Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-18 / 42. szám, szombat

6 UJS7Ö 1950 február 18 A falusiak büszkesége Ameddig a szem ellátott, nem akadt élőlény. Pusztaság, sivárság uralkodott a Vachs völgyének föld­jeim. „A halál földjének" nevezték évszázadokon keresztül. A szovjet embereknek kellett jön­niok, hogy munkájuk nyomán élet sarjadjon a pusztaság helyén. A ki­szikkadt, köves talajba lefektették a mély vachsi Sztálin-csatornát, amelyből életadó víz folyt a földek­re és az ide küldött traktorok fel­szántották a szűz ugart. Húszezer pa­rasztcsalád jött le a hegyekből. S a nép egységes akarata, hősi munká­ja a „halál földjét" a boldogság völ­gyévé változtatta. A távoli Szaj-Donból érkezettek a végtelen sztyeppe-területen helyet választottak maguknak, falut építet­tek és megalakították a „Politotgyel­kolchozt". Közös munkájuk nyomán a kolchoz évről évre gazdagodott, fejlődött. Rövid idő alatt felépült a vízierőmű, a klub, az iskola. Bőség és vidámság vonult be minden kol­ehozparaszt házába. PárámPnov, a Szocialista Munka Hőse, a kurgán-tubjai körzet párttit­kára elmondja, hogy majdnem vala­mennyi kolchoz hatalmas eredmé­nyeket ért el. A kurgán-tubjai kör­zetben is sok, de a molotovabadi körzetben minden kolchoz milliomos. Az élenjáró agronómiai tudomány és a szovjet tudósok segítségével eze­ken a földeken kiváló gyapottermést aratnak. Kraszicskov, a mezőgazda­sági tudományok doktorjelöltje, éve­kig tartó fáradhatatlan kutatásai so­rán ezen a földön kitűnő eredménye­ket adý gyapotfajtát termesztett ki. Ma már a völgy ültetvényeinek több­ségén ezt termelik. — A kolchozok — mondja Párá­monov — nemcsak a gyapotra büsz­kék, hanem virágzó, dúsan termő kertjeikre, a citrom-, mandarin- és cukornádültetvényekre is, amelyek a dombok déli oldalain érlelik gyü­mölcseiket. Büszkék nyönyörű juh­nyájaikra is. Nem hiába nevezték el a Vach s völgyét a tádzsik köztársa­ság gyöngyszemének. Röviddel ezelőtt helyezték üzem­be a kolchozok közötti vízierőművet, amely 11 falunak ad fényt és ener­giát. Amerre járunk, mindenütt épít­keznek. Csak az elmúlt év alatt 5000 kényelmes, új lakóházat építettek a kolchozparasztok részére és gyönyö­rű kultúrházak, klubok, iskolák emel­kednek ki szinte a földből. Büszkék élenjáró embereikre is. Itt Van például Holmurát Turdijev. Egyszerű kolchozparaszt volt, küz­dött a Nagy Honvédő Háborúban, leszerelés után a „Vörös Kelet" kol­choz elnökévé választották. A kol­choz az ő vezetése alatt rohamosan fejlődött. Ma már Turdijev a Párt körzeti bizottságának titkára. Mun­kája, kiváló szervezőképessége, jel­leme révén került a tisztségbe. Vagy T. Szemjonov: A szovjet építészet tapasztalataiból Meggyőzéssel a teljesítmények emelését érjük el A Szovjetúnióban az építkezések­ben a Kommunista Párt helyi szer­vezeteinek és a széles néprétegeknek munkájában a világos és magyarázó agitáció kiemelkedő helyet foglal el. Ez agitáció különböző formái és módszerei a következők: jelszavak, plakátok, harcos hangii röpcédulák és felhívások az újságokban, rövid riportok. Az úgynevezett becsület­táblákat is nagy sikerrel használják itt fel. Ezeknek a feladata nevelni az építkezésnél dolgozó munkások kö­zösségét és pedig politikai öntudat­ra és hazafiasságra nevelni. Minden mérnöknek, munkásnak, technikus­nak eszébe juttatják, hogy az épít­mény, amelyen dolgozik, az óriási sztálini építkezés egy-egy alkotó té­nyezője, amely közelebb hozza a szovjetek országát a kommunizmus­hoz. És