Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

m $m 1950 február 23 a mai korszak történelmében a leg­nagyobb jelentőséggel bír a kínai népi hadsereg győzelme, Mao-Ce­Tung űj Kínájának a megalapítása. Ez a tény további távlatokat nyit a jövőbe a világ leigázott népeinek a győzedelmes proletárforradalmak te­rén. A világ e két nagyhatalmának, a Szovjetúniónak és Kínának barát­sági szerződése és megegyezése még világosabban rajzolja ki a jövőt és a világ sorsát. Nekünk — R. Teszárik őrnagy, a Szovjetúnió hősének szavait idézve — a Vörös Hadsereg születése 32. évfordulója napján kötelességünk folytonosan szem előtt tartani, mit tett az értünk és tudatában kell len­nünk annak, hogy az értünk hozott áldozatokért a legszebb ellenszolgál­tatást nyujtunk minden vörös kato­nának és szovjet polgárnak, ha min­den erőnkkel egy erős szocialista ál­lam kiépítésén fáradozunk orszá­gunkban, amelynek népe és népi de­mokratikus hadserege öntudatosan és rendíthetetlenül egy harcvonalban áll a szovjet néppel és a szovjet had­sereggel a világ reakciója ellen foly­tatott harcban, épúgy, mint a tar­tós béke megvalósításáért történő védelemben és a munka örömének megvalósulásáért az egész világon. Cs. K. Csehszlovákia népe békét követel (Folytatás az 1. oldalról.) gokban, a gyarmatokon és félgyarma­tokon, 6. hogy enyhítsék a feszültséget a világon azzal, hogy a nagyhatalmak békeszerződést kötnek a Népszövetség keretében, amelyet eredeti hivatásának adnak vissza. Köztársaságunk kormánya a többi népi demokratikus államok kormányai­val együtt már régen ezen alapelvek megvalósítására törekszik, főleg azon rendszeres és következetes békepoli­tika segítségével, amelyet a Szovjet­únió veezt a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom óta. A Nemzetgyűlés az egész csehszlo­vák nép nevében ezért sürgősen kö­veteli az Egyesült Nemzetek Szerve­zetétől, hogy a charta szellemében biz­tosítsa békeküldetésének teljesítését azzal, hogy maga is következetesen végrehajtja ezeket az alapelveket. A Csehszlovák Köztársaság nem­zetgyűlése a világ minden nemzet­gyűléséhez fordul, figyelmezteti őket saját népeik iránti kötelességeikre, amelyek megsemmisítő többségükben gyűlölik a háborút és erősen óhajtják a békét. Felhívja őket, hogy határo­zottan helyezkedjenek szembe min­den hadi készülődéssel és támogassák hathatósan a világbéke mozgalom kö­veteléseit. A világ békeszerető demokratikus erői ma már túlszárnyalják az im­perializmus erőit. Az emberiség bé­kéjéért és haladásáért harcolók az elmúlt évben további jelentős sikere­ket értek el az imperializmus ellen folyó harcban és rendkívül megerő­södtek a kínai nép történelmi győ­zelmével. Csehszlovákia népe munkaerőfeszí­tésével és azon elhatározásával, hogy el van tökélve harcolni a békéért és haladásért, a béke védőinek első soraiban áll. Mi, a nép képviselő) hangsúlyozzuk, hogy a békeerők ak­tív egysége, szilárdsága, bátorsága, önfeláldozása és ébersége meghiu­sítja a háborús uszítóknak, a fasiz­mus védőinek és a világuralmi ter­vek örült szerzőinek minden gonosz­tevő kísérletét. Ünnepélyesen kije­lentjük, hogy tevékenységünkben mindig a békéért folyó harc erőfeszí­tései irányítanak bennünket és nem lankadnak ebben a