Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

m $m 1950 február 23 a mai korszak történelmében a legnagyobb jelentőséggel bír a kínai népi hadsereg győzelme, Mao-CeTung űj Kínájának a megalapítása. Ez a tény további távlatokat nyit a jövőbe a világ leigázott népeinek a győzedelmes proletárforradalmak terén. A világ e két nagyhatalmának, a Szovjetúniónak és Kínának barátsági szerződése és megegyezése még világosabban rajzolja ki a jövőt és a világ sorsát. Nekünk — R. Teszárik őrnagy, a Szovjetúnió hősének szavait idézve — a Vörös Hadsereg születése 32. évfordulója napján kötelességünk folytonosan szem előtt tartani, mit tett az értünk és tudatában kell lennünk annak, hogy az értünk hozott áldozatokért a legszebb ellenszolgáltatást nyujtunk minden vörös katonának és szovjet polgárnak, ha minden erőnkkel egy erős szocialista állam kiépítésén fáradozunk országunkban, amelynek népe és népi demokratikus hadserege öntudatosan és rendíthetetlenül egy harcvonalban áll a szovjet néppel és a szovjet hadsereggel a világ reakciója ellen folytatott harcban, épúgy, mint a tartós béke megvalósításáért történő védelemben és a munka örömének megvalósulásáért az egész világon. Cs. K. Csehszlovákia népe békét követel (Folytatás az 1. oldalról.) gokban, a gyarmatokon és félgyarmatokon, 6. hogy enyhítsék a feszültséget a világon azzal, hogy a nagyhatalmak békeszerződést kötnek a Népszövetség keretében, amelyet eredeti hivatásának adnak vissza. Köztársaságunk kormánya a többi népi demokratikus államok kormányaival együtt már régen ezen alapelvek megvalósítására törekszik, főleg azon rendszeres és következetes békepolitika segítségével, amelyet a Szovjetúnió veezt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. A Nemzetgyűlés az egész csehszlovák nép nevében ezért sürgősen követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy a charta szellemében biztosítsa békeküldetésének teljesítését azzal, hogy maga is következetesen végrehajtja ezeket az alapelveket. A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése a világ minden nemzetgyűléséhez fordul, figyelmezteti őket saját népeik iránti kötelességeikre, amelyek megsemmisítő többségükben gyűlölik a háborút és erősen óhajtják a békét. Felhívja őket, hogy határozottan helyezkedjenek szembe minden hadi készülődéssel és támogassák hathatósan a világbéke mozgalom követeléseit. A világ békeszerető demokratikus erői ma már túlszárnyalják az imperializmus erőit. Az emberiség békéjéért és haladásáért harcolók az elmúlt évben további jelentős sikereket értek el az imperializmus ellen folyó harcban és rendkívül megerősödtek a kínai nép történelmi győzelmével. Csehszlovákia népe munkaerőfeszítésével és azon elhatározásával, hogy el van tökélve harcolni a békéért és haladásért, a béke védőinek első soraiban áll. Mi, a nép képviselő) hangsúlyozzuk, hogy a békeerők aktív egysége, szilárdsága, bátorsága, önfeláldozása és ébersége meghiusítja a háborús uszítóknak, a fasizmus védőinek és a világuralmi tervek örült szerzőinek minden gonosztevő kísérletét. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy tevékenységünkben mindig a békéért folyó harc erőfeszítései irányítanak bennünket és nem lankadnak ebben a harcban. Az összes békerőkkel együtt megvédjük a világbékét. Előre további győzelmes harcra a világbékéért! Éljen a béke, a demokrácia és a szabadság védőinek nemzetközi szolidaritása és egysége, amelyet a nagy Szovjetúnió ve' zet! A mag pácolása nélkül egy szem vetőmagot se vessünk a főidbe Az első ötéves tervünkben a gabonaneműek hektárhozamát is fel akarjuk emelni. Ezt pedig csak akkor lehet elérnünk, ha mezőgazdasági munkáink során teljesítjük az összes előfeltételeket, amelyek szükségesek a magas és minőségi termés biztosítására. Ezen előfeltételek közé tartozik a vetőmag pácolása