ígý eszükbe juttatja köteles­ségüket hazájuk iránt és emeli fe­lelősségérzetüket. Deniszjuk elvtárs, a pártbizottság titkára, aki az egyik építkezés szer­vezetében dolgozik, egy plakáthoz vezetett el minket és a következőket mondotta: — A mi építkezésünk egyike a legnagyobbaknak a Szovjetúnióban és mi teljes ütemben dolgozunk ezen az építkezésen. Ezért népszerűsíti agitáciőnk a gyors, erőteljes és ol­csó munkát. A plakáton ezt olvas­hatjátok: „Elvtársak! Takarékoskod­jatok az építőanyaggal!" Más plaká­tok munkafegyelemre hívják fel az embereket és minden kopejkával va­ló takarékos bánásmódra. Az ilyen plakátokon mindjárt fel vannak tün­tetve a cement, a mész, a tégla ton­náinak árai... „Ügy dolgozz, mint Vaszilij Scser­bak!" Ez a Vaszilij Scserbak igazi mes­ter a maga szakmájában. Gazdag ta­pasztalatait megosztja az új nemze­dékkel és azon van, hogy az ifjak úgy dolgozzanak, mint ő. „Tanulj Szokolov Duvalnál!" Ez az építkezési szakasz harma­dik brigádjának vezetője és a bri­gádban résztvevő tíz komszomolista minden héten a normák kétszeresét teljesíti. Ilyen agitáció gyakran olyan, mint egy szikra, amelyből fel­lobban a tűz — az emberek százait vonzza az úttörők példája és azon igyekeznek, hogy nyomukba jussa­nak, vagy megelőzzék őket. Az épí­tészetben Bernauszov is nevet szer­zett magának, aki Sztachanov-mü­szakot kezdett és kotrógépével 234 köbméter földet emelt ki az épít­mény alapjai számára. Ekkor min­denütt küldtek neki üdvözleteket, amelyek plakátra is kerültek: „Gratulálunk Bernauszovnak és egyben további sok sikert kívánunk!" Amikor ezt Parsikov elvtárs el­olvasta, úgy gondolta, hogy tulaj­donképpen Bernauszov teljesítménye nem éri el a teljesítmény határát és kötelezettséget vállalt, hogy kotró­gépével 250 köbméternyi földet emel ki és megtette ezt. Üjra új jelmon­dat jelent meg a plakátokon Parsi­kovról. Ám Parsikovnak is akadt kő­vetője. A kővetkező jelmondat már felhívta a kotrógépeknél dolgozó összes munkásokat, hogy igyekezze­nek elérni a teljesítmények legmaga­sabb színvonalát. Még számos más példát említhetnénk fel, hogy ilyen pártagitáció az építkezéseknél ho­gyan emeli a dolgozók lelkesedését és munkakedvét és egyúttal ilymó­don újra bebizonyul, hogy a munka a Szovjetúnióban igazán becsület kérdése, a nemesség és hősiesség ügye. Ma még inkább, mint tegnap, hol­nap még inkább, mint ma. A szovjet építkezéseknél mindenki azon van, hogy ma jobban dolgozzék, mint tegnap és holnap még jobban, mint ma. Nem könnyű meghatározni, hogy kit válasszanak ki a becsület­táblákra, kinek a fényképét függesz­szék ki. A mai nap nagy ünnep szá­momra — mondotta nekünk egy be­tonozó. — Gratulálhattok nekem. — Kitűnt, hogy az egyik képes szak­lapban lehozták a fényképét. Az emberek igen nagy lelkesedéssel dol­goznak azon s minden erejüket meg­feszítik, hogy úttörők lehessenek. Az agitáció akkor helyes, hogyha aktuális kérdésekkel foglalkozik, a itt van Halik Gijajev, aki egyszerű béresből a Szocialista Munka hősé­vé vált. S még sokan-sokan mások, taní­tók, orvosok, agronómusok, mérnö­kök, akik mind az itteni helyi fal­vakból kerültek ki. Csupa büszkesé­ge a vidéknek. Valamennyien igazi szovjet emberek, akiket a Párt, a szovjet hatalom, a kolhozrendszer nevelt. Hogy mindez hogyan folyt le, ar­ról mi is láthattunk egy rövid fil­met itt, a bratislavai mOzsikban és ez a film bizonyára elkerült vidékre is. Akik figyelemmel végignézték ezt a rövid filmet, amely bemutatja az új