harcban. Az összes békerőkkel együtt meg­védjük a világbékét. Előre további győzelmes harcra a világbékéért! Éljen a béke, a de­mokrácia és a szabadság védőinek nemzetközi szolidaritása és egysé­ge, amelyet a nagy Szovjetúnió ve' zet! A mag pácolása nélkül egy szem vetőmagot se vessünk a főidbe Az első ötéves tervünkben a ga­bonaneműek hektárhozamát is fel akarjuk emelni. Ezt pedig csak ak­kor lehet elérnünk, ha mezőgazda­sági munkáink során teljesítjük az összes előfeltételeket, amelyek szük­ségesek a magas és minőségi termés biztosítására. Ezen előfeltételek közé tartozik a vetőmag pácolása is. Ez nemcsak az őszi vetőmagra vonatkozik, hanem éppen úgy a tavaszira is. A tavaszi vetés során is általános érvényűnek kell lennie a szabálynak, hogy pá­colás nélkül egy szem vetőmagot sem vetünk el, mert csak így tudjuk megakadályozni a tavaszi vetéseink megbetegedését. A tavaszi vetőmag pácolásával megerősítjük a zabot, az árpát, de a korai búzát is. A pácolás a legtökéletesebb biztosíték arra, hogy jó termést érjünk el tavaszi bú­zában, árpában vagy zabban. És még egyre hivjuk fel a figyel­met. A vetőmag pácolása nálunk kö­telező. És ez a kötelesség minden földműves emberre vonatkozik. Csökken a termelés a kapitalista országokban 1949-ben valamennyi tőkés ország­ban erősen emelkedett a munkanélkü­liek száma. Az Egyesült Államokban a teljes munkanélküliek száma 94.5 százalékkal emelkedett egy év alatt, a részleges munkanélküliek száma pe dig 111 százalékkal. De nem jobb í helyzet a többi tőkés országban sem Így Ausztrá'iában és Belgiumban, va­lamint Nyugat-Németországban több mint a kétszeresére emelkedett a mun­kanélküliek száma, Japánban és Hol­landiában a másfélszeresére, Francia­országban a két és félszeresére, Svájc­ban több mint a háromszorosára, Finn­országban pedig több mint a négy­szeresére. A munkanélküliség kivétel nélkül minden tőkés országban emel­kedik. A jelentés adatai szerint 1949-ben tovább fokozódott a dolgozók nyomora a tőkés országokban. A létfenntartás költségei a kormány hivatalos adatai szerint egy év leforgása alatt Török­országban 11 százalékkal, Ausztriá­ban 37 százalékkal, Görögországban 13 százalékkal, Indokínában 20 szá­zalékkal, Japánban 22 százalékkal és Ausztráliában 19 százalékkal emelked­tek. Az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek titkársága most tette közzé • az 1949. évre vonatkozó világgazdasági helyzetjelentését. Bár a jelentés nyil­vánvalóan a kapitalista világ gazda­sági helyzetének megszépítésére tö­rekszik, éppen a jelentés adatai bi­zonyítják, hogy a tőkésrendszer álta­lános válsága tovább mélyült. 1949 második felétől kezdve — mondja a jelentés — a kapitalista világ minden országában csökken az ipari termelés. Az Egyesült Államok­ban a visszaesés már 1948-ban meg­kezdődött. A jelentés adatai szerint 1949 harmadik negyedében ugyan­ezen év első feléhez viszonyítva az acélöntés a kapitalista országokban alig 12 százalékkal csökkent. De az Egyesült Államokban a csökkenés 18 százalék volt, Belgiumban 13 szá­zalék, Luxemburgban 23 százalék és Ausztráliában 27 százalék. Még nagyobb az öntöttvastermelés csökkenése. Az Egyesült Államokban 21 százalékkal, Belgiumban 25 szá­zalékkal, Svédországban 