész szovjet népet, az egész szov­jet ifjúságot jellemzi. Ezt az ifjú munkást a nagy sztálini korszak ne­velte fel. S még sokszor fog példát mutatni munkában, harcban az egész világ haladószellemű népeinek. A moszkvai Kalibr sztachanovista gyár A moszkvai Kalibr-gyár, .melynek 1949-ben a „Sztachanovista-gyár" megtisztelő címét adományozták, há­rom év és hét hónap alatt teljesítet­te az ötéves tervet. Egyes sztacha­novistái az ötéves terv kezdete óta 10 és még több évre kiszabott nor­máikat teljesítették. Szétírt tervek alapján dolgoznak és minden dolgo­zó tisztában van termelési feladatai­val. Ezenkívül a munkát úgy tervez­ték meg, hogy minden dolgozónak lehetősége legyen technikai tudását fejleszteni. A munka termelékenysé­ge ezáltal hónapról hónapra emel­kedik, az önköltség csökken, a mun­kások anyagi jóléte pedig növekedik. A Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsa értekezleten vitat­ta meg a gyár kollektív sztachano­vista munkájának tapasztalatait. Egyben minden szovjet gyárnak és üzemnek javasolta, hogy ismertes­sék és vezessék be széles körben a Kalibr-gyár tapasztalatait. • Rizs a Donyec-medencében. A Donyec-medence területén lévő „Voj­kov" szovjet kolhozban kísérle­teztek első ízben rizsteremléssel A mult évben bevetett 50 holdnyi te­tületen kiváló termést értek el és a tapasztalat nyomán ősszel a körzet 15 kolhoza nagy területeket készített elő rizsvetés alá. A Donyec-medence területén is terjed a rizstermelés. Rendkívül változatos a falu élete a Szovjetúnióban A Szovjetunióban egyre inkább eltűnik a város és a fafu közti különbség A város és a falu közti különbség a kapitalista világban rendkívül nagy. Amikor a kapitalista hatalom meg­szilárdult, a kapitalista város a'áren­deltjeivé vált a íalu. A vidék a nagy­tőke uralma alá került A városban összpontosította a tőke gazdagsága leg­nagyobb részét: a termelőeszközöket, a tudományt, a technikát és a művé­szetet. A talura ebben a korszakban jellemző, hogy csak primitív termelő­eszközei vannak, lakosai műveletle­nek, a világtól elválasztva élnek, ne­héz rabszolgaso'sbm. A kapitalizmus idejében a falun a gazdálkodás gyen­ge és a szegény földművesek földjei rendszerint széjjel vannak szórva a íalu egész határá han. Az imperializmus korában a város és a falu közli kultuiŕJ's és gazdasá­gi szakadék még élesebb E fejlődés­nek szinte klasszikus példáját látjuk az Egyesült Államokban. A monopo­lista zsákmánylesők kegyetlenül tönk­reteszik éa meglopják a dolgozó far­mereket. Csak az 1940—45-ös eszten­dőkben 250 ezet kisfarmert tettek tönkre a tőke élősködői. Hogy alkalmas előfeltételeket lehes­sen megteremteni a váios és a falu közti különbség megszüntetésére, eh­hez mindenekelőtt a proletárforrada­Icm győzelmes befejezése szükséges, továbbá a proletárdiktatúra felállítása a kapitalista rendszer megszüntetése és teljes likvidálása. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom volt az első jelentőségteljes lé­pés a város és a falu közti különbség megszüntetése felé. A szocialista for­radalom a nép kezébe adta a gyárakat, üzemeket, közlekedést és a földet. Ez­zel elsöpörték a város és a falu közti különbséget és megvetették a mun­kásosztály és a földiTiűveség testvé­ri szövetsége megszilárdulásának alap. jait. A város és a falu-ellentéteinek lik­vidálásában további jelentős lépéssel haladt előre a Szovjetúnió az ország iparosításával, a mezőgazdasági kol­lektivizálásával és a kulákságnak mint osztálynak az eltiprásával. Ezt az újabb lépést Sztálin bölcs politikája irányította. Visszaverve a trockísta-bucharin árulók őrületes támadásait és azoknak a kapitulánsoknak a támadásait, akik az iparosítás, a kellektivizálás ellen harcoltak, a szovjet nép a bolsevista párt és Sztálin elvtárs vezetésével hi­hetetlen rövid időn belül kiépítette a nehézipart. A sztálini ötéves tervek folyamán a nagy szocialista építés teljesen át­hidalta a város és a íalu közti szaka­dékot. A kolhoz-rendszer megvalósítá. sa falun kiküszöbölte a földművesség elmaradottságát, soha nem látott táv­latokat nyitott a mezőgazdaságban a haladás számára és a szovjet falu kul­turális és anyagi felvirágzására bizto­sította a megfelelő előfeltételeket. A szovjet földművesek megalapítva a kolhozokat egyszei s mindenkorra megszüntették a falu izoláltságát, el­maradottságát és raboskodását. A me­zőgazdaság lépésről -lépésre együtt fejlődött az állam iparosításával és így megsemmisítették a város és a vidék közt fennálló különbségeket. A Szovjetúnió szocialista földműves osztálya, mivel teljesen megvalósítot­ta a mezőgazdaság gépesítesét, sike­reivel bármely kapitalista ofszág föld­műveséget megelőzte Már a Nagy Honvédelmi Háború előtt a Szovjet­unió földjein 523 ezer traktor, 182 ezer kombajn dolgozott Az 1949-es eszten­dőben a szovjet fö'dmüvesség több mint háromszor annyi traktort kapott, mint 1940-ben az utolsó ' háború előttf évben. A gépesítés folytonos kiterjesztésé­vel a szovjet föídműv^sosztály terme­lékenységével megközelítette a szo­cialista ipar termelékenységét. A me­zőgazdaság gépesítésének gyorsított folyamatát a micsunni agrobiologia továbbfej'esztésével és megvalósításá­val hajtják végre. A város és a falu közti különbség megszüntetésének egy másik igen fontos ténye a. vidék, a falu messze­menő bevonása a villanyhálózatba Sztálin elvtái s javaslata alapján Az elmúlt esztendőben tízszer annyi kol­hoz villanyosítá«át valósították meg, mint az 1940-es esztendőben és meg­i kezdték három óriási villanytelep épí­' tését. A villamosáram folytonoson újabb és újabb teret hódít a kolhoz élet minden ágában. A Szovjetúnió­ban a villanyosítással lehetővé teszik a falukban a rádiók és a mozik igen nagy számának működését. A város és a falu közti szakadék eltávolítása továbbá megköveteli a dolgozó földművesek kulturális szín­vonalának ér politikai érettségének folytonos rendszeres növelését. A Kommunista Párt és a szovjet kormány a sztá'iní ötéves tervek alatt a vidék arcu'atának teljes megválto­zását érték el. Megvalósították a po­litikai és kulturális forradalmat. A fa­lu élete rendkívül változatossá vált és ezért már csak igen kis mértékben különbözik a város életétől. A szovjet falun teljesen megszüntették az írni­olvasni nem tudást. Bevezették a kö­telező iskolalátogatást a kolhoz tagok gyermekei számára. 