élet sarjadását a pusztaságban — egy példát láthattak a sok közül, amelyek ma szerte a kommunizmust és a szocializmust építő országokban napirenden vannak. nap egyes felmerült feladatainak a megoldásával és azokat megfelelően értékeli politikai szempontból. Az építkezésnél ilyen agitációnak élén­ken kell lefolynia, a valósághoz hí­ven és politikailag helyes irányvona­lon. Nemcsak a munka pozitív ol­dalát kell megmutatnia, hanem azokat is ostoroznia kell, akik ha­nyagul végzik munkájukat és rá kell mutatni a hiányokra. Néha a plakátok, jelmondatok, vagy röpcé­dulák karikatúrákat ábrázolnak, amelyek éles, mérges megjegyzések­kel, epigrammákkal, stb. igyekeznek rámutatni minden viszályra és hiány­ra. így pl. egyszer a betonozóknál nagy rendetlenség volt munkahelyü­kön. Ezt a rendetlenséget egy kari­katúra ábrázolta a plakáton és azon­nal javulás állt be. Igen bevált a rövid szakfilmek előadása is a helyi klubokban. Ezek­nek a szakfilmeknek három részük van: megmutatják a jó munka ered­ményeit, a technikai újdonságokat és rámutatnak a hibákra. Az ilyen szakfilmek előadására az építőmun­kások családtagjaikkal együtt szok­tak eljárni és mindenki nagyon örül, ha munkáját a fehér vásznon látja és azt látja, hogy munkamódszerét ilyen módon is népszerűsítik. — A mi brigádunkból nem voltak a képeken munkások, mint pl. a másik brigádból. Sarkunkra kell állni — mondja az egyik építőmunkás. — A szerelök nem dolgoztak rosszul, ám a filmen a konkurrenseiket mu­tatták. Ezért újra átnézték munka­folyamatukat és a legközelebbi al­kalommal már a szerelök e brigádja került filmre Vladimir Bezdelkin ve­zetése alatt, akinek szerelői most már a legjobbak közé tartoznak. KI FOGLALKOZIK EZZEL AZ AGITÁCIÓ VAL? Az egyes szakaszokon a pártbizott­ságok és a pártszervezetek foglal­koznak ezzel az agitációval. Ennek az agitációnak külön főhadiszállása van és pedig az üzemi lapok szer­kesztőségében, ahol az építkezés minden részéből befutnak a jelenté­sek a Sztachanov-eredményekről, a munkánál elért sikerekről éppen úgy, mint a külön kiadások megren­delése, a köszöntő és gratuláló táv­iratok, gúnyversek és karikatúrák is. A pártbizottság gyakran hív ösz­sze üléseket, amelyeken kiválasztják a legmegfelelőbb javaslatokat a pla­kátokra, jelmondatokra, fali újsá­gokra és összeállítják őket. Képek a moszkvai földalatti vasútról A moszkvai földalatti vasúton uta­zók száma napról-napra növekszik. 1936-ban 110 millió embert szállítot­tak, 1948-ban több mint 670 milliót. A földalatti vasút aránylagos jelentősége a főváros közlekedésében 1936-ban 5 százalékot tett ki és 1948-ban már 25 százalékra emelkedett. A központi át­szállóállomáson minden 24 órában kb. 800 ember fordul meg. A legtöbb utas (kb. 400 ezer) a komszomol állomáson szokott lenni, amely három vasútállo­másnak a kazani, a leningrádi és a ja­roslavi állomásoknak utasait veszi feL Érdekes, hogy a londoni földalatti vas. út legnagyobb állomásán a Piccadellyn csak kb. 140 ezer ember fordul meg 24 óra alatt. A moszkvai földalatti vasút 14 év alatt 5.7 milliárd utast szállított, rendeltetési helyükre. * A moszkvai földalatti vasút hatal­mas körvonala kb. 20 km-nyi hosszú­ságra terjed ki a föld alatt. Az első útszakasz két részén alagutak vannak kiépítve a Moszkva folyó alatt, más két szakaszon pedig a Jauza folyó és a vízlevezető csatorna alatt. * E hatalmas földalatti villamos vasúton 32 szerelvény van üzemben, amelyek a legújabb típusú vagonokból vannak