Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-18 / 42. szám, szombat
6 UJS7Ö 1950 február 18 A falusiak büszkesége Ameddig a szem ellátott, nem akadt élőlény. Pusztaság, sivárság uralkodott a Vachs völgyének földjeim. „A halál földjének" nevezték évszázadokon keresztül. A szovjet embereknek kellett jönniok, hogy munkájuk nyomán élet sarjadjon a pusztaság helyén. A kiszikkadt, köves talajba lefektették a mély vachsi Sztálin-csatornát, amelyből életadó víz folyt a földekre és az ide küldött traktorok felszántották a szűz ugart. Húszezer parasztcsalád jött le a hegyekből. S a nép egységes akarata, hősi munkája a „halál földjét" a boldogság völgyévé változtatta. A távoli Szaj-Donból érkezettek a végtelen sztyeppe-területen helyet választottak maguknak, falut építettek és megalakították a „Politotgyelkolchozt". Közös munkájuk nyomán a kolchoz évről évre gazdagodott, fejlődött. Rövid idő alatt felépült a vízierőmű, a klub, az iskola. Bőség és vidámság vonult be minden kolehozparaszt házába. PárámPnov, a Szocialista Munka Hőse, a kurgán-tubjai körzet párttitkára elmondja, hogy majdnem valamennyi kolchoz hatalmas eredményeket ért el. A kurgán-tubjai körzetben is sok, de a molotovabadi körzetben minden kolchoz milliomos. Az élenjáró agronómiai tudomány és a szovjet tudósok segítségével ezeken a földeken kiváló gyapottermést aratnak. Kraszicskov, a mezőgazdasági tudományok doktorjelöltje, évekig tartó fáradhatatlan kutatásai során ezen a földön kitűnő eredményeket adý gyapotfajtát termesztett ki. Ma már a völgy ültetvényeinek többségén ezt termelik. — A kolchozok — mondja Párámonov — nemcsak a gyapotra büszkék, hanem virágzó, dúsan termő kertjeikre, a citrom-, mandarin- és cukornádültetvényekre is, amelyek a dombok déli oldalain érlelik gyümölcseiket. Büszkék nyönyörű juhnyájaikra is. Nem hiába nevezték el a Vach s völgyét a tádzsik köztársaság gyöngyszemének. Röviddel ezelőtt helyezték üzembe a kolchozok közötti vízierőművet, amely 11 falunak ad fényt és energiát. Amerre járunk, mindenütt építkeznek. Csak az elmúlt év alatt 5000 kényelmes, új lakóházat építettek a kolchozparasztok részére és gyönyörű kultúrházak, klubok, iskolák emelkednek ki szinte a földből. Büszkék élenjáró embereikre is. Itt Van például Holmurát Turdijev. Egyszerű kolchozparaszt volt, küzdött a Nagy Honvédő Háborúban, leszerelés után a „Vörös Kelet" kolchoz elnökévé választották. A kolchoz az ő vezetése alatt rohamosan fejlődött. Ma már Turdijev a Párt körzeti bizottságának titkára. Munkája, kiváló szervezőképessége, jelleme révén került a tisztségbe. Vagy T. Szemjonov: A szovjet építészet tapasztalataiból Meggyőzéssel a teljesítmények emelését érjük el A Szovjetúnióban az építkezésekben a Kommunista Párt helyi szervezeteinek és a széles néprétegeknek munkájában a világos és magyarázó agitáció kiemelkedő helyet foglal el. Ez agitáció különböző formái és módszerei a következők: jelszavak, plakátok, harcos hangii röpcédulák és felhívások az újságokban, rövid riportok. Az úgynevezett becsülettáblákat is nagy sikerrel használják itt fel. Ezeknek a feladata nevelni az építkezésnél dolgozó munkások közösségét és pedig politikai öntudatra és hazafiasságra nevelni. Minden mérnöknek, munkásnak, technikusnak eszébe juttatják, hogy az építmény, amelyen dolgozik, az óriási sztálini építkezés egy-egy alkotó tényezője, amely közelebb hozza a szovjetek országát a kommunizmushoz. És