1949-ben elfogad­ták a hétéves kötelező iskolalátogatás­ról szóló törvényt. A szovjet falunak most már kb. 150 ezer földműves klubja, olvasóterme és könyvtára van, több mint 4 ezer kerületi kultúrháza, számos iskolája, mozija, színháza, la­boratóriuma, stádionja és rádióhallga­tó terme. A kolhoz tagok százezrei szaktudásukat fe'sőbb szakiskolákban és a technikai főiskolán fej'esztik ki. Erre a célra 1949-ben 7 millió rúbelt fordítottak. A kolhoz-kádecek oktatási formája rendszeresen fejlődik és szé­lesedik. Megalapították az úgyneve­zett kolhoz-egyetemeket. A stavropoli kerü'et szpicevi körzetében is műkö­dik egy ilyen egyetem, amelynek két fakultása van — állattani és növényta­ni. Ukrajnában a charkovi kerület há­rom körzetében esti egyetemi kolhoz­tanfolyamok vannak, amelyeken szak­előadók, egyetemi tanárok és tudósok adnak elő. A Szovjetunióban ma már igen sok olyan község és kolhoz létezik, ame­lyek városhoz hasonlítanak. Szép gon­dozott széles utcáik, új hatalmas mo­dernül berendezett iskolaépületeik, klubjaik, vendéglőik, kórházuk, gyer­mekotthonuk és óvodáiK, parkjaik és egyéb kultúrintézményeik vannak. A falvakon ma már modern berendezésű városi külsejű házak épülnek, egy­egy falu kiépítése előre meghatározott építkezési tervek szeiint történik. Ezek a tervek olyan kulturális elő­feltéte khez vannak mérve, amelyekről a kapitalizmus korában és a kapita­lisztikus rendszerben a földműves nem is álmodhatott. A Szovjetúnió teljesen újjáépítette az elmaradt határvidékeket, gazdasági, politikai és kulturális központokká váll toztatta őket. A jó közlekedés az ipari központokat a legtávolabbeső vidékek községeivel és településeivel is össze­köti. Mivel a Szovjetúnióban győzött a szovjet rendszei a szovjet földműve­sek új emberekké lettek, aminőkhöz hasonlót nem ismer a világtörténelem. A szovjet falu munkásai aktíve be­kapcsolódnak i. kommunista társadalom kiépítésébe, iiányítják az államot és az ország politikai és kulturális éle­téhez hatalmas értékekkel járulnak hozzá. A Kommunista Párt Sztálin elvtárs zseniális vezetésével kiváló kolhoz­munkásokat nevelt ki, akik most az ország hatalmas felvirágoztatásában és békés kiépítésében oroszlánrészükéi veszik ki. Csak az 1947/48-as évben több mint 110 eze. mezőgazdasági újí­tót tüntettek ki és több mint 4 ezren közülük elnyerték a szocialista mun­ka hősének büszke elnevezését. Falun szinte szomjazzák a művelt­séget, a szaktudást. Mindenfelé alko­tó és művészi kezdeményezést venni észre a kultúra teré/i. A Szovjetúnió­ban megvalósított hatalmas szocialista átépítés teljesen kiküszöbölte a város ét falu közt a különbséget. VR-A. A Szovjetunió üzemeiben a munkások tízezrei foglalkoznak képzőművészettel A moszkvai munkásklubok tizenkét képzőművészeti kiállításon mutatják be a munkásművéízek képeit, szob­rait és rajzait. Arcképek, tájképek és csendé'etek mellett igen sok műalko­tás ábrázolja a moszkvai üzemek ter­melési folyamatait. A kiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Meg­tekintettük a kiállított műveket a ki­váló szovjet képzőművészek, a Művé­szeti 'Akadémia tagjai is. A kiállított tárgyakat megbírálták és megbeszél­ték a munkásművészekkel s a további munkára tanácsokkal és útmutatások­kal látták el őktt. A Szovjetúnió szakszervezetei nagy összegeket áldoznak a nagyobb^ ipari vállalatoknál szervezett képzőművé­szeti körök és tanfolyamok fenntartá­sára. Ezeket a tanfolyamokat szabad­idejükben a dolgozók tízezrei látogat­ják. A tanulmányi idő három év. A tanfolyamok résztvevői közül sokan a képzőművészeti főiskolán folytatják tanulmányaikat. /Q kínai cCójci Egy 17 éves leányról fogunk nek­tek beszélni, Lju-Fu-Lanról, akit a kínai nép „kínai Zójának" nevezett el. Ennek a fiatal leánynak jellem­vonásai a kínai ifjúság legjellem­zőbb és legkiválóbb