összeállítva és a közlekedés szem­pontjából a lehető legtökéletesebben felszerelve. * Az új állomások és várótermek már. vány, gránit és húsz másfajta kővel vannak díszítve. A márvány padlózat felülete az állomásokon 15 négyzet­métert tesz ki, a gránit padlózat felü­lete hat és fél ezer négyzetmétert. * A kifúrt vasúti útvonalak összesen 22 km-t tesznek ki. Ez tette lehetővé az útvonal pontos geológiai térképének összeállítását A talaj megfagyasztásá­ra húsz km. hosszban csöveket hasz­náltak fel. * Az új "asútvonal alagútjaiban több száz kilométernyi hosszúságú kábelt helyeztek el. Kér teherrakodó állomást is építettek és hét rendező mellékállo­mást. Az állomás részeinek és a váró­termeknek világító berendezéseire kb. 160 km-nyi kábelt használtak fel. A moszkvai földalatti vasútnak 87 mozgó­lépcsője van. • Lenin műveinek kiadása a Szovjetúnióban. Jelenlegi adatok szerint 1917-től 1949-ig 77 nyel­ven, összesen 188,761.000 pél­dányban jelentek meg Lenin mű­vei. Orosz nyelven Lenin müvei­nek 26 kötete jelent meg, ukrán nyelven 15, a Szovjetúnió terüle­tén élő más népek nyelvén 5—12 kötet került kiadásra eddig. A. ZÁPOTOCKÝ 1 6 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZÄRI DEZSŐ E mellett figyelemreméltó, hogy az egész család, ha reggeltől estig dolgozik is, alig keresi meg a száraz burgonyára és zabkására valót. Zsiradéknak nyoma sincs sehol. Húst és tejet egész héten át nem látnak. Sok helyen még só sincs és sótlanul eszik az eledelt Itt min­denki a helyszínen győződhetik meg arról, hogy magán­emberek jótékonysága nem enyhítheti és még kevésbbé szüntetheti meg ezt a rettenetes nyomorúságot. Ezt csak a társadalmi viszonyok alapos megváltozása hozhatja el. Olyan változás, amely a tőkés rend uralmát a nép ural­mával váltaná fel." Az osztrák hatóságok azóta veszedelmesnek és a közrend megbontására irányuló cselekedetnek minősí­tették azt is, hogy a szegény takácsoknak támogatást nyújtottak abból az ajándékból, amelyet az amerikai munkások küldtek Csehországban szenvedő társaiknak. Amikar Ladislav Zápotocký náchodi tartózkodásá­nak harmadik napján visszatért Janiš takács lakásába, egy csendőrt és egy rendőrt talált ott. Ezek a törvény nevében letartóztatták Zápotockýt, majd a városházára kísérték s ott a fogdában akarták elhelyezni. Miután Zá­potocký a legerélyesebben tiltakozott ez ellen, úgy dön­töttek, hogy az egyik rendőr lakásán töltheti az éjszakát. Ott egész éjszaka egy csendőr ült teljes fegyverzettel az ágya mellett. Másnap átkísérték a bírósághoz, ahol a vlszgálóbíró jegyzőkönyvet vett fel Zápotockýval, majd egy rendőr­rel az állomásra kísértette. Az volt a parancs, hogy a legközelebbi vonattal el kell utaznia Náchod városából. Zápotocký letartóztatását a vizsgálóbíró rendelte el. A bürokratikus önkénynek ez a megnyilatkozása termé­szetesen nem növelte a hatóságok iránti szeretetet és tiszteletet, sem pedig a bírói igazságosságba vagy füg­getlenségbe vetett hitel Náchod környékén azután hosszú ideig a legképte­lenebb legendák keringtek Zápotocký látogatásával kap­csolatban, Egyes helyeken arról suttogtak, hogy a láto­gató maga Rudolf trónörökös volt, aki személyesen akart meggyőződni a hegyvidéki takácsok nyomorúságáról. Zápotockýt, Prágába való visszatérése után beidéz­ték a rendőrigazgatóságra, ahol Maršand rendőrtanácsos hosszú jegyzőkönyvet vett fel vele és igyekezett kivizs­gálni, hogyan játszotta ki Turnovban Splichal rendőr­nyomozót; miért utazott Turnovon