16 százalék­kal, Luxemburgban 23 százalékkal, Kanadában pedig 17 százalékkal esett vissza az év harmadik negyedében. A jelentés kénytelen megállapíta­ni, hogy a gazdasági helyzet csupán a Szovjetúnióban és a népi demok­ráciákban javul hónapról hónapra. Kiemeli a jelentés, hogy 1949 a Szov­jetúnióban és a keleteurópai orszá­gokban az ipari és mezőgazdasági termelés erős növekedésének éve volt, az élelmiszerek és az iparcik­kek ára esett, a munkások és a tisztviselők, valamint a parasztok j jövedelme jelentékenyen növekedett. I Az Északamerikai Egyesült Államok megszakította a diplomáciai viszonyt Bulgáriával Washingtoni jelentés szerint az Északamerikai Egyesült Álamok kormánya megszüntette diplom á' ciai kapcsolatait Bulgáriával. Kö" zelebbi okokat a jelentések még nem tüntettek fel. Trumanék po­litikai manőverének magyarázata minden valószínűség szerint az, hogy ezzel a szokatlan lépéssel akarják a közvélemény figyelmét elterelni azokról a kémtevékeny­ségekről, amelyeket az amerikai nagykövetség Bulgáriában folyta­tott. Mint ismeretes, csak az el­múlt napokban leplezték le és ál­lították bíróság elé azt a bűnszö­vetkezetet, amely Bulgáriában fo­kozott tevékenységet fejtett ki a népi demokrácia építő tevékeny­ségének meggátlására. Az előze­tes vizsgálat megállapította, hogy a leleplezett hazaáruló csoport kém-gócpontja az amerikai kö­vetség volt. Az amerikai követ­ség fedezte a felforgató tevé­kenséget kifejtő kémeket, akik a bolgár kapitalista élet volt repre­zentánsai voltak, nagykereske­dők, iparmágnások és földbirto­kosok kegyelt fiai, akik az elmúlt esztendők során Bulgáriában kémhálózatot építettek ki és a szabotázsok egész sorozatát kö­vették el. A bolgár államügyész­ség február 21-én benyújtotta vádiratát a leleplezett amerikai kémügynökök ellen és a vád alá helyezett hazaárulókra az ügyész már a vizsgálat során rábizonyí* totta, hogy közvetlen kapcsolat­ban álltak az amerikai nagykö­vetséggel; az támogatta őket anyagilag és ugyanakkor a ké­mek a bolgár gazdaság, hadsereg és politikai élet adatait szolgál­tatták viszonzásul az amerkai nagykövetségnek. A lengyelországi, magyarorszá­gi és a most újonnan felfedezett bolgár példán okulva megállapít­hatjuk, hogy a nyugati hatalmak diplomáciai tevékenysége népi demokratikus országainkban ab­ban merül ki, hogy kémbandá­kat, szabotázs-csoportokat szer­vezzen és úszítsa a reakciósok tá­borát a dolgozó nép által megte­remtett új életformák ellen. De Lengyelországban, Magyarorszá­gon és most Bulgáriában Is bebi­zonyult, hogy a dolgozó nép ébe­ren áll őrt, hogy meghiúsítson minden olyan kísérletet, amely életére tör s fejlődését megakar­ja akadályozni. A CSEMADOK HÍREI Faluhelyen ritkán látott ünnepség keretében alakult meg a CSEMADOK garamvezekényi helyicsoportja. A kultúrház díszítését a helybeli magyar műkedvelő gárda végezte. Az ünnepélyen megjelentek a helyi akció, bizottsák tagjai, a Kommunista Párt és Nőszövetség kiküldöttei és a falu szlovák és magyar lakossága nagy számban. Az ünnepély megkezdésekor Bartha Lenke köszöntötte a központi kiküldöt­tet, Pathó Károly kulturtársat: A himnuszokat a helybeli magyar műkedvelőgárda magyar nyelven éne­kelte el ifj. Császár Vilmos vezetésé­vel. Az