jellemvonásai voltak. Lju-Fu-Lan egy szegény földmü­vescsaládban született és nőtt fel. Nagyon korán felismerte a nyomort, vagy mint ahogy azt a kínaiak mond­ják, egy maroknyi rizs értékét. Amikor Lju-Fu-Lan 17 éves volt, a nemzet felszabadító hadsereg so­raiba lépett. Ez egészen természetes — mert a fiatal lány nagyon jól meg­értette, hogy apjának ki adhat föl­det, ki védi a nemzet érdekeit és ki harcol a Kuomintang rablók és áru­lók ellen. Lju-Fu-Lan közkatona volt és be­csületesen teljesítette katonai kö­telességeit. Csakhamar kitűnt, hogy ez a törékeny fiatal lány vállain a katonaköpennyel bátor, kitartó és vakmerő katona. Fronttársai közül senki sem hallott tőle egyetlen egy panaszszót sem, hogy fáradt. Ami­kor az ezred a leghevesebb támadá­sokat intézte az ellenség ellen, Lju­[ Fu-Lan mindig a legelső támadó­" szakaszokban vett részt. Egyszer a Kuomintang-katonák fogságba ejtették. Megörültek, mi­kor meglátták a fogoly nőt, mert abban reménykedtek, hogy sikerülni fog valamit megtudni tőle a nemzeti hadsereg katonai helyzetéről és fel­állításáról. Furfanggal, ravaszsággal igyekeztek belőle kihúzni értékes in­formációkat, de Lju-Fu-Lan hallga­tott. A tisztek dühöngtek a föld­műves leány keménységén s hallga­tásán. Fenyegetni kezdték és ami­kor az sem segített, válogatott kín­zásokhoz fodultak. Am Lju-Fun-Lan ugyanúgy, mint a feledhetetlen Zója Koszmodenjanszkaja egyetlen egy szót sem ejtett ki. Egy kínai köz­mondás szerint a férfiasság az em­bernek szárnyat ad és a néphez való hűség a gyémánt keménységét adja meg az embernek ... Hosszú órákon át kínozták a hóhérok a fiatal, ha­zájához hü leánvt. A lányka egész testét kék csíkok fedték, a csapá­sok nyomán és arcát vér öntötte el. Ä m senki sem tudta megtörni szi­lárd akaratát. Végül a „cado"-hoz (hosszú, éles kínai kési nyúltak. Ez­zel a késsel fejezték le Lju-Fu-Lant. A fiatal hősnő elpusztításáról csak­hamar tudomást szereztek a kinai felszabadító hadsereg katonái, azok a katonák is. akik abban a szakasz­ban szolgáltak, amely arra a város­ra készítette elő a támadást, ahol Lju-Fu-Lan hősként meghalt. A vá­rost egyetlen csapással felszabadí­tották. Lju-Fu-Lan hősi haláláról Kína Kommunista Pártjának vezető­je, Mao-Ce-Tung is tudomást szer­zett. Mély gyászban a hősnő hamvai fölött Mao-Ce-Tung elvtárs a sírkő­re ezeket a szavakat vésette: „Sze­rencsésnek született, merészen halt meg." A „kínai Zója" neve az egész kí­nai nép számára drága és szent név lett. Hőstettéről dalok, legendák szü­letnek, képeket festenek. Nemrég Pe­kingben „Lju-Fu-Lan" című operát mutattak be. A nézők lelkesedéssel fogadták az új demokrata művészet eme alkotását. Minden egyes bemu­tatása hazafias ünnepléssé alakul. Lju-Fu-Lan kínai lányban megsze­mélyesítést nyert a kínai ifjúság hő­siessége, amely boldogságát és élete célját Kína teljes felszabadításában és demokratikus újjászületésében látja. HIREK • Lenin beszédei hanglemezről. A Szovjetúnióban újsorozatú hangle­mezeken kiadták Lenin számos be­szédét. A lemezek már kaphatók a szovjet üzletekben. Forgalomba ke­rült a Sverdlovról mondott emlékbe­zšéd, a III. Kommunista Internacio­náléról tartott beszéd, a „Felhívás a Vörös Hadsereghez", továbbá a szov­jet hatalommal és a középparasztok kérdésével foglalkozó beszéd. • A szovjet mozdonyvezetők sok­millió rubelt takarítanak meg az ál­lamnak. A szovjet vasutakon több­száz olyan mozdonyvezető teljesít szolgálatot, akik mozdonyaikon már többmillió kilométeres utat tettek meg. Ezek a tapasztalt mozdonyve­zetők segédmunkásaikkal együtt ma­guk végzik a mozdonyok szerelési és javítási munkálatait és ilymódon ed­dig Is 1,400.000 rúbelt takarítottak meg. Az egész Szovjetúnió büszke Alexander Papavinira, a jaroslávi vasút mozdonyvezetőjére, a szocia­lista munka hősére. 