is. Ez nemcsak az őszi vetőmagra vonatkozik, hanem éppen úgy a tavaszira is. A tavaszi vetés során is általános érvényűnek kell lennie a szabálynak, hogy pácolás nélkül egy szem vetőmagot sem vetünk el, mert csak így tudjuk megakadályozni a tavaszi vetéseink megbetegedését. A tavaszi vetőmag pácolásával megerősítjük a zabot, az árpát, de a korai búzát is. A pácolás a legtökéletesebb biztosíték arra, hogy jó termést érjünk el tavaszi búzában, árpában vagy zabban. És még egyre hivjuk fel a figyelmet. A vetőmag pácolása nálunk kötelező. És ez a kötelesség minden földműves emberre vonatkozik. Csökken a termelés a kapitalista országokban 1949-ben valamennyi tőkés országban erősen emelkedett a munkanélküliek száma. Az Egyesült Államokban a teljes munkanélküliek száma 94.5 százalékkal emelkedett egy év alatt, a részleges munkanélküliek száma pe dig 111 százalékkal. De nem jobb í helyzet a többi tőkés országban sem Így Ausztrá'iában és Belgiumban, valamint Nyugat-Németországban több mint a kétszeresére emelkedett a munkanélküliek száma, Japánban és Hollandiában a másfélszeresére, Franciaországban a két és félszeresére, Svájcban több mint a háromszorosára, Finnországban pedig több mint a négyszeresére. A munkanélküliség kivétel nélkül minden tőkés országban emelkedik. A jelentés adatai szerint 1949-ben tovább fokozódott a dolgozók nyomora a tőkés országokban. A létfenntartás költségei a kormány hivatalos adatai szerint egy év leforgása alatt Törökországban 11 százalékkal, Ausztriában 37 százalékkal, Görögországban 13 százalékkal, Indokínában 20 százalékkal, Japánban 22 százalékkal és Ausztráliában 19 százalékkal emelkedtek. Az Egyesült Nemzetek szervezetének titkársága most tette közzé • az 1949. évre vonatkozó világgazdasági helyzetjelentését. Bár a jelentés nyilvánvalóan a kapitalista világ gazdasági helyzetének megszépítésére törekszik, éppen a jelentés adatai bizonyítják, hogy a tőkésrendszer általános válsága tovább mélyült. 1949 második felétől kezdve — mondja a jelentés — a kapitalista világ minden országában csökken az ipari termelés. Az Egyesült Államokban a visszaesés már 1948-ban megkezdődött. A jelentés adatai szerint 1949 harmadik negyedében ugyanezen év első feléhez viszonyítva az acélöntés a kapitalista országokban alig 12 százalékkal csökkent. De az Egyesült Államokban a csökkenés 18 százalék volt, Belgiumban 13 százalék, Luxemburgban 23 százalék és Ausztráliában 27 százalék. Még nagyobb az öntöttvastermelés csökkenése. Az Egyesült Államokban 21 százalékkal, Belgiumban 25 százalékkal, Svédországban 16 százalékkal, Luxemburgban 23 százalékkal, Kanadában pedig 17 százalékkal esett vissza az év harmadik negyedében. A jelentés kénytelen megállapítani, hogy a gazdasági helyzet csupán a Szovjetúnióban és a népi demokráciákban javul hónapról hónapra. Kiemeli a jelentés, hogy 1949 a Szovjetúnióban és a keleteurópai országokban az ipari és mezőgazdasági termelés erős növekedésének éve volt, az élelmiszerek és az iparcikkek ára esett, a munkások és a tisztviselők, valamint a parasztok j jövedelme jelentékenyen növekedett. I Az Északamerikai Egyesült Államok megszakította a diplomáciai viszonyt Bulgáriával Washingtoni jelentés szerint az Északamerikai Egyesült Álamok kormánya megszüntette diplom á' ciai kapcsolatait Bulgáriával. Kö" zelebbi okokat a jelentések még nem tüntettek fel. Trumanék politikai manőverének magyarázata minden valószínűség szerint az, hogy ezzel a szokatlan lépéssel akarják a közvélemény figyelmét elterelni azokról a kémtevékenységekről, amelyeket az amerikai nagykövetség Bulgáriában folytatott. Mint ismeretes, csak az elmúlt napokban leplezték le és állították bíróság elé azt a bűnszövetkezetet, amely Bulgáriában fokozott tevékenységet fejtett ki a népi demokrácia építő tevékenységének meggátlására. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy a leleplezett hazaáruló csoport kém-gócpontja az amerikai követség volt. Az amerikai követség fedezte a felforgató tevékenséget kifejtő kémeket, akik a bolgár kapitalista élet volt reprezentánsai voltak, nagykereskedők, iparmágnások és földbirtokosok kegyelt fiai, akik az elmúlt esztendők során Bulgáriában kémhálózatot építettek ki és a szabotázsok egész sorozatát követték el. A bolgár államügyészség február 21-én benyújtotta vádiratát a leleplezett amerikai kémügynökök ellen és a vád alá helyezett hazaárulókra az ügyész már a vizsgálat során rábizonyí* totta, hogy közvetlen kapcsolatban álltak az amerikai nagykövetséggel; az támogatta őket anyagilag és ugyanakkor a kémek a bolgár gazdaság, hadsereg és politikai élet adatait szolgáltatták viszonzásul az amerkai nagykövetségnek. A lengyelországi, magyarországi és a most újonnan felfedezett bolgár példán okulva megállapíthatjuk, hogy a nyugati hatalmak diplomáciai tevékenysége népi demokratikus országainkban abban merül ki, hogy kémbandákat, szabotázs-csoportokat szervezzen és úszítsa a reakciósok táborát a dolgozó nép által megteremtett új életformák ellen. De Lengyelországban, Magyarországon és most Bulgáriában Is bebizonyult, hogy a dolgozó nép éberen áll őrt, hogy meghiúsítson minden olyan kísérletet, amely életére tör s fejlődését megakarja akadályozni. A CSEMADOK HÍREI Faluhelyen ritkán látott ünnepség keretében alakult meg a CSEMADOK garamvezekényi helyicsoportja. A kultúrház díszítését a helybeli magyar műkedvelő gárda végezte. Az ünnepélyen megjelentek a helyi akció, bizottsák tagjai, a Kommunista Párt és Nőszövetség kiküldöttei és a falu szlovák és magyar lakossága nagy számban. Az ünnepély megkezdésekor Bartha Lenke köszöntötte a központi kiküldöttet, Pathó Károly kulturtársat: A himnuszokat a helybeli magyar műkedvelőgárda magyar nyelven énekelte el ifj. Császár Vilmos vezetésével. Az ünnepség első szónoka, Pivarcs Béla, helyi szlovák tanító, nagyhatású beszédet mondott Leninről. Pathó Károly szavai emlékezetesek maradnak a garamvezekényi nép előtt. Rámutatott arra, hogy mit köszönhetünk a csehszlovák köztársaság szeretett elnökének, Gottwald KlementMarxista-leninista sarok A NEMZETI KÉRDÉS. „A demokrácia egyes követelései, — mondja Lenin — köztük az önrendelkezés, nem abszolútak ,hanem az általános demokratikus (jelenleg: általános szocialista) világmozgalomnak részecskéi. Lehetséges, hogy egyes konkrét esetekben a részecske ellentmond az egésznek, ilyenkor el kell vetni". (Lenin művei). így áll a dolog az egyes nemzeti mozgalmak kérdésével, e mozgalmak esetleges reakciós jellegével, persze csak akkor, ha nem formális szempontból, nem az elvont jogok szempontjából, hanem konkréten, a forradalmi mozgalom szempontjából ítéljük meg őket. Ugyanezt kell mondanunk a nemzeti mozgalmak forradalmi jellegéről általában. A nemzeti mozgalmak óriási többségének kétségtelen forradalmisága épp annyira viszonylagos és sajátságos, mint amennyire viszonylagos és sajátságos egyes külön nemzeti mozgalmak, esetleges reakciós volta. Az imperialista elnyomás körülményei között valamely nemzeti mozgalom forradalmi jellege egyáltalán nem tételezi fel azt, hogy a mozgalomban okvetlenül legyenek proletár elemek, nem tételezi fel a mozgalom forradalmi vagy köztársasági programmját, a mozgalom demokratikus alapjait. Az afgán emir harca Afganisztán függet. lenségéért objektíve forradalmi harc, tekontet nélkül arra, hogy az emírnek és híveinek monarchista nézetei vannak, mert ez a harc gyengíti, bomlasztja, aláássa az imperializmust, ellenben az olyan „elszánt" demokraták és „szocialisták", „forradalmárok" és republikánusok harca, mint amilyenek mondjuk Kerjenszkij és Cereteli, Renaudel és Scneidemann, Csernov és Dan, Henderson és Clynes harca az