ünnepség első szónoka, Pivarcs Béla, helyi szlovák tanító, nagyhatású beszédet mondott Leninről. Pathó Károly szavai emlékezetesek maradnak a garamvezekényi nép előtt. Rámutatott arra, hogy mit köszönhe­tünk a csehszlovák köztársaság sze­retett elnökének, Gottwald Klement­Marxista-leninista sarok A NEMZETI KÉRDÉS. „A demokrácia egyes követelései, — mondja Lenin — köztük az önrendel­kezés, nem abszolútak ,hanem az ál­talános demokratikus (jelenleg: általá­nos szocialista) világmozgalomnak ré­szecskéi. Lehetséges, hogy egyes kon­krét esetekben a részecske ellentmond az egésznek, ilyenkor el kell vetni". (Lenin művei). így áll a dolog az egyes nemzeti mozgalmak kérdésével, e mozgalmak esetleges reakciós jellegével, persze csak akkor, ha nem formális szem­pontból, nem az elvont jogok szem­pontjából, hanem konkréten, a forra­dalmi mozgalom szempontjából ítéljük meg őket. Ugyanezt kell mondanunk a nemze­ti mozgalmak forradalmi jellegéről ál­talában. A nemzeti mozgalmak óriási többségének kétségtelen forradalmisá­ga épp annyira viszonylagos és saját­ságos, mint amennyire viszonylagos és sajátságos egyes külön nemzeti moz­galmak, esetleges reakciós volta. Az imperialista elnyomás körülményei kö­zött valamely nemzeti mozgalom for­radalmi jellege egyáltalán nem tétele­zi fel azt, hogy a mozgalomban ok­vetlenül legyenek proletár elemek, nem tételezi fel a mozgalom forradalmi vagy köztársasági programmját, a mozgalom demokratikus alapjait. Az afgán emir harca Afganisztán függet. lenségéért objektíve forradalmi harc, tekontet nélkül arra, hogy az emírnek és híveinek monarchista nézetei van­nak, mert ez a harc gyengíti, bom­lasztja, aláássa az imperializmust, ellen­ben az olyan „elszánt" demokraták és „szocialisták", „forradalmárok" és re­publikánusok harca, mint amilyenek mondjuk Kerjenszkij és Cereteli, Re­naudel és Scneidemann, Csernov és Dan, Henderson és Clynes harca az imperialista háború idején, reakciós harc volt, mert e harc eredménye az imperializmus szépítgetése, ersősítése, győzelme lett. Az egyiptomi kereske­dők és burzsoá intel.ektuellek harca Egyiptom függetlenségéért, ugyanezen okból, objektíve fonadalmi harc, tekin­tet nélkül az egyiptomi nemzeti moz­galom vezéreinek burzsoá származásá­ra s burzsoá címére és jellegére, te­kintet nélkül arra, hogy ezek a szocia­lizmus ellen vannak, míg ellenben az angol munkáskormány harca Egyiptom függő helyzetének fenntartásáért, ugyanezen okból, reakciós harc, te­kintet nélkül arra, hogy e kormány tagjainak proletár a származása és proletár a neve, tekintet nélkül arra, hogy a szocializmus „mellett" vannak. Nem is beszélek már nagyobb gyar­mati vagy függő helyzetű országok nemzeti mozgalmairól, olyanokról, mint India és Kína, melyeknek minden fel­szabadulásra irányuló lépése, még ha a formális demokrácia követeléseit sérti is, egy-egy gőzkalapácsütés az impe­rializmusra, azaz kétségkívül forradal­mi lépés. Leninnek igaza van, mikor azt mond­ja, hogy az elnyomott országok nem­zeti mozgalmait nem a formális de­mokrácia, hanem azoknak a tényleges eredményeknek szempontjából kell megítélni, melyek az imperializmus el­leni harc általános mérlegében mutat­koznak, vagyis „nem elszigetelten, ha. nem