ígý eszükbe juttatja kötelességüket hazájuk iránt és emeli felelősségérzetüket. Deniszjuk elvtárs, a pártbizottság titkára, aki az egyik építkezés szervezetében dolgozik, egy plakáthoz vezetett el minket és a következőket mondotta: — A mi építkezésünk egyike a legnagyobbaknak a Szovjetúnióban és mi teljes ütemben dolgozunk ezen az építkezésen. Ezért népszerűsíti agitáciőnk a gyors, erőteljes és olcsó munkát. A plakáton ezt olvashatjátok: „Elvtársak! Takarékoskodjatok az építőanyaggal!" Más plakátok munkafegyelemre hívják fel az embereket és minden kopejkával való takarékos bánásmódra. Az ilyen plakátokon mindjárt fel vannak tüntetve a cement, a mész, a tégla tonnáinak árai... „Ügy dolgozz, mint Vaszilij Scserbak!" Ez a Vaszilij Scserbak igazi mester a maga szakmájában. Gazdag tapasztalatait megosztja az új nemzedékkel és azon van, hogy az ifjak úgy dolgozzanak, mint ő. „Tanulj Szokolov Duvalnál!" Ez az építkezési szakasz harmadik brigádjának vezetője és a brigádban résztvevő tíz komszomolista minden héten a normák kétszeresét teljesíti. Ilyen agitáció gyakran olyan, mint egy szikra, amelyből fellobban a tűz — az emberek százait vonzza az úttörők példája és azon igyekeznek, hogy nyomukba jussanak, vagy megelőzzék őket. Az építészetben Bernauszov is nevet szerzett magának, aki Sztachanov-müszakot kezdett és kotrógépével 234 köbméter földet emelt ki az építmény alapjai számára. Ekkor mindenütt küldtek neki üdvözleteket, amelyek plakátra is kerültek: „Gratulálunk Bernauszovnak és egyben további sok sikert kívánunk!" Amikor ezt Parsikov elvtárs elolvasta, úgy gondolta, hogy tulajdonképpen Bernauszov teljesítménye nem éri el a teljesítmény határát és kötelezettséget vállalt, hogy kotrógépével 250 köbméternyi földet emel ki és megtette ezt. Üjra új jelmondat jelent meg a plakátokon Parsikovról. Ám Parsikovnak is akadt kővetője. A kővetkező jelmondat már felhívta a kotrógépeknél dolgozó összes munkásokat, hogy igyekezzenek elérni a teljesítmények legmagasabb színvonalát. Még számos más példát említhetnénk fel, hogy ilyen pártagitáció az építkezéseknél hogyan emeli a dolgozók lelkesedését és munkakedvét és egyúttal ilymódon újra bebizonyul, hogy a munka a Szovjetúnióban igazán becsület kérdése, a nemesség és hősiesség ügye. Ma még inkább, mint tegnap, holnap még inkább, mint ma. A szovjet építkezéseknél mindenki azon van, hogy ma jobban dolgozzék, mint tegnap és holnap még jobban, mint ma. Nem könnyű meghatározni, hogy kit válasszanak ki a becsülettáblákra, kinek a fényképét függeszszék ki. A mai nap nagy ünnep számomra — mondotta nekünk egy betonozó. — Gratulálhattok nekem. — Kitűnt, hogy az egyik képes szaklapban lehozták a fényképét. Az emberek igen nagy lelkesedéssel dolgoznak azon s minden erejüket megfeszítik, hogy úttörők lehessenek. Az agitáció akkor helyes, hogyha aktuális kérdésekkel foglalkozik, a itt van Halik Gijajev, aki egyszerű béresből a Szocialista Munka hősévé vált. S még sokan-sokan mások, tanítók, orvosok, agronómusok, mérnökök, akik mind az itteni helyi falvakból kerültek ki. Csupa büszkesége a vidéknek. Valamennyien igazi szovjet emberek, akiket a Párt, a szovjet hatalom, a kolhozrendszer nevelt. Hogy mindez hogyan folyt le, arról mi is láthattunk egy rövid filmet itt, a bratislavai mOzsikban és ez a film bizonyára elkerült vidékre is. Akik figyelemmel végignézték ezt a rövid filmet, amely bemutatja az új élet sarjadását a pusztaságban — egy példát láthattak a sok közül, amelyek ma szerte a kommunizmust és a szocializmust építő országokban napirenden vannak. nap egyes felmerült feladatainak a megoldásával és azokat megfelelően értékeli politikai szempontból. Az építkezésnél ilyen agitációnak élénken kell lefolynia, a valósághoz híven és politikailag helyes irányvonalon. Nemcsak a munka pozitív oldalát kell megmutatnia, hanem azokat is ostoroznia kell, akik hanyagul végzik munkájukat és rá kell mutatni a hiányokra. Néha a plakátok, jelmondatok, vagy röpcédulák karikatúrákat ábrázolnak, amelyek éles, mérges megjegyzésekkel, epigrammákkal, stb. igyekeznek rámutatni minden viszályra és hiányra. így pl. egyszer a betonozóknál nagy rendetlenség volt munkahelyükön. Ezt a rendetlenséget egy karikatúra ábrázolta a plakáton és azonnal javulás állt be. Igen bevált a rövid szakfilmek előadása is a helyi klubokban. Ezeknek a szakfilmeknek három részük van: megmutatják a jó munka eredményeit, a technikai újdonságokat és rámutatnak a hibákra. Az ilyen szakfilmek előadására az építőmunkások családtagjaikkal együtt szoktak eljárni és mindenki nagyon örül, ha munkáját a fehér vásznon látja és azt látja, hogy munkamódszerét ilyen módon is népszerűsítik. — A mi brigádunkból nem voltak a képeken munkások, mint pl. a másik brigádból. Sarkunkra kell állni — mondja az egyik építőmunkás. — A szerelök nem dolgoztak rosszul, ám a filmen a konkurrenseiket mutatták. Ezért újra átnézték munkafolyamatukat és a legközelebbi alkalommal már a szerelök e brigádja került filmre Vladimir Bezdelkin vezetése alatt, akinek szerelői most már a legjobbak közé tartoznak. KI FOGLALKOZIK EZZEL AZ AGITÁCIÓ VAL? Az egyes szakaszokon a pártbizottságok és a pártszervezetek foglalkoznak ezzel az agitációval. Ennek az agitációnak külön főhadiszállása van és pedig az üzemi lapok szerkesztőségében, ahol az építkezés minden részéből befutnak a jelentések a Sztachanov-eredményekről, a munkánál elért sikerekről éppen úgy, mint a külön kiadások megrendelése, a köszöntő és gratuláló táviratok, gúnyversek és karikatúrák is. A pártbizottság gyakran hív öszsze üléseket, amelyeken kiválasztják a legmegfelelőbb javaslatokat a plakátokra, jelmondatokra, fali újságokra és összeállítják őket. Képek a moszkvai földalatti vasútról A moszkvai földalatti vasúton utazók száma napról-napra növekszik. 1936-ban 110 millió embert szállítottak, 1948-ban több mint 670 milliót. A földalatti vasút aránylagos jelentősége a főváros közlekedésében 1936-ban 5 százalékot tett ki és 1948-ban már 25 százalékra emelkedett. A központi átszállóállomáson minden 24 órában kb. 800 ember fordul meg. A legtöbb utas (kb. 400 ezer) a komszomol állomáson szokott lenni, amely három vasútállomásnak a kazani, a leningrádi és a jaroslavi állomásoknak utasait veszi feL Érdekes, hogy a londoni földalatti vas. út legnagyobb állomásán a Piccadellyn csak kb. 140 ezer ember fordul meg 24 óra alatt. A moszkvai földalatti vasút 14 év alatt 5.7 milliárd utast szállított, rendeltetési helyükre. * A moszkvai földalatti vasút hatalmas körvonala kb. 20 km-nyi hosszúságra terjed ki a föld alatt. Az első útszakasz két részén alagutak vannak kiépítve a Moszkva folyó alatt, más két szakaszon pedig a Jauza folyó és a vízlevezető csatorna alatt. * E hatalmas földalatti villamos vasúton 32 szerelvény van üzemben, amelyek a legújabb típusú vagonokból vannak összeállítva és a közlekedés szempontjából a lehető legtökéletesebben felszerelve. * Az új állomások és várótermek már. vány, gránit és húsz másfajta kővel vannak díszítve. A márvány padlózat felülete az állomásokon 15 négyzetmétert tesz ki, a gránit padlózat felülete hat és fél ezer négyzetmétert. * A kifúrt vasúti útvonalak összesen 22 km-t tesznek ki. Ez tette lehetővé az útvonal pontos geológiai térképének összeállítását A talaj megfagyasztására húsz km. hosszban csöveket használtak fel. * Az új "asútvonal alagútjaiban több száz kilométernyi hosszúságú kábelt helyeztek el. Kér teherrakodó állomást is építettek és hét rendező mellékállomást. Az állomás részeinek és a várótermeknek világító berendezéseire kb. 160 km-nyi kábelt használtak fel. A moszkvai földalatti vasútnak 87 mozgólépcsője van. • Lenin műveinek kiadása a Szovjetúnióban. Jelenlegi adatok szerint 1917-től 1949-ig 77 nyelven, összesen 188,761.000 példányban jelentek meg Lenin művei. Orosz nyelven Lenin müveinek 26 kötete jelent meg, ukrán nyelven 15, a Szovjetúnió területén élő más népek nyelvén 5—12 kötet került kiadásra eddig. A. ZÁPOTOCKÝ 1 6 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZÄRI DEZSŐ E mellett figyelemreméltó, hogy az egész család, ha reggeltől estig dolgozik is, alig keresi meg a száraz burgonyára és zabkására valót. Zsiradéknak nyoma sincs sehol. Húst és tejet egész héten át nem látnak. Sok helyen még só sincs és sótlanul eszik az eledelt Itt mindenki a helyszínen győződhetik meg arról, hogy magánemberek jótékonysága nem enyhítheti és még kevésbbé szüntetheti meg ezt a rettenetes nyomorúságot. Ezt csak a társadalmi viszonyok alapos megváltozása hozhatja el. Olyan változás, amely a tőkés rend uralmát a nép uralmával váltaná fel." Az osztrák hatóságok azóta veszedelmesnek és a közrend megbontására irányuló cselekedetnek minősítették azt is, hogy a szegény takácsoknak támogatást nyújtottak abból az ajándékból, amelyet az amerikai munkások küldtek Csehországban szenvedő társaiknak. Amikar Ladislav Zápotocký náchodi tartózkodásának harmadik napján visszatért Janiš takács lakásába, egy csendőrt és egy rendőrt talált ott. Ezek a törvény nevében letartóztatták Zápotockýt, majd a városházára kísérték s ott a fogdában akarták elhelyezni. Miután Zápotocký a legerélyesebben tiltakozott ez ellen, úgy döntöttek, hogy az egyik rendőr lakásán töltheti az éjszakát. Ott egész éjszaka egy csendőr ült teljes fegyverzettel az ágya mellett. Másnap átkísérték a bírósághoz, ahol a vlszgálóbíró jegyzőkönyvet vett fel Zápotockýval, majd egy rendőrrel az állomásra kísértette. Az volt a parancs, hogy a legközelebbi vonattal el kell utaznia Náchod városából. Zápotocký letartóztatását a vizsgálóbíró rendelte el. A bürokratikus önkénynek ez a megnyilatkozása természetesen nem növelte a hatóságok iránti szeretetet és tiszteletet, sem pedig a bírói igazságosságba vagy függetlenségbe vetett hitel Náchod környékén azután hosszú ideig a legképtelenebb legendák keringtek Zápotocký látogatásával kapcsolatban, Egyes helyeken arról suttogtak, hogy a látogató maga Rudolf trónörökös volt, aki személyesen akart meggyőződni a hegyvidéki takácsok nyomorúságáról. Zápotockýt, Prágába való visszatérése után beidézték a rendőrigazgatóságra, ahol Maršand rendőrtanácsos hosszú jegyzőkönyvet vett fel vele és igyekezett kivizsgálni, hogyan játszotta ki Turnovban Splichal rendőrnyomozót; miért utazott