imperialista háború idején, reakciós harc volt, mert e harc eredménye az imperializmus szépítgetése, ersősítése, győzelme lett. Az egyiptomi kereskedők és burzsoá intel.ektuellek harca Egyiptom függetlenségéért, ugyanezen okból, objektíve fonadalmi harc, tekintet nélkül az egyiptomi nemzeti mozgalom vezéreinek burzsoá származására s burzsoá címére és jellegére, tekintet nélkül arra, hogy ezek a szocializmus ellen vannak, míg ellenben az angol munkáskormány harca Egyiptom függő helyzetének fenntartásáért, ugyanezen okból, reakciós harc, tekintet nélkül arra, hogy e kormány tagjainak proletár a származása és proletár a neve, tekintet nélkül arra, hogy a szocializmus „mellett" vannak. Nem is beszélek már nagyobb gyarmati vagy függő helyzetű országok nemzeti mozgalmairól, olyanokról, mint India és Kína, melyeknek minden felszabadulásra irányuló lépése, még ha a formális demokrácia követeléseit sérti is, egy-egy gőzkalapácsütés az imperializmusra, azaz kétségkívül forradalmi lépés. Leninnek igaza van, mikor azt mondja, hogy az elnyomott országok nemzeti mozgalmait nem a formális demokrácia, hanem azoknak a tényleges eredményeknek szempontjából kell megítélni, melyek az imperializmus elleni harc általános mérlegében mutatkoznak, vagyis „nem elszigetelten, ha. nem világméretekben". (Lenin müvei). AZ ELNYOMOTT NÉPEK FELSZABADÍTÓ MOZGALMA ÉS A PROLETARFORRADALOM. A nemzeti ké

rdés megoldásánál a leninizmus az alábbi tételekből indul ki: a) a világ két táborra oszlik: a maroknyi civilizált nemzet táborára, mely birtokában tartja a finánctőkét s a földkerekség lakosságának óriási többségét kizsákmányolja és a gyarmatok s függő országok elnyomott és kizsákmányolt népeinek táborára, melyhez ez a többség tartozik; b) a gyarmati és függő országok, melyeket a finánctőke elnyom és ki. zsákmányol, az imperializmus tartalékai és nagyon komoly erőforrásai; c) a függő helyzetben !évő és gyarmati országok elnyomott népeinek for. radalmi harca az imperializmus ellen: egyelten útja az elnyomatás és kizsák. mányolás alóli felszabadulásuknak; d) a legfontosabb gyarmati és függő országok már ráléptek a nemzeti felszabadító mozgalom útjára, amelynek szükségszerűen a világkapitalizmus válságahoz keli vezetnie; e) a proletármozgalom érdekei a fejlett országokban és a nemzeti felszabadító mozgalom érdekei a gyarmatokon a forradalmi mozgalom e két fajtájának közös fronttá egyesítését követelik meg a közös ellenség, az imperializmus ellen; f) a munkásosztály győzelme a fejlett országokban és az elnyomott népek felszabadu'ása az imperializmus igája alól általános forradalmi front kialakulása és megszilárdulása nélkül lehetetlen; g) a közös forradalmi front kialakítása lehetetlen anélkül, hogy az elnyomó nemzeti proletariátusa egyenes és határozott támogatásban ne részesítené az elnyomott nép felszabadító mozgalmát a „hazai" imperializmus ellen, mert „nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom". (Engels); h) ez a támogatás azt jelenti, hogy ki kell adni, meg kell védeni, keresztül kel! vinni a nemzetek elszakadására és önálló álami életre való jogának jelszavát; i) e jelszó megvalósítása nélkül nem >het létrehozni a nemzetek egyesítését és együttműködését egy egységes világgazdaságban, mely a szocializmus győzelméne!; anyagi bázisa; k) ez az egyesülés csak önkéntes lehet, mely a népek kölcsönös bizalma és testvéri viszonya alapján jött létre. Ebből következik, hogy a nemzeti kérdésnek két oldala, két tendenciája van: az imperialista békjyőkból való po. litikai szabadulásra, önálló nemzeti állam alakítására irányuló tendencia, mely az imperialista elnyomás és a gyarmati kizsákmányolás alapján keletkezett és a nemzetek gazdasági közeledésére irányuló, mely a világpiac és a világgazdaság kialakulásával kapcsolatban jött létie. „A kifejlődő kapitalizmus — mondja Lenin — a nemzeti kérdésben két történelmi tendenciát ismer. Az első: a nemzeti élet és a nemzeti mozgalmak ébredése, a harc minden nemzeti elnyomás ellen, nemzeti államok létrehozása. A második: a nemzetek közti mindennemű kapcsolatok kifejlődése és sűrűsödése, a nemzeti válaszfalak lerombolása, a tőke, általában a gazdasági élet, a politika, a tudomány, stb. nemzektözi egységének megteremtése. Mindkét tendencia a kapitalizmus univerzális törvénye. Az első kapitalista fejlődés kezdetén van túlsúlyban, a második az érett, a szocialista társadalmi átalakulás felé haladó kapitalizmusra jellemző". (Lenin műve). Az imperializmus számára ez a két tendencia kibékíthetetlen elentmondást jelent, mert az imperializmus nem élhet kizsákmányolás nélkül, a gyarmatok erőszakos visszatartása nélkül, az egységes egész" keretében, mert az imperializmus a nemzeteket csak anne. xiok és gyarmati hódítások útján tudja egymáshoz közelíteni, ezek nélkül az imperializmus egyáltalán elképzelhetetlen. Viszont a kommunizmus számára ezek a tendenciák csak két oldala egy és ugyanazon ügynek, az elnyomott népek felszabadításanak az imperialista iga alól, mert a kommunizmus tudja, hogy a népek egységes világgazdaságban való egyesítése csak kölcsönös bizalom és önkéntes megegyezés alapján lehetséges, hogy a népek önkéntas egyesülésének útja csak a gyarmatoknak az „egységes" imperialista egész"-től való e'szakadásán át, ön- I álló államokká alakulásán át vjzet. (Folytatjuk). ' nek. Soha el nem múló hálával tartozunk a Csehszlovák Kommunista Pártnak. Beszédét nagy tetszéssel fogadták, nemcsak a magyarok, hanem az ünnepélyen megjelent szlovák testvéreink is. A Kommunista Párt helyi szervezete részéről Fabó György szólott fel. Pivarcs Zlato Sládkovics „Svornosť" című versét szavalta el. Petőfi Sándor: „Egy gondolat bánt engemet" című versét Suba Sándor és Reviczky Gyula: „Petőfi él" című versét Sárik Zoltán adta elő. Ki ke'I emelnünk Gubik András és Verebes Lajos kultúrtársainkat, akik a CSEMADOK megalakulása körül sokat fáradoztak. Érdemük elismeréséül az alakuló ülés Gubik Andrást a CSEMADOK helyicsoportjának elnökévé, Verebes Lajost pedig titkárává választotta: Az ünnepély az Internacionálé eléneklésével ért véget. Szilva József. A csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesületének gömörpanyiti helyicsoportja megválasztott sajtóleve. lezőnek. Első levelemet küldöm, melyben a helybeli kultúrszervezetünkről számolok be és ennek ez évre vállalt kötelezettségeiről. Elsősorban az ifjúságot kell kulturális nevelésben részesíteni. Minden törekvésünk odairányul, hogy Marx és Lenin elveit megszerettessük az ifjúsággal. Meg akarjuk ismertetni az ifjúsággal azt a szociális irányvonalat, mely a szebb és boldogabb jövőhez vezet. A Kommusinta Párt, a CSEMADOK, CSM és a ROH helyi szervezetei és csoportjai tervbevették, hogy a községi közmunkákat brigádokkal fogják elvégezni. Gazdasági téren következő munkákat végzik el: 1. Az utak javítását a község területén. Ez a munka 3.000 órát vesz majd igénybe. 2. Az elhanyagolt mezei utak rendbehozását, hogy járhatók legyenek, 5.000 munkaóra ledolgozásával. 3. Községünkben egy 70 év körüli öregasszony él, aki sem nyugdíjat, sem segélyt nem kap, csupán szomszédai könyöradományaiból él. Lakása rom, mert a háború alatt a gránátok és a légnyomás megrongálták. Közösen elvállaltuk, hogy házát megjavítjuk és lakhatóvá tesszük. 4. A íront alatt községünkben hősi halált halt szovjet katonák sírhelyét bekerítjük, virággal beültetjük és gondozzuk. 5. Még az I919-es szabadságharc idején hősi halált halt két magyar vörös katona sírját, melyet eddig is ápoltunk, betonnal szegélyezzük körül. Az itt felsorolt munkákat brigádokban végezzük el, melyekben a községnek minden lakójának részt fog venni. Lehotal István, Gömörpanyita.