világméretekben". (Lenin müvei). AZ ELNYOMOTT NÉPEK FELSZABADÍTÓ MOZGALMA ÉS A PROLETARFORRADALOM. A nemzeti ké rdés megoldásánál a leninizmus az alábbi tételekből indul ki: a) a világ két táborra oszlik: a ma­roknyi civilizált nemzet táborára, mely birtokában tartja a finánctőkét s a földkerekség lakosságának óriási több­ségét kizsákmányolja és a gyarmatok s függő országok elnyomott és ki­zsákmányolt népeinek táborára, mely­hez ez a többség tartozik; b) a gyarmati és függő országok, melyeket a finánctőke elnyom és ki. zsákmányol, az imperializmus tartalé­kai és nagyon komoly erőforrásai; c) a függő helyzetben !évő és gyar­mati országok elnyomott népeinek for. radalmi harca az imperializmus ellen: egyelten útja az elnyomatás és kizsák. mányolás alóli felszabadulásuknak; d) a legfontosabb gyarmati és függő országok már ráléptek a nemzeti fel­szabadító mozgalom útjára, amelynek szükségszerűen a világkapitalizmus válságahoz keli vezetnie; e) a proletármozgalom érdekei a fej­lett országokban és a nemzeti felsza­badító mozgalom érdekei a gyarmato­kon a forradalmi mozgalom e két faj­tájának közös fronttá egyesítését kö­vetelik meg a közös ellenség, az im­perializmus ellen; f) a munkásosztály győzelme a fej­lett országokban és az elnyomott né­pek felszabadu'ása az imperializmus igája alól általános forradalmi front kialakulása és megszilárdulása nélkül lehetetlen; g) a közös forradalmi front kialakí­tása lehetetlen anélkül, hogy az elnyo­mó nemzeti proletariátusa egyenes és határozott támogatásban ne részesíte­né az elnyomott nép felszabadító moz­galmát a „hazai" imperializmus ellen, mert „nem lehet szabad az a nép, mely más népeket elnyom". (Engels); h) ez a támogatás azt jelenti, hogy ki kell adni, meg kell védeni, keresztül kel! vinni a nemzetek elszakadására és önálló álami életre való jogának jel­szavát; i) e jelszó megvalósítása nélkül nem >het létrehozni a nemzetek egyesítését és együttműködését egy egységes vi­lággazdaságban, mely a szocializmus győzelméne!; anyagi bázisa; k) ez az egyesülés csak önkéntes lehet, mely a népek kölcsönös bizalma és testvéri viszonya alapján jött létre. Ebből következik, hogy a nemzeti kérdésnek két oldala, két tendenciája van: az imperialista békjyőkból való po. litikai szabadulásra, önálló nemzeti ál­lam alakítására irányuló tendencia, mely az imperialista elnyomás és a gyarmati kizsákmányolás alapján ke­letkezett és a nemzetek gazdasági kö­zeledésére irányuló, mely a világpiac és a világgazdaság kialakulásával kapcsolatban jött létie. „A kifejlődő kapitalizmus — mondja Lenin — a nemzeti kérdésben két történelmi tendenciát ismer. Az első: a nemzeti élet és a nemzeti mozgal­mak ébredése, a harc minden nemzeti elnyomás ellen, nemzeti államok létre­hozása. A második: a nemzetek közti mindennemű kapcsolatok kifejlődése és sűrűsödése, a nemzeti válaszfalak le­rombolása, a tőke, általában a gazdasá­gi élet, a politika, a tudomány, stb. nemzektözi egységének megteremtése. Mindkét tendencia a kapitalizmus univerzális törvénye. Az első kapita­lista fejlődés kezdetén van túlsúlyban, a második az érett, a szocialista társa­dalmi átalakulás felé haladó kapitaliz­musra jellemző". (Lenin műve). Az imperializmus számára ez a két tendencia