keresztül Náchodba és így tovább. Az igazat a rendőrség sohasem tudta meg. Titokban maradt, hogy amig Zápotocký orránál fogva vezette a rendőrség emberét, a Liberec közelében levő Dlouhé Mosty községben zavartalanul folyt le az ér­tekezlet, amelyről a rendőrségnek halvány fogalma sem volt. A szocialista mozgalom az állandó üldöztetés és rendőri önkényeskedés ellenére egyre fejlődött és mind nagyobb tért hódított a munkásság körében. Természe­tesen ugyanilyen mértékben fokozódott az üldözés is a hatóságok részéről. A munkáslapokat egyre-másra elko­bozták, a munkásmozgalom vezetőinek lakásán egymást követték a házkutatások. Zápotockýt éjnek idején sem hagyták nyugton a rendőrség emberei. Állandóan leselkedtek utána, min­denáron olyan anyagot akartak szerezni, amely a bör­tönbe juttathatná. Ugyanígy viselkedtek a rendőrség emberei Peckával szemben is. Tekintve, hogy Prágában szüntelenül elkobozták a munkásmozgalom lapjáit, 1881-ben elhatározták, hogy a „Munkásújságot" Bécsbe helyezik árt, ahol az üldözés mégsem volt olyan könyörtelen, A „Munkásújsággal" Bécsbe költözjtt Pecka-Strachovský is, míg Zápotocký a „Jövővel" Prágában maradt. Zápotockýt és annak lakását a rendőrség állandóan figyelte. 1881 nyarán Csehországba látogatott egy Kucse­ra nevű szabómester, aki egyébként Londonban lakott. Kucserának Londonban jólmenő szabóműhelye volt. Csehországi látogatása során természetesen felkereste Prágát is, aihol meg akart ismerkedni a szabómunkások életkörülményeivel. Elment tehát a „Szabómunkások önképző Egyesületének" helyiségébe. Késő estig ott maradt, úgyhogy nem tudott már aznap visszamenni Suhdolban lakó bátyjához, akinél megszállt. Zápotocký felajánlotta neki, hogy nála töltheti az éjszakát. A lon­doni szabómester elfogadta az ajánlatot. Hajnali fél négy­kör azonban a Zápotocký'családot a rendőrség verte fel álmából. A rendőrök kirángatták az ágyból és letar­tóztatták Kucsera urat, a gazdag londoni szabómestert. Kucsera és ügyvédbátyja, dr. Kucsera, csak hosszas lótás­futás után tudta bebizonyítani, hogy a londoni szabó­mester nem szocialista agitátor és csak véletlenül került Zápotocký lakásába. A rendőrség végül sűrű bocsánat­kérések között szabadonbocsátotta a londoni urat, aki így megismerkedett a prágai rendőrség módszereivel és az osztrák „alkotmányos szabadsággal". Nem is akart to­vább Prágában maradni és még szabadulásának napján visszautazott Londonba. A prágai rendőrség továbbra is gyűjtötte a szocia­lista „hazaárulók" tevékenységére vonatkozó anyagot, nem átallott hamis feljelentésekhez és előkészített kihí­vásokhoz folyamodni. 1881 október 20-án letartóztatták F. Maráček szabó­miunkást, Ladislav Zápotocký sógorát, akinek felesége Anna Jiskra, Zápotocký féltestvére volt. Néhány nappal később meghalt Ján Jiskra, Zápotocký gyámja. Zápo­tocký még résztvehetett temetésén, 1881 október 30 án. Másnap letartóztatták. A rendőrség közben bebörtönözte a szocialista munkások egész sorát és hamarosan meg­kezdődött a szocialista „hazaárulók" elleni nagyszabású bűnper. Dl NAGY BONPER A SZOCIALISTÁK ELLEN. Kvád. Ä Prágai cs. és klr. államügyészség az 1881 decem­ber 22-én kelt vádirat szerint Ladislav Zápotockýt és társait felségsértés, illetve a császári ház tagjai ellen sértés bűntettével, továbbá közbékeháborítás vétségével, valamint a büntetőtörvénykönyv 24. cikkelyébe ütköző vétséggel és a büstető törvénykönyv 3. cikkelyébe ütköző kihágással vádolta.

Next

/
Thumbnails
Contents