Turnovon keresztül Náchodba és így tovább. Az igazat a rendőrség sohasem tudta meg. Titokban maradt, hogy amig Zápotocký orránál fogva vezette a rendőrség emberét, a Liberec közelében levő Dlouhé Mosty községben zavartalanul folyt le az értekezlet, amelyről a rendőrségnek halvány fogalma sem volt. A szocialista mozgalom az állandó üldöztetés és rendőri önkényeskedés ellenére egyre fejlődött és mind nagyobb tért hódított a munkásság körében. Természetesen ugyanilyen mértékben fokozódott az üldözés is a hatóságok részéről. A munkáslapokat egyre-másra elkobozták, a munkásmozgalom vezetőinek lakásán egymást követték a házkutatások. Zápotockýt éjnek idején sem hagyták nyugton a rendőrség emberei. Állandóan leselkedtek utána, mindenáron olyan anyagot akartak szerezni, amely a börtönbe juttathatná. Ugyanígy viselkedtek a rendőrség emberei Peckával szemben is. Tekintve, hogy Prágában szüntelenül elkobozták a munkásmozgalom lapjáit, 1881-ben elhatározták, hogy a „Munkásújságot" Bécsbe helyezik árt, ahol az üldözés mégsem volt olyan könyörtelen, A „Munkásújsággal" Bécsbe költözjtt Pecka-Strachovský is, míg Zápotocký a „Jövővel" Prágában maradt. Zápotockýt és annak lakását a rendőrség állandóan figyelte. 1881 nyarán Csehországba látogatott egy Kucsera nevű szabómester, aki egyébként Londonban lakott. Kucserának Londonban jólmenő szabóműhelye volt. Csehországi látogatása során természetesen felkereste Prágát is, aihol meg akart ismerkedni a szabómunkások életkörülményeivel. Elment tehát a „Szabómunkások önképző Egyesületének" helyiségébe. Késő estig ott maradt, úgyhogy nem tudott már aznap visszamenni Suhdolban lakó bátyjához, akinél megszállt. Zápotocký felajánlotta neki, hogy nála töltheti az éjszakát. A londoni szabómester elfogadta az ajánlatot. Hajnali fél négykör azonban a Zápotocký'családot a rendőrség verte fel álmából. A rendőrök kirángatták az ágyból és letartóztatták Kucsera urat, a gazdag londoni szabómestert. Kucsera és ügyvédbátyja, dr. Kucsera, csak hosszas lótásfutás után tudta bebizonyítani, hogy a londoni szabómester nem szocialista agitátor és csak véletlenül került Zápotocký lakásába. A rendőrség végül sűrű bocsánatkérések között szabadonbocsátotta a londoni urat, aki így megismerkedett a prágai rendőrség módszereivel és az osztrák „alkotmányos szabadsággal". Nem is akart tovább Prágában maradni és még szabadulásának napján visszautazott Londonba. A prágai rendőrség továbbra is gyűjtötte a szocialista „hazaárulók" tevékenységére vonatkozó anyagot, nem átallott hamis feljelentésekhez és előkészített kihívásokhoz folyamodni. 1881 október 20-án letartóztatták F. Maráček szabómiunkást, Ladislav Zápotocký sógorát, akinek felesége Anna Jiskra, Zápotocký féltestvére volt. Néhány nappal később meghalt Ján Jiskra, Zápotocký gyámja. Zápotocký még résztvehetett temetésén, 1881 október 30 án. Másnap letartóztatták. A rendőrség közben bebörtönözte a szocialista munkások egész sorát és hamarosan megkezdődött a szocialista „hazaárulók" elleni nagyszabású bűnper. Dl NAGY BONPER A SZOCIALISTÁK ELLEN. Kvád. Ä Prágai cs. és klr. államügyészség az 1881 december 22-én kelt vádirat szerint Ladislav Zápotockýt és társait felségsértés, illetve a császári ház tagjai ellen sértés bűntettével, továbbá közbékeháborítás vétségével, valamint a büntetőtörvénykönyv 24. cikkelyébe ütköző vétséggel és a büstető törvénykönyv 3. cikkelyébe ütköző kihágással vádolta.