kibékíthetetlen elentmondást jelent, mert az imperializmus nem él­het kizsákmányolás nélkül, a gyarma­tok erőszakos visszatartása nélkül, az egységes egész" keretében, mert az imperializmus a nemzeteket csak anne. xiok és gyarmati hódítások útján tud­ja egymáshoz közelíteni, ezek nélkül az imperializmus egyáltalán elképzelhe­tetlen. Viszont a kommunizmus számára ezek a tendenciák csak két oldala egy és ugyanazon ügynek, az elnyomott népek felszabadításanak az imperialista iga alól, mert a kommunizmus tudja, hogy a népek egységes világgazdaság­ban való egyesítése csak kölcsönös bi­zalom és önkéntes megegyezés alap­ján lehetséges, hogy a népek önkéntas egyesülésének útja csak a gyarmatok­nak az „egységes" imperialista egész"-től való e'szakadásán át, ön- I álló államokká alakulásán át vjzet. (Folytatjuk). ' nek. Soha el nem múló hálával tarto­zunk a Csehszlovák Kommunista Pártnak. Beszédét nagy tetszéssel fo­gadták, nemcsak a magyarok, hanem az ünnepélyen megjelent szlovák test­véreink is. A Kommunista Párt helyi szerveze­te részéről Fabó György szólott fel. Pivarcs Zlato Sládkovics „Svornosť" című versét szavalta el. Petőfi Sán­dor: „Egy gondolat bánt engemet" című versét Suba Sándor és Reviczky Gyula: „Petőfi él" című versét Sárik Zoltán adta elő. Ki ke'I emelnünk Gu­bik András és Verebes Lajos kultúr­társainkat, akik a CSEMADOK meg­alakulása körül sokat fáradoztak. Ér­demük elismeréséül az alakuló ülés Gubik Andrást a CSEMADOK helyi­csoportjának elnökévé, Verebes La­jost pedig titkárává választotta: Az ünnepély az Internacionálé eléneklésé­vel ért véget. Szilva József. A csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesületének gömörpanyiti he­lyicsoportja megválasztott sajtóleve. lezőnek. Első levelemet küldöm, mely­ben a helybeli kultúrszervezetünkről számolok be és ennek ez évre vállalt kötelezettségeiről. Elsősorban az if­júságot kell kulturális nevelésben ré­szesíteni. Minden törekvésünk oda­irányul, hogy Marx és Lenin elveit megszerettessük az ifjúsággal. Meg akarjuk ismertetni az ifjúsággal azt a szociális irányvonalat, mely a szebb és boldogabb jövőhez vezet. A Kom­musinta Párt, a CSEMADOK, CSM és a ROH helyi szervezetei és cso­portjai tervbevették, hogy a községi közmunkákat brigádokkal fogják el­végezni. Gazdasági téren következő munkákat végzik el: 1. Az utak javítását a község terü­letén. Ez a munka 3.000 órát vesz majd igénybe. 2. Az elhanyagolt mezei utak rend­behozását, hogy járhatók legyenek, 5.000 munkaóra ledolgozásával. 3. Községünkben egy 70 év körüli öregasszony él, aki sem nyugdíjat, sem segélyt nem kap, csupán szom­szédai könyöradományaiból él. Lakása rom, mert a háború alatt a gránátok és a légnyomás megrongálták. Közö­sen elvállaltuk, hogy házát megjavít­juk és lakhatóvá tesszük. 4. A íront alatt községünkben hősi halált halt szovjet katonák sírhelyét bekerítjük, virággal beültetjük és gon­dozzuk. 5. Még az I919-es szabadságharc idején hősi halált halt két magyar vö­rös katona sírját, melyet eddig is ápol­tunk, betonnal szegélyezzük körül. Az itt felsorolt munkákat brigádok­ban végezzük el, melyekben a község­nek minden lakójának részt fog ven­ni. Lehotal István, Gömörpanyita.

Next

/
Thumbnails
Contents