29 éves szolgá­lata alatt olyan utat tett meg, hogy a földgolyót harmincszor megkerül­hette volna. • 120 ezer új lakás. A szovjet gép­és traktoripar munkásai közül a mult esztendőben több mint 120 ez­ren költöztek be családjukkal új la­kásukba. 9 Űj erdővédő állomás. A voronyezsi erdővédö állomás mellett a köztár­saság erdőgazdasági minisztériuma újabb négy állomást szervezett. 1950­ben ezek az állomások 58 hektár ta 1 lajt készítenek elő erdöültetésre. Ezenkívül munkálatokat folytatnak majd a Voronyezs—Rosztov erdősáv már meglévő ültetvényein is. • Egyre tökéletesebbé válik a szovjet mezőgazdaság gépesítése. A szovjet mezőgadaság a mult évben már há­romszor-négyszei annyi traktorhoz, automobilhoz és egyéb mezőgazdasá­gi géphez jutott, mint a háború előtti 1940-es évben. A kolhozok és a szov­hozok 1949-ben 29.000 kombájnt, 150 ezer traktort és több mint félmillió más mezőgazdasági gépet kaptak. A szovjet ipar a mult évben már meg­kezdte az olyan új, rendkívül hatékony gépek tömeggyártását is, amelyeket a gabona, szójabab, napraforgó, tengeri és burgonya betakarításánál használ­nak. Az üzbég, tadzi és turkmén gya­potültetvényeken a mult év őszén már számos olyan gyapotszedő gé­pet használtak, amelyeket Közép­Ázsiában gyártottak. A lenszedő kom­bájnok százai a Szovjetúnió lenter­melő vidékein dolgoztak. Minden ilyen kombájn 50 ember munkáját végezte el. Számos szovhoz és kolhoz 1949­ben egészen új. rendkívül hatékony, belföldön gyártott cukorrépaszedő kombájnhoz jutott. Különösen a hely­reállított ukrán és bjelorusz gyárak hoztak igen nagy mennyiségű gépet forgalomba. Szovjet üzemek vállalják: a választások napjáig teljesítik az ötéves tervet A szovjet lapok újabb beszámoló­kat közölnek a Szovjetúnió Legfel­sőbb Tanácsa választásának tiszte­letére rendezett szocialista munka­versenyükről. A .baszkiriai „Tujma­za' Neft" olajfúrókút dolgozói vál­lalták, hogy határidő előtt befejezik az első negyedév termelési tervét, 5 százalékkal növelik a munka terme­lékenységét és 150 ezer rúbel forgó­alapot szabadítanak fel. A kievi „Sztálin" hajójavító gyár dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a vá­lasztás napjára teljesítik az ötéves terv előirányzatát. A cserkaszi és dnyepropetrovszki üzemek dolgozói szintén vállalták, hogy március 12-re teljesítik az ötéves tervet. A Milju­tyin traktor- és gépállomás dolgozói március 12-re befejezik a kombájnok és március 20-ra a traktorok javítá­sát. — Élmunkás'hónap a cérna­gyárban. A bratislavai cérnagyár ,„élmunkásszak-hónapot" rendez a februári gvd'zelem második év­fordulójának tiszteletire. Az üzem alkalmazottai az üzemi pártszervezettel, a ROH és a CSM szervezettel együttesen kötele­zettséget vállaltak, hogy minden osztályon és az összes munkahe­lyeken magasabb munkateljesít­ményekkel fogják megmutatni, hogy úgy, mint a múltban, most is teljesítik feladataikat, melye­ket az élmunkásszakban magluk elé tűztek.